DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelete^[1]

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapvető rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 4024 Debrecen, Piac utca 20.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés). A Közgyűlés tagjainak száma a polgármesterrel együtt 35 fő.

(4) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(5) Az önkormányzat jelképeit, valamint használatuk rendjét a város jelképeiről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

2. §

A Közgyűlés – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésében meghatározott  – szervei:

a) a polgármester,

b) a Közgyűlés e rendeletben meghatározott bizottságai,

c) a Józsai Településrészi Önkormányzat testülete,

d) a jegyző,

e) a Polgármesteri Hivatal.

2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3. §

(1) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett
a Mötv-ben meghatározott szabályok szerint önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

(2) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési források ismertetését.

(3) A feladat- és hatáskör önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárás folytatható le, melynek keretében - ha a feladatvállalás jelentősebb költségkihatással jár – a Közgyűlés érintett bizottsága, valamint külső szakértő szakmai közreműködése is igénybe vehető. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester vagy a jegyző gondoskodik.

4. §

(1) A Közgyűlés polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. melléklet, bizottságokra átruházott hatáskreit a 2. melléklet, jegyzőre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester a 77. § (1) bekezdésének a) pontja szerint, a bizottság az 57. § (2) bekezdésének  f) pont fb) alpontja szerint, a jegyző a  80. § (1) bekezdés e) pontja szerint beszámol a Közgyűlésnek, azzal, hogy a jegyző e feladatkörének a Polgármesteri Hivatal működéséről szóló beszámolóval együtt tesz eleget.

II. Fejezet

A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

3. A Közgyűlés ülései

5. §

(1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli ülést és ünnepi ülést tart.

(2) Az ülések folytatólagos ülésként is tarthatóak,

a) amennyiben a Közgyűlés a tanácskozási rendjére vonatkozó szabályok alapján egy nap alatt nem végzett az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásával, vagy

b) ha a polgármester az ülést folytatólagos ülésként hívja össze.

(3) A folytatólagos ülést az ülés napjától számított 8 napon belül kell megtartani.

6. §

(1) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat – a Mötv. alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a polgármester állítja össze. Az alakuló ülésre előterjesztett napirendi pontok esetében – a Mötv-ben kötelezően meghatározott napirendi pontok, valamint a rendelettervezetek kivételével – az előterjesztések formai követelményeire vonatkozó előírások alkalmazása mellőzhető.

(2) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

^[2](3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről.

7. §

A Közgyűlés évente legalább nyolc alkalommal, lehetőleg a hónap harmadik hetének csütörtöki napján rendes ülést tart.

8. §

(1) A Közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

(2) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze saját döntése alapján, vagy az e rendeletben megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményező indítványára, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

(3) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(4) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

a) azt jogszabály kötelezővé teszi,

b) a Közgyűlés tagjainak legalább egynegyede ezt írásban indítványozza,

c) a Közgyűlés bizottsága indítványozza.

(5) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy „Interpellációk, kérdések” napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(6) A rendkívüli ülés meghívóját a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel (és az indítvánnyal) együtt legkésőbb a Közgyűlés ülését megelőző napon kell kézbesíteni.

(7) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(8) A rendkívüli ülés vezetése egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.

9. §

(1) A Közgyűlés a Város Napja, valamint október 23-a alkalmából ünnepi ülést tart.

(2) Az ünnepi ülésre az e rendeletben az ülés meghívójának tartalmára, valamint annak kézbesítési rendjére, a napirendre, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Közgyűlés döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

4. A Közgyűlés összehívása és vezetése

10. §

(1) A Közgyűlés üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A polgármesteri és a Közgyűlés tagjai közül választott alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

11. §

A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli).

12. §

(1) A Közgyűlés meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a Közgyűlés  napjától visszafelé számított 7. nap, sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje esetén előző nap 24:00 órájáig kell kézbesíteni.

(2) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott elektronikus elérhetőségről történő letöltés útján, vagy elektronikus adathordozón) vagy nyomtatott formában történik.

(3) A Közgyűlés ülésének meghívóját és azzal együtt az előterjesztéseket

a) a képviselő, meghívott elektronikus kézbesítési címére, vagy

b) a képviselő, meghívott által megjelölt postai címre

kell kézbesíteni.

(4) A képviselők, meghívottak számára korábban már kézbesített előterjesztéseket nem kell a meghívóval együtt ismételten megküldeni, amennyiben azok tartalmában változás nem következett be.

13. §

(1) A Közgyűlés ülésére – a Mötv-ben meghatározott személyeken túl – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) az aljegyzőt,

b) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetőit, osztályvezetőit,

c) a város egyéni választókerületeiben megválasztott országgyűlési képviselőket,

d) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében nevesített elismert egyházak képviselőit a tevékenységüket közvetlenül érintő napirendi pont tárgyalásakor,

e) a tevékenységét érintő napirend tárgyalásánál a könyvvizsgálót és a főépítészt,

f) azt, aki jogszabály rendelkezése alapján a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkezik, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

g) akinek a meghívását a polgármester a napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja,

h) a napirendi javaslat előterjesztőjét az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalására.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak a Közgyűlés ülésén - a döntéshozatalban való részvétel  kivételével - a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

(3) A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal képviselője a rá irányadó, törvényességi felügyeleti jogkört szabályozó jogszabályok szerint a Közgyűlés bármely ülésén részt vehet.

5. Az ülések nyilvánossága

14. §

(1) A Közgyűlés ülései – a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nyilvánosak. Az ülés időpontjáról a választópolgárokat a napirendet is tartalmazó meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a www.debrecen.hu portálon történő közzétételével tájékoztatni kell.

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A Közgyűlés ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. A 27. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti intézkedés e személyekkel szemben is foganatosítható.

(3) Az önkormányzati rendeletek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az önkormányzat a www.debrecen.hu honlapon közzétett eszrevetelek@ph.debrecen.hu elektronikus elérhetőségen keresztül biztosítja.

(4) Az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetése keretében a közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a (3) bekezdésben megnevezett elektronikus elérhetőség igénybevételével a Közgyűlés ülését megelőző második nap 12.00 óráig              nyilváníthatnak véleményt.

(5) A társadalmi egyeztetés keretében a rendelettervezethez megküldött vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, vagy kiegészítéséről.

(6) A lakosság, egyesületek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása szintén a www.debrecen.hu honlapon, illetve az e helyen közzétett eszrevetelek@ph.debrecen.hu  elektronikus elérhetőség biztosításával történik.

15. §

(1) Ha az érintett a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülés tartását kéri, ez irányú kérését a Közgyűlés ülésének megkezdéséig írásban terjesztheti elő a polgármesternél. A zárt ülés tartására vonatkozó szabályokat a kérelem átvételétől kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Mötv. 46. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetekben a Közgyűlés zárt ülés elrendeléséről szóló döntéséig.

6. Napirendi javaslat

16. §

(1) A polgármester a Közgyűlésnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a közgyűlési meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőző 7. napon, sürgősségi indítványok és a rendkívüli ülés esetében az ülés előtti napon dönt.

(2) Az előterjesztést legkésőbb a benyújtástól számított harmadik rendes ülésre a polgármester köteles napirendi pontként javasolni.

(3) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a soron következő rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a közgyűlési tagok legalább egynegyede írásban javasol.

17. §

(1) A Közgyűlés ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Közgyűlés egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.

(2) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(3) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, az ülés napirendi javaslatáról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezésről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(4) A már napirendre vett napirendi pont elnapolásáról, napirendről történő levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

7. A közgyűlési előterjesztések formai és tartalmi követelményei

18. §

A közgyűlési előterjesztés:

a) írásbeli előterjesztés,

b) sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,

c) rendkívüli indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,

d) szóbeli előterjesztés,

e) beszámoló,

f) tájékoztató.

8. A közgyűlési előterjesztések rendje

19. §

(1) Írásbeli közgyűlési előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a képviselő, képviselőcsoport,

c) a tanácsnok,

d) a Közgyűlés bizottsága,

e) a településrészi önkormányzat,

f) a jegyző, aljegyző,

g) a Polgármesteri Hivatal főosztályvezetője, osztályvezetője és a főépítész,

h) azon szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámol vagy tájékoztatást ad,

i) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(2) Az előterjesztés törvényességi véleményeztetéséről a jegyző olyan határidő kitűzésével gondoskodik, hogy az lehetőleg a Közgyűlés üléséről szóló meghívó és a közgyűlési előterjesztések kézbesítéséig megtörténjen.

(3) Határozati javaslatot az előterjesztésre vonatkozó törvényességi nyilatkozat hiányában a Közgyűlés csak akkor tárgyalhat, ha a jogi vélemény mellőzhetőségéről egyszerű többséggel dönt. Rendelettervezet törvényességi vélemény nélkül nem tárgyalható.

20. §

(1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha

a) az jogszabályban előírt, vagy a Közgyűlés által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy

b) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a testületi tagok legalább egynegyede, a polgármester, a bizottság, a jegyző és a jegyző útján a főosztályvezető írásban sürgősségi indítvánnyal javasolhatja valamely téma napirendre tűzését.

(4) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(5) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja.

21. §

(1) Az írásbeli előterjesztéshez fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az előterjesztő megnevezését,

b) a tárgyat,

c) az ügyirat iktatószámát,

d) az ügyintéző nevét,

e) a mellékletek számát és tárgyát,

f) a „feladatot jelent” megjelölés alatt név szerint fel kell sorolni azokat, akiknek a feladatkörét, hatáskörét az előterjesztés érinti, valamint akik részére a határozati javaslat feladatot állapít meg,

g) „véleményező bizottság” megjelölés alatt a feladatkörrel rendelkező bizottságok (részönkormányzat) megnevezését,

h) „egyéb véleményező szerv” megjelölés alatt azon szervek felsorolását, akiknek a hatályos jogszabályok szerint az előterjesztésre vonatkozóan véleményezési, javaslattételi, vagy egyetértési joguk van,

i) a törvényességi véleményezésre benyújtás időpontját,

j) a törvényességi ellenőrzést végző nevét,

k) ha az előterjesztés zárt ülésen kerül vagy kerülhet megtárgyalásra, ennek tényét vagy lehetőségét, utalva a zárt ülés tartását kötelezővé vagy lehetővé tevő jogszabályi rendelkezésre.

(2) Az írásbeli előterjesztés szöveges része tartalmazza:

a) a határozati javaslat, vagy rendelettervezet megértéséhez szükséges – az előterjesztő által lényegesnek tartott – előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat, jogszabályokat,

b) annak említését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született, mi indokolja az ismételt tárgyalását,

c) szükség szerint a döntési alternatívákat, várható hatásaikkal,

d) a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Jat.) meghatározott döntések tervezetét tartalmazó előterjesztés esetében az előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást, valamint a rendelettervezet indokolását.

(3) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslatot, határozati javaslatokat, illetve rendelettervezetet, rendelettervezeteket tartalmazhat.

(4) Az írásbeli előterjesztés határozati javaslata tartalmazza:

a) az előterjesztőt,

b) a közgyűlési hatáskört biztosító jogszabályt, illetve ha a javaslat korábbi közgyűlési döntést érint, annak számát,

c) a rendelkező részt,

d) az esetleges döntési változatokat - azzal, hogy a határozati javaslatban döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon javaslat  elfogadása és elutasítása,

e) a végrehajtási határidőt,

f) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

g) a javasolt személyt vagy személyeket név szerint.

(5) Amennyiben a Közgyűlés normatív határozat meghozatalára irányuló javaslatot tartalmazó előterjesztést tárgyal, az előterjesztésre, valamint a határozati javaslatra a Jat. közjogi szervezet-szabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(6) Az előterjesztésben rögzíteni kell azt, hogy a határozati javaslat elfogadásához minősített, vagy egyszerű többségű döntés szükséges.

(7) A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés formai és tartalmi követelményeire e § rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) bekezdés g) pontjában foglalt kivétellel. Az előterjesztést sürgősségi indítvánnyal kell kiegészíteni, amelynek

a) szöveges része tartalmazza annak indokolását, hogy a téma sürgősséggel történő napirendre tűzése milyen okból szükséges,

b) határozati javaslata – az e rendelet sürgősségi indítvánnyal történő előterjesztésre vonatkozó rendelkezése megjelölésével – rögzíti azt, hogy az előterjesztést a Közgyűlés sürgősséggel tárgyalja.

