Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja és hatálya

1. §

(1) E rendelet célja egyrészt, hogy a helyi jelentőségű természeti területek őrizzék meg a megmaradt élővilágnak továbbra is potenciális élőhelyeit, tudományos, kulturális közérdekből biztosítsa a rekreációt, lehetőséget adva a lakosság részére a természeti értékek megismerésére, másrészt a helyi jelentőségű természeti értékű fák, fasorok megőrzése, mivel kiemelkedő értékes fajok.

(2) E rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város (a továbbiakban: város) közigazgatási területén lévő valamennyi természeti területre és értékre, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) helyi jelentőségű természeti értékként védetté nyilvánít (a továbbiakban: helyi természeti védelem).

A természeti érték védetté nyilvánítása, a védettség feloldása és a védett érték fenntartása

2. §

(1) A természeti területek és természeti emlékek kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.

(2) A helyi természeti védelem tárgya lehet:

a./ Természetvédelmi terület: a környék jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme.

b./ Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

(3) A Közgyűlés az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesítése érdekében védetté nyilvánítja az e rendelet 1. számú mellékletében (természetvédelmi területek) és az e rendelet 2. számú mellékletben (természeti emlékek) felsorolt természeti értékeket.

(4) A Közgyűlés a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendeletben védetté nyilvánított és az e rendelet 3. számú mellékletben felsorolt természetvédelmi területek természeti védettségét feloldja.

(5) A védett természeti értékek fenntartásával kapcsolatos kezelési terveket a helyi jelentőségű védett természeti területek tekintetében az e rendelet 4. számú melléklete, a helyi jelentőségű védett fák tekintetében az e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezések

3. §

E rendelet 2006. augusztus 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról szóló 17/1992. (IV. 6.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 26/1993. (V. 28.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló 42/1995. (IX. 25.) Kr. sz. rendelet, a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánításáról szóló 45/1992. (X. 5.) Kr. sz. rendelet  és az e rendeletet módosító 41/2004. (XII. 14.) Kr. rendelet hatályát veszti.

^[1]1. számú melléklet

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

I. Belterület

1.) Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola parkja

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., a 13320/1970. sz. ügyirata szerint

Elhelyezkedés: Debrecen-Pallag

Helyrajzi szám: 66066

Terület: 6,8 ha

Védettség indoka: az iskola parkja értékes fás szárú növényállományának hosszú távú fenntartása és fejlesztése a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.

2.) Néhai Széles Vencel erdész arborétuma

Védetté nyilvánító jogszabály száma:2/1986. (VI.25.) Tr. sz. rendelet HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034-8/1986. sz. ügyirata szerint

Elhelyezkedés: A Vámospércsi út és a Portörő utca sarkán

Helyrajzi szám: 1087/1

Terület: 729 m² kivett (udvar)

Védettség indoka: az arborétum értékes fás szárú növényállományának hosszú távú fenntartása és fejlesztése a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, az arborétum területi épségének fenntartása.

3.) Diószegi Sámuel Iskolai Botanikus Kert

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 17/1992. (IV.06.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Hollós utca 17.

Helyrajzi szám: 22007

Terület: 22007 m²

Védettség indoka: a botanikus kert jelentős helyi értéket képvisel, kiemelkedően értékes fás és lágyszárú növényállományának hosszú távú fenntartásához és fejlesztéséhez hozzájárul a terület védett státusza.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány megóvása, fejlesztése, a kert területi épségének fenntartása.

4.) Debreceni Egyetem Botanikus Kertje

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII.16.) VB határozat a 13011-2/1976. ügyiratszámon

Helyrajzi szám: 22246/1

Terület: 15,6400 ha

A terület a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: a botanikus kert jelentős helyi értéket képvisel, kiemelkedően értékes fás és lágyszárú növényállományának, valamint értékes faunájának hosszú távú fenntartásához és fejlesztéséhez hozzájárul a terület védett státusza.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint a kertre jellemző gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a kert területi épségének fenntartása.

