Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény a (továbbiakban: Ktdt.) 21/A. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet hatálya

E rendelet hatálya Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén azon helyi vízgazdálkodási engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazóra (továbbiakban kibocsátó) terjed ki – ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót alkalmazót is, – aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá.

2. §^[1]

A talajterhelési díj

(1) A kibocsátó köteles a környezetterhelési díjról szóló törvényben meghatározott mértékű talajterhelési díjat fizetni.

(2) A mérési lehetőséggel nem rendelkező kibocsátók átalány alapján állapítják meg a kibocsátott vízmennyiséget. Az átalány alapját képező méréssel nem megállapítható vízfogyasztást minden esetben az alábbiak szerint kell megállapítani: ha a fogyasztásmérő rendellenesen vagy hibásan működik, nem mér, nem lehet leolvasni, a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban: hibás mérés), a mérőeszköz adatai a vízfogyasztás alapjául nem szolgálhatnak. Ebben az esetben a hibás méréssel érintett időszakban az elfogyasztott víz mennyiségét a hibás mérés időtartamának kezdetét megelőző 12 hónap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a hibás mérés időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni. A hibás mérés időtartama:

a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,

b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a kibocsátó és a víziközmű-szolgáltató által közösen becsléssel megállapított időtartam, vagy

c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól a hibás mérés bejelentésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.

(3) A kibocsátó a környezetterhelési díjról szóló törvényben meghatározott esetben mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól.

(4) A kibocsátó a környezetterhelési díjról szóló törvényben meghatározott esetben és e rendelet 5. §-a szerint csökkentheti a talajterhelési díj alapját.

3. §

Adatszolgáltatási és eljárási szabályok

(1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig az önkormányzati adóhatósághoz.

(2) A kibocsátó a talajterhelési díjat a DMJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 11738008-15461009-03920000 számú talajterhelési díj beszedési számlára fizeti meg.

^[2](3) A DMJV jegyzője részére a víziközmű-szolgáltató a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatszolgáltatásra köteles:

^[3]a) a tárgyévet követő év március 15. napjáig

aa) az ingatlan csatornázhatósági besorolásáról (műszakilag mentesített felhasználási hely vagy csatornázható felhasználási hely),

ab) a kibocsátó tárgyévi vízfogyasztásáról (szolgáltatott vízmennyiség, egyedi vízbeszerzés esetén méréssel igazolt felhasználás, illetve átalány alapján meghatározott vízmennyiség), csökkentve a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével (a házi ivóvízhálózatra telepített locsolási vízmérőn mért, elkülönített locsolási célú vízhasználat, vagy elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka),

b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a szennyvízcsatornára rácsatlakozók köréről. Az adatszolgáltatás részletezését e rendelet melléklete tartalmazza.

^[4](4) A DMJV jegyzője részére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére kötelezett és jogosult közszolgáltató a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatszolgáltatásra köteles:

a) a kibocsátók közműpótló létesítményeiből az előző évben elszállított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségéről,

b) valamint a kibocsátók személyében történt változásról a tárgyévet követő év március 15-ig.

Az adatszolgáltatás részletezését e rendelet melléklete tartalmazza.

^[5](5) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.

4. §

Díjkedvezmény

Különös méltánylást érdemlő esetben – a kibocsátó kérelmére – a talajterhelési díj megfizetésére az adott tárgyévben 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek szerint:

a.) a családban élő esetén a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum),

b.) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át.

4/A. §^[6]

Díjmentesség

(1) A fizetendő talajterhelési díj - díjkedvezménnyel csökkentett - összegéből mentes csatornázható felhasználási hely esetén az 50.000,- Ft-ot meghaladó rész.

(2) A fizetendő talajterhelési díj - díjkedvezménnyel csökkentett - összegéből mentes műszakilag mentesített felhasználási hely esetén a 10.000,- Ft-ot meghaladó rész.

5. §^[7]

6. §

Értelmező rendelkezések

a.) Kibocsátó: az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést – ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is – alkalmaz.

b.) Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi – műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva – a rácsatlakozást.

c.) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezte.

d.) Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint.

e.) Család: egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók.

f.) Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek.

g.) Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

^[8]h.) Műszakilag mentesített felhasználási helynek minősül az ingatlan:

ha) ha a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna és a szolgáltatási pont között létesítendő gravitációs bekötő vezeték esetén - a tisztító műtárgytól a gerincvezetékhez történő csatlakoztatás – kiépítési hosszának szükséglete a 12 fm-t vagy a kivitelezési költsége a nettó 478.500 Ft-ot meghaladja, vagy

hb) ha a műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna és a szolgáltatási pont között létesítendő kényszer-áramoltatású bekötés esetén a házi beemelő műtárgy, valamint a befogadó közüzemű csatorna között létesítendő nyomóvezeték kiépítési hosszának igénye a 13,5 fm-t vagy a kivitelezési költsége a nettó 600.000 Ft-ot meghaladja, vagy

hc) amely előtt az üzemelő közcsatorna kényszer-áramoltatási rendszerű, vagy

hd) ahol az öntözési fogyasztásmérő mennyiségével csökkentett ivóvíz főmérő órán keresztül fogyasztott ivóvíz tárgyévi mennyiségének 1 hónapra vetített átlaga nem haladja meg a 0,9 m³-t, illetve az 1 napra vetített mennyisége a 30 litert.

^[9]i.) Csatornázható felhasználási hely: az az ingatlan, amely nincs rákötve a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára és nem minősül műszakilag mentesített felhasználási helynek.

7. §

Záró rendelkezések

Jelen rendelet 2007. június 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 21/2004. (VII. 1.) Kr. rendelet hatályát veszti.

^[10]Melléklet

E rendelet 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatás adattartalma:

1.Természetes személy kibocsátó esetén:

1.1. Neve:

1.2. Születési helye és ideje:

1.3. Anyja születési neve:

1.4. Lakcíme:

1.5. Teljesítés, kibocsátás helye:

1.6. Szolgáltatott víz mennyisége (mérés vagy átalány alapján):

1.7. Locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség:

1.8. A szennyvíztározóból elszállított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége:

1.9. Az ingatlan csatornázhatósági besorolása:

2. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kibocsátó esetén:

2.1. Neve:

2.2. Székhelye:

2.3. Cégjegyzék száma:

2.4. Teljesítés, kibocsátás helye:

2.5. Szolgáltatott víz mennyisége (mérés vagy átalány alapján):

2.6. Locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség:

2.7. A szennyvíztározóból elszállított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége:

2.8. Az ingatlan csatornázhatósági besorolása: