1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A rendelet hatálya Karancsalja község közigazgatási területén fekvő köztemetőkre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási, üzemeltetési tevékenységre, valamint a temetkezésekkel és a temetőkben történő egyéb munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységekre terjed ki.

(2) A temetőt látogatók, ott építési és egyéb munkálatokat végzők kötelesek betartani az e rendeletben foglaltakat.

3. § (1) Köztemetők létesítéséről, fenntartásáról, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2) Köztemetők üzemeltetését az Önkormányzat – kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelelő – gazdálkodó szervezettel (továbbiakban: üzemeltetővel) kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.

(3) A köztemetőben az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetve lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését és a köztemető kegyeleti célból történő használatát.

(4) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(5) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

4. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés során az egyházak hitéleti tevékenységét, vallási szokásait tiszteletben kell tartani.

(2) A temetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet. Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.

(3) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

5. § (1) A temetőbe való belépés és az ott tartózkodás díjtalan. A temető az Önkormányzat által meghatározott nyitvatartási időben (hétfőtől – vasárnapig: 5⁰⁰ órától 22⁰⁰ óráig) szabadon látogatható.

(2) A látogató köteles a temető rendjére, védelmére és tisztaságára vonatkozó szabályokat betartani. A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.

(3) A temetőben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni, rongálni, eltulajdonítani tilos. A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért sem az önkormányzatot sem az üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli.

(4) A temetőben végzendő építési munkálatokhoz, fa és cserje ültetéséhez, valamint ülőhely elhelyezéséhez az üzemeltető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, valamint a munkavégzés során a temetési hely látogatását nem lehet akadályozni.

(5) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet.

(6) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.

(7) Tilos a temetőben szemetelni, az ott keletkezett hulladékot kizárólag az ezek gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtőbe szabad elhelyezni. A temetőben lévő hulladékgyűjtőbe a temetőn kívül keletkezett hulladékot elhelyezni tilos.

(8) A temetőben 10 éven aluli gyermek szülői felügyelet nélkül nem tartózkodhat.

(9) Vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.

6. § (1) A temetőt – nagyságától függően – sírhelytáblákra (jelölése római számmal), a sírhelytáblákat sorokra (jelölése arab számmal) a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelyeket a le nem zárt sírhely-táblákban – fő szabályként – folytatólagos sorrendben kell felhasználni a temető rendjének figyelembevételével.

(3) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni, az ilyen ok miatt lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(4) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

7. § (1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban, hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése útján lehet.

(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halott-vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

(3) Hamvasztásos temetés esetén az elhunyt hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben, urnafülkében lehet elhelyezni. Urnafülke (kolumbárium) építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(4) Az eltemető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát -az átvétel egyidejű igazolása mellett – ki kell adni és ennek megtörténtét a nyilvántartásba is fel kell vezetni. Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadáshoz a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti sorrendben az elhalt közelebb álló hozzátartozójától kell beszereznie.

8. § (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halott-vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

9. § (1) Temetési helyek és azok méretei:

10. § (1) Sírbolt csak a temető erre kijelölt helyén létesíthető. Sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették. Fenntartásáról a temetési hely felett rendelkezni jogosult köteles gondoskodni.

(2) Sírbolt létesítése építési engedély alapján az építési hatóság által záradékolt engedélyezési terv szerint, az üzemeltető előzetes hozzájárulásával történhet. Az engedélyezett tervet az üzemeltető részére előzetesen be kell nyújtani. A sírbolt építési munkái végzésének várható időpontját az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(3) A sírbolt kegyeleti hely szellemének megfelelő kialakítással, időt álló anyagokból, megfelelő szigeteléssel ellátva épülhet. Sírbolt és kifalazott sírhely esetén a koporsókat légmentesen le kell zárni még a szertartás napján.

(4) Az előírt engedély hiánya vagy attól való eltérés, valamint a sírbolt műszaki állapotának romlása esetén az üzemeltető:

11. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta. Temetkezési helyet – a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével – megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet. Sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.

(4) A temetési hely feletti rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan okmányokkal, dokumentumokkal bizonyított kifogást jelentettek be.