5.) Honvédtemető

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 2/1986. (VI.25.) VB határozat a 17034-16/1986. ügyiratszámon

Helyrajzi szám: 19929

Terület: 1,9256 ha

Védettség indoka: a temető jelentős helyi értéket képvisel, fontos történelmi emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt.

Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a temető történeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.

6.) Kálvin téri Emlékkert

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII.16.) VB határozat a 13011/1976. ügyiratszámon

Helyrajzi szám: 8325

Terület: 0,5 ha

Védettség indoka: a kert jelentős helyi értéket képvisel, fontos történeti, kultúrtörténeti emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt.

Természetvédelmi célja: az értékes fa és cserjeállomány megóvása, fejlesztése, a kert kultúrtörténeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.

7.) A debreceni Nagyerdő (városi) belterülete

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI.25.) Kr. számú rendelet

Terület: 50,6425 ha

A terület keleti része (a stadion melletti öreg tölgyesek) a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: a Nagyerdő parkerdő része jelentős helyi értéket képvisel, mint a város legnagyobb egységes parkja tájképi és rekreációs szempontból is kiemelkedő, számos idős fa található itt. Zoológiai szempontból fontos denevér, madár, ízeltlábú, és kétéltű élőhely.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint a parkra jellemző tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, a park területi épségének fenntartása.

II. Külterület

1.) Halápi rét

Védetté nyilvánító döntés száma: 19/1981. (I.06.) VB határozat Debrecen Megyei Városi Tanács VB.

Elhelyezkedés: a 48. sz. főút É-i oldalán, a 17-es km után

Helyrajzi szám: 01644/c, 01644/d

Terület: 0,7 ha (A fenti hrsz-ek tényleges területe nagyobb.)

Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel a vizes területekre, a tájra jellemző nyirvízlaposokra -, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, a rét területi épségének fenntartása.

2.) Debrecen-Józsa Tócóvölgyi Természetvédelmi terület

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1992. (X.05.) Kr. sz. rendelet

Terület: 128,3773 ha

A terület a Tócó-völgy (HUHN20122) különleges természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: a tájhatáron (Hajdúság és Nyírség) fekvő természetes vízfolyás és az azt kísérő rétek és erdők máig fennmaradt tájképi és természeti értékeinek, és az ott élő növény és állatvilág megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának és természetes viszonyainak (vízhez kötődő és egyéb társulások, a patak természetes nyomvonala, stb.), értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, a patak és a környező gyep és erdőterületek területi épségének fenntartása.

3.) Nagycserei Hármashegyi akácos

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 22/1981 (I.06.) VB. határozat

Helyrajzi számok: 01844/2, 01846, 01854/12, 01856, 01858, 01859/1

Terület: 42,8 ha (A terület tényleges nagysága a rendeletben jelzettnél nagyobb. A teljes kiterjedés 95,1447 ha. Ezen belül a ténylegesen védendő területeket az erdőterv alapján lehet beazonosítani, elsősorban a 109 F, K, N és O, illetve a 112 A, B, G, J, K, M, N, O és P jelű erdőrészletek)

A terület a Hármashegyi-tölgyesek (HUHN20023) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, vagy védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, az erdő területi épségének fenntartása.

4.) Monostori- és Szentgyörgyi-erdő

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX.12.) Kr. sz. rendelet

Helyrajzi számok: 085/1, 087, 089, 0116/1, 3, 5, 6

Terület: 591,3141 ha

A terület a Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek (HUHN20033) kiemelt jelentőségű különleges természetvédelmi terület (Natura 2000 terület) által is védett.

Védettség indoka: a Dél-Nyírség máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése, különös tekintettel az idős tölgyes állományok fenntartására.

5.) Nagycserei ligeterdő maradványok (I-II)

Védetté nyilvánító döntés száma: 115158/39 OTT, illetve Debrecen Megyei Városi Tanács VB. 20/1981. (I.06.) VB határozat

Helyrajzi szám: 01536

Terület: 4,32 ha (Ténylegesen a hrsz mérete nagyobb.)

Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása.

