Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet 3. számú mellékletének 2./IV./2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Környezetvédelmi Bizottsága és a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet 4. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Józsai Településrészi Önkormányzat, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében, a 14. § tekintetében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 24. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya

a.) az (1) bekezdés szerinti közterületek használóira,

b.) a közterületekkel érintkező ingatlanok tulajdonosaira, használóira, kezelőire (a továbbiakban együtt: ingatlan tulajdonos),

c.) a kereskedelmi helyek (a továbbiakban: üzletek) üzemeltetőire, továbbá

d.) a különféle szolgáltató (pl. pénzügyi, biztosítási, kulturális, sport, oktatási, ifjúsági-, egészségügyi, szociális, igazgatási, rendvédelmi, kommunális, közüzemi, stb., a továbbiakban: szolgáltatást nyújtó) létesítmények üzemeltetőire terjed ki

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazása tekintetében

1.) Közterület: a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában ekként meghatározott terület,

2.) Zöldterület: a város szabályozási tervében erre a célra kijelölt terület-felhasználási egység, továbbá ilyen kijelölés nélkül is a lakosság pihenésére, felüdülésére, egészségének megőrzésére, regenerálódására, szórakozására, esztétikai élménynyújtásra, a mikroklíma javítására, a város szerkezetének tagolására szolgáló jellemzően növénnyel borított közterület. A zöldterületek körébe tartoznak - a létesítőtől függetlenül - elsősorban parkok és az ezekhez kapcsolódó sétányok, továbbá az utak és terek zöldsávjai, a játszóterek, a sportpályák, a megkezdett parkosítással érintett, továbbá a roncsolódott zöldterületek, valamint az egyéb zöldnövénnyel borított vagy kerti burkolattal fedett közterületek, stb.

Egységes, önálló zöldterületi rendszernek tekintendők

^[1]a) a Kálvin téren, a Kossuth téren, a Piac utcának az elejétől a Kossuth és Széchenyi utcákig terjedő szakaszán, továbbá a Simonffy utcának az elejétől a Halközig terjedő szakaszán, a Bajcsy Zsilinszky utcának a Piac utcától a Bajcsy Zsilinszky u. 4. sz.-ig terjedő szakaszán,

b) a Déry téren,

c) a Csapó utcának a Liszt F. és Vár utcáktól a Burgundia és Rákóczi utcáig terjedő szakaszán,

d) a Batthyányi utcán,

e) a Petőfi téren

^[2]f) a Révész téren,

^[3]g) a Kálvin téri Udvarházban,

^[4]h.) a Zamenhof utcán,

^[5]i.) a Parkerdő zárt területén

parkokkal, fákkal, cserjékkel és zöldterületi sétánnyal ellátott közterületek.

3.) Zöldterületi sétány: a zöldterület részét képező, kerti burkolattal ellátott, gyalogos közlekedésre szolgáló olyan közterület, amely átszeli, körülveszi vagy összeköti a parkokat.

4.) Járda: a közúti közlekedési jogszabályok szerinti járda, illetve gyalogút, továbbá ezek hiányában az ingatlan előtt kialakult nyomvonalon legalább egy méter széles közterületi sáv.

5.) A zöldterületek tartozékai:

a.) a közműlétesítmények közterületi berendezései és fedőlapjai, a vízelvezetést szolgáló közmű tárgyak,

b.) a zöldterületek építményei, berendezései: pl. a szökőkutak, csobogók, kutak, játszóterek felszerelései, kerékvetők, korlátok, öntöző berendezések, tájékoztató és közlekedési táblák.

c.) a közterületi bútorok: padok, asztalok, kerékpártároló állványok, hulladékgyűjtő edények.