(8) A rendkívüli indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés formai és tartalmi követelményeire e § rendelkezéseit kell alkalmazni az (1) bekezdés g) pontjában foglalt kivétellel. Az előterjesztést rendkívüli indítvánnyal kell kiegészíteni, amelynek

a) szöveges része tartalmazza annak indokolását, hogy a téma rendkívüli ülésen történő tárgyalása milyen okból szükséges,

b) határozati javaslata – az e rendelet rendkívüli indítvánnyal történő előterjesztésre vonatkozó rendelkezése megjelölésével – rögzíti azt, hogy az előterjesztést a Közgyűlés rendkívüli ülésen tárgyalja.

22. §

(1) A szóbeli előterjesztésről 1 (eredeti) példány írásbeli előterjesztés készül, amelyre alkalmazni kell az e rendeletben az írásbeli előterjesztésre vonatkozóan rögzített tartalmi követelményeket. Amennyiben a napirend szóbeli előterjesztés keretében kerül megtárgyalásra, az adott napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztés írásban a képviselők számára kiosztásra kerül.

(2) Szóbeli előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester.

(3) Szóbeli előterjesztés keretében a Közgyűlés kizárólag változtatási tilalom elrendelésével kapcsolatos döntést tárgyalhat.

23. §

(1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a Közgyűlés valamely határozatának végrehajtásáról,

c) az interpelláció kivizsgálásáról,

d) a Közgyűlés és szervei működéséről,

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra       kötelezett szerv tevékenységéről

készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A jegyző félévente köteles beszámolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4) A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló keretében nem kell a Közgyűlésnek  beszámolni azokról a határozatokról, amelyekről a Közgyűlés már döntést hozott.

24. §

(1) A tájékoztató olyan írásos információk Közgyűlés elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, a bizottság, a tanácsnok, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy, vagy szervezet vezetője jogosult.

(3) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.

25. §

(1) Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó alaki és tartalmi követelményeket a beszámolóra és a tájékoztatóra is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A beszámoló elfogadásáról és a tájékoztató tudomásul vételéről a Közgyűlés határozatot hoz.

9. A Közgyűlés tanácskozási rendje

26. §

(1) Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(2) Ha a Közgyűlés nem határozatképes vagy határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Amennyiben a Közgyűlés a polgármester (2) bekezdésben foglalt intézkedése ellenére sem határozatképes, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a    Közgyűlést a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetve a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

27. §

(1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében a polgármester

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy

aa) csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, s attól ne térjen el,

ab) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

b) rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c) megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli,

d) a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.

(2) A Közgyűlés bármely tagjának javaslatára, vita nélküli minősített többséggel hozott határozata alapján rendbírsággal sújthatja azt a tagját, aki

a) az adott ülésen több mint két alkalommal engedély nélkül túllépte a részére biztosított időkeretet,

b) a Közgyűlés ülésén ismételten másokat sértő, illetve a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést használ, magatartást tanúsít,

c) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltér,

d) személyes érintettséggel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(3) A rendbírság összege alkalmanként 5.000.-Ft.

^[3](4) A rendbírságot az érintett képviselő az ülést követő 15 napon belül köteles befizetni az Önkormányzat fizetési számlájára.

(5) A Közgyűlés ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

28. §

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a képviselőcsoportok és a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) A képviselőcsoportok vezetőinek javaslatára, a képviselőcsoportok álláspontjainak kialakítása érdekében szünetet kell tartani. Egy képviselőcsoport ülésnaponként egyszer kérheti 10 perc szünet megtartását.

29. §

Az ülés napi időtartama a tiszta tárgyalási időt tekintve csak akkor haladhatja meg a 10 órát, ha erről a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

10. Vitavezetési szabályok

30. §

(1) A polgármester minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 5 részből áll:

a) 1. részben: Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az írásbeli előterjesztéshez legfeljebb 5 percben, vagy ismerteti a szóbeli előrjesztést.

Az előterjesztőnek az ülés megkezdése előtt írásban előterjesztett kérelmére a szóbeli kiegészítéshez kivetítésre alkalmas multimédiás eszköz használatát a polgármester engedélyezi.

b) 2. részben:

ba) Az előterjesztést előzetesen megtárgyaló bizottságok véleményének ismertetésére kerül sor legfeljebb 5-5 percben.

bb) A bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetésére kerülhet sor az érintett bizottsági tagok által, bizottságonként legfeljebb 2-2 percben.

c) 3. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike legfeljebb 1-1 percben kérdéseket tehet fel, amire az érintett válaszol legfeljebb 2 percben.

d) 4. részben:

da) A képviselőcsoportok vezetői ismertetik álláspontjukat legfeljebb 5-5 percben.

db) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket (hozzászólás) egy-egy alkalommal legfeljebb 3-3 percben.

e) 5. részben: A vita lezárása előtt az előterjesztő reagál a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról, nyilatkozik azok esetleges befogadásáról.

(2) A polgármester és az alpolgármesterek a vita bármelyik részében kifejthetik véleményüket. A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja szerint bármikor hozzászólhat.

(3) A képviselő és a tanácskozási joggal rendelkező a személyét érintő hozzászólást követően - napirendi pontonként egy alkalommal - legfeljebb 1 percben viszontválaszra jogosult.

(4) A tárgyalt napirendi pontot érintően ügyrendi felszólalás keretében a Közgyűlés tagjai egy-egy alkalommal kérhetnek szót. Az ügyrendi javaslatról a képviselőcsoportok vezetői alkalmanként 2-2 perc időtartamban véleményt nyilváníthatnak.

(5) Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt előzetesen, a vita során elhangzottakat a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirend tárgyalását a polgármester felfüggesztheti.

(6) A polgármester a vitaszakaszban elhangzottakat összefoglalja és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

11. A felszólalások típusai

31. §

A Közgyűlésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) napirenden kívüli felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás,

d) kérdés,

e) interpelláció,

f) állampolgári jogon történő hozzászólás.

32. §

(1) A Közgyűlés rendes ülésén rendkívüli ügyben valamennyi napirendi pont lezárását követően bármely képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat (napirenden kívüli felszólalás). A napirenden kívüli felszólalási igényt írásban, a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt közölni kell a polgármesterrel.

(2) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Közgyűlés vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(3) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

33. §

A napirendhez kapcsolódó felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek és az állampolgári jogon hozzászólóknak az általa megállapított sorrendben a polgármester adja meg a szót, a vitavezetésre vonatkozó szabályok szerinti rendben.

34. §

(1) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás, ügyrendi javaslat, vagy ügyrendi kérdés lehet. Ügyrendi felszólalás keretében a Közgyűlés tagjai legfeljebb 2-2 percben kérhetnek szót.

(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Közgyűlés működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.

(3) Ügyrendi javaslat a Közgyűlés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz, egyszerű többséggel.

(4) Ügyrendi kérdésben a Közgyűlés tagjai e rendelet vitavezetési szabályai keretében meghatározottak szerint kérhetnek szót. Az ügyrendi kérdést annak feltételét követően megválaszolja az, akihez a képviselő kérdését intézte. A válaszadást követően az ügyrendi kérdésről további vita nem nyitható.

35. §

A képviselő a Közgyűlés ülésén az Interpellációk, kérdések napirendi pont keretében kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a jegyző útján a főosztályvezetőhöz és a főépítészhez.

36. §

(1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a képviselő a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz intéz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 6. napon a hivatali munkaidő vége előtt írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik annak a címzetthez való eljuttatásáról.
Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(3) A Közgyűlés ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Közgyűlés egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Ha az interpellációra adott választ a Közgyűlés nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. Az interpellációra adott válasz elfogadása esetén - amennyiben az ügy további intézkedést, vagy eljárást igényel - a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalhatja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Közgyűlés által meghatározott időpontban terjeszti a testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Közgyűlés dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(7) A Közgyűlésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(8) Amennyiben az interpelláció megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen, a távollévő képviselő által benyújtott interpelláció nem tárgyalható meg, azt elnapoltnak kell tekinteni.

(9) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

37. §

A Közgyűlés záró napirendi pontjaként a képviselők részére összesen legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre kérdésfeltevésre, interpellációra és azok megválaszolására. Egy képviselő kérdései legfeljebb 2 percben adhatóak elő, a válaszra legfeljebb 3 perc áll rendelkezésre.

38. §

A napirendi ponthoz állampolgári jogon történő hozzászólásra jelentkező állampolgárnak a polgármester adja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát a napirendi pont megjelölésével a polgármesternél az ülés megkezdése előtt írásban jelezte. Az állampolgári jogon történő hozzászólásokra összesen 30 perc áll rendelkezésre.

12. A döntéshozatal szabályai

39. §

Minősített többség szükséges a javaslat elfogadásához a Mötv-ben felsorolt döntéseken túl az alábbi ügyekben:

a) a Közgyűlés hatáskörének átruházása,

b) hitelfelvétel, kötvény kibocsátás,

c) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

d) a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása,

e) önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,

f) helyi népszavazás kiírása,

g) településszerkezeti terv jóváhagyása,

h) közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat) elfogadása,

i) az e rendeletben meghatározott más esetben.

40. §

(1) A szavazás tárgyát képező határozati javaslatot a polgármester ismerteti. A javaslatot nem kell ismertetni, elegendő arra utalni,

a) ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, vagy

b) ha a javaslat a vita során félreérthetetlenül megfogalmazást nyert.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő javaslatot, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő változtatás nélkül teljes egészében befogadja és erről nyilatkozik, akkor a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslat módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

41. §

A nyílt szavazás elsősorban szavazatszámláló gép alkalmazásával, ennek hiányában kézfelemeléssel történik.

42. §

(1) A Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a polgármester olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

43. §

Titkos szavazást tarthat a Közgyűlés a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a Közgyűlés tagjai legalább egynegyedének kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a Közgyűlés vita nélkül, minősített többséggel dönt. A titkos szavazás elrendelésével egyidejűleg annak módjáról akkor dönt a Közgyűlés, amennyiben a szavazatszámláló géppel való szavazás technikai feltételei nem biztosítottak.

44. §

(1) Ha a Közgyűlés kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során megvalósult szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ez alapján azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazatok száma eléri a szükséges többséget.

(3) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

45. §

(1) A rendelettervezetről szóló döntéshozatalnál a határozathozatalra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a módosító javaslatot csak írásban, a napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig lehet benyújtani a polgármester részére.

(2) A szóbeli előterjesztés keretében tárgyalt rendelettervezet esetében módosító javaslat írásban a vita lezárásáig terjeszthető elő.

13. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése és a határozatok közzététele

46. §

Az önkormányzati rendeleteket és a határozatokat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlönyében kell kihirdetni, illetve közzétenni, amely nyomtatott formában is megjelenik. A Közlönyt - a nyomtatott formában történő hiteles megjelenéssel azonos tartalommal - a www.debrecen.hu honlapon is haladéktalanul közzé kell tenni.

14. A Közgyűlés ülésének jegyzőkönyve

47. §

(1) A Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv-ben meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell

a) napirendi pontonként az elhangzott előterjesztői kiegészítést, bizottsági véleményt, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat,

b) külön indítványra az elhangzott bizottsági kisebbségi véleményt,

c) a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,

d) a Közgyűlésen történt fontosabb eseményeket,

e) a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott választ.

(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

^[4]15. Közmeghallgatás és helyi népszavazás

48. §

(1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Közgyűlés nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 3 nappal korábban a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közölni kell, valamint a www.debrecen.hu honlapon meg kell jelentetni.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja.

(4) A válaszról a Közgyűlést a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

48/A. §

Helyi népszavazást Debrecen város választópolgárai legalább 20 százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

III. Fejezet

A KÖZGYŰLÉS TAGJAI

16. Képviselő

49. §

(1) A Közgyűlés tagjai Debrecen város egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.

(2) A képviselő – más jogszabályban meghatározott jogai mellett – jogosult:

^[5]a) megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a következő természetbeni juttatásokat:

aa) Debrecen közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító havi utazási bérletet, vagy Debrecen közigazgatási területén belül mobilparkolás szolgáltatást havi 10.000.- Ft összegben,

^[6]ab) a részére térítésmentesen átadott – az önkormányzat tulajdonát képező – hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéshez szükséges szoftvereket,

ac) az önkormányzat által biztosított mobilinternet szolgáltatást,

ad) az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat,

b) képviselői munkájával összefüggésben - az önkormányzattól kapott megbízás alapján -  képviselői igazolványának felmutatásával az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek (a továbbiakban: intézmények) helyiségeibe - az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után  - belépni,

c) képviselői munkájával összefüggésben az intézmények tevékenységével, működésével kapcsolatban adatot, tájékoztatást és információt - a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége útján - kérni.