6.) Nagycserei tölgyerdők

Védetté nyilvánító döntés száma: 13/1981 (I.06.) VB. határozat

Elhelyezkedés: A hármashegyi pihenőközponttól Északra találjuk őket két részletben (5,9, illetve 2 hektár)

Helyrajzi számok: 01832/1-2, 01843/2-6

Terület összesen: 7,9 ha (A terület tényleges nagysága a rendeletben jelzettnél nagyobb. A teljes kiterjedés 37,6669 ha. Ezen belül a ténylegesen védendő területeket az erdőterv alapján lehet beazonosítani, elsősorban a 125 K, L, N, illetve a 126 D, B jelű erdőrészletek.)

Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése.

7.) Nyírségi ősláp („Szikigyakor”)

Védetté nyilvánító döntés száma: 10/1981 (I.06.) VB. határozat

Elhelyezkedés: A 471-es út mellett

Helyrajzi számok: 02410/10, 11, 13

Terület: 3,3 ha (A tényleges területe nagyobb: 8,3 ha)

Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel a vizes területekre, a tájra jellemző nyirvízlaposokra -, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, az „ősláp” területi épségének fenntartása.

8.) Bánki fehér nyáras

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX.25.) Kr. számú rendelet

Helyrajzi számok: 0844/1-2.

Terület: 18,6 ha

Védettség indoka: az Erdőspuszta máig fennmaradt természeti értékeinek - különös tekintettel az őshonos, természetközeli, és védett növény és állatfajoknak menedéket nyújtó erdőkre-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: az értékes fa, cserje és lágyszárú állomány valamint az erdőre jellemző társulások, tájképi értékek és a gazdag állatvilág megóvása, fejlesztése.

9.) Kamarás halom

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX.25.) Kr. számú rendelet

Helyrajzi szám: 0417/26

Terület: 1,5 ha

Védettség indoka: a halom jelentős helyi értéket képvisel, fontos történelmi emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, értékes löszpusztai növényzetnek ad otthont.

Természetvédelmi célja: az értékes növényzet megóvása, a halom történeti értékeinek ápolása, területi épségének fenntartása.

10.) Debreceni Erdőspuszták

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX.12.) Kr. sz. rendelet

Védettség indoka: az Erdőspuszták máig fennmaradt természeti értékeinek - vizes területek, a tájra jellemző nyirvízlaposok, nedves és száraz gyepek, természetközeli erdőtársulások-, és élőviláguknak a megóvása, rekonstrukciója, a tájba nem illő beépítés és területhasználat megakadályozása a védetté nyilvánítás révén lehetséges.

Természetvédelmi célja: a terület vízháztartásának, eredeti társulási viszonyainak, értékes fa, cserje és lágyszárú állományának és gazdag állatvilágának megóvása, fejlesztése, az egyes területegységek területi integritásának megóvása, a tájba nem illő területhasználat és beépítés megakadályozása.

Részegységek:

a.) Bánk – Fancsika, Pihenőerdő Központ

b.) Ördögárok

c.) Hármashegyi Pihenőközpont (Egy része a Hármashegyi-tölgyesek (HUHN20023) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (Natura 2000 terület) által is védett.)

d.) Nagycsere Erdészeti Pihenőközpont

e.) Panoráma út melletti terület

f.) Vekeri Pihenőközpont

g.) Mézeshegy

10/a. Bánk - Fancsika, Pihenőerdő Központ

10/b. Ördögárok

10/c. Hármashegyi Pihenőközpont (NATURA 2000 terület)

10/d. Nagycsere Erdészeti Pihenőközpont

10/e. Panoráma út melletti terület

10/f. Vekeri Pihenőközpont

10/g. Vekeri Pihenőközpont Mézeshegyi Alközpontja

^[2]2. számú melléklet

 TERMÉSZETI EMLÉKEK

1.) Magyar kőris (Fraxinus angustifolia sp. pannonica)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/a. sz.

