Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (II. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása
a köztisztviselők illetményalapjáról, illetménykiegészítéséről és egyes juttatásairól
Hatályos: 2025. 02. 20Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (II. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.02.20.
a köztisztviselők illetményalapjáról, illetménykiegészítéséről és egyes juttatásairól
Végső előterjesztői indokolás
Az önkormányzat hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők a szolgálati jogviszonyuk alapján havonta illetményre jogosultak. Az illetmény megállapítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (továbbiakban: Kttv.) 133. § (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – a törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll.
A 2025. január 1. napján hatályba lépő Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi CX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 64. § (1) bekezdése alapján a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2025. évben változatlanul 38 650 forint.
A Kttv.-ben a köztisztviselők számára meghatározott fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok és a központi költségvetésben meghatározott illetményalap szorzata évek óta jelentősen elmarad a mindenkori garantált bérminimum összegétől, így az önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők illetménye évek óta a garantált bérminimum összege lenne, azonban esetükben a teljesítményértékelésük alapján volt lehetőség személyi illetmény megállapítására.
2025. évben mind a rendvédelmi, egészségügyi, oktatás-nevelési, igazságszolgáltatási, kormányzati és egyéb közszféra területeken béremelések várhatók. A helyi önkormányzati igazgatásban dolgozók bére azonban évek óta a Képviselő-testületek döntésétől függ.
A hivatal köztisztviselőinek bruttó keresete jelentősen elmarad az országos átlagbértől, nem versenyképes, és amennyiben nem emelkedik legalább az infláció mértékével megegyezően, növeli az elvándorlás esélyét, ezzel veszélyezteti a hivatal stabil működését.
Az illetményalap megemelt összegű megállapítását indokolja továbbá, hogy más munkaerő piaci szektorban a munkabérek, az átlagos bruttó keresetek erőteljesen növekednek, részben a versenyszféra munkaerő elszívó hatása, továbbá a környező települési önkormányzatok, illetve a közigazgatás más helyi, térségi alrendszerei által előidézett versenyhelyzet miatt.
A hivatal köztisztviselőinek bruttó keresete jelentősen elmarad az országos átlagbértől, nem versenyképes, és amennyiben nem emelkedik legalább az infláció mértékével megegyezően, növeli az elvándorlás esélyét, ezzel veszélyezteti a hivatal stabil működését.
Az illetményalap megemelt összegű megállapítását indokolja továbbá, hogy más munkaerő piaci szektorban a munkabérek, az átlagos bruttó keresetek erőteljesen növekednek, részben a versenyszféra munkaerő elszívó hatása, továbbá a környező települési önkormányzatok, illetve a közigazgatás más helyi, térségi alrendszerei által előidézett versenyhelyzet miatt.
A rendeletben foglalt intézkedések, a hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők munkájának erkölcsi és anyagi elismerése biztosíthatná, hogy a Közös Önkormányzati Hivatal szakember ellátottsága ne sérüljön, elősegítheti az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott szakemberek helyben tartását.
A Hivatal alkalmazottainak megtartása, és munkájuk anyagi elismerése érdekében szükséges, hogy a Költségvetési tv. által biztosított lehetőség alapján 2025. január 1-től az illetményalap 60.000 Ft-ban kerüljön megállapításra, az illetménykiegészítés 20%-ban, valamint rendeletben kerüljenek megerősítésre a hatályos közszolgálati szabályzatban foglalt egyéb juttatások.
Magyarországon 1992. július 1-vel lépett életbe a Köztisztviselők Jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény. Ennek tiszteletére ez a nap 1997-től a köztisztviselők, majd 20ll-től a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja lett. A 2001. évi XXXVI. tv. hatályba lépésével 2002 - től munkaszüneti nap volt. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 93§-a. illetve 232/A. $-a 2017. január 1-től hatálvos rendelkezései alapján a közszolgálati tisztviselők napia már nem minősül a törvény erejénél fogva munkaszüneti napnak.
Ugyanakkor a jogalkotó lehetőséget biztosít arra. hogy a helyi önkormánvzat képviselő- testülete helyi rendeletben rendelkezzen arról, hogy hivatala köztisztviselői számára a Köztisztviselők Napja, július 1-e munkaszüneti nap legyen.
Ugyanakkor a jogalkotó lehetőséget biztosít arra. hogy a helyi önkormánvzat képviselő- testülete helyi rendeletben rendelkezzen arról, hogy hivatala köztisztviselői számára a Köztisztviselők Napja, július 1-e munkaszüneti nap legyen.
Tekintettel arra, hogy a közszféra számos területén, valamint az egészségügyben, rendvédelmi dolgozóknál is tartanak munkaszüneti napot az ott szolgálatot teljesítők megbecsülése jeléül, indokolt, hogy a köztisztviselők napját- élve a jogszabály nyújtotta lehetőséggel- nyilvánítsa ismételten munkaszüneti nappá a testület.