49/A. §^[7]

(1) A képviselőt megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig - e minőségben végzett munkájáért -  tiszteletdíj illeti meg.

^[8](2) A képviselői tiszteletdíj mértéke 112.500 Ft/hó (továbbiakban: alapdíj).

^[9](3) Ha a képviselő bizottságnak tagja - megválasztásától kezdődően - tiszteletdíja az alapdíjon felül:

a) egy állandó bizottsági tagság esetén az alapdíj 50 %-a,

b) kettő vagy több állandó bizottsági tagság esetén az a) pontban meghatározott összegen felül további 15.000 Ft,

c) állandó bizottság elnöke esetén az alapdíj 100 %-a, függetlenül a betöltött megbízatások számától.

49/B. §^[10]

(1) Ha a képviselő a tárgyhavi közgyűlések szavazásai több mint a felén nem vesz részt, a 49/A. § (2) bekezdésében megállapított tárgyhavi alapdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol és azt a polgármester igazolja.

(2) Ha az állandó bizottságban résztvevő képviselő a tárgyhavi bizottsági ülések időtartama több mint felén nem vesz részt, a bizottsági tagságért járó 49/A. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyhavi tiszteletdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, melyet az adott bizottság elnöke igazol. Több bizottsági tagság esetén a bizottsági üléseken való részvételt külön-külön, azaz bizottságonként kell figyelembe venni.

49/C. §^[11]

(1) Ha a képviselő a mandátumáról hóközben lemond, számára a megállapított tiszteletdíj időarányos része jár.

(2) Ha a bizottsági tag vagy tisztségviselő hóközben mond le tagságáról, vagy tisztségéről, számára a megállapított tiszteletdíj időarányos része jár.

(3) A képviselők tiszteletdíjának számfejtése és kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig történik.

50. §

(1) A képviselő – más jogszabályban meghatározott kötelezettségei mellett – köteles:

a) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Közgyűlés ülésén, illetve bizottsági ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

b) a Közgyűlés vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni,

c) a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében fogadóórát tarthat.

^[12](3) A képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor a képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát, amelyet az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni, az Ügyrendi Bizottsághoz nyújtja be.

17. Képviselőcsoport

51. §

(1) A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, egyéb szervezetek a képviselői tevékenységük összehangolására egy-egy képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A független képviselő egy képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

(2) A képviselőcsoport megalakításához és működéséhez

a) egy - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 3 képviselő,

b) két - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 6 képviselő,

c) három vagy ennél több - a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán jelölő szervezetként induló - jelölő szervezet esetében legalább 9 képviselő szükséges.

(3) A független képviselőt a képviselőcsoport létszámának meghatározása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha jelölő szervezet jelöltjeként szerzett volna mandátumot.

(4) Frakció tagságának megszűnése esetén a képviselő csak 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.

(5) A képviselőcsoport működésének szabályait e rendelet keretei között önállóan határozza meg.

52. §

(1) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 5 napon belül kell írásban bejelenteni a polgármesternél.

(2) A képviselőcsoport vezetője a képviselőcsoport megalakítását, megszűnését, elnevezését, tagságának létszámát, vezetőjének nevét, valamint az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat a polgármesternek tett írásbeli nyilatkozattal jelenti be.

(3) A polgármester a beérkezett nyilatkozatot a Közgyűlés soron következő rendes ülésén ismerteti.

(4) A képviselőcsoport köteles vezetőt és legalább 1 vezető-helyettest választani.

(5) Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.

18. Tanácsnok

53. §

(1) A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladatok ellátására szólhat.

(2) A tanácsnokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

a) a képviselői mandátuma megszűnésével,

b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,

c) meghatározott feladatok ellátására történő választás esetén feladatának elvégzését követően, az erről szóló jelentésnek a Közgyűlés által történő elfogadásával,

d) felmentéssel,

e) lemondással.

(4) A tanácsnok megbízatásának időtartama alatt évente egy alkalommal tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek.

^[13](5) A tanácsnok tiszteletdíja az alapdíjon felül az alapdíj 100 %-a, függetlenül a betöltött megbízatások számától.

19. A Polgármesteri Hivatal közreműködésének rendje

a képviselők munkájának segítésében

54. §

(1) A képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést elsősorban a Polgármesteri Hivatal frakcióhelyiségeiben, ennek hiányában a Szervezési Osztályon vehetik igénybe a megválasztott képviselők.

(2) A folyamatos közreműködést a jegyző biztosítja.

(3) A képviselői munkához szükséges tájékoztatást a már befejezett és folyamatban lévő ügyekről a jegyző útján a Hivatal főosztályvezetőitől, illetve az általuk megbízottaktól lehet kérni.

(4) Legfeljebb 3 lap terjedelmű iratokról a képviselő másolatot kérhet, ettől nagyobb oldalszámú anyagokat megfelelő körülmények biztosítása mellett betekintésre kaphat meg a jegyző útján az osztályvezetőtől.

(5) A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a Polgármesteri Hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.

(6) Ha a képviselő a közgyűlési bizottság feladat- és hatáskörét érintő felvilágosítást kér, a tárgykör szerint érintett osztályvezető a jegyző útján erről a bizottságot legközelebbi ülésén értesíti. A képviselő részére adott tájékoztatásokról az osztályvezetők részletes nyilvántartást vezetnek.

(7) A képviselő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőnél a hatáskörébe tartozó intézkedés megtételét, melynek folyamatáról, eredményéről a kezdeményező képviselőt a jegyző útján a tárgykör szerint érintett főosztályvezető tájékoztatja.

(8) A Polgármesteri Hivatalban a képviselőcsoportok részére frakcióhelyiségek állnak rendelkezésre (60-61., 74-75. számú irodák).

(9) A képviselői munkához szükséges önkormányzati dokumentumok a frakcióirodákban kerülnek elhelyezésre.

IV. Fejezet

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

20. Állandó bizottságok

55. §

A Közgyűlés állandó bizottságai és – a bizottság elnökével együtt számított – tagjaik száma:

a) Egészségügyi és Szociális Bizottság (7 képviselő + 6 nem képviselő tag = 13 fő)

b) Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság (6 képviselő + 5 nem képviselő tag= 11 fő)

^[14]c) Kulturális Bizottság (7 képviselő + 6 nem képviselő tag = 13 fő)

^[15]d) Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság (7 képviselő + 5 nem képviselő tag = 12 fő)

e) Pénzügyi Bizottság (6 képviselő + 5 nem képviselő tag = 11 fő)

f) Tulajdonosi Bizottság (7 képviselő tag)

g) Ügyrendi Bizottság (6 képviselő tag)

56. §

A Közgyűlés által létrehozott állandó bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. Az ügyrendet a bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

21. Az állandó bizottságok feladatai

57. §

(1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Közgyűlés tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai

a) Dönt:

aa) ügyrendjének meghatározásáról,

ab) a Közgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben.

b) Előkészíti:

a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, rendelet-tervezeteket, valamint a Közgyűlés által feladatkörébe utalt további előterjesztéseket.

c) Állást foglal, illetve véleményezi:

ca)  a hatáskörébe tartozó közgyűlési előterjesztéseket,

cb) a Közgyűlés által meghatározott rendelet-tervezeteket,

cc)  a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,

cd) az önkormányzat költségvetési koncepciójának, valamint gazdasági programjának tervezetét a bizottság feladatkörét érintő kérdésekben,

ce) az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét,

cf)  a feladatköréhez tartozó önkormányzati intézmények intézményvezetői, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, egyéb szervezetek vezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,

cg) a feladatkörét érintő intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

d)  Kapcsolatot tarthat:

a feladatkörét érintő területen működő közigazgatási szervekkel, más szervekkel, civil szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel,

e)  Figyelemmel kísérheti:

ea) a szakterületét érintő városi szintű nemzetközi kapcsolatokat,

eb) a szakterületén működő önkormányzati intézmények tevékenységét.

f)   Egyéb feladatok:

fa)  a ciklus végét megelőző 30. napig legalább egy alkalommal áttekinti a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok működését,

fb)  évente egy alkalommal beszámol a Közgyűlésnek az átruházott hatáskör gyakorlásáról.

58. §

(1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményezi:

a) a szociális ellátó és gyermekjóléti intézményrendszer fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, tervezeteket,

b) a foglalkoztatáspolitikával, a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos koncepciókat, tervezeteket,

c) a feladatkörét érintő területen az önkormányzat intézményrendszere szervezetének kialakítására, változtatására irányuló tervezetet,

d) a feladatkörét érintő szakmai kérdéseket és új kezdeményezéseket,

e) az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás végrehajtásáról szóló tervezetet,

f) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket érintően végzett szakmai és törvényességi ellenőrzésekről szóló jelentést,

g) a személyes gondoskodást nyújtó, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló, valamint a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelettervezeteket.

(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság figyelemmel kíséri:

a) az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatóknál a feladat ellátására vonatkozó szerződésben foglaltak teljesülését,

b) a bizottság által nyújtott támogatások felhasználását,

c) a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását.

(4) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság kapcsolatot tarthat:

a) a városban működő egészségügyi intézményekkel, szolgáltatókkal, egészségügyi hatósággal, egészségbiztosítási szervvel,

b) a városban tevékenykedő prevenciós tevékenységet folytató civil szervezetekkel és egészségfejlesztő szervezetekkel,

c) a feladatkörébe tartozó területen működő civil szervezettel, egyházzal, valamint a foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség enyhítése érdekében a munkaadókkal, munkavállalókkal, az állami foglalkoztatási szervvel,

d) a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselővel.

(5) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság figyelemmel kísérheti:

a) jogszabályi keretek között a lakosság egészségügyi ellátását,

b) a megbetegedési és halálozási mutatókat,

c) az egészséges város közösségi feltételeinek elősegítése érdekében az erre vonatkozó mutatókat,

d) a város környezet-egészségügyi helyzetének alakulását,

e) a város polgárai szociális helyzetének alakulását,

f) a foglalkoztatási helyzetet, közreműködik a foglalkoztatás-politikai programok kidolgozásában,

g) rendszeresen áttekinti a városban élők lakhatási problémáit, kapcsolatot tart a lakásügyi feladatokat ellátó szervekkel,

h) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat,

i) a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények szakmai tevékenységét, gazdálkodását, megtárgyalja éves beszámolójukat,

j) az önkormányzati feladatot ellátó nem önkormányzati fenntartású szociális szervezeteket.

(6) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság egyéb feladatai:

a) értékeli a feladatkörét érintő ellátási rendszer működésének tapasztalatait, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére,

b) együttműködik a szociális gondoskodás kiterjesztése érdekében az állami, önkormányzati szervekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel és szakmai egyesületekkel,

c) önkormányzati lakások pályázat útján történő bérbeadása esetén az ajánlattevő zárt borítékban elhelyezett ajánlatának bontására az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke, vagy az általa kijelölt tag jelenlétében kerülhet sor.

59. §

(1) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság dönt:

a) a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben,

b) a működő köztemetők üzemeltetőjének a kegyeleti közszolgáltatás keretében végzett tevékenységéről készült éves tájékoztatójának elfogadása tárgyában.