Helyrajzi szám: 21066/2

2.) Bartók Béla úti tölgyfasorok (Quercus robur). (2x2 sor: dupla allé)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Osztálya, 21/1981. (I. 6.) VB határozat

Elhelyezkedés: Debrecen, Bartók Béla út

Helyrajzi szám: 20008, kivett

3.) Magas kőris (Fraxinus excelsior)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 26/1993. (VI. 28.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 18/b. sz.

Helyrajzi szám: 21066/3

4.) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Bem tér 19. sz. előtt

Helyrajzi szám: 20529

5.) Juharlevelű platán (Platanus hybrida)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út 20. sz.

Helyrajzi szám: 20025

6.) Déri téri kocsányos tölgy (Quercus robur)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér

Helyrajzi szám: 8316

7.) Déri téri piramistölgyek (Quercus robur f.fastigiata) (8 fa)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Déri tér

Helyrajzi szám: 8316

8.) Nyugati ostorfák (Celtis occidentalis), (2 példány)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Dobozi u. 6. sz.

Helyrajzi szám: 5931/5

9.) Egyetem téri kocsányos tölgyek (Quercus robur) (2 példány)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 11/1981.
(I. 06.) VB határozat

Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem tér

Helyrajzi számok: 22246/1, 22246/2

10.) Tiszafák (Taxus baccata)

Védetté nyilvánító döntés száma: 12/1981. (I. 6.) VB határozat

Elhelyezkedés: Debrecen, a Fűvészkert u. 4-6. szám alatt

Helyrajzi szám: 8322

11.) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 45/1994. (IX. 12.) Kr. sz. rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Hajnal u. 15. sz.

Helyrajzi szám: 6391

12.) Kálvin téri ördögcérna, más néven lícium (Lycium barbarum)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Kálvin tér

Helyrajzi szám: 8327

13.) hatályon kívül helyezve

14.) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 21/1986. (VI. 25.) Tr. sz. rendelet, HB Megyei Tanács VB.MÉM Oszt., 17034-13/1986. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Nádor utca (volt Végh D. u.) 4. sz. alatt

Helyrajzi szám: 21244, tulajdoni lap sz.: 39686

15.) Császárfa (Paulownia imperialis)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Nádor u. 17. sz.

Helyrajzi szám: 21238

16.) Páfrányfenyő (Gingko biloba),

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 14/1981. (I. 6.) VB határozat

Elhelyezkedés: Debrecen, Nagyerdei körút 68. sz.

Helyrajzi szám: 20968

17.) Péterfia utca 1-7. alatti tiszafák (Taxus baccata) (5 pld.)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. 1-7. sz.

Helyrajzi szám: 7581

18.) Simonyi út 11. sz. alatti páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 11. sz.

Helyrajzi szám: 20879

19.) Simonyi út 15. sz. alatti hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 15. sz.

Helyrajzi szám: 20895

20.) Simonyi út 29. sz. alatti platánfa (Platanus hybrida)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: 42/1995. (IX. 25.) Kr. számú rendelet

Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út 29. sz.

Helyrajzi szám: 20904

21.) Simonyi út kétoldali hársfasora (Tilia ssp.)

Védetté nyilvánító jogszabály száma: n.a.

Elhelyezkedés: Debrecen, Simonyi út

Helyrajzi szám: 20910

22.) Húsos som (Cornus mas),

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Széchenyi u. 80. sz.

Helyrajzi szám: 15426

23.) Tócóskert téri kocsányos tölgy (Quercus robur)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér

Helyrajzi szám: 15855/110

24.) Tócóskert téri páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Védetté nyilvánító döntés száma: Debrecen Megyei Városi Tanács VB.MÉM Oszt., 175/1975. (XII. 16.) VB határozat, a 13011/1976. ügyiratszámon

Elhelyezkedés: Debrecen, Tócóskert tér

Helyrajzi szám: 15855/110

25.) Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Debrecen, Békéssy Béla u. és Böszörményi u. sarkán

Helyrajzi szám: 21359/3

26.) Gömbkőris sor (Fraxinus excelsior-ba oltott Fraxinus ornus „Globosa”-k)

