1. § A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott, e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások ellátási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, valamint az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre.

2. § (1) A rendeletben meghatározott szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások ellátási területe – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe.

(2) Az ellátási terület a Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálat által biztosított kiskorú fogyatékos személyek nappali ellátása esetében Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe.

3. § (1) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a fenntartásában működő intézményekben a következő szociális alapszolgáltatásokról gondoskodik:

• a) étkeztetés (szociális konyha),
• b) házi segítségnyújtás,
• c) családsegítés (család- és gyermekjóléti központ, család- és gyermekjóléti szolgálat keretében),
• d) nappali ellátás,
  • da) idős személyek nappali ellátása,
  • db) demens idős személyek nappali ellátása,
  • dc) fogyatékos személyek nappali ellátása,
  • dd) kiskorú fogyatékos személyek nappali ellátása.

(2) Az étkeztetést (szociális konyha), a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálata (Debrecen, Pallagi út 9.) – a továbbiakban: VSzSz – biztosítja.

(3) A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központja (Debrecen, Thomas Mann utca 2/A.) biztosítja.

(4) Az alapszolgáltatásokon túl a VSzSz a nagykorú fogyatékos személyek számára fejlesztő foglalkoztatást is biztosít a fejlesztő foglalkoztatást végző szolgáltató befogadására és állami támogatására évente benyújtott pályázat függvényében.

4. § (1) Az Önkormányzat a fenntartásában működő intézményekben a következő szociális szakosított ellátásokról gondoskodik:

• a) ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona,
• b) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény az idősek gondozóháza.

(2) A VSzSz székhelyén (Debrecen, Pallagi út 9.) és telephelyén (Debrecen,
Szávay Gyula u. 55/F.) idősek otthona, székhelyén (Debrecen, Pallagi út 9.) idősek gondozóháza működik.

5. § Az Önkormányzat ellátási szerződés útján az alábbi szociális alapszolgáltatásokról gondoskodik:

• a) családsegítés (család- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében),
• b) közösségi ellátások,
  • ba) pszichiátriai betegek közösségi ellátása,
  • bb) szenvedélybetegek közösségi ellátása,
  • bc) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,
• c) nappali ellátás,
  • ca) fogyatékos személyek nappali ellátása,
  • cb) szenvedélybetegek nappali ellátása,
  • cc) pszichiátriai betegek nappali ellátása,
  • cd) hajléktalan személyek nappali ellátása (nappali melegedő),
• d) támogató szolgálat,
• e) utcai szociális munka,.
• f) népkonyha

6. § Az Önkormányzat ellátási szerződés útján az alábbi szociális szakosított ellátásokról gondoskodik:

• a) éjjeli menedékhely,
• b) hajléktalan személyek átmeneti szállása,
• c) szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye,
• d) szenvedélybetegek részére nyújtott támogatott lakhatás.

7. § (1) Az étkeztetés helyben fogyasztással, elvitellel vagy lakásra szállítással vehető igénybe.

(2) Az étkeztetés helyben fogyasztással azon személyek számára biztosított, akik a VSzSz által nyújtott idősek nappali ellátása szolgáltatást igénybe veszik.

(3) A VSzSz az étkeztetést elvitellel különösen

• a) nagykorú fogyatékos,
• b) az egészségi állapotából adódóan házi segítségnyújtásban részesülő,
• c) megváltozott munkaképességű

személyek részére biztosítja.

(4) Az étkeztetést lakásra szállítással annak a személynek lehet biztosítani, aki

• a) egyedül él és 80. életévét betöltötte,
• b) 85. életévét betöltötte,
• c) mozgáskorlátozott,
• d) egészségi állapotából adódóan rászorult,
• e) házi segítségnyújtás keretében személyi gondozásban részesül.

(5) Az étel lakásra szállítása esetén az étkeztetést igénybevevő személy köteles

• a) a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti életkort a személyazonosításra alkalmas okmánnyal, az egyedül élés tényét a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemben feltüntetett adatokkal,
• b) a (4) bekezdés c) pontjában foglalt állapot fennállását
  • ba) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletszerinti, a mozgásszervi fogyatékosságot vagy súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító dokumentum vagy
  • bb) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú mellékletének I. része szerinti „Egészségi állapotra vonatkozó igazolás”

  benyújtásával,

• c) a (4) bekezdés d) pontjában foglalt körülmény fennállását háziorvosi, szakorvosi igazolással vagy zárójelentéssel,
• d) a (4) bekezdés e) pontjában foglalt körülmény fennállását a szolgáltatóval kötött megállapodással

igazolni.

(6) A (4) bekezdés c), d) és e) pontjaiban foglalt körülmények fennállását az intézmény szükség szerint, de legalább évente a személyi térítési díj felülvizsgálata alkalmával felülvizsgálja.

(7) Nem jogosult az étkeztetés igénybevételére, aki az Önkormányzat által biztosított más ellátás keretében étkeztetést vesz igénybe, vagy aki legalább 4 órás munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, kivéve aki az Önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban 3 hónapot meg nem haladó időtartamban vesz részt.

(8)

8. § (1) Az Önkormányzat által biztosított ellátás iránti kérelmet szóban vagy írásban

• a) házi segítségnyújtás, étkeztetés és nappali ellátások esetén a Rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti „Egészségi állapotra vonatkozó igazolás” és a II. része szerinti Jövedelemnyilatkozat,
• b) szakosított ellátási formák esetében a Rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti „Egészségi Állapotra vonatkozó igazolás” és a II. része szerinti „Jövedelemnyilatkozat”, valamint a III. rész szerinti „Vagyonnyilatkozat”

benyújtásával az igényelt ellátást biztosító intézmény vezetőjénél (a továbbiakban: intézményvezető) kell előterjeszteni. A kérelemről az intézményvezető dönt.