(2) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság véleményezi:

1. az önkormányzat illetékességi területén lévő földrajzi nevek megállapítására, megváltoztatására irányuló tervezetet, a településrészek és közterületek elnevezését, a névváltozás indokoltságát,

2. a településrendezési programot, annak módosításait és tervezeteit, a településfejlesztési koncepció és módosításai tervezetét, a településszerkezeti terv és módosításai tervezetét, a helyi építési szabályzat és módosításai tervezetét, beleértve annak környezetvédelmi munkarészét, a településrendezési- és tervezési szerződésekre vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket,

3. az önkormányzat területét érintő villamos energia korlátozás sorrendjének megállapítására irányuló tervezetet,

4. az állattartásról szóló, illetve azt módosító rendelet tervezetét,

5. a helyi parkolási rendelet, illetőleg annak módosítása tervezetét,

6. az önkormányzat illetékességi területén lévő és műemléki oltalmat, valamint a helyi védelmet (egyedi és területi) érdemlő értékek védetté nyilvánítására, illetőleg a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezést,

7. az ipari park és egyéb területfejlesztési egység létrehozására vonatkozó előterjesztést,

8. a piaci árusító helyekre vonatkozó helypénz, illetve bérleti díjak megállapítására, módosítására vonatkozó előterjesztést,

9. a közút forgalmi rendjének a város közlekedésében jelentősebb változást eredményező intézkedések tervezetét,

10. a köztemető fenntartásával kapcsolatos előterjesztéseket, az (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztés kivételével,

11. a helyi víziközművek működtetésével kapcsolatos előterjesztéseket,

12. a települési közműben vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyására és a vízfogyasztás rendjének megállapítására vonatkozó döntési javaslatot,

13. a közterület használati díj mértékének megállapítására irányuló tervezetet,

14. a Közgyűlésnek az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletében a távhőszolgáltatási csatlakozási díj hatósági árának megállapítására, módosítására vonatkozó előterjesztését,

15. a kéményseprő ipari tevékenység ellátásának biztosításáról szóló gondoskodás körébe tartozó döntés tervezetét,

16. a települési térkép kiigazítással kapcsolatos önkormányzati vélemény kialakítására vonatkozó előterjesztést,

17. a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban az önkormányzat illetékességi területére készített települési környezetvédelmi program tervezetét,

18. a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv tervezetét,

19. az egészséges ivóvíz hosszú távú biztosításának és a szennyvíz elvezetésének és kezelésének hosszú távú koncepcióját,

20. a helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánításáról, óvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, valamint természeti állapotának fejlesztéséről való gondoskodás körében készített, továbbá a védettség feloldására irányuló előterjesztést;

21. a Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet helyi védettségre vonatkozó rendelkezései szerinti, a védetté nyilvánítás, vagy a védettség megszüntetésének kezdeményezéséről szóló előterjesztést,

22. az önkormányzat illetékességi területén a környezet állapotának értékelésére vonatkozó elemzéseket,

23. a települési hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására szolgáló lerakóhely kijelölésére vonatkozó előterjesztést,

24. a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítására vonatkozó előterjesztést,

25. a környezetvédelmi feladatok megoldására kibocsátandó rendelet-tervezeteket, a környezet-védelmi és mezőgazdasági jellegű közgyűlési előterjesztéseket,

26. az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági művelésű földterületekkel kapcsolatos közgyűlési döntéseket,

27. a városfejlesztési, gazdaságfejlesztési és beruházási terveket,

28. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatással kapcsolatos előterjesztéseket,

29. a kormányzati terület- és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről, és az ezekhez kapcsolódó helyi feladatok meghatározásáról szóló előterjesztést,

30. az önkormányzat által a helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott és biztosított keretösszeg felhasználását,    valamint ennek keretében a felhasználásra javaslatot tesz a polgármesternek, valamint az elnyerhető vissza nem téríthető támogatáshoz a pályázati feltételeket évente meghatározza.

(3) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság  figyelemmel kíséri:

a) az önkormányzat közútkezelői feladatainak ellátását, az útellenőri szolgálat működését,

b) a helyi személyszállítási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet szolgáltató    tevékenységét,

c) a hulladékgazdálkodással, a szennyvízkezeléssel, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatással, a közterület tisztántartásával és a nagydarabos hulladékkal (lommal) kapcsolatos akciók szervezésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását,

d) a közhasználatú zöldterületek fenntartásával kapcsolatos önkormányzati feladatellátást,

e) a Környezetvédelmi Alap felhasználását.

(4) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság figyelemmel kísérheti:

a) a települési környezetvédelmi programban foglalt feladat végrehajtását, a végrehajtás feltételeinek biztosítását,

b) a környezet állapotát, és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását,

c) a település forgalmi rendjét, a helyi közlekedés és a közlekedéssel összefüggő környezeti terhelés alakulását,

d) a természeti értékek megóvását és őrzését,

e) a csapadék és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése, a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása körébe tartozó önkormányzati feladat ellátását,

f) a város közigazgatási területén fekvő gazdasági célt szolgáló erdők kezelését, a rekultivációs célokat szolgáló erdőterületek használatát, fejlesztési beruházásaik megvalósítását.

(5) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság kapcsolatot tarthat:

a) a városban működő közmű üzemeltető szervekkel,

b) a környezet védelméért felelős illetékes szervvel,

c) a kulturális örökség védelméért felelős illetékes szervvel,

d) a közúti, vasúti közlekedéssel, a hajózással, valamint a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos közlekedési hatósági feladatok ellátására jogosult szervvel,

e) a bizottság feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel, szervekkel, hatóságokkal, a Debreceni Egyetem szakirányú tanszékeivel, a gazdasági kamarákkal és az ágazathoz kapcsolódó szervezetekkel,

f) az önkormányzat illetékességi területén a természetes személyekkel és szervezeteikkel, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezeteivel, valamint más intézményekkel a környezet védelme érdekében (az 1995. évi LIII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdései, valamint a 46. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben)

g) a Közterület Felügyelettel.

(6) A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság egyéb feladatai:

a) feltárja a külföldi mezőgazdasági és környezetvédelmi vállalkozási lehetőségeket,

b) közreműködik a mezőgazdasági és környezetvédelmi vállalkozásokat érintő pályázatok kiírásában,

c) előterjesztést tesz a „Debrecen Város Borsos József Nívódíja” elismerés adományozására

^[16]60. §

(1) A Kulturális Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

(2) A Kulturális Bizottság előkészíti a város kulturális feladatairól szóló rendelettervezeteket, koncepciókat.

(3) A Kulturális Bizottság véleményezi:

a) az önkormányzat által fenntartott kulturális és idegenforgalmi intézmények és az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok működésével, alapításával, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, továbbá a műsortervekkel és munkatervekkel összefüggő előterjesztéseket,

b) a közterületen elhelyezett emléktáblák, emlékoszlopok megjelenési formájáról, feliratáról szóló előterjesztéseket,

c) a művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésével, áthelyezésével, lebontásával kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket,

d) a közterületek és intézmények elnevezésével kapcsolatos előterjesztéseket,

e) az önkormányzati közművelődési feladatok ellátása céljából kötendő közművelődési megállapodásokat,

f) az önkormányzati tulajdonú lakásokat érintő, városi érdekből történő bérlőkijelölésre benyújtott kérelmeket,

g) a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek árverés nélküli bérbeadását,

h) önkormányzati feladat ellátása esetén civil szervezetek részére történő helyiségek ingyenes hasznosításba adását, vagy árverés nélküli, kedvezményes bérbeadását, valamint ezen szervezetek éves beszámolóját,

i) kiemelt városi kulturális rendezvények megrendezését érintő önkormányzati döntéseket,

j) a nevezetes személyek sírhelyeinek nyilvántartásával összefüggő kérelmeket,

k) a feladatköréhez kapcsolódó alapítványok, közalapítványok működésével kapcsolatos önkormányzati döntéseket,

l) a Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület, mint Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet éves munkatervét és szakmai beszámolóját,

m) a feladatkörébe tartozó intézmények vezetőit, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit, egyéb szervezetek vezetőit érintő előterjesztéseket.

(4) A Kulturális Bizottság figyelemmel kíséri:

a) a kulturális és idegenforgalmi célkitűzések megvalósulását,

b) a közművelődési feladatokat ellátó civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött megállapodásban foglaltak teljesítését,

c) a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok tevékenységét a Közgyűlés felkérése alapján.

(5) A Kulturális Bizottság kapcsolatot tarthat azokkal a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, valamint azokkal a civil szervezetekkel, melyek tevékenységük során kapcsolatba kerülnek a város kulturális és idegenforgalmi életével.

(6) A Kulturális Bizottság figyelemmel kísérheti a kultúra és idegenforgalom területén működő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, civil szervezetek kezdeményezését, tevékenységét,

(7) A Kulturális Bizottság egyéb feladatai:

a) koordinálja, folyamatosan áttekinti a város kulturális és idegenforgalmi koncepciójának megvalósulását, szükség szerint javaslatot tesz módosítására, illetve új koncepció megalkotására,

b) elősegíti a város kulturális hagyományainak ápolását,

c) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati támogatási rendszer működtetésében,

d) a Közgyűlés által alapított címek, díjak, elismerések adományozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint javaslatot tesz a feladatköréhez kapcsolódó címek, díjak, elismerések adományozására.

^[17]61. §

(1) Az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

(2) Az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság előkészíti a város ifjúsági és sport feladatairól szóló rendelettervezeteket, koncepciókat.

(3) Az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság véleményezi:

a) az önkormányzat által fenntartott sport, ifjúsági, valamint köznevelési intézmények és köznevelési feladatot ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működésére, megszüntetésére, átszervezésére, létesítő okirata módosítására, költségvetésének meghatározására és módosítására, továbbá a magasabb vezetőit, vezetőit érintő fenntartói döntésekre vonatkozó előterjesztéseket,

b) az önkormányzati tulajdonban lévő köznevelési intézmény tulajdonosi vagy fenntartói jogának - részben vagy egészben - más fenntartó részére történő átengedéséről szóló előterjesztést,

c) a köznevelési intézményekre vonatkozó köznevelési és egyéb megállapodások tervezeteit,

d) a feladatkörébe tartozó intézmények vonatkozásában a címzett és céltámogatások igénylésére irányuló előterjesztéseket,

e) a köznevelési intézmények fejlesztésére kiírt pályázatokat,

f) a „Debrecen Város Kiváló Pedagógusa”, a „Debrecen Város Közoktatásáért” és a „Debrecen Város Hajós Alfréd díja” díjak adományozását,

g) kiemelt városi ifjúsági és sportrendezvények megrendezését érintő önkormányzati döntéseket.

(4) Az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság figyelemmel kíséri a sport és ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósulását.

(5) Az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság kapcsolatot tarthat a nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekkel, valamint azokkal a nem önkormányzati fenntartású intézményekkel és civil szervezetekkel, melyek tevékenységük során kapcsolatba kerülnek a város sport és ifjúsági életével.

(6) Az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság figyelemmel kísérheti:

a) a köznevelési intézmények működését, és szükség esetén javaslatot tesz működési feltételrendszerük változtatására,

b) a feladatkörébe tartozó együttműködési megállapodások végrehajtását,

c) az óvodai nevelésről, a nemzetiséghez tartozó óvodai nevelésről való gondoskodást,

d) a sport és ifjúságpolitika területén működő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, civil szervezetek kezdeményezéseit, tevékenységét,

e) az illetékes szakbizottsággal együttműködve a gyermek- és ifjúsági önkormányzati feladatok megvalósulását,

f) az illetékes szakbizottsággal együttműködve a pályakezdők foglalkoztatási helyzetét, közreműködik speciális programok kidolgozásában.

(7) Az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság egyéb feladatai:

a) segítséget nyújt a nemzetiségi óvodai nevelésre irányuló igények felmérésében és az óvodai nevelés megszervezésében, együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal,

b) támogatja a városban már meglévő, oktatási téren kialakult intézményi szintű nemzetközi cserekapcsolatokat, ösztönzi újabbak létrehozását,

c) koordinálja, folyamatosan áttekinti a város sport és ifjúsági koncepciójának megvalósulását, szükség szerint javaslatot tesz módosítására, illetve új koncepció megalkotására,

d) elősegíti a város ifjúsági és sporthagyományainak ápolását.

62. §

(1) A Pénzügyi Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

(2) A Pénzügyi Bizottság véleményezi:

1. a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, a hitelfelvétellel kapcsolatos közbeszerzési ajánlatokat,

2. a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket,

3. az átmeneti gazdálkodás szabályairól szóló rendelet tervezetét,

4. a helyi adók bevezetésére, mértékének megállapítására, módosítására irányuló rendelet-tervezetet,

5. az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére irányuló előterjesztést,

6. az önkormányzati gazdálkodást érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési koncepciókat, tervezeteket,

7. a cél- és címzett, valamint egyéb állami támogatások igénylésével kapcsolatos előterjesztéseket,

8. az önkormányzat költségvetési szerveinek, valamint kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságainak gazdálkodását, pénzügyi helyzetét,

9. a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok működését felügyelő bizottságoknak az éves beszámolóival kapcsolatos jelentési kötelezettségét,

10. az önkormányzat intézményi rendszerének vagyonmozgással vagy 1 millió forintot meghaladó költséggel járó átalakulását, átszervezését,

11. az önkormányzat belső ellenőrzési stratégiai és éves tervét,

12. a 25%-nál nagyobb önkormányzati tulajdonnal működő önkormányzati társaságok éves pénzügyi mérlegét és üzleti tervét,

13. az árak és díjak megállapítására vonatkozó előterjesztéseket,

14. az önkormányzat tárgyévi gazdálkodásának első félévi, valamint a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan háromnegyedévi helyzetéről szóló tájékoztatót és a zárszámadási rendelettervezetet,

15. a könyvvizsgáló kiválasztására beérkező pályázatokat,

16. az önkormányzat költségvetési koncepció tervezetének egészét,

17. az Állami Számvevőszék által az önkormányzatnál lefolytatott ellenőrzés lezárásaként összeállított ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások végrehajtására készített intézkedési tervet.