Elhelyezkedés: Debrecen, Péterfia u. (Bem tértől a Rákóczi u. - Péterfia u. sarkáig)

Helyrajzi számok: 7594, 20529/1

27.) Piramis kocsányos tölgyfa sor (Quercus robur „Fastigiata”)

Elhelyezkedés: Debrecen, Egyetem sugárút-Bethlen utcán kettős fasor

Helyrajzi számok: 21775, 21643, 21144, 20383, 7688

28.) Nyugati ostorfa sor (Celtis Occidentalis”)

Elhelyezkedés: Debrecen, Böszörményi út (a fasor a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma északi határának vonalától kezdődik és a Füredi útig tart)

Helyrajzi szám: 21457/100

29.) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Elhelyezkedés: Debrecen, Nyár u. 15. sz. előtt

Helyrajzi szám: 20240/1

30.) Platán fák (Platanus hybrida)

Elhelyezkedés: Debrecen - Nagymacs, Kastélykert u. 44. sz.

Helyrajzi szám: 67101

31.) Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Debrecen, Kartács u. 84. sz. előtt

Helyrajzi szám: 22117

32.) Kocsányos tölgy (Quercus robur)

Elhelyezkedés: Debrecen, Honvédtemető u. 10. sz. alatt

Helyrajzi szám: 19983

^[3]2/a. számú melléklet

3. számú melléklet

a 24/2006. (VIII. 14.) Ö.r. 2. § (4) bekezdéséhez

Debrecen, Erdőspuszta helyi jelentőségű természetvédelmi területből kivont területek listája

Bánk-Fancsika, Pihenőerdő Központ

Vekeri Pihenőközpont

4. számú melléklet

a 24/2006. (VIII. 14.) Ö.r. 2. § (5) bekezdéséhez

Debrecen Megyei Jogú Város Helyi Jelentőségű Védett Természeti Területeinek Természetvédelmi Kezelési Terve

I.TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITŰZÉSEK

• a területek természetes és természetközeli erdeinek fenntartása, állapotának helyreállítása, felújítása, az erdők szukcessziós, regenerációs folyamatainak fenntartása és elősegítése, természetes élőviláguk megőrzése, helyreállítása,
• a tájidegen és nem őshonos fafajú erdők természetközelivé alakítása, a monokultúrák felszámolása,

• a természetes és természet közeli állapotú vizes élőhelyek és élőviláguk sokféleségének megőrzése,

• a területek vízháztartásának javítása,

• a gyepek megőrzése, biológiai sokféleségének fenntartása, növelése,
• a jellegzetes mozaikos erdőspusztai tájkép megőrzése,

• a védett természeti értékek állományainak megőrzése, növelése

II.TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK

• a nem őshonos és tájidegen fafajú erdők, monokultúrák fokozatos fafajcserés átalakítása a területre jellemző természetes erdőtársulások irányába,
• a természetes, vagy természetközeli állapotú erdőállományok véghasználatának kitolása a biológiailag lehetséges legvégső korig,
• az éger és fűz ligetek, tölgy-kőris-szil ligeterdők és homoki és gyöngyvirágos tölgyesek gazdasági hasznosításának alárendelése a természetvédelmi céloknak,
• invazív növényfajok állományának visszaszorítása,
• a lápok, vizes területek vízviszonyainak rekonstruálása, mesterséges kiszárításuk megakadályozása,
• az értékes lágyszárú növényzettel rendelkező láprétek, lápi területek elcserjésedésének megállítása,
• a degradált gyepek helyreállítása,
• a gyepek átalakításának megakadályozása,
• a szántóföldi művelés környezetterhelésének mérséklése,
• a védett fajok állományainak, élőhelyeinek megőrzése, károsításuk megelőzése

3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK
   1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

a) Élőhelyek kezelése, fenntartása

• A vizes területek mesterséges lecsapolását meg kell szüntetni olyan módon, hogy a környező területek gazdasági hasznosítását ne veszélyeztesse.
• A lápok ökológiai vízkészletének biztosítása érdekében a lecsapoló csatornákon vízvisszatartást kell alkalmazni úgy, hogy az a környező területek jogos használatát ne veszélyeztesse.

