1. § A rendelet célja Karancsalja Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) 2025. évi költségvetése - mint az önkormányzat gazdálkodási alapja - egyensúlyának, és a közpénzekkel való szabályszerű, áttekinthető, gazdaságos, hatékony, eredményes és ellenőrizhető gazdálkodásának biztosítása. Az e rendeletben meghatározott bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok pedig - a bevételi előirányzatok teljesítésének figyelembevételével azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

2. § A rendelet hatálya az Önkormányzatra és az általa fenntartott és irányított költségvetési szervekre terjed ki.

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2025. évi költségvetésének főösszegét 354 347 477 Ft-ban állapítja meg. A 2025. évi költségvetést 332 992 117 Ft költségvetési bevétellel, 127 217 375 Ft költségvetési kiadással, 21 355 360 költségvetési maradvánnyal, 227 130 102 Ft finanszírozási kiadással állapítja meg az 1. melléklet szerint.

(2) A képviselő-testület a Karancsaljai Közös Önkormányzati Hivatal 2025. évi költségvetését a 2. melléklet szerint 120 531 000Ft bevétellel, 120 531 000 Ft kiadással, az alábbi kiemelt előirányzatok szerinti részletezésben hagyja jóvá:

(3) A képviselő-testület a Karancsaljai Napfény Óvoda 2025. évi költségvetését az 3. melléklet szerint 100 364 486 Ft bevétellel, 100 364 486 Ft kiadással, az alábbi kiemelt előirányzatok szerinti részletezésben hagyja jóvá:

(4) Az önkormányzat és intézményei 2025. évi bevételi és kiadási előirányzatainak összesített mérlegszerű bemutatását a 4. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat 2025. évi költségvetési bevételeinek forrásonkénti részletezését a 1. melléklet, 2. melléklet, 3. melléklet tartalmazza.

(2) A működési, felhalmozási bevételek részletezését szervezetenként a 1. melléklet, 2. melléklet, 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat költségvetési szerveitől nem vonhatja el a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli többletbevételüket.

5. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat költségvetési szerveinek működési kiadásait - a kiemelt előirányzatonkénti részletezést is tartalmazva – valamint az intézményi támogatásokat a 1. melléklet, 2. melléklet, 3. melléklet szerint állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat és költségvetési szerveinek felújítási és felhalmozási kiadásait feladatonként részletezve a 1. melléklet, 2. melléklet, 3. melléklet tartalmazza.

(3) A költségvetési évben létrejött bevételi többlet felhasználásáról a képviselő-testület dönt. A tervezett hiány finanszírozása hitellel történik, vagy pályázatot kell benyújtani kiegészítő támogatás elnyerésére.

6. § (1) A képviselő-testület a rendelet szerint feljogosítja a Polgármestert, hogy a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 3. számú mellékletének I./7 pontja alapján a rendkívüli önkormányzati támogatást igényelje meg, amennyiben az Önkormányzat működőképessége veszélybe kerülne.

(2) Az Önkormányzat és intézményei pénzeszközeit az OTP Bank Nyrt-nél vezetett költségvetési bankszámláján kezelik.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy az esetleges forráshiány finanszírozására tegye meg az alábbi szükséges intézkedéseket:

(4) Az Önkormányzat gazdálkodása során év közben létrejött hiány finanszírozási módja az éven belüli hitelfelvétel. A hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, a hitelfelvételről testületi döntés szükséges. A hitelügylet lebonyolítását a Polgármester végzi.

7. § A képviselő-testület az Önkormányzat által engedélyezett létszámkeretét az alábbiak szerint állapítja meg:

8. § (1) A költségvetés gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat és költségvetési szervei bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatók.

(3) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet köteles tájékoztatni.

(4) A Polgármester a pótelőirányzatról a képviselő-testületet legalább negyedévenként, de legkésőbb a zárszámadási rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztését közvetlenül megelőző ülésen tájékoztatja. A képviselő-testület ennek alapján a költségvetési rendeletet a negyedévet követő soros ülésen, de legkésőbb a 2025. évi zárszámadási rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztését közvetlenül megelőző ülésen módosítja.