(3) A Pénzügyi Bizottság  figyelemmel kíséri:

a) a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre,

b) a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

c) az önkormányzati képviselők, a bizottság elnökei és tagjai, valamint a tanácsnok részére megállapított tiszteletdíj és egyéb juttatás kifizetésének szabályszerűségét,

d) a városi költségvetésből származó támogatások felhasználását,

e) az önkormányzati fejlesztések, beruházások pénzügyi kihatásait.

(4) A Pénzügyi Bizottság kapcsolatot tarthat az önkormányzat könyvvizsgálójával.

(5) A Pénzügyi Bizottság figyelemmel kísérheti:

a) az elfogadott éves költségvetés bevétel-kiadás alakulását, az önkormányzat likviditási helyzetét,

b) saját bevételi források tekintetében az önkormányzat eszközeit és kötelezettségét mennyiségben és értékben, különös tekintettel a vagyonváltozás alakulására, értékeli az előidéző okokat.

(6) A Pénzügyi Bizottság egyéb feladatai:

a) áttekintheti a Közgyűlés irányítása alá tartozó költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait,

b) betekinthet az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Magyar Államkincstár önkormányzatot érintő, gazdasági-pénzügyi ellenőrzésekről készült jegyzőkönyveibe, jelentéseibe;

c) bekérheti a Közgyűlés irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, és az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságainál végzett adó-, pénzügyi-, gazdasági ellenőrzések jegyzőkönyveit,

d) indítványozhatja önkormányzati biztos kirendelését, amennyiben a polgármester nem tesz eleget az önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos kötelezettségének.

63. §

(1) A Tulajdonosi Bizottság dönt a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

(2) A Tulajdonosi Bizottság véleményezi:

1. a fejlesztési és beruházási terveket,

2. a 25%-nál nagyobb önkormányzati tulajdonnal működő gazdasági társaságok beszámolóját és üzleti tervét; társasági szerződései (alapszabályai) megállapításával, módosításával, valamint a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásával, visszahívásával és díjazásának megállapításával, a felügyelő bizottsági ügyrend jóváhagyásával, könyvvizsgálói megválasztásával, visszahívásával és díjazásának megállapításával kapcsolatos előterjesztést,

3. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos közgyűlési előterjesztéseket; a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletében meghatározott körére - az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó - vagyonkezelői jog létesítésével kapcsolatos előterjesztéseket,

4. az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére, alapítványhoz való csatlakozására vonatkozó előterjesztéseket,

5. az önkormányzat javára történő vagyon felajánlás elfogadására irányuló javaslatot, melyre az önkormányzat akkor jogosult, ha képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére,

6. a kormányzati terület- és település fejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételéről és az ezekhez kapcsolódó helyi feladatok meghatározásáról szóló előterjesztést,

7. a címzett és céltámogatások igényléséről szóló előterjesztést,

8.az általános és céltartalék felhasználásáról szóló előterjesztést,

9. a hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról szóló előterjesztést,

10. a közérdekű kötelezettség vállalására vonatkozó előterjesztést,

11. megszűnt közalapítvány vagyonának a közalapítvány céljához hasonló célra történő felhasználására vonatkozó közgyűlési döntés tervezetét,

12. az önkormányzat által alapított költségvetési szerv részére gazdasági társaság alapítására, vagy abban érdekeltség megszerzésére irányuló engedély megadására vonatkozó előterjesztést,

13. az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vállalkozási tevékenységével kapcsolatos előterjesztést,

14. gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználásának korlátozására vonatkozó előterjesztést,

15. az önkormányzat vagyonát képező egyes vagyontárgyak forgalomképesség szerinti minősítésére, átminősítésére vonatkozó előterjesztést,

16. az értékpapír vásárlással és értékesítéssel kapcsolatos előterjesztést,

17. az önkormányzat gazdálkodását érintő fejlesztési, működtetési, átszervezési tárgyú előterjesztést,

18. a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezése esetén a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához a használatukba adandó vagyon meghatározására vonatkozó előterjesztést,

19. a lakásalap felhasználási céljaira megállapított összegek (kiadások) közötti átcsoportosítást előzetesen, a polgármester döntését megelőzően,

20. ennek keretében véleményt nyilvánít az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet 1. mellékletében meghatározott felhasználási célok megvalósításával összefüggő egyéb kérdésekben a polgármester döntését megelőzően,

21. a lakásalap gazdálkodásáról szóló éves beszámolót előzetesen véleményezi, mely beszámolót - véleményének figyelembevételével - a zárszámadási rendelet előterjesztésével egyidejűleg kell a Közgyűlés elé terjeszteni.

(3) A Tulajdonosi Bizottság figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyonnyilvántartás vezetését.

(4) A Tulajdonosi Bizottság kapcsolatot tarthat:

a) az önkormányzat tulajdonában álló vagyon hasznosítását, kezelését végző szervekkel,

b) az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok felügyelő bizottságaival,

c) az önkormányzat társaságai által megbízott könyvvizsgálókkal,

d) az önkormányzati tulajdont üzemeltető közmű üzemeltető szervekkel,

e) az önkormányzati feladatkörben közhasznú, kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató szervekkel.

(5) A Tulajdonosi Bizottság egyéb feladatai:

az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások elidegenítéséből származó tárgyévre vonatkozó bevételekről és azok felhasználásának céljairól - tekintettel a vállalt és az áthúzódó kötelezettségekre is - javaslatot tesz a Közgyűlésnek.

64. §

(1) Az Ügyrendi Bizottság dönt:

a) a Közgyűlés által a bizottságra ruházott hatáskörökben.

b) a polgármester feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása keretében,

c) dönt a nevezetes személyek nyilvántartásba vételéről, illetve a nyilvántartás kiegészítéséről természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek javaslata alapján.

(2) Az Ügyrendi Bizottság véleményezi:

^[18]a)  hatályon kívül helyezve,

b) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, valamint egyéb, az önkormányzatok törvényes működése tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv által jelzett, a Közgyűlés és bizottságai jogszabálysértő döntésére vonatkozó felhívását, észrevételét,

c) az önkormányzati költségvetési szervek, illetve a részben vagy kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, közalapítványok alapítását, átszervezését, megszüntetését,

d) érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás tervét,

e) a rendőrkapitány, valamint a tűzoltóparancsnok Közgyűlés elé kerülő beszámolóját,

f) előzetesen a Közgyűlés üléseinek napirendi javaslatát,

g) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót,

h) a Debrecen név használatáról szóló előterjesztéseket,

i) a részben vagy kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, alapítványok és egyéb szervezetek tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról és visszahívásáról szóló előterjesztéseket,

j) egyéb személyi kérdéseket érintő közgyűlési előterjesztéseket,

k) az önkormányzat és az egyházak, más önkormányzatok, önkormányzati társulások közötti együttműködési megállapodás tervezetet,

l) az önkormányzat nemzetközi külkapcsolatait, testvérvárosi kapcsolatait, nemzetközi szervezetekben való részvételét.

(3) Az Ügyrendi Bizottság figyelemmel kísérheti:

a) az önkormányzati rendeletek hatályosulását,

b) a Közgyűlés határozatainak végrehajtását,

c) az emberi jogok alapvető normáinak betartását, megsértésük esetén intézkedéseket kezdeményez, tekintettel a nemzetközi alapdokumentumokra,

d) az önkormányzat és intézményei működésével összefüggően az etikai normák és az emberi jogok alapvető normáinak érvényesülését,

e) az önkormányzat és az egyházak közötti megállapodások végrehajtását,

f) az egyházakkal kötendő együttműködés lehetőségeit,

g) a nemzetiségek jogainak érvényesülését, az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat elemzi és javaslatokat készít,

h) Debrecen Megyei Jogú Város közbiztonsági helyzetét.

(4) Az Ügyrendi Bizottság kapcsolatot tarthat:

a) az egyházakkal, a települési nemzetiségi önkormányzatokkal, a helyi humanitárius és karitatív civil szervezetekkel,

b) a város nemzetiségi szakértőivel elméleti, gyakorlati, szakmai segítség lehetőségének feltárása érdekében,

c) a Debreceni Városi Rendőrkapitánysággal, egyéb rendvédelmi szervekkel.

(5) Az Ügyrendi Bizottság kivizsgálja:

a) a polgármester által véleményezésre kiadott egyedi etikai ügyeket,

b) a képviselőkkel szembeni etikai bejelentéseket.

^[19]c) a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentéseket,

^[20]d) az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,

^[21]e)  a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést.

(6) Az Ügyrendi Bizottság tájékozódik a város azon intézményeiben, ahol az alapvető emberi jogok érvényesülése a feladat ellátása során fokozott figyelmet igényel.

^[22](7) Az Ügyrendi Bizottság egyéb feladatai:

a) a vagyonnyilatkozatok átadása-átvétele, őrzése, nyilvántartása, megsemmisítése, az ellenőrzési eljárás lefolytatása, a kötelezetti vagyonnyilatkozatokba történő betekintés biztosítása, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentések kivizsgálását követően az eljárás eredményéről a Közgyűlés tájékoztatása,

b) az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását követően amennyiben szükséges, az összeférhetetlenségről szóló közgyűlési döntés előterjesztése,

c) az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozat fogadása,

d) a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását követően amennyiben szükséges, a méltatlanságról szóló közgyűlési döntés előterjesztése,

e) a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételről szóló igazolás fogadása.

22. Az állandó bizottságok működésének szabályai

65. §

(1) Az állandó bizottság elnöke e megbízatásáról történő lemondása esetén a lemondó bizottsági elnöknek a folyamatban lévő ügyekről - lemondó nyilatkozata benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatnia kell a bizottságot.

(2) A bizottság tevékenysége szünetel, ha a bizottságban a képviselők létszáma nem haladja meg a nem képviselő tagok létszámát.

(3) Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a szünetelés időtartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a Közgyűlés jár el.

(4) A bizottságot legkésőbb a Közgyűlés második soron következő rendes ülésén működőképessé kell tenni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a szükséges intézkedések megtételére a képviselőcsoportok előzetes egyeztetése után azok vezetői tesznek javaslatot a polgármesternek.

(6) A bizottságok működésére az e rendeletben a Közgyűlés működésére vonatkozóan meghatározott rendelkezések közül a 8. § (1) - (6) bekezdése és (8) bekezdése, a 10. § (1) bekezdése, a 11. §, a 13. § (2) - (3) bekezdése, a 15. §, a 16. § (2) - (3) bekezdése, a 17. § , a 19. § (1) bekezdése, a 21. § (1) - (2) bekezdése, (4) - (6) bekezdése és (8) bekezdése, a 23. § (1) - (2) bekezdése, a 24 - 27. §, a 28. § (1) bekezdése, a 30. §, a 32 - 34. §, a 39 - 40. §, a 41 - 44. § rendelkezéseit – a IV. fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.

65/A. §^[23]

^[24](1) Az állandó bizottság nem képviselő tagját megválasztásától kezdődően megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke az alapdíj 50 %-a, kettő vagy több állandó bizottsági tagság esetén ezen felül további 15.000 Ft, melyre a 49/C. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(2) Az állandó bizottság nem képviselői tagja jogosult megbízatása idejére munkájához természetbeni juttatásként Debrecen közigazgatási területén belül mobilparkolás szolgáltatást havi 1.500.- Ft összegben igénybe venni.

(3) Ha az állandó bizottságban résztvevő nem képviselő tag a tárgyhavi bizottsági ülések időtartama több mint felén nem vesz részt, az (1) bekezdésben meghatározott tárgyhavi tiszteletdíja 25%-kal csökken, kivéve, ha hivatalos ügyben van távol, melyet az adott bizottság elnöke igazol. Több bizottsági tagság esetén a bizottsági üléseken való részvételt külön-külön, azaz bizottságonként kell figyelembe venni.