• A védett területeken a gépjárművek közlekedésére a meglévő utakat kell használni.
• A területre hazánkban nem őshonos vadfaj újonnan nem telepíthető be.
• A területen új belvíz levezető csatornák nem létesíthetők.

b) Fajok védelme

• Nedves kaszáló területeken, földön fészkelő, fokozottan védett faj (pl. haris) megtelepedése esetén a természetvédelmi hatóság a kaszálást esetileg térben és időben korlátozza.

• Mesterséges tavakon, víztározókon a fokozottan védett cigányréce jelenléte esetén a vízivad vadászatot a természetvédelmi hatóság október 1-ig korlátozhatja.
• A védett területen vadon élő növény- és állatvilágnak – a vadászható és halászható fajok kivételével – minden faja védett, azokat elpusztítani, gyűjteni, szaporodásukban, éllettevékenységükben zavarni tilos.
• Minden olyan tevékenység (növényzet égetése, homokfal bontásával fészkek rombolása, stb.), amely a védett fajok pusztulását idézi elő, fokozottan védett fajok szaporodását zavarja, hatósági eljárást von maga után.
• A védett területen mezőgazdasági munkagépeket vadriasztó berendezéssel kell ellátni.

c) Terület és földhasználat

• Új bányák, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók, ipari létesítmények a védett területen nem hozhatók létre.

2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

a) Gyepek kezelése

• Védett gyepterület erdősítése, fásítása csak különlegesen indokolt esetben és csak degradált, vagy telepített gyepen végezhető, pl.: védelmi, tájképvédelmi fasor, erdősáv kialakítása, tájképi rekonstrukció céljából.
• A védett gyepeken trágya, vagy más anyagok depózása, hígtrágya kihelyezés, műtrágyázás és egyéb vegyszerhasználat nem végezhető.
• Szilárd szervestrágya egyedi elbírálással a természetvédelmi hatóság engedélyével juttatható ki gyepterületre.
• Tilos a természetes, vagy természetközeli állapotú gyepek talajlazítása, felülvetése.
• A nedves, felázott gyepekre gépjárművel ráhajtani nem szabad.
• Azokban a „gyep” művelési ágban nyilvántartott zsombéksásosokban, magassásosokban, lápréteken, amelyeket az elgyomosodás és a beerdősülés nem veszélyeztet, de taposásra érzékenyek, kaszálás, szárzúzózás, legeltetés nem végezhető. Erről a gazdálkodókat előzetesen tájékoztatni kell.
• A legelők elsősorban marhával és juhhal, illetve kisebb létszámú lóval, kecskével legeltethetők.
• Kiegészítő takarmányozás a gyepeken nem végezhető.
• Liba és sertés legeltetése a védett gyepeken nem végezhető.
• A gyepek védett, vagy fokozottan védett növények által benépesített foltjain a legeltetés időbeli korlátozására is sor kerülhet a virágzás és termésérés idejére.
• Kaszálásra érzékeny védett növényfajok előfordulási helyeit a természetvédelmi hatóságnak a területen gazdálkodó jelenlétében előzetesen ki kell jelölnie és kihagyni a kaszálásból.
• A lekaszált szénát a gyepterületekről minden esetben le kell hordani.
• Gyepterület más célú hasznosítása, beépítése csak természetvédelmi érdekből engedélyezhető (pl.: legeltetést segítő létesítmények).

