Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1993. évi LXXVIII. tv. 36. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

^[1]1. § ^[2](1) A rendelet hatálya kiterjed minden önkormányzati feladatellátást nem szolgáló a Polgármesteri Hivatal használatában, valamint a Cívis Ház Zrt. vagyonhasznosításában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a gyógyszertárakra.

(2) Minden egyéb önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában az önkormányzat vagyonáról szóló többször módosított 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet  szabályait kell alkalmazni.

A helyiségek bérbeadása

2. § (1) A helyiség bérbe adható határozott, határozatlan időre vagy feltételhez kötötten.

(2) A bérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő által írásban megkötött szerződéssel jön létre.

Árverés

3. § (1) A helyiséget árverés útján kell bérbe adni, kivéve a rendelet 5. §. (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.

(2) Az árverést meg kell hirdetni legalább egy helyi napi-, hetilapban vagy hirdetési újságban, illetve a hirdetményt ki kell függeszteni a bérbeadó székhelyén lévő hirdetőtáblán.

(3) A hirdetésben közölni kell a helyiség pontos címét, funkcióját, alapterületét, a használat időtartamát, az induló bérleti díjat, az árverés időpontját és helyét, a bánatpénz összegét, valamint a pályázat benyújtásának határidejét.

^[3](4) Az árverési kiírásban a bérbeadó meghatározza a bérleti szerződés biztosítására hivatott óvadék összegét.

^[4](5) Az óvadék összege megegyezik a helyiségre számított 6 havi bérleti díj összegével. Amennyiben a szerződés szerinti bérleti díj az árverési kiírásban meghatározott bérleti díjat meghaladja, úgy az óvadék összege ez alapján számítandó.

4.§ (1) Az árverésre az önkormányzat vagyonáról szóló módosított 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet  2. sz. mellékletében rögzítetteket kell alkalmazni az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

(2) Az árverésen közjegyző jelenléte nem kötelező.

^[5](3) Az árverésen csak az vehet részt, aki az árverési kiírásban meghatározott bérleti díj alapján számított 1 éves bérleti díj 10%-át a bérbeadó pénztárába befizeti.

(4) A bérbeadó azzal köt bérleti szerződést, aki a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot. Amennyiben az árverésen a legmagasabb bérleti díjat ajánló 8 napon belül nem köt szerződést a bérbeadóval, úgy a bánatpénz teljes összegét elveszíti. Egyéb esetekben a bánatpénzt a bérbeadó köteles visszafizetni.

(5) Az árverésen sorrendben a következő legtöbbet ajánló a győztes visszalépése esetén – a bérbeadó felhívására – eredeti ajánlatának fenntartásával bérleti szerződést köthet a felhívástól számított 8 napon belül.

(6) Amennyiben az árverés második helyezettje sem köti meg határidőben a bérleti szerződést, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani és új árverést kell meghirdetni.

^[6](7) Kétszeri eredménytelen árverés esetén az induló bérleti díj összege legfeljebb 50%-kal csökkenthető.

^[7](8) A bérleti díjra történő licitálás esetén a licitlépcső nettó 10.-Ft/m² összegnél kevesebb nem lehet.

^[8]4/A. § (1) A bérbeadó gazdasági érdeke, vagy a Közgyűlés által megfogalmazott városérdek szerint szerződéses ajánlatban értesíti a bérlőt. Az értesítés tartalmazza a helyiség díjövezeti besorolását, és az egyéb szerződési feltételeket. Mindaddig, amíg a bérlő nem köti meg az új szerződést, a régi hatályban marad.

(2) Az új szerződéses ajánlatban a bérlőnek legfeljebb 5 éves, határozott idejű szerződés ajánlható fel. A határozott idejű szerződés további maximum 10 évvel meghosszabbítható, összesen legfeljebb 15 éves időtartamra. A bérleti jog hosszabbításáért a 6. és a 10. év közötti hosszabbított időszakra vonatkozó bérleti díj 10 %-a, 2003. december 31. utáni hosszabbítás esetén 20 %-a, míg a 11. és 15. év közötti hosszabbított időszakra a bérleti díj 20 %-a fizetendő, mint bérleti jog meghosszabbításának díja. A bérlőt a szerződés lejártakor előbérleti jog illeti meg.

^[9]4/B. § (1) Ha a bérlő, a nem lakás céljára szolgáló helyiségre a bérbeadó által tett szerződéses javaslatot nem fogadja el és azt követően harmadik személytől a bérlő felé közölt szerződéses ajánlatnak megfelelő megkeresés érkezik, úgy a bérbeadó a jogviszonyt - betartva a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit -  felmondhatja.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben rögzítettek esetén köteles az elfogadott ajánlat szerinti 1 éves bérleti díjnak megfelelő bánatpénzt az előszerződés megkötésekor a jelentkezőtől beszedni. Végleges bérleti szerződés megkötésére a helyiségnek a bérbeadó által történő birtokba vételét követően van lehetőség. Az új bérlő által befizetett bánatpénz ebben az esetben a megszerzési díjba beszámít.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés megkötése a bánatpénzt befizető jelentkező érdekkörében hiúsul meg, úgy a bánatpénzt elveszíti.