(4) Az állandó bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján köteles vagyonnyilatkozat-tételre, amennyiben a Vnytv. 3. § (3) bekezdés eb)-ed) alpontjaiban meghatározott feladatok tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.

23. Az állandó bizottságok ülései

66. §

(1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén alelnöke - évente legalább hat alkalommal gondoskodik. A bizottsági elnök és alelnök egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő hívja össze a bizottság ülését. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a Közgyűlés rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést az e rendeletben írásbeli előterjesztés benyújtására jogosultként felsoroltak, valamint a bizottság nem képviselő tagjai nyújthatnak be.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a közgyűlési meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton, vagy nyomtatott formában történik.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a Polgármesteri Hivatal tárgyalt ügyben érintett szervezeti egységének vezetőjét, valamint - a tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont tárgyalására - az e rendeletben tanácskozási joggal felruházott szervezetek képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(4) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a helyben szokásos módon.

67. §

(1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

68. §

A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. A kisebbségi véleményt a Közgyűlésen, a bizottság többségi véleményének ismertetése után, a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

69. §

(1) A bizottság elnöke a Mötv-ben meghatározott feladatain túl:

a) a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.

^[25](2) A bizottság elnökét akadályoztatása, vagy távolléte esetén az alelnök - több alelnök esetén az elnök által kijelölt alelnök - helyettesíti. Az alelnök akadályoztatása vagy távolléte esetén az elnök a bizottság tagjának adhat írásban helyettesítés keretében ellátandó feladatra, vagy képviseletre megbízást. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak.

70. §

(1) A Mötv-ben a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeiként meghatározottakon túl a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés kezdetének és befejezésének tényleges időpontját,

b) a bizottsági elnök ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit,

c) a bizottsági ülésen történt fontosabb eseményeket.

(2) A jelenléti íven a jelenlévő bizottsági tagok és meghívottak nevét oly módon kell rögzíteni, hogy bizottsági tagonként az ülésen való megjelenés és az arról való távozás időpontja egyaránt megjelenjen. Az ülésen való megjelenés és az onnan való távozás időpontját az elnök a jelenléti íven aláírásával igazolja. A jelenléti ív és a meghívó egy példányát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.

(3) A bizottság jegyzőkönyvét a törvényességi ellenőrzés érdekében az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.

71. §

(1) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottság ülésén részt venni a jegyző által kijelölt köztisztviselő feladata.

(2) A Közgyűlés állandó bizottságai és a Polgármesteri Hivatal - bizottságok feladatköréhez kapcsolódó, munkájukat közvetlenül segítő - szervezeti egységei:

24. Ideiglenes bizottság

72. §

(1) A Közgyűlés egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre, a Közgyűlés állandó bizottságai tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az ideiglenes bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatát és megbízatásának időtartamát a Közgyűlés a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

^[30](4) Az ideiglenes bizottságok munkájában résztvevő szakértő tiszteletdíját egyszeri juttatásként a polgármester állapítja meg, a bizottság elnökének javaslatára.

25. Munkacsoport

73. §

(1) A Közgyűlés és a bizottságok meghatározott feladat elvégzésére munkacsoportot hozhatnak létre.

(2) A munkacsoport működésére - az ülések összehívásának gyakoriságára vonatkozó rendelkezések, valamint a Mötv-ben a bizottság összetételére vonatkozóan meghatározott szabályok kivételével - a közgyűlési bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet

A Településrészi önkormányzat

74. §

(1) A Közgyűlés Józsa városrészben településrészi önkormányzatot hoz létre, Józsai Településrészi Önkormányzat elnevezéssel.

(2) A településrészi önkormányzat 7 főből áll, akiket a Közgyűlés választ. Elnökét és alelnökét a Közgyűlés elsősorban a terület önkormányzati egyéni választókerületében megválasztott, valamint az ott lakó képviselők közül választja.

74/A. §^[31]

(1) A településrészi önkormányzat képviselő tagját bizottsági tagnak, elnökét állandó bizottsági elnöknek kell tekinteni és esetükben a bizottsági tagokra és bizottsági elnökre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjára a 65/A. §-t megfelelően kell alkalmazni.

75. §

(1) A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait maga állapítja meg, e rendelet keretein belül.

(2) A Józsai Településrészi Önkormányzat feladatai és működésének szabályai:

a) Általános feladatköre:

aa) közgyűlési és más szervek előtt a településrész lakossága érdekeinek képviselete,

ab) a településrész céljainak, terveinek kialakításában és megvalósításában való részvétel és kezdeményezés,

ac) az állampolgári jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének elősegítése, a lakosság helyi tájékoztatásában való közreműködés,

ad) kapcsolattartás és folyamatos együttműködés más önkormányzati szervekkel, közszolgáltatást végző gazdasági társaságokkal, intézményekkel, civil szervezetekkel,

ae) a helyi feladatok megvalósításának szervezése.

b) A Közgyűlés a településrészt érintő ügyekben véleményezési jogot biztosít az alábbi témakörökben:

ba) a közgyűlési előterjesztések véleményezése,

bb) helyi építési szabályzat és szabályozási terv településrészt érintő részeinek véleményezése,

bc) működési területén a közterületek elnevezése, elnevezésének megváltoztatása, 

bd) a településrészen lévő önkormányzati intézmények vezetői megbízására benyújtott pályázatok véleményezése,

be) a településrészen lévő önkormányzati intézmény megszüntetése, átszervezése, nevének megállapítása, megváltoztatása,

bf) útkorszerűsítés, javítás, járdaépítés,

bg) közműhálózat, közvilágítás bővítés.

c) A településrészi önkormányzat működési területét érintő bármely ügyben javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

d) Feladat- és hatáskörének gyakorlásához a döntés előkészítését és végrehajtását a Hivatal érintett szervezeti egységei végzik, munkáját a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztálya segíti.

VI. Fejezet

polgármester, alpolgármester, jegyző, ALJEGYZŐ

26. Polgármester

^[32]76. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat az Ügyrendi Bizottság gyakorolja.

^[33]77. §

(1) A polgármester más jogszabályban meghatározott feladatai mellett

a) ellátja a Közgyűlés által polgármesterre átruházott feladatokat, és az átruházott hatáskör gyakorlásáról az önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a Közgyűlésnek,

b) ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását,

c) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a Közgyűlést a kapcsolatok alakulásáról.

(2) A Közgyűlés nem határoz meg olyan ügyet, amelyben a polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében döntést hozhat.

(3) A polgármester - a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

a) döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,

b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,

e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.

78. §

A Közgyűlés önkormányzati tanácsadói munkakört hoz létre a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó egyes feladatok ellátására. Az önkormányzati tanácsadók száma négy fő. A önkormányzati tanácsadó tevékenységét a polgármester irányítja, feladatait a polgármester határozza meg.

27. Alpolgármester

79. §

^[34](1) A Közgyűlés a polgármester javaslatára saját tagjai közül 3 főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester - jogszabályban meghatározott feladatai mellett, a jogszabályban kizárólag a polgármester által gyakorolható feladatként, vagy ügyként meghatározott feladatok kivételével - ellátja mindazon feladatokat, melyekkel a polgármester megbízza.

28. Jegyző és aljegyző

80. §

(1) A jegyző - a jogszabályban meghatározott feladatai mellett -:

a) gondoskodik a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések előkészítéséről,

b) biztosítja a Közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátását,

c) az önkormányzat, ezen belül a Közgyűlés feladat- és hatáskörét, tevékenységét érintő jogszabályokról a Közgyűlést és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,

d) szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címet adományozhat a Polgármesteri Hivatal 20 köztisztviselőjének,

e) a Polgármesteri Hivatal működéséről, valamint ennek keretében az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a Közgyűlésnek.

(2) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásának rendjét a polgármester határozza meg.

VII. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal

29. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése

 81. §

^[35](1) A Polgármesteri Hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre tagozódik:

Ellenőrzési Iroda

Főépítészi Iroda

Városképvédelmi Csoport

Várostervezési Csoport

Polgármesteri Kabinetiroda

Fejlesztéspolitikai Csoport

Társadalmi-kapcsolati Csoport

Gazdálkodási Főosztály

Társasági Vagyoni Csoport

Adóügyi Osztály

Behajtási Csoport

Könyvelési Csoport

Vagyoni Csoport

Vállalkozói Csoport

Hivatalgazdálkodási Osztály

Közbeszerzési Osztály

Pénzügyi Osztály

Intézménygazdálkodási Csoport

Költségvetési Csoport

Pénzügyi-számviteli Csoport

Vagyonkezelési Osztály

Ingatlangazdálkodási Csoport

Vagyonnyilvántartási Csoport

Humán Főosztály

Igazgatási Osztály

Általános Igazgatási Csoport

Anyakönyvi Csoport

Vállalkozási Csoport

Intézményfelügyeleti Osztály

Intézményi Csoport

Népjóléti Csoport

Kulturális Osztály

Szociális Osztály

Foglalkoztatási Csoport

Szociális Csoport

Támogatási Csoport

Szervezési és Jogi Főosztály

Ellátási Osztály

Ellátó Csoport

Gépjármű Csoport

Jogi Osztály

Humánpolitikai Csoport

Jogi Csoport

Szervezési Osztály

Iktató Csoport

Szervezési Csoport

Városfejlesztési Főosztály

Műszaki Osztály

Építési Csoport I.

Építési Csoport II.

Városépítési Osztály

Beruházási Csoport

Felújítási Csoport

Városüzemeltetési Osztály

Közlekedési Csoport

Városüzemeltetési Csoport

^[36](2) A közvetlen irányítás, valamint közvetlen vezetés alatt álló szervezeti egységek működése során az irányítási és vezetési jogkör gyakorlása a következő rend szerint történik:

a) Az Ellenőrzési Iroda az irodavezetőn keresztül a jegyző közvetlen vezetésével működik.

b) A Főépítészi Irodát a polgármester a főépítész útján irányítja, míg az iroda vezetését az irodavezető látja el.

c) A polgármester a Polgármesteri Kabinetiroda vezetőjén keresztül közvetlenül irányítja a Polgármesteri Kabinetiroda, mint önálló szervezeti egység munkáját.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek általános és részletes feladatait a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal, mint költségvetési szerv működésének személyi és tárgyi feltételeit az önkormányzat éves költségvetése útján biztosítja.

(5) A Polgármesteri Hivatal szakmai, pénzügyi, gazdasági, felügyeleti és ügyviteli jellegű ellenőrzési feladatait a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzések keretében folyamatosan, a függetlenített belső ellenőrzést munkatervek szerint kell ellátni.

30. A Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje

82. §

(1) A Polgármesteri Hivatal munkarendjéről a 4. melléklet, ügyfélfogadási rendjéről az
5. melléklet rendelkezik.

(2) A Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetői a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott munkaszüneti napok kivételével munkaidőn túl is kötelesek közreműködni a házasságkötésekben és az egyéb családi ünnepségek tartásában.

VIII. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL

83. §

(1) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

^[37](2) Debrecen Megyei Jogú Városban 7 települési nemzetiségi önkormányzat működik: a bolgár, a görög, a német, az örmény, a roma, a román és a ruszin nemzetiségi önkormányzat.

84. §

(1) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül - a nemzetiségi feladatellátáshoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt - ingyenes helyiséghasználatot. A települési nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott irodai helyiségek, ingatlanok és vagyontárgyak körét és leírását a 6. melléklet tartalmazza.

(2) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges személyi feltételeket akként, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal kijelölt ügyintézői gondoskodnak.

85. §

(1) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Közgyűlés eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Közgyűlés részére javaslatot tehetnek.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos közgyűlési előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Közgyűlés elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

(3) Amennyiben a Közgyűlés Debrecen nemzetiségi lakosságát e minőségében érintő, a Njtv. 81. §-a szerinti tárgyú előterjesztést tárgyal, érdemi döntéshozatalra az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a Njtv. 81. § (1) bekezdése szerinti tárgykörökben a területi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, a Njtv. 81. § (2) bekezdése szerinti tárgykörben az érintett területi, ennek hiányában országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét szerzi be az előterjesztő.

(4) A (3) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Közgyűlést az előterjesztő tájékoztatja.