• Az invazív növényfajok terjedését elsősorban kaszálással, szárzúzással vissza kell szorítani.

b) Szántók kezelése

• A légi vegyszerezés tilos!
• Kizárólag az ún. zöld és sárga vegyszerek használata engedélyezhető.
• A biogazdálkodás a területen ajánlott, ezért az ilyen gazdálkodást folytatókat a természetvédelmi vagyonkezelésben álló szántók bérbeadásánál előnyben kell részesíteni.
• Az értékes gyepek, láprétek, lápok védelme érdekében a közéjük ékelődő, természetvédelmi vagyonkezelésben levő szántók visszagyepesítendők, esetleg a termőhelynek megfelelő fafajokkal erdősítendők.

c) Erdők kezelése

• Törekedni kell arra, hogy az erdősítésben használt szaporítóanyag (mag, csemete) helyi származási körzetből kerüljön ki.
• Az elegyítés érdekében a csemeteültetéssel történő mesterséges erdőfelújítások során már az első kivitelt is több fafajjal kell elvégezni.
• A tölgyesek és tölgy-kőris-szil ligeterdők felújításánál teljes talajelőkészítés nem végezhető. Ajánlott a pásztás talajelőkészítés alkalmazása.
• A magvetés esetén pótlásokkal kell az elegyítést megoldani.
• Az elegyítés módja szálankénti vagy csoportos, a csoportok területe legfeljebb 500 m² legyen.
• A faállomány-nevelés (tisztítás, gyérítés) a modelltáblák szerint, de a természetes erdőtársulás gerincét adó fafajok érdekeit szem előtt tartva és nem a fatömeg produkcióra kiélezve történjenek. A nem őshonos fafajok (pl. akác, kései meggy, zöldjuhar, amerikai kőris stb.) kiszorítására kell törekedni. Kímélni kell a ritkább elegyfákat, főként a vadgyümölcsöket.
• Az erdők felújítása és ápolása során a felújítási területről a nem őshonos fafajokat ki kell szorítani!
• Az egészségügyi termelések során az őshonos fafajú állományokban minimum hektáronként 3 odvas, vagy száraz törzset meg kell hagyni.
• A tájra jellemző őshonos fafajokkal történő egységes felújítás érdekében nem őshonos fafajú (akác, erdei fenyő, nemesnyár stb.) erdőállományokban a tarvágás mérete a 3 ha-t meghaladhatja.
• Véghasználat utáni kituskózás esetén tuskóprizma őshonos fafajú erdőállomány szélére nem helyezhető el.
• Az őshonos fafajú erdőrészletek véghasználata esetén hagyásfákat kell visszahagyni a természetvédelmi hatósággal történt helyszíni kijelölés alapján.
• Hagyásfaként csak őshonos fafajú példányok maradhatnak vissza.
• Fahasználati korlátozásra bármely erőterületen sor kerülhet, ha azt fokozottan védett faj, vagy védett fajok jelentős állományának megőrzése indokolja. Védett és fokozottan védett növények esetén a korlátozás huzamosabb idejű lehet.
• Láp és ligeterdőben, homoki tölgyesben az erdészeti kezelés kizárólag a nem őshonos fafajok eltávolítására szorítkozhat.
• Az erdő művelési ágú területeken az üzemterv szerinti VI és a TN megnevezésűek közül a láp és mocsár jellegű vizes élőhelyek erdőgazdasági és vízrendezési tevékenységgel nem érinthetők, kivéve az ökológiai vízszükséglet biztosítását.
• Erdei tisztás és rét (TI, üzemtervi megjelöléssel) valamint cserjés (CE) erdei rakodónak és faanyag- mozgatási útvonalnak nem használható, valamint nem erdősíthető.

d) Nádasok, vizes területek, vízfolyások kezelése

• Az esetlegesen szükséges kotrás, illetve a patakok „élővíz” jellegének visszaállításához a későbbiekben szükséges a vízutánpótlás megteremtése, a technikai megoldások körültekintő, az érintett szakhatóságok javaslatainak betartásával, a szükséges engedélyezési eljárás lefolytatásával történhet.
• Biztosítani kell a természetes állapot fenntartását szolgáló optimális talaj- és felszíni vízháztartást.
• A védett területre szennyvizet vezetni, azt elhelyezni még tisztított állapotban sem szabad.
• Erek, csatornák, tavak karbantartási munkái során a depóniák földanyagát rekultiválni, tereprendezni kell.
• Nád vágásához  vonatkozó előírások szerint (1996. évi LIII. Tv.) engedélyt kell kérni.
• A nád és egyéb vízi növényzet aratását, kiszállítását október 15. és március 15. között kell végezni.
• A vízi madarak fészkelő telepeinek védelme érdekében a nádasok egy részét 4-5 éves forgóban kell kezelni
• A nád és más vízi növényzet égetéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