II. fejezet

A közterületek tisztántartásának helyi szabályai

Az ingatlan tulajdonosok köztisztasági kötelezettségei

3. §

(1) Az ingatlan tulajdonosának a közterület tisztántartási kötelezettsége magában foglalja az ingatlan előtti területen

a.) az ingatlan és az úttest külső széle közötti közterületi sávon, ahol úttest nincs, ott az ingatlan és a járda külső széle közötti közterület sávon a szennyeződés, a hulladék, továbbá a lehullott falevél, virág, termés összegyűjtését és eltávolítását,

b.) a nyílt csapadékvíz elvezető árokból a víz zavartalan lefolyását akadályozó hulladék és más anyagok eltávolítását;

c.) a zöldterület és a növényzet rendszeres nyírását, a gyomnövények eltávolítását,

^[6]d.) a járdáról az összefüggő hótakaró 08.00 óráig, az ezt követően keletkezett összefüggő hótakaró 10 órán belüli eltakarítását és

e.) a d) pontban foglaltakon túl az egyébként csúszós járdán keletkezett síkosság elleni védekezést.

(2) A síkosság elleni védekezésre kizárólag környezetkímélő anyagokat (pl. homok, hamu, csúszásgátló készítmények, környezetbarát vegyszerek, stb.) szabad felhasználni.

(3) A síkosság elleni mentesítő anyagokat tilos a zöldterületen deponálni, továbbá tilos a havat a csapadék víznyelőkre gyűjteni, deponálni.

Egyes közterület használók köztisztasági kötelezettségei

4. §

(1) Az üzletek és a szolgáltatást nyújtó létesítmények üzemeltetői kötelesek

a.) az üzlet illetve a létesítmény bejárata mellett a nyitva tartás, illetve a szolgáltatás ideje alatt csikktartót és hulladékgyűjtő edényt, vagy e két funkciónak együttesen megfelelő edényt elhelyezni, továbbá

b.) az üzlet illetve a létesítmény köztisztasági hatásterületét folyamatosan tisztán (hulladékmentesen) tartani, a területnek gyalogosok közlekedésére szolgáló részén a havat eltakarítani és a síkosság mentességéről gondoskodni.

(2) A piacok és vásárok, valamint a közterületi rendezvények rendezője köteles gondoskodni a piac, a vásár illetve a rendezvény területének és köztisztasági hatásterületének folyamatos tisztántartásáról.

(3) Az épület-, építmény-, út-, közmű építésének, bontásának, felújításának (a továbbiakban együtt: építés) munkái során az építtető köteles gondoskodni a közterületre szálló por elleni védelemről, a tisztaság fenntartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás megakadályozásáról. E rendelkezés alkalmazása tekintetében építtető a hatósági engedély jogosítottja, a hatósági bejelentéstétel kötelezettje, illetőleg, ha nem építési engedély- vagy bejelentés köteles tevékenységről van szó, építtető az, akinek a megrendelésére az építési munkát végzik.

(4) A települési szilárd hulladékgyűjtők közterületen létesített tároló helyeinek hatásterületét az köteles tisztántartani, az oda helyezett hulladékot, lomot eltávolítani, aki a hulladék szállítására a közszolgáltatóval szerződést kötött. A közterületen elhelyezett szelektív hulladékgyűjtők hatásterületét a közszolgáltató köteles tisztántartani.

(5) E § szerinti köztisztasági hatásterület

a.) az (1) bekezdés tekintetében: a közterületi árusítás területe, továbbá az árusítás területétől, illetve az üzlet, szolgáltatást nyújtó létesítmény bejáratától számított 5 méteres területsáv,

b.) a (2) bekezdés szerinti esetekben: a piac, a vásár illetve a közterületi rendezvény által elfoglalt terület és annak 20 méteres körzete, továbbá a vásárlói- és vendégforgalmat kiszolgáló gépjármű parkolóhelyek területe,

c.) a (3) bekezdés szerinti esetben: az építési munka helyétől számított 5 méteres területsáv

d.) a (4) bekezdés szerinti esetben: a hulladéktároló, gyűjtő helytől számított 5 méteres területsáv.