IX. Fejezet

Vegyes rendelkezések

31. Helyben szokásos módon történő közzététel

86. §

Helyben szokásos módon történő közzétételnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján vagy a www.debrecen.hu internetes portálon történő közzététel minősül.

^[38]32/A. Átmeneti rendelkezések

87/A. §

E rendeletnek a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 39/2014. ( XI. 27.) önkormányzati rendelettel megállapított

a) 49/A. § (2) bekezdését 2014. október 12. napjától,

b) 49/A. § (3) bekezdését és 53. § (5) bekezdését 2014. november 5. napjától,

c) 65/A. § (1) bekezdését 2014. november 27. napjától

kell alkalmazni.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

32. Hatályba léptető rendelkezés

87. §

Ez a rendelet 2013. február 1. napján lép hatályba.

33. Hatályon kívül helyező rendelkezések

88. §

(1) Hatályát veszti a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet.

(2) Hatályát veszti

1. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 41/2000. (XI. 29.) Kr. rendelet,

2. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 49/2000. (XII. 15.) Kr. rendelet,

3. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 47/2001. (XII. 10.) Kr. rendelet,

4. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 20/2002. (VII. 15.) Kr. rendelet,

5. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 26/2002. (XI. 14.) Kr. rendelet,

6. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 29/2002. (XI. 29.) Kr. rendelet,

7. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 3/2003. (II. 20.) Kr. rendelet,

8. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 11/2003. (IV. 30.) Kr. rendelet,

9. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 30/2005. (IX. 16.) Kr. rendelet,

10. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 7/2006. (III. 24.) rendelet,

11. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 30/2006. (X. 31.) rendelet,

12. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 46/2006. (XII. 15.) rendelet,

13. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 8/2007 (II. 28.) rendelet,

14. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 13/2007. (III. 30.) rendelet,

15. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 43/2007. (X. 25.) rendelet,

16. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 4/2008. (II. 1.) rendelet,

17. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 47/2008. (XII. 22.) rendelet,

18. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 22/2011. (VI. 30.) önkormányzati rendelet,

19. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 25/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti

a) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet, továbbá a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól és költségtérítéséről szóló 2/1995. (I. 9.) Kr. sz. rendelet módosításáról szóló 21/2009. (IX. 15.) rendelet 1. §-a,

b) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által szabályozott pénzbeli-, és természetben nyújtott ellátások helyi szabályainak végrehajtásáról szóló 6/2006. (II. 24.) rendelet, továbbá Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 39/2009. (XI. 30.) rendelet 16. § (2) bekezdés a) pontjában „az SZMSZ 4. számú mellékletének 1.) pontja,” szövegrész.

^[39]1. melléklet

az 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

^[50]2. melléklet

az 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

A KÖZGYŰLÉS ÁLTAL A BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK  ÉS  FELADATOK JEGYZÉKE

1.  Egészségügyi és Szociális Bizottság:

1.1. - 278/1995. (XII.11.) Kh. határozat - önkormányzati egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, illetve jóváhagyása.

1.2. - 16/1996. (III. 18.) Kr. számú rendelet 8. § - az önkormányzati tulajdonban lévő gyógyszertárak bérleti, vagy tulajdonjogának értékesítésére nyilvánosan meghirdetett egyfordulós ajánlattételi eljárás során a pályázatokat értékelő 7 tagú bíráló bizottságba az Egészségügyi és Szociális Bizottság 2 tagot delegál.

1.3. - 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 6/B. § (2) bekezdése – az önrész és a szociális lakbértámogatás mértékének jóváhagyása.

1.4. - 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése – a bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét az Egészségügyi és Szociális Bizottság hagyja jóvá.

1.5.  - 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése – a gyermekjóléti alapellátás iránti kérelmet az ellátást nyújtó intézmény vezetőjénél, az Egészségügyi és Szociális Bizottság által jóváhagyott formanyomtatványon kell előterjeszteni.

1.6.  - 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 9. § (8) bekezdése - ha az ellátást igénybevevő vagy törvényes képviselője az intézmény vezetőjének döntését vitatja, vagy ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező vagy törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat,  mely esetben az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal dönt.

1.7. - 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdése – amennyiben a kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegét vitatja, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat, amely határozattal dönt a személyi térítési díj mértékéről.

1.8. - 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 11. § (4) - (5) bekezdése – amennyiben a kérelmező az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj csökkentését, vagy elengedését kéri, a kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki azt írásos véleményével együtt azonnal továbbítja az Egészségügyi és Szociális Bizottság felé, amely a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai figyelembevételével határozattal dönt a személyi térítési díj mértékéről.

1.9. - 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése - az Egészségügyi és Szociális Bizottság jóváhagyja a gyermekjóléti intézmények szakmai programját, valamint az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórumok megalakításának és működésének szabályait.

1.10.  - 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 8. § (7) bekezdése – ha az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos döntését  vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat, mely esetben az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal dönt.

1.11. - 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet  10. § (3) bekezdése - amennyiben a térítési díj fizetésére kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj mértékét vitatja, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat, amely határozattal dönt a fizetendő személyi térítési díj mértékéről.

1.12. - 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése - az Egészségügyi és Szociális Bizottság ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

1.13. - 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet  12. § (1) bekezdése - az Egészségügyi és Szociális Bizottság jóváhagyja a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai programját.

1.14. - 62/2013. (III. 28.) határozat – a praxisjog elidegenítéséhez kapcsolódó előszerződés megkötésére, valamint a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi feladatok ellátására vonatkozó feladatellátási szerződés megkötésére, módosítására irányuló döntési jog gyakorlása.

2. Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság :

2.1.  - 278/1995. (XII. 11.) Kh. határozat - önkormányzati gazdasági intézmények szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, illetve jóváhagyása.

2.2. - 5/1998. (II. 20.) Kr. számú rendelet 4.§ (4) bekezdése - a Környezetvédelmi Alap éves felhasználási tervéről a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság dönt.

2.3. - 5/1998. (II. 20.) Kr. számú rendelet 6.§ (1) bekezdése - a Környezetvédelmi Alapból pályázat útján elnyerhető támogatás feltételeit - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság határozza meg.

2.4. - 5/1998. (II. 20.) Kr. számú rendelet 6.§ (8) bekezdése – a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság választja ki a Környezetvédelmi Alapból pályázat útján elnyerhető támogatás esetén a pályázat nyertesét, akivel szerződést kell kötni.

2.5.  - 266/2006. (XII. 14.) Ö.h. 3./ pontja – Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság dönt az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. és 4.§-ában meghatározott hatáskörökben.

2.6. - dönt a helyi építési szabályzat és településszerkezeti terv – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése szerinti – véleményezési szakaszában érkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáról.

3. Kulturális Bizottság:

3.1. - 278/1995. (XII. 11.) Kh. határozat - önkormányzati kulturális és idegenforgalmi intézmények szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, illetve jóváhagyása.

3.2. - 211/2006. (VIII. 10.) Ö.h. 3./ pontja - a Kölcsey Ferenc ösztöndíjra vonatkozó pályázat kiírása és a pályázatok értékelése.

3.3. 122/2013. (V. 30.) határozat - az értéktárral és az értéktár bizottság működtetésével kapcsolatos, a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása.

3.4. - dönt az önkormányzat által fenntartott közművelődési és közgyűjteményi intézmények munkatervének jóváhagyásáról.

4. Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság:

4.1. - a 4/2009. (II.26.) Ö.h. határozat 1./ pontja - ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmények esetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § (6) bekezdésében meghatározott szakértői bizottság feladatait,

^[51]4. 2. -  dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról (2011. évi CXC. törvény 83. §
(2) bekezdés b) pontja),

^[52]4.3 - ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre, valamint szükség esetén ellenőrzi a felvételre jelentkezett gyermek óvoda körzetében való életvitelszerű lakásának tényét (2011. évi CXC. törvény 49. §
(2) bekezdése, (3a)-(3b) bekezdése)

4.4. - meghatározza és közzéteszi az óvoda felvételi körzetét (2011. évi CXC. törvény 49. § (3) bekezdése)

4.5. - az önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja esetében – amennyiben az egyes rendelkezések érvénybelépéséhez a fenntartóra többletkötelezettség hárul – egyetértési jog gyakorlása (2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése, 26. § (1) bekezdése)

4.6. - értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés h) és i) pontja)

4.7. - beszerzi a nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését (2011. évi CXC. törvény 50. § (10) bekezdése )

4.8. - évente felméri a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés iránti igényt az érintett első óvodai nevelési évre beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat bevonásával (2011. évi CXC. törvény 83.§ (7) bekezdése)

4.9. - beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését az alapító okirata szerint nemzetiségi óvodai nevelésben közreműködő nevelési intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával összefüggő döntéséhez,  véleményéhez (2011. évi CXC. törvény 84. § (9) bekezdése),

4.10. - véleményt alkot az önkormányzat fenntartásában lévő óvodák munkatervének elkészítéséhez (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. § (1) bekezdése )

4.11. - az országos pedagógia-szakmai ellenőrzés keretében lefolytatott intézményellenőrzés elkészítéséhez értékelőlapon értékeli a nevelési intézmény munkáját (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 150. § (5) bekezdése)

^[53]4.12. - gyakorolja az önkormányzat területén székhellyel rendelkező iskolák intézményi tanácsába a személyek delegálására vonatkozó hatáskört (2011. évi CXC. törvény 73. § (3)-(4) bekezdés, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. § (1) bekezdés f) pontja)

^[54]4.13. - szakmai véleményt alkot az intézmény vezetőjének meghallgatása után az önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmény intézményvezetői beosztásának ellátására vonatkozó pályázat kiírásának mellőzésével kapcsolatos eljárásban (2011. évi CXC. törvény 67. §
(7) bekezdése),

^[55]4.14. - értékeli a köznevelési intézmény vezetője által benyújtott, az intézmény tevékenységéről szóló átfogó beszámolót. (2011. évi CXC. törvény 85. § (3) bekezdése)

 5.  Pénzügyi Bizottság:

5.1. - 9/2013. (III. 4.) önkormányzati rendelet 30/A. § (1) és (3) bekezdése - Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzatot megillető követelésről lemondani a Pénzügyi Bizottság jogosult azzal, hogy a bizottság döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell az önkormányzat gazdálkodásáról szóló féléves, háromnegyed éves beszámoló és a zárszámadás keretében. Ha az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelés összege eléri vagy meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát, a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni azzal, hogy a bizottság döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell az önkormányzat gazdálkodásáról szóló féléves, háromnegyed éves beszámoló és a zárszámadás keretében.

5.2. - 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 12. § - Az Önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a polgármester a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérése után abban az esetben jogosult, ha

a) a követelés jogossága megalapozottan nem vitatható, valamint

b) döntésével az Önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti.

5.3. - 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 18. § (4) bekezdése és 21. §-a  –A korlátozottan forgalomképesnek minősülő vagyontárgyat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában közfeladat ellátásához szükséges beruházás megvalósítása érdekében lehet megterhelni. Erről a Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően dönt. Üzleti vagyontárgyat a Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően terhelhet meg.

5.4. - 6/2012. (II. 23.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése – Az önkormányzati biztos kiválasztásának jogát a Pénzügyi Bizottság gyakorolja.

5.5. - 103/2013. (V. 30.) határozata – gyakorolja a Debreceni Intézményműködtető Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyására vonatkozó hatáskört.

6. Tulajdonosi Bizottság:

6.1. - 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése – Az önkormányzati ingó vagyon közfeladat ellátása céljából történő ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, vagy hasznosításáról 1 millió Ft feletti, de 3 millió Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási érték esetén az illetékes szakbizottság javaslata alapján a Tulajdonosi Bizottság dönt.

6.2. - 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 16. § – A 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 4. § a), c) és d) pontjaiban foglalt önkormányzati ingó vagyon elidegenítésének a joga az önkormányzati vagyonhasznosító szerv vezetőjének javaslatára 1 millió Ft feletti, de 10 millió Ft-nál nem nagyobb forgalmi érték esetén a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik.

6.3. - 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdése – az önkormányzati vagyonhasznosító szerv által, a hasznosításába adott ingatlan vagyon bérbeadása vonatkozásában 1 éven túli időtartamra kötendő szerződés-tervezeteket aláírás előtt az illetékes önkormányzati szakbizottság véleményezi, valamint elfogadja a vagyonhasznosító szerv tájékoztatását a legfeljebb 1 évre szólóan megkötött bérleti szerződésekről.