(5) Az intézmények vezetőinek negyedévenként – a negyedévet követő hó 20-áig felül kell vizsgálni a költségvetésüket abból a célból, hogy a tervezett előirányzaton belül nincs-e feladatelmaradás, és amennyiben a feladatelmaradás kimutatható, annak zárolásáról (tartalékba helyezéséről) gondoskodni kell.

(6) Az önálló költségvetési szerv kiemelt előirányzatain belül a felhasználási kötöttségű előirányzatok maradványán kívül a költségvetési szervet az előirányzat maradvány nem illeti meg, a pénzmaradvány elszámolásakor ez elvonásra kerül.

(7) Karancsalja Község Önkormányzata a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, valamint a költségvetési év folyamatait és áthúzódó hatásait – a gazdasági előrejelzéseket figyelembe véve állapítja meg. (Gördülő tervezés)

(8) Az önkormányzati támogatásban részesített civil szervezetek a megállapított támogatást kötelesek a kérelmükben foglalt célra fordítani, és a támogatás kiutalását követő év március 31-ig annak felhasználásáról az Önkormányzat felé elszámolni.

9. § (1) A szűkös pénzügyi lehetőségek miatt az intézmény vezetője, a megállapított béralapból, intézményi döntéssel csak a képviselő-testület 2025. évi költségvetésében meghatározott bérelőirányzat nagyságáig vállalhat kötelezettséget.

(2) A közös hivatal közszolgálati alkalmazottai tekintetében az illetményalap a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 132. §. szerinti illetményalap 2025. évben 82.500 forint.

(3) A Képviselő-testület a 2025. évre járó Cafeteria juttatást a köztisztviselők részére nettó 400.000 Ft/fő/év, polgármester részére nettó 400 000 Ft/fő/év, a közös önkormányzati hivatalnál dolgozó MT hatálya alá tartozók részére nettó 300 000 Ft/fő/év összegben állapítja meg.

(4) A Képviselő-testület a munkába járáshoz szükséges buszbérletek árának – közlekedési költségtérítés címén történő – térítése mértékét 86 %-ban állapítja meg. Ez alól kivételt képeznek az 5 km-es távolsági buszbérletek, melyek árának 100 %-a kerül megtérítésre.

(5) A képviselők tiszteletdíja 2025. évben 40.000 Ft/hó. Az alpolgármester tiszteletdíja 120.000 Ft/hó, valamint 18.000 Ft költségtérítés illeti meg, mely a tiszteletdíj 15 %-a.

(6) Költségvetési törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség valódiságáért az intézmény vezetője felelős. Az éves költségvetési beszámolóban történő elszámolásnál, illetve annak ellenőrzése során feltárt visszafizetési kötelezettségek az intézményt terhelik.

10. § (1) A nehéz pénzügyi helyzet miatt a finanszírozást az alábbi rangsor szerint kell teljesíteni:

(2) Újabb feladat felvállalására csak rendkívüli esetben kerülhet sor, a végrehajtáshoz szükséges forrás biztosításával.

(3) A nem tervezett, többletbevételek - a forráshiány nagyságáig - a forráshiány összegét csökkentik, terhükre többletkiadás nem vállalható.

(4) A képviselő-testület a munkabérfizetés napját legkésőbb a hónap 5. napjában határozza meg.

11. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármester arra, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközeit pénzintézetnél a bank által biztosított legkedvezőbb kamatfeltételekkel lekösse.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. A nem működési célú kifizetésekről a Polgármester a következő testületi ülésen tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet.

12. § (1) A költségvetési maradvány megállapítására, elszámolására és felhasználására vonatkozóan az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) 155. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A költségvetési szerv a költségvetési maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg.

(3) A képviselő-testületi előterjesztésben a költségvetési maradvány keletkezésének okát a szakmai és gazdálkodási tevékenység végrehajtásának elemzésével be kell mutatni.

(4) A kötelezettséggel terhelt költségvetési maradvány megállapítására vonatkozóan az Ávr. 155. §-ában foglaltakat kell alkalmazni és a zárszámadási rendelet mellékletében kell bemutatni. A zárszámadási rendelet költségvetési maradvány megállapításáról szóló mellékletében foglaltak szerint kimutatott, kötelezettséggel nem terhelt, szabad költségvetési maradvány felhasználásáról az Ávr. 155. §-ában kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület dönt. A költségvetési szerv a pénzmaradványt a jóváhagyást követően használhatja fel.

13. § (1) Ha a helyi Önkormányzat által irányított költségvetési szervek 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10 %-át vagy a 2 millió forintot, haladéktalanul kötelesek a polgármestert írásban tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a polgármester önkormányzati biztos kijelölését kezdeményezi. Az önkormányzati biztost a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg és ennek tényét a helyben szokásos módon közzé teszi.

(3) Az önkormányzati biztos tevékenységével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik, annak fedezetét az Önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt jelzéstől számított 20 napon belül a képviselő-testület nem ülésezik, a polgármester köteles az önkormányzati biztos kijelöléséről gondoskodni, s ezen intézkedéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni.

14. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, hatékonyság, takarékosság és eredményesség elvét érvényesíteni.

(2) Pénzügyi fedezet, előirányzat hiányában a költségvetési szerv vezetője az önkormányzatot pénzügyileg érintő kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel.

(4) Az intézményvezetők kötelesek az általuk készített pályázatokat – amennyiben azok önerőt igényelnek – jóváhagyás céljából a Polgármesternek benyújtani.

(5) A várt bevételek elmaradása esetén az intézmények kiadásait – amennyiben lehetséges – arányosan csökkenteni kell.

(6) Az önkormányzat költségvetési szerveitől nem vonhatja el a jóváhagyott bevételi e6őirányzataikon felüli többletbevételüket.

(7) A többletbevétel felhasználására a képviselő-testület tájékoztatását követően kerülhet sor. Az önkormányzat a gazdálkodás során az évközben átmenetileg szabad pénzeszközeit a számlavezető pénzintézetnél pénzlekötés útján is hasznosíthatja.

(8) A Képviselő-testület hozzájárul, hogy az intézmények saját költségvetésük terhére maximum 200.000 Ft-ig előzetes bejelentési kötelezettség mellett, az e rendeletben nem szereplő beruházási és felújítási feladataikat elvégezhessék. Ezen feladatok megvalósítása sem a tárgyévben, sem a későbbi években, sem fejlesztési, felújítási, sem működési többlettámogatási igénnyel nem járhat.

15. § (1) A Kttv. 234. § (3) (4) bekezdése alapján Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testülete a közös hivatalban valamennyi felsőfokú végzettségű köztisztviselőjének 2025. január 1. napjától 2025. december 31-ig terjedő költségvetési évre a köztisztviselő alapilletménye 20%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapít meg, azaz ennek pénzügyi fedezetét biztosítja.

(2) A Kttv. 234. § (3)-(4) bekezdése alapján Karancsalja Község Önkormányzat Képviselő-testülete a közös hivatalban valamennyi középfokú végzettségű köztisztviselőjének 2025. január 1. napjától 2025. december 31-ig terjedő költségvetési évre a köztisztviselő alapilletménye 20%-ának megfelelő illetménykiegészítést állapít meg, azaz ennek pénzügyi fedezetét biztosítja.

(3) A Kttv. 133. § (3) bekezdése alapján a hivatali szerv vezetője a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményét december 31-éig terjedő időszakra legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

16. § Az önkormányzati pályázatokról és azok önrészének mértékéről a képviselő testület külön határozattal dönt.

17. § (1) Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, vagy következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.

(3) Amennyiben a képviselő testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotja meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem hoz, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet a hatályát veszti, akkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.

(4) Az átmeneti gazdálkodás adatai a költségvetési rendeletben szerepelnek.

18. § A rendelet rendelkezéseit 2025. év január 1. napjától kell alkalmazni.

19. § Ez a rendelet 2025. február 18-án lép hatályba.