(2) A családsegítést külön eljárás nélkül lehet igénybe venni.

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha az ellátást igénylő az életét, testi épségét veszélyeztető helyzetben van és annak elhárítása más módon nem lehetséges.

(4) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével – az Szt. 94/C. § (2) bekezdésében felsorolt ellátások kivételével – az Szt. 94/C. § (3) bekezdésének megfelelő tartalmú megállapodást köt.

(5) Az intézményi jogviszony megszűnik az Szt. 100. §-ában foglalt esetekben.

(6) Az Szt. 94/C. §-a szerinti megállapodás felmondásának szabályait az Szt. 101. §-a tartalmazza.

(7) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének az intézményi jogviszonnyal kapcsolatos döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Egészségügyi és Szociális Bizottság) határozattal dönt, az ezen döntés elleni fellebbezés elbírálása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés döntése ellen közigazgatási per indítható.

9. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért – az Szt. 115/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások, valamint a rendelet 3. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti szociális alapszolgáltatás kivételével – térítési díjat kell fizetni.

(2) Az Szt. 115. § (1) és (3) bekezdése alapján megállapított intézményi térítési díj mértékét a rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

10. § (1) A személyi térítési díjat az Szt. 115. § (2), a 117. § (1)-(2), valamint (3)–(5) bekezdésének alkalmazásával az intézményvezető állapítja meg.

(2) A személyi térítési díj megállapításánál az Szt. 115. § (1) bekezdése szerint megállapított intézményi térítési díjat kell alapul venni.

(3) Amennyiben a térítési díj fizetésére – az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott – kötelezett az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj mértékét vitatja, vagy annak csökkentését, vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat, amely határozattal dönt a fizetendő személyi térítési díj mértékéről. Az ezen döntés elleni fellebbezés elbírálása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés döntése ellen közigazgatási per indítható. A Közgyűlés döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díjat – a házi segítségnyújtás kivételével, ahol havonta utólag – valamennyi ellátás esetén havonta előre kell megfizetni az intézmény számlájára.

(4) Azon térítési díj fizetésére kötelezett esetében, aki igazolt rendszeres havi kiadásai kifizetése után megmaradó jövedelméből az e rendelet alapján megállapított személyi térítési díjat nem képes megfizetni, mert annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, az Egészségügyi és Szociális Bizottság a személyi térítési díj csökkentéséről vagy elengedéséről dönthet. A személyi térítési díj csökkentése vagy elengedése iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt javaslatával ellátva továbbítja az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz.

(5) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

• a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
• b) és akinek tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében az Szt. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona és az Szt. 117/D. § (3) bekezdése szerinti eljárásban jogerősen térítési díj fizetésre kötelezett nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke nincs.

(6) Amennyiben az Szt. 117/D. § (2) bekezdése szerinti díjkülönbözet megfizetésére irányuló megállapodás nem jön létre, az Önkormányzat a bíróságtól kérheti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rokontartásra irányadó szabályai alapján a tartásra köteles és képes gyermeknek a tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan a díjkülönbözet megfizetésére kötelezését. A kereset benyújtásáról az intézményvezető kezdeményezésére a jegyző dönt.

11. § (1) A nyilvántartott térítési díjhátralékról az intézményvezető negyedévente köteles tájékoztatni a fenntartót.

(2) Az intézmény vezetőjének kezdeményezésére a jegyző dönt a térítési díjhátralék behajtásáról.

(3) Az Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézményben keletkezett – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján megállapított, nem adók módjára behajtandó –, meg nem fizetett térítési díjhátralékok végrehajtását az önkormányzati adóhatóság foganatosítja.

12. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság megtárgyalja és elfogadja a szociális intézmények éves beszámolóját, egyidejűleg ellenőrzi és értékeli a szakmai munka eredményességét és a szakmai program végrehajtását.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ellenőrzi a szociális intézmények működésének törvényességét.

(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság jóváhagyja a szociális intézmények szakmai programját, valamint tartós bentlakásos intézmény esetén az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait.

(4) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság elfogadja a bentlakásos intézmény vezetőjének a férőhelyek kihasználtságáról szóló negyedéves tájékoztatását.

(5) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal dönt a 2019. január 1-jét követően, Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén indított népkonyha szolgáltatás szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárással összefüggésben érkezett hozzájárulási megkeresések ügyében.

(6) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság megbízatásának lejárta és az újonnan megválasztott Egészségügyi és Szociális Bizottság megalakulása közötti időszakban, továbbá, ha működése szünetel, a Bizottság e rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja.

14. § (1) Az Önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre különösen

• a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére,
• b) a szociálpolitika helyi szereplői közötti együttműködés, párbeszéd koordinálására.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 111/B. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a következő szervezetek képviselői:

• 1. Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke
• 2. Magyar Vöröskereszt Debreceni Területi Szervezetének elnöke
• 3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Debreceni Csoportjának vezetője
• 4. Kortársak az Egészséges Fiatalokért Egyesület elnöke
• 5. Debreceni Nyugdíjas Egyesület elnöke
• 6. Hajdúsági Diabetesz Egyesület elnöke
• 7. Debreceni Szív Egyesület elnöke
• 8. Héra Egyesület elnöke
• 9. Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesület elnöke
• 10. VSzSz intézményvezetője
• 11. Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központja intézményvezetője
• 12. Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye intézményvezetője.

(3) A szociálpolitikai kerekasztalban az Önkormányzatot a szociális ágazatért felelős alpolgármester képviseli.

(4) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart. Az alakuló ülés dönt a szociálpolitikai kerekasztal ügyrendjéről.

(5) A szociálpolitikai kerekasztal ülései nyilvánosak.

15. § E rendelet 2013. május 1. napjával lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.