(6) Ha a jármű üzemelése, továbbá a rakodás vagy a szállítás során a közterület szennyeződik, a szennyezés okozója vagy a jármű vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni a szennyeződés eltávolításáról, a biztonságos közlekedéshez szükséges feltételek visszaállításáról.

5. §

Az 4. §-ban előírt tisztántartási kötelezettségek az érintett terület tekintetében megelőzik az ingatlan tulajdonosának az 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hulladékfeltakarítási kötelezettségét.

^[7]5/A. §

hatályon kívül helyezve

III. Fejezet

A zöldterületek védelme

A zöldterületek használatának általános szabályai

6. §

(1) A zöldterületeket és azok építményeit, tartozékait - annak létesítőjétől függetlenül - a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon bárki ingyenesen használhatja, feltéve, hogy az nincs kizárólagos használatba adva. A használó köteles a zöldterület és tartozékai használata során gondosan eljárni, a zöldterület károsodását megakadályozni.

(2) A közterületi játszótereken elhelyezett játszóeszközöket, berendezéseket csak állaguk és az ott tartózkodók élete, testi épsége megóvása mellett lehet igénybe venni. A közterületi játszóterek használata során – a más jogszabályokban előírtakon túl – különösen a következő előírásokat kell betartani:

a.) hat évesnél fiatalabb gyermek csak nagykorú személy felügyelete mellett tartózkodhat a játszótéren;

b.) nagykorú személy a gyermekek számára elhelyezett játszótéri eszközöket nem veheti igénybe;

c.) a játszótereket csak a megengedett napi használati időtartam (a nyári időszámítás alatt 8.00 – 22.00 óra, a téli időszámítás alatt 8.00 – 19.00 óra) alatt lehet igénybe venni.

(3) A körbekerített, zárhatóvá tett parkot az üzemeltető által ott elhelyezett nyitvatartási tájékoztató szerinti, ennek hiányában a (2) bekezdés c) pontja szerinti időszakban lehet igénybe venni.

(4) A rendeltetéstől eltérő használathoz (például rendezvény-, vásár megtartása, alkalmi árusítás, építmény- illetve közmű építése céljára, stb.) a zöldterület fenntartójának hozzájárulása szükséges.

(5) A zöldterület rendeltetéstől eltérő használatához adott hozzájárulást, illetőleg szerződéssel történő közterület igénybevétel esetén a hozzájárulást is tartalmazó szerződést a zöldterületet használó köteles magánál tartani és a közterület felügyelő vagy más ellenőrzésre jogosult felhívására, a jogosultság ellenőrzése céljából bemutatni.

(6) A zöldterület felbontási céljának teljesítését követően a felbontásra jogosult köteles a zöldterületet helyreállítani. A földmunkák végzésénél a termő talajréteget külön kell letermelni és a munka végeztével az építtető köteles gondoskodni a termőréteg visszaterítéséről.

A zöldterületre járművel való behajtás szabályai

7. §

(1) A (2)-(4) bekezdésekben meghatározott esetek kivételével tilos járművel a zöldterületekre behajtani, továbbá ott várakozni.

^[8](2) Kerékpáron közlekedni a Kossuth téren, továbbá a 2. § 2.a.) és 2.c.) pontjában jelölt zöldterületi sétány szakaszokon csak az erre kijelölt helyen, legfeljebb 10 km/óra sebességgel szabad. A behajtás díjmentes, melyhez hozzájárulásra nincs szükség.

(3) A zöldterületi sétányra, továbbá ha a feladat másként nem oldható meg, a növényzettel fedett zöldterületre, annak kíméletével külön hozzájárulás nélkül díjmentesen behajthatnak

a.) a zöldterület fenntartási feladatokat ellátók,

b.) a városi nagyrendezvények előkészítését végzők,

c.) a közmű fenntartási, karbantartási, hibaelhárítási munkákat végzők,

d.) a mentőszolgálat, a tűzoltóság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi szerv, a vám- és pénzügyőri feladatokat ellátó szerv, a közterület felügyelet tevékenységét, továbbá a temetkezési szolgáltatást végzők,

járművei, ha az adott feladat másként nem látható el.

^[9](4) A zöldterület fenntartója az útvonal adottságaitól függően – a közterület felügyelet és emellett a Batthyány utca vonatkozásában a DKV Debreceni Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: DKV Zrt.) értesítésével – behajtási hozzájárulást (a továbbiakban: hozzájárulás) adhat a zöldterületi sétányokra való behajtáshoz a lakóingatlan megközelítése céljából, feltéve, hogy az igénylő ott lakóhelyet, vagy tartózkodási helyet létesített. Ilyen esetben az igénylő lakásonként egy gépjárműre díjmentes hozzájárulásra jogosult.

^[10](5) A zöldterület fenntartója a behajtási útvonal adottságaitól függően – a közterület felügyelet és emellett a Bathyány utca vonatkozásában a DKV Zrt. értesítésével – hozzájárulást adhat a zöldterületi sétányra, vagy ha a feladat másként nem oldható meg, a növényzettel fedett zöldterületre való behajtáshoz

a.) hírközlési, közüzemi tevékenység,

b.) rendezvény előkészítése, különösen az ehhez szükséges kellékek helyszínre szállítása, elszállítása,

c.) árufeltöltés,

d.) pénzszállítás,

e.) költöztetés,

f.) építési hely megközelítése céljából.

A b), c), d) és e) pontok szerinti hozzájárulás kiadásához az igénylő e rendelet 1. melléklete szerinti zöldterület védelmi díjat köteles előzetesen megfizetni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(6) A hozzájárulást a zöldterületre való behajtás kezdetétől annak befejezéséig a jármű első szélvédőjén kell elhelyezni, továbbá a helyszínen a közterület felügyelő, vagy más ellenőrzésre jogosult felhívására be kell bemutatni.

8. §

(1) A hozzájárulás meghatározott időpontra vagy időtartamra szólhat és bármikor visszavonható, ha a behajtás során e rendeletbe foglalt zöldterület-védelmi előírásokat, tilalmakat megszegik, a zöldterület vagy tartozéka károsodik, vagy a hozzájárulást annak jogosítottja használatra másnak továbbadta, vagy azzal más módon visszaélt. A meghatározott időpontra szóló hozzájárulás csak a zöldterületre való be- és kihajtásra, illetve azon való áthaladásra jogosít, ideértve a behajtás célja szerinti tevékenység időtartamát is.

(2) A hozzájárulás iránti igényt a közterület szerződéses igénybevétele esetén a közterület hasznosító szervhez, egyéb esetekben a Polgármesteri Hivatalba kell legalább 8 nappal a tervezett behajtás előtt írásban benyújtani, amelyben az igénylőnek nyilatkoznia kell

a.) a behajtás helyéről, útvonaláról, időpontjáról illetve időtartamáról,

b.) a zöldterületen végzendő tevékenységről,

c.) a jármű típusáról, önsúlyáról és a várható raksúlyáról, forgalmi rendszámáról, üzembentartójának nevéről, címéről illetve székhelyéről.

(3) A hozzájárulás csak akkor adható ki, ha

a.) a tervezett cél, tevékenység másként nem, vagy csak aránytalan nehézségekkel valósítható meg,

b.) a behajtás a legrövidebb útvonalon és az optimálisan betartható legrövidebb időtartam alatt megoldható,

c.) a zöldterület illetve annak tartozékai az ezzel járó terheléssel, továbbá a behajtás céljával összefüggő tevékenység megvalósítása révén nem károsodnak,

d.) zöldterület védelmi díjköteles behajtás esetén a díjat az igénylő megfizette és a befizetés tényét igazolja.

A zöldterület használattal összefüggő további tilalmak

9. §

(1) E fejezetben szabályozott tilalmakon túl, tilos a zöldterületen

a.) a növényzetet, annak ágait, virágját, termését rongálni, levágni, kivéve az arra jogosítottak által végzett kertészeti tevékenységet, fagallyazást, fa kivágást, továbbá az ingatlantulajdonos által ültetett illetve ápolt virágok, cserjék virágjának szokásos vágását és termésének begyűjtését,

b.) bármely tárgyat, anyagot (például sós homokot, vagy azzal leszórt havat, árut, építőanyagot, lakásberendezést, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység berendezését, stb.) lerakni, vagy olyan mennyiségben tárolni, amely a zöldterület, vagy annak tartozéka sérelmét, megrongálódását idézheti elő,

c.) a szökőkutak, csobogók vizébe, továbbá a közparkok tavaiba bármilyen anyagot önteni, a vizet beszennyezni, tárgyat, növényt tenni, továbbá ott fürödni, mosakodni, bármit mosni, 

^[11]d.) különösen a 2. § 2.) pontjában meghatározott zöldterületi rendszerek területén, az ott lévő épületek (pl. templomok, múzeumok, középületek, stb.) közforgalomnak átadott teraszán, lépcsőzetén, párkányán, mellvédjén, a zöldterületi építmények, berendezések (pl. díszkutak, virágkutak, szökőkutak, csobogók, virágágy keretek, stb.) lépcsőzetén, mellvédjén, párkányán  roncsoló, károsító hatással járó eszközt (különösen gördeszkát, görkorcsolyát, rollert, kerékpárt, stb.) használni, a zöldterületek tartozékait összekarcolni, vésni, firkálni, azokra matricát, hirdetést ragasztani, vagy más módon rongálni. E tilalom nem terjed ki a 7. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti területen történő rendeltetésszerű kerékpáros közlekedésre.,

e.) a tulajdonos engedélye nélkül tavakban horgászni,

f.) a tavak, vízfolyások hídjain, átjáróin a gyalogos közlekedést zavarni, különösen a rendeltetésszerű használattal együtt járó áthaladáson kívül kerékpárral, rollerrel, görkorcsolyával, stb. ott játszani,

g.) a játszóterek berendezéseit és a közterületi bútorzatot rendeltetésellenesen használni (pl. azokra lefeküdni, oda felállni, illetőleg ezeket bármilyen módon beszennyezni, stb.),

h.) a zöldterületen természetes körülmények között élő állatok élőhelyét bármely eszközzel zavarni, rongálni,

i.) a fák törzsét hirdetésre, ágait kötél, vagy kábel rögzítésére használni,  

j.) a galambokat etetni, valamint ilyen célból oda eledelt kihelyezni, kiszórni.

(2) Tilos az ebet

a.) a zöldterületen az erre vonatkozó tiltó tábla, felirat ellenére sétáltatni,

b.) az erre szolgáló, táblával megjelölt hely kivételével szabadon engedni,

c.) játszótérre bevinni.

IV. Fejezet

Vegyes rendelkezések

Szabálysértési rendelkezések

^[12]10. §

hatályon kívül helyezve

A fapótlási kompenzációs ellenérték meghatározása

11. §

A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése szerinti fapótlási kompenzációs ellenérték mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

Hatályon kívül helyező és záró rendelkezések

12. §

Ez a rendelet 2010. augusztus 1. napján lép hatályba.

^[13]13. §

hatályon kívül helyezve

^[14]14. §

Hatályon kívül helyezve

15. §

(1) Hatályát veszti Debrecen Megyei Városi Tanács közhasználatú zöldterületek fenntartásáról szóló 5/1981. (IX. 18.) Tr. sz. rendelete.

(2) Hatályát veszti Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a köztisztaság fenntartásáról szóló 24/2007. (V. 25.) rendelete.