5. § (1) A Közgyűlés dönt

^[10]a./ a kisebbségi önkormányzatok részére biztosítandó helyiségek árverés nélkül történő bérbeadásáról, valamint a fizetendő bérleti díjról;

b./ önkormányzati feladat ellátása esetén az illetékes bizottság véleményezését követően az egyes helyiségek árverés nélküli bérbeadásáról, valamint a fizetendő bérleti díjról;

^[11]c./ a Kulturális és Oktatási Bizottság véleménye alapján a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek árverés nélküli bérbe-adásáról, a vonatkozó jogszabályok alapján.

(2) Amennyiben önkormányzati érdek úgy kívánja, az árveréstől el lehet tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti árverés nélkül történő bérbeadásról és a fizetendő bérleti díjról, valamint az önkormányzati tulajdonú helyiségek vagyonkezelésével megbízott gazdasági társaság kezelésében nem lévő helyiségek bérbeadásáról a Tulajdonosi Bizottság dönt.

^[12](4) Az (1)-(2) bekezdés alapján kötött szerződések esetén a bérlő csak a bérbeadó javára mondhat le bérleti jogáról.

6. § (1) A bérlő a helyiségbe csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be harmadik személyt. A hozzájárulás megadásának feltétele a bérleti díj hátralék mentesség és a helyiség rendeltetésszerű használata.

(2) A használat átengedésének és a hasznosítás szabályainak megszegése felmondási ok.

^[13](3) Amennyiben a bérlő végzi el a bérbeadót terhelő beruházásokat, úgy szerződésben kell szabályozni az elvégzendő munka paramétereit és a beruházás ellenértékének érvényesítési módját. A szerződésben ki kell térni a beruházás értékére, az időtartamra, amely alatt az a bérleti díjba beszámításra kerül. A díjkedvezmény a havi bérleti díj 50 %-ánál több nem lehet.

^[14](4) Bérleti díj kedvezmény adható abban az esetben, ha a helyiség használhatóságában, megközelíthetőségében a bérlőtől független, lényeges negatív változás áll be. A kedvezmény időtartama nem haladhatja meg a hátrányt okozó körülmény fennállását. Mértéke maximálisan a bérleti díj 50 %-a azzal, hogy ilyen kedvezmény 5 évenként legfeljebb összesen 6 hónapig biztosítható.

A felek jogai és kötelezettségei, a bérbeadói hozzájárulás szabályai

7. § (1) A bérlő az általa bérelt helyiség cseréje során köteles a bérbeadó hozzájárulását megkérni és a csere folytán megszerzett helyiségre az új bérleti szerződést megkötni.

(2) Amennyiben a helyiségek cseréjekor értékkülönbözet merül fel, úgy annak 20 %-át az értékesebb helyiséget megszerző fél köteles a bérbeadónak az új szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetni.

(3) Hozzájárulás nélkül végrehajtott csere esetén a bérbeadó a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondhatja.

8. § A bérlő kérheti a bérbeadótól, hogy más személlyel bérlőtársi jogviszonyt létesíthessen.

9. § (1) A bérlő a bérelt helyiséget – a bérbeadó előzetes hozzájárulásával - albérlet útján hasznosíthatja.

(2) Albérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 2 éves időtartamra szólhat.

(3) A helyiség rendeltetésszerű használatáért a bérlő tartozik felelőséggel (főbérlő).

(4) Az 50 m² alapterületnél kisebb helyiség albérlet útján történő hasznosítása esetén a bérlő az összterület után fizetendő bérleti díj 150 %-ának megfelelő díjat köteles megfizetni a bérbeadónak. Az 50 m² alapterületnél nagyobb helyiségek albérletbe adása esetén az albérlet útján hasznosított területre számítható bérleti díj 150 %-át kell fizetni. A bérlő által használt további terület díja a bérleti szerződés szerint fizetendő.

^[15](5) A jelen rendelet 4/A. és 4/B. §-ai szerinti bérbeadáskor a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a helyiséget albérletbe adhatja, ebben az esetben a jelen § (2), (4) bekezdéseiben írtak nem alkalmazandóak.

10. § (1) Ha a bérlő által alapított, vagy a bérlő tagságával működő gazdasági társaság kívánja használni a helyiséget, a bérlő köteles a bérbeadónak ezt megelőzően bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása felmondási ok.

(2) A helyiség bérleti joga nem apportálható.

(3) A bérlő tagsági viszonyának megszűnésével a használó helyiséghasználati joga megszűnik. Ezt a bérlő 15 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása felmondási ok.