(5) Az egyszeri megváltás időtartama:

12. § (1)¹ A temetési helyek megváltási díjai:

(2) A temetési hely használati, illetve újra történő megváltási díját a temettetőnek, a temetési hely felett rendelkezőnek előre kell megfizetnie az üzemeltető részére.

(3) A megváltott, de fel nem használt temetési hely megváltáskori díját a kezelési költség levonásával az ügyfél kérésére vissza kell téríteni.

(4) Élők számára köztemetőben urnahelyet, sírhelyet előre lehet váltani. A váltással egyidejűleg a sírhelyet, urnahelyet ki kell jelölni.

(5) A betemetett temetési helyek megváltási idejének lejártát követően az üzemeltető egyszeri írásbeli megkereséssel fordul a rendelkezési jog jogosultjához vagy ismert hozzátartozójához az újraváltás lehetőségének biztosítása érdekében. Az újraváltás elmaradása esetén a temetési hely felett az üzemeltető jogosult rendelkezni.

(6) A temetkezésre megváltott hely és használatának joga magánszermélyek között csere, vagy adásvétel tárgya nem lehet.

13. § (1) Temetőt, vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

(5) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(6) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

14. § (1) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(2) A temető üzemeltetője évente köteles a megbízó önkormányzatot tájékoztatni a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéről.

(3) Az üzemeltető köteles a temető rendjét, nyitvatartási idejét, az elhelyezhető síremlékek méretét szabályozó hirdetményeket és a temető részletes térképét a temető bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni.

(4) A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről – a ravatalasztal hűtésével – halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

15. § (1) A temető üzemeltetetője köteles nyilvántartókönyvet, valamint mellette betűrendes névmutatót vezetni. A temetői dokumentációk selejtezése tilos.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést időrend szerint kell bejegyezni és tartalmaznia kell az elhalálozás helyét is a kötelező adatokon túl.

16. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre az üzemeltető köteles ingyenes adatszolgáltatást nyújtani.

(2) Az üzemeltető a nyilvántartókönyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

(3) Halottat csak halott-vizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani.

(4) Az üzemeltető a köztemetőről térképet, nyilvántartást készít, amelyet naprakészen vezet. A térképen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva és azt a temető bejáratánál ki kell függeszteni. A temetői rend megváltoztatásáról a tulajdonos dönt a térkép módosításával egyidejűleg.

17. § (1) Temetkezési szolgáltatást az végezhet, aki megfelel a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(2) A temetkezési szolgáltatások végzését a legnagyobb körültekintéssel, kímélettel, a kegyeleti szokások betartásával kell végezni (ruházat, magatartás, eszközök, stb.).

(3) A köztemetőkben szolgáltatásokat végző vállalkozók tevékenységének összehangolásáról az üzemeltető gondoskodik.

(4) A felravatalozás ideje alatt a ravatalozási helyszín őrzéséről a temetkezési szolgáltatást végző köteles gondoskodni.

(5) Az üzemeltető az etnikai, vagy vallási eredetű temetkezési szokásokat – amennyiben azok más jogszabállyal nem ellentétesek – köteles figyelembe venni.

18. §² (1) A temetkezési szolgáltató 5.000 Ft összegű ravatalozóhasználati díjat köteles fizetni az igénybevételt megelőzően.

(2) A ravatalozóhasználatot az üzemeltető vagy az Önkormányzat felé kell bejelenteni, a ravatalozó használata esetén legalább az igénybevételt megelőző 24 órával.

(3) Az üzemeltető az igényekről nyilvántartást vezet.

(4) Az üzemeltető a létesítmény átadását az igénylőtől – a más vállalkozó részéről történő korábbi lefoglalás esetét kivéve – nem tagadhatja meg.

(5) A létesítmények igénybevételének indokolatlan megtagadása esetén a vállalkozó az esetet követő három napon belül benyújtott írásos panasszal élhet a jegyző felé, aki az esetet haladéktalanul kivizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Karancsalja község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2000. (XI.30.) Ör. rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő köztemetők használatának rendjéről.