(3) Hatályát veszti

a.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a szabálysértési ügyekben kiszabható pénzbírság összegének emeléséről szóló 14/1992. (IV. 6.) Kr. sz. rendelet 2. §-ának ötödik francia bekezdése és 4. §-a,

b.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a szabálysértési ügyekben kiszabható pénzbírság összegének módosításáról szóló 24/1993. (VI. 28.) Kr. rendelet 2. §-ának második és ötödik francia bekezdése, valamint

c.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az Önkormányzat egyes rendeleteinek módosításáról szóló 26/2000. (VII. 14.) Kr. rendelet 1. § (2) bekezdése,

d.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az egyes önkormányzati rendeleteknek a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelését szolgáló módosításáról szóló 44/2009. (XI. 30.) Ö.r. 8. §-a.

^[15]1. melléklet

A zöldterület védelmi díjak mértéke

A fenti díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

2. melléklet

a 29/2010. (VII. 14.) önkormányzati rendelethez

FaPóTLÁSI KOMPENZÁCIÓS Ellenérték Mértéke

(a Dr. Radó féle értékszámítás és az Európai Unió Erdészeti és Fagazdálkodási

Bizottság modellje alapján)

1.) A fás szárú- és egyéb növények pótlásának számítási alapját az oxigént termelő asszimiláló levélfelület össztömege adja meg, melynek – a fa kivágása, a növényzet felszámolása esetén – 3-5 éven belüli pótlását kell biztosítani. A pótlással szemben támasztott követelmény, hogy az ezt követő 3. évben a telepített fás szárú növények összes lombtömegének el kell érnie a kivágott növény lombtömege 80%-át.

2.) A fák pótlási, kompenzációs értékének kiszámítása

Egy adott fa forintban kifejezett értékét a következő képlet alkalmazásával kell megállapítani:

A x B x C x D = faérték (Ft)

A = a fa városon belüli elhelyezkedése szerinti értékszorzó, amely

1. 1,0, ha a fa városképi szempontból jelentős környezetben vagy kiemelt zöldterületen található, vagy ritka fafajról van szó
2. 0,7, ha a fa magas laksűrűségű, környezetében ártalmakkal terhelt területen található,
3. 0,5, ha a fa alacsony laksűrűségű, kertes beépítésű lakóterületen vagy külterületen található.

B = a fa becsült kora szerinti értékszorzó, amely

1. a fa 10 éves koráig 10,
2. a fa 20 éves koráig 40,
3. a fa 30 éves koráig 84,
4. a fa 40 éves koráig 160,
5. a fa 50 éves koráig 300,
6. a fa 60 éves koráig 500,
7. a fa 70 éves koráig 700,
8. a fa 70 évnél idősebb, vagy védett fa 1000.

Ha a fa kora az ültetés időpontja alapján pontosan ismert, vagy 1-2 év pontossággal meghatározható, az értékszorzót a becslési értékszorzó két-két határa közötti értékkülönbözet egy évre eső értékének szorzatával kell kiszámolni.

C = a fa egészségi állapota, megjelenése szerinti értékszorzó, amely

1. 1,0, ha a fa lombkoronája teljesen egészséges, és sértetlen,
2. 0,7, ha a fa lombkoronája kissé (legfeljebb 30%-ban) csonkolt,
3. 0,4, ha a fa lombkoronája erősen (több mint 30%-ban) csonkolt.

D = a fa értékfelvételi időpontjában beszerezhető azonos, vagy hasonló karakterrel, habitussal rendelkező 4 éves, szabványos faiskolai (8/10 méretű) csemete beszerzési és helyszínre szállítási bruttó értéke.

3.) Egyéb fás szárú növények (cserjék, rózsák), továbbá a gyepfelület, füves terület pótlási, kompenzációs értékének kiszámítása:

1. 5 évnél fiatalabb, vagy ismert korú cserjék, rózsák, továbbá öntözött gyepfelület, füves terület értékének alapja az előállítási érték, amelyet növelni kell a telepítéstől eltelt időszak fenntartási költségeivel,
2. 5 évnél idősebb cserje, rózsa értéke: 25 éves, ép, egészséges lombkoronájú, hasonló elhelyezkedésű fa lombkorona tömegének 30 %-ából a 2.) pont A és B alpontjai alapján számított érték.