6.4. - 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 18. § (3) bekezdése – a műemlékileg védett épületek, építmények és a hozzájuk tartozó föld, a kulturális javak és muzeális gyűjtemény, a védett természeti értékek és területek hasznosítását az illetékes önkormányzati szakbizottság véleményezi a polgármesteri döntés meghozatala előtt.

6.5. - 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdés a.) pontja – Az üzleti vagyon tulajdona átruházásának jogát ingatlan esetében 40 millió Ft és ez alatti forgalmi értéknél a Tulajdonosi Bizottságra ruházza át.

6.6. - 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 19. § (2) bekezdése – A Közgyűlés az üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyon hasznosításának jogát 500 millió Ft és ez alatti forgalmi értéknél a Tulajdonosi Bizottságra ruházza át.

6.7. - 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 4. § (1) bekezdése – ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociálisan támogatott személyek, valamint a szociálisan nem támogatott személyek elhelyezése pályáztatás útján bérbeadási módra javaslatot tesz a bérbeadónak úgy, hogy a pályáztatandó lakásállomány legalább 50 %-át a szociális támogatással pályázó részére hirdesse meg.

6.8. - 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 13/A. § (7) bekezdése – dönt a garzonházi lakásokban elhelyezendő személyekről. A garzonházi lakások fele tekintetében köteles figyelembe venni a Debreceni Egyetem által javasolt igénylőket.

6.9. - 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 14. § (1) bekezdése – évente legfeljebb 5 lakásra vonatkozóan dönt az önkormányzati intézmények szolgálati lakásaiban lakó elhelyezésére vonatkozóan.

6.10. - 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 19. §-a – hozzájárul a lakásnak nem lakássá történő átminősítéséhez.

6.11. - 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 24. § (1) bekezdés b.) pontja – véleményezi a bérlő részére határozatlan idejű bérleti jogviszony keretében, különösen fontos városi beruházási érdek esetén fizethető térítési díj mértékét.

6.12. - 7/2001. (III.6.) Kr. rendelet 30. § (3) bekezdése – dönt a bérbeadó által a beérkezés sorrendjében megküldött nyugdíjasházi elhelyezési igényekről.

6.13. - 13/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet 5. § (3) bekezdése – dönt az önkormányzati tulajdonú helyiségek árverés nélkül történő bérbeadásáról és a fizetendő bérleti díjról, valamint az önkormányzati tulajdonú helyiségek vagyonkezelésével megbízott gazdasági társaság kezelésében nem lévő helyiségek bérbeadásáról.

6.14. - 11/2005. (IV. 29.) Kr. rendelet 4. § (1) bekezdése – átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben határozattal dönt az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetéséről.

6.15. - 11/2005. (IV. 29.) Kr. rendelet 5. § (1) bekezdése – engedélyezi a fizetésre kötelezett ingatlantulajdonos kérelmére az útépítési érdekeltségi hozzájárulás legfeljebb 24 havi kamatmentes részletben történő megfizetését, a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén.

6.16. - 22/2005. (VII. 5.) Kr. rendelet 6. §-a – a lakossági kezdeményezésre megvalósuló önkormányzati út-, járda- és közműépítésekre vonatkozó támogatási igényekről a Tulajdonosi Bizottság dönt. A Tulajdonosi Bizottság a 22/2005. (VII. 5.) Kr. rendelet 6. § (2) a)-d) pontjaiban meghatározott elbírálási szempontok alapján meghatározza a beruházások megvalósítási ütemét, ha azok becsült bekerülési költsége meghaladja a tárgyévi költségvetésben biztosított összeget. 

6.17. - 22/2005. (VII. 5.) Kr. rendelet 10. §-a – az Önkormányzat hatályos költségvetési rendeletében elkülönített keret forráslehetőségeire figyelemmel a Tulajdonosi Bizottság külön elbírálása alapján a lakossági hozzájárulás mértéke csökkenthető azon különösen indokolt esetekben, amikor a járda- vagy közműépítéssel érintett utca vagy településrész műszaki, területi adottságai jelentős mértékben eltérnek a város más területeinek átlagos adottságaitól.

6.18.  - 22/2005. (VII. 5.) Kr. rendelet 12. § (2) bekezdése - a fedezet hiányában elutasított pályázatokat - amennyiben az építőközösség az igényét a továbbiakban is fenntartja - a Tulajdonosi Bizottság a következő évben az új pályázatokkal együtt ismételten elbírálja.

6.19. - 3/2007. (II. 1.) rendelet 2. § (3) bekezdése – az önkormányzati tulajdonban lévő, a bentlakó bérlő elővásárlási jogával érintett lakások elidegenítéséről a Közgyűlés dönt. Az egyéb lakások elidegenítéséről 40 millió Ft és ez alatti forgalmi érték esetén a Tulajdonosi Bizottság, 40 millió Ft feletti forgalmi érték esetén a Közgyűlés jogosult dönteni.

6.20. - 3/2007. (II. 1.) rendelet 10. § (3) bekezdése – a főépítészi nyilatkozattól függően a Tulajdonosi Bizottság jogosult akként határozni, hogy a szükséges teleknagyságot meghaladó terület adásvétel tárgyát képezhesse a vásárolni szándékozó bérlő javára.

6.21. - 3/2007. (II. 1.) rendelet 16. § (1) bekezdése – csak az a helyiség idegeníthető el, amelyet a Közgyűlés vagy felhatalmazása alapján a Tulajdonosi Bizottság értékesítésre kijelölt. Az a helyiség jelölhető ki elidegenítésre, ahol a forgalmi érték meghaladja a 134/2003. (VI. 26.) Kh. határozat alapján megállapított 10 éves bérleti díj mértékét.

6.22. - 3/2007. (II. 1.) rendelet  17. § (1) bekezdése – Az adásvételi szerződésben a vételár hátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat a vevő kérelmére a Tulajdonosi Bizottság hozzájárulásával lehet más ingatlanra átjegyeztetni.

6.23. - 11/2008. (III. 28.) rendelet 2. § (5) bekezdése – a lakóközösségek által benyújtott, az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésére, felújítására vonatkozó pályázatokat legkésőbb a pályázat benyújtásának napjától számított 30 napon belül elbírálja.

6.24. - 12/2011. (III.17.) önkormányzati rendelet  8. § (2) bekezdése:

6.24.1. A Tulajdonosi Bizottság dönt

1.         6.24.1.1.a közbeszerzési eljárás megindításának elrendeléséről;

2.         6.24.1.2. a közbeszerzési eljárás lefolytatásának menetéről, az eljárás fajtájának megállapításáról;

3.         6.24.1.3. az ajánlati/ajánlattételi felhívás és dokumentáció, valamint a részvételi felhívás és dokumentáció tartalmának meghatározásáról;

4.         6.24.1.4. az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásban megadott alkalmassággal (pénzügyi-gazdasági, műszaki-szakmai) valamint bírálati szempontrendszerrel kapcsolatos feltételek módosításáról;

1.         6.24.1.5. az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásnak az ajánlattételi határidő lejártáig történő visszavonásáról;

2.         6.24.1.6. a benyújtott ajánlatok érvényessége tekintetében.

6.24.2. - A Tulajdonosi Bizottság javaslatot tesz a polgármesternek az eljárás nyertesére és a szerződés megkötésére, vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítására.

6.25. - 326/1991. (XI. 4.) Kh. határozat – a korábban odaítélt lakásvásárlási, építési támogatások másik ingatlanra történő átvitelére irányuló kérelmek elbírálása.

6.26. - 376/1991. (XII. 2.) Kh. határozat – az építési telkek beépítési kötelezettségének teljesítésére megállapított határidők meghosszabbítása és az elidegenítési tilalom alóli felmentés adása.

6.27. - 370/1992. (IX. 7.) Kh. határozat – a magánerőből beépíthető üres, családi ház építésére szolgáló építési telkekre és a Nagysándor telep területére eső, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon álló felépítmény tulajdonosai részére – részarányuk alapján – az ingatlanok eladásához vevőkijelölés.

6.28. -  105/2012. (V. 31.) határozat mellékletét képező DMJV Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat) II/14. pontja alapján

-             6.28.1. a Közbeszerzési Osztály által előkészített, tárgyévi Közbeszerzési Terv elfogadása;

-                 6.28.2.  a Közbeszerzési Terv szükség szerinti módosítása.

^[56]6.29. - dönt a helyi földbizottság állásfoglalásával szemben előterjesztett kifogás elbírálásáról

7.  Ügyrendi Bizottság:

7.1. - 67/2010. (III. 18.) Ö.h. határozat 4./ pontja – megválasztott póttag hiányában a szavazatszámláló bizottságokat új tagok választásával egészíti ki.

7.2. - 219/2014. (IX. 25.) Ö.h. 3./ pontja - az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján ellátja Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése állandó bizottságainak vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítéséhez kapcsolódó feladatokat a határozat mellékletét képező Szabályzatban foglaltak szerint.

7.3. - a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, amennyiben szükséges, a méltatlanságról szóló közgyűlési döntés előterjesztése.

7.4. - a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételről szóló igazolása fogadása, gyűjtése.

^[57]3. melléklet

az 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet

az 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

A Polgármesteri Hivatal munkarendje

^[58]5. melléklet

az 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

^[59]6. melléklet

az 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelethez

 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATAI TESTÜLETI MŰKÖDÉSE FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA, VALAMINT A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE INGYENES HASZNÁLATBA ADOTT INGÓ ÉS INGATLAN VAGYONTÁRGYAK KÖRE

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a Njtv. 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján Debrecen Megyei Jogú Város települési nemzetiségi önkormányzatai részére a  működési feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Debrecen, Piac u. 20) hivatalos helyiségeiben biztosítja, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok erre irányuló igénye alapján a következőkben megjelölt ingatlanokat és az alábbiakban részletezett vagyontárgyakat adja át ingyenes használatra a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodások alapján.

 1.

Debrecen Megyei Jogú Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Régi Városháza, Debrecen, Piac u. 20.) Szervezési Osztálya hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából - erre irányuló igény alapján - előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsájtja a Debrecen Piac u. 20. I. emelet 63. szám alatti tárgyalót.

 A fentieken túl a Nemzetiségi Önkormányzat részére átadott vagyontárgyak köre:

 2.

Debrecen Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzat

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Régi Városháza, Debrecen, Piac u. 20.) Szervezési Osztálya hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából - erre irányuló igény alapján - előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsájtja a Debrecen Piac u. 20. I. emelet 63. szám alatti tárgyalót.

 3.

Debrecen Megyei Jogú Város Örmény Nemzetiségi Önkormányzat

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Örmény Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Régi Városháza, Debrecen, Piac u. 20.) Szervezési Osztálya hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából - erre irányuló igény alapján - előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsájtja a Debrecen Piac u. 20. I. emelet 63. szám alatti tárgyalót.

 A fentieken túl a Nemzetiségi Önkormányzat részére átadott vagyontárgyak köre:

 4.

Debrecen Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Régi Városháza, Debrecen, Piac u. 20.) Szervezési Osztálya hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából - erre irányuló igény alapján - előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsájtja a Debrecen Piac u. 20. I. emelet 63. szám alatti tárgyalót.

A fentieken túl a Nemzetiségi Önkormányzat részére átadott vagyontárgyak köre:

  5.

Debrecen Megyei Jogú Város Román Nemzetiségi Önkormányzat

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Román Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Régi Városháza, Debrecen, Piac u. 20.) Szervezési Osztálya hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából - erre irányuló igény alapján - előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsájtja a Debrecen Piac u. 20. I. emelet 63. szám alatti tárgyalót.

 6.

Debrecen Megyei Jogú Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Régi Városháza, Debrecen, Piac u. 20.) Szervezési Osztálya hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben, időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából - erre irányuló igény alapján - előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsájtja a Debrecen Piac u. 20. I. emelet 63. szám alatti tárgyalót.

7.

Debrecen Megyei Jogú Város Görög Nemzetiségi Önkormányzat

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen Megyei Jogú Város Görög Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéshez szükséges tárgyi feltételeket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Régi Városháza, Debrecen, Piac u. 20.) Szervezési Osztálya hivatalos helyiségében biztosítja hivatali munkaidőben időkorlátozás nélkül, továbbá testületi ülések tartása céljából – erre irányuló igény alapján – előzetes egyeztetést követően a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsájtja a Debrecen Piac u. 20. I. emelet 63. szám alatti tárgyalót.

^[60]