11. § A bérlő köteles előzetesen bejelenteni, hogy milyen tevékenységet kíván folytatni a helyiségben. A bejelentési kötelezettség elmulasztása felmondási ok.

12. § Ha a bérlő a közbiztonságot, a közerkölcsöt veszélyeztető tevékenységet folytat a helyiségben, bérbeadó a tevékenység megszüntetésére szóló előzetes felhívás eredménytelensége esetén jogosult a szerződést felmondani.

13. § (1) A bérlő köteles a helyiség műszaki állapotában történő változást a bérbeadónak haladéktalanul bejelenteni. Építési engedélyhez kötött műszaki tevékenységet csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

(2) Az épület felújításával kapcsolatos bérbeadói munkálatok ideje alatt a bérlő bérleti jogviszonya szünetel. Amennyiben a felújítás során megváltozik a helyiség alapterülete, beosztása, jellege, a bérleti szerződés felmondását a bérbeadó jogosult kezdeményezni, másik megfelelő helyiség biztosítása mellett.

A bérleti jogviszony megszűnésének esetei

14. § (1) A bérlő lemondhat bérleti jogáról. Más személy javára történő lemondáshoz szükséges a bérbeadó előzetes hozzájárulása.

^[16](2) Azokban az esetekben, amikor a bérleti szerződés a jogviszony megszűnésének esetére a bérbeadó által történő bérleti jog ellenérték térítését írja elő, annak megállapítása a mindenkori piaci értékviszonyok alapján történik.

(3) Ha a bérlő a bérbeadó javára mond le és nem jön létre megállapodás a térítési díj kérdésében, a bérlő lemondhat bérleti jogáról más személy javára is. Ehhez a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges, valamint a bérbeadó által a piaci viszonyokra figyelemmel megállapított térítési díj 20 %-ának az új bérlő által – átruházási jutalékként – történő egyösszegű megfizetése.

(4) Amennyiben az előzetes hozzájárulástól eltérő összegű térítési díjra vonatkozó megállapodás alapján kérik a felek az új bérleti szerződés megkötését, a bérbeadó élhet azzal a jogával hogy a helyiséget ezen térítésért visszavegye.

^[17](5) A hozzájárulást meg kell adni, ha a bérlő bérleti díj hátralékkal nem rendelkezik, illetve az új bérlő vállalja a jogelőddel kötött bérleti szerződésben foglaltakat. Fenti körülmények fennállta esetén is a bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, amennyiben az az Önkormányzat gazdasági érdekeivel ellentétes. A bérbeadó a jóváhagyást akkor is megtagadhatja, amennyiben az átruházási szerződésben rögzítettekkel azonos feltételek mellett a helyiség bérleti jogát visszavásárolja.

(6) A bérbeadói hozzájárulás megadásának további feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályi előírásba, a szakhatóság állásfoglalásába és nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával.

^[18](7) A 4/B. § szerinti bérbeadáskor a bérlő átruházási jutalékként a piaci viszonyokra figyelemmel megállapított térítési díj 2 %-át köteles megfizetni.

15. § Ha a bérlő bérleti joga – neki nem felróható okból – a helyiség megsemmisülése miatt szűnik meg, megfelelő cserehelyiségre tarthat igényt.

16. § (1) A bérlő elhalálozása esetén csak a bérbeadónak bejelentett és a helyiséget ténylegesen használó közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b./ pont) köthető bérleti szerződés. Ebben az esetben a jogelődre vonatkozó szerződési feltételek változatlanul irányadóak.

(2) A bérbeadó az új szerződést a jogutóddal, a jogelődre vonatkozó szerződési feltételek mellett köti.

17. § Ha a helyiség bérlője nem természetes személy, a jogutód kérheti a bérleti szerződés javára történő módosítását a jogutódlás tényének jogerős megállapítását követő 15 napon belül.

18. § A bérlő halála esetén a helyiségben jogcím nélkül visszamaradó kérheti a bérleti jogviszony elismerését. Amennyiben vállalja a jogelőd bérleti szerződésében foglalt feltételeket, a bérbeadó vele bérleti szerződést köt.

19. § (1) A bérbeadó köteles a helyiségekről nyilvántartást vezetni és szükség szerint az adatok helyességét ellenőrizni.

^[19](2) Bérbeadó a helyszínen évente négy alkalommal ellenőrizheti a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a bérlő önként vállalt, vagy a jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet 2001. május 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásáról szóló 60/1993. (XII. 20.) Kr. sz. rendelet, valamint az ezt módosító 17/1995. (V. 2.) Kr. sz., 16/1996. (III. 18.) Kr. sz., 49/1997. (XII. 20.) Kr. sz., 28/1998. (IX. 10.) Kr. sz. rendeletek hatályukat vesztik.

(3) Bérbeadó: az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek vagyonkezelésével és bérbeadási feladatainak ellátásával megbízott gazdasági társaság, a Közgyűlés, valamint a Tulajdonosi Bizottság.