e) Tavak kezelése

• Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon csónakból horgászni nem szabad.
• Horgászattal hasznosított mesterséges tavakon a természeti értékek figyelembevételével horgászatra nem használható partszakaszokat kell kijelölni.
• Hal telepítése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.
• A mesterséges tavak, víztározók feltöltését és lecsapolását a természetvédelmi kezelővel egyeztetett időben és feltételekkel kell végezni a rajtuk megtelepedett védett élőlények megóvása érdekében.

f) Kivett területek kezelése

• A természetvédelmi hozzájárulás nélküli funkciót fel kell számolni, és a területet eredetihez hasonló állapotba vissza kell állítani.
• Az engedéllyel működő létesítményeknél a nem kívánatos látványt takarófásítással kell mérsékelni.
• Az új épületeknél és a felújításoknál törekedni kell azok tájba illeszkedő kivitelezésére, a földszintes építés, a hagyományos tetőfedés (cserép, nád) alkalmazására.
• Vízállások művelésbe fogásához (mezőgazdasági művelés, nádvágás, kaszálás, legeltetés) a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

g) Régészeti lelőhelyek védelme

• A szántásokból előkerülő régészeti leletek eredeti állapotban való megtartását biztosítani kell. Régészeti kutatás, feltárás csak a vonatkozó jogszabályok betartásával, a szükséges feltételek teljes mértékű biztosítása mellett történhet.

IV.      Egyéb előírások

• Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon eljáró szerv Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal jegyzője.
• A területek védettségét „Természetvédelmi terület” feliratú táblával meg kell jelölni.
• A védetté nyilvánítás tényét az illetékes földhivatal ingatlan-nyilvántartásába be kell jegyezni.

A fentieken túlmenően a területet érintő természetvédelmi korlátozások és szabályozás tekintetében az 1996. évi LIII. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

^[4]5. számú melléklet

a 24/2006. (VIII. 14.) Ö.r. 2. § (5) bekezdéséhez

Debrecen Megyei Jogú Város Helyi Jelentőségű Védett Fáinak Természetvédelmi Kezelési Terve

1. Természetvédelmi célkitűzések:

A védett fákat óvni kell minden olyan hatástól, mely fennmaradásukat veszélyezteti. Figyelmet kell fordítani a fák és környezetük természetes viszonyainak fenntartására és eredeti jellegének megőrzésére.

2.) Természetvédelmi stratégiák:

a.) A fák védettségét „Védett fa” feliratú táblával meg kell jelölni.

b.) A rendeletben foglalt előírások megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni, s mindent meg kell tenni azok érvényre juttatásáért.

3.) Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak:

a.) A fák különösebb kezelést nem igényelnek, esetlegesen szükségessé váló szakszerű, korona-alakító metszésük az I. fokú természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a fa gallyazását el kell végezni, és ezt az első fokú természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

b.) Fát kivágni akkor lehet, ha természetes okból kiszáradt vagy kiemelt közérdek indokolja. Azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a fa kivágását el lehet végezni, azonban azt az első fokú természetvédelmi hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

c.) A fák törzse mellett 2 méteren belül árok, illetve nyomvonalas létesítmény tervezés engedélyezését egyedi vizsgálat alapján kell eldönteni.

d.) A fák védőtávolsága azok lombkoronájától számított 2 m sugarú kör.

e.) A helyi jelentőségű védett természeti területek és emlékek egészségi állapotának megőrzése érdekében rendszeresen elvégzendő munkálatok:

e/1.) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés)

e/2.) A száraz ágrészek gondos, időbeni eltávolítása, a növényi részek eltávolítása után sebkezelés.

e/3.) A megfelelő növőtér – és a lombkoronának megfelelő földterület – állandó gyommentességének biztosítása.