Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) Kiszolgáló út építéssel, vagy közművesítéssel érintett az az ingatlan, amely az önkormányzati útépítési, illetőleg közművesítési beruházás esetén közvetlenül, teleknyúlvánnyal, magánúttal, vagy a közvetlenül érintett ingatlanokat terhelő szolgalmi úton keresztül a megvalósított közterületi útról megközelíthető, vagy a létesített közművezetékről ellátható.

(2) A rendelet hatálya azon kiszolgáló út építéssel, vagy közművesítéssel érintett ingatlan tulajdonosokra terjed ki, akik a hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról rendelkező önkormányzati hatósági határozat meghozatalának időpontjában az érintett ingatlan ingatlannyilvántartás szerinti tulajdonosai.

2. §

Az önkormányzati beruházásban megvalósuló kiszolgáló útépítések és közművesítések esetében az érintett ingatlanok tulajdonosai által egy összegben vagy részteljesítésekkel fizetendő útépítési és közművesítési hozzájárulás mértéke az adott ingatlanra eső fajlagos beruházási költség, de

a) ivóvízvezeték vagy szennyvízcsatorna építés esetén maximum 82.500,-Ft,

b) kiszolgáló út építése esetén maximum 55.000,-Ft,

c) járda építése esetén maximum 25.000,-Ft,

d) elektromos energiahálózat építés esetén maximum 100.000,-Ft.

3. §

(1) A tulajdonosokat terhelő hozzájárulás mértékét a beruházás pénzügyi lezárását követően kell kiszámítani, akkor is meg kell fizetni, ha az ingatlan közműhálózatra való rákötése nem történik meg. A számítás során a teljes megvalósítási költségből levonásra kerül a beruházáshoz igénybe vett, az Önkormányzat által elnyert vissza nem térítendő támogatás. Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan után nem kell hozzájárulást fizetni.

(2) A fizetendő hozzájárulás egysége az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező érintett ingatlan; társasház és lakásszövetkezet esetén a társasházi és a szövetkezeti házi tulajdoni különlapon nyilvántartott lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség. A társasházi, szövetkezeti házi tulajdoni különlapon önálló ingatlanként nyilvántartott garázs után nem kell ismételten megfizetni a hozzájárulást, ha annak tulajdonosa a társasházi, szövetkezeti házi tulajdoni különlapon nyilvántartott lakás vagy más nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdona után már megfizette azt.

(3) Ha az érintett ingatlannak több tulajdonosa van, tulajdoni hányadaik arányában kell a megállapított összeget közöttük megosztani.

(4) Több közterületi útról megközelíthető vagy több létesített közművezetékről ellátható érintett ingatlan (pl.: saroktelek) vonatkozásában egyszer, az előbb megvalósuló beruházás során kell a hozzájárulást megfizetni.

(5) Amennyiben a 2. §-ban meghatározott építési munkák közül egyidejűleg legalább kettő megvalósítására kerül sor, a fizetendő hozzájárulás mértékét beruházási nemenként 10 %-kal csökkenteni kell.

4. §

Átruházza a polgármesterre az önkormányzati beruházásban megvalósuló kiszolgáló útépítés és közművesítés költségeinek az érintett ingatlantulajdonosokra történő áthárítását biztosító hatáskörét.

5. §

E rendelet 2012. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.