DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelete*

az Önkormányzat vagyonáról

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. §
(4) bekezdés i) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§
(1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §
(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés
j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet
(a továbbiakban: SzMSz) 63. § (2) bekezdés 3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tulajdonosi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra és pénzügyi eszközökre, kivéve az önkormányzati pénzvagyonra és az Önkormányzatot megillető követelésekre,

b) a tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre,

c) az Önkormányzat tulajdonában lévő, az általa fenntartott költségvetési szervek vagyonkezelésében és használatában lévő közgyűjtemény saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javakra (a továbbiakban: kulturális javak), továbbá

d) az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek teljes vagyonára.

(2) Ezen rendelet szabályait

a) az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló rendelet,

b) az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásáról szóló rendelet,

c) az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet,

d) a fizető várakozóhelyek használatáról szóló rendelet,

e) a város közterületének rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokról szóló rendelet,

f) a mindenkor hatályos közbeszerzésekről szóló törvény

hatálya alá tartozó ügyekben nem kell alkalmazni.

2. §

E rendelet vonatkozásában:

1. árverés: a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázó közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár - a rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

2. illetékes szakbizottság a 14. § (2) bekezdése, a 17. § (3) bekezdése és a 18. § (3) bekezdése vonatkozásában: a vagyontárgy rendeltetése, illetve jellege szerint érintett bizottság.

3. kedvezményes átruházás, vagyonszerzés, hasznosítás: az a jogügylet, amelynek az értéke a törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket nem haladja meg és e rendelet 10. §-a alapján meghatározott forgalmi érték 10 %-át nem éri el.

4. önkormányzati vagyon átruházása: különösen az önkormányzati vagyon értékesítése
(adásvétele, cseréje), gazdasági társaságba történő bevitele, ajándékozás.

5. önkormányzatot terhelő követelés: az Önkormányzattal szemben érvényesített, értékben kifejezett fizetési igény vagy egyéb jogosultság, mint például tulajdonjog, vagyoni értékű jog.

6. üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági- pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-, piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.

7. vagyoni értékű jog különösen: vételi jog, visszavásárlási jog, haszonélvezet joga, használat joga, vagyonkezelői jog, földhasználat joga, telki szolgalom, névhasználat joga, lakás - és helyiségbérleti jog, stb.

8. vagyontárgy forgalmi értéke értékbecslés esetén: a vagyontárgy ÁFA-t nem tartalmazó értéke.

9. A rendeletben a Ptk. rövidítés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt,
a Gt. rövidítés a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, a Mötv. rövidítés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, az Áht. rövidítés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, a Nvtv. rövidítés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt jelenti.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Az önkormányzat vagyona

3. §

Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen törzsvagyonát képezi a Nvtv.-ben meghatározott vagyontárgyakon túl:

1. az ingatlan-nyilvántartásban „közterület” megnevezéssel nyilvántartott ingatlanok,
2. az ingatlan-nyilvántartásban 22323 hrsz. alatt nyilvántartott „Szabadtéri színpad” megnevezésű ingatlan,
3. az ingatlan-nyilvántartásban 22337 hrsz. alatt nyilvántartott „Csónakázó tó” megnevezésű ingatlan.

4. §

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi:

a) önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati intézmény feladatellátását           szolgáló, a Nvtv. 5.§ (5) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonon felüli egyéb vagyon,

b) a más fenntartásában lévő költségvetési szerv, intézmény feladatainak ellátását szolgáló önkormányzati vagyon,

c) az a) és b) pontban foglaltakon túlmenően törvényben meghatározott önkormányzati                     közfeladat ellátását szolgáló, forgalomképtelennek nem minősülő önkormányzati vagyon,

d) az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság hasznosításába, vagyonkezelésébe adott vagyon,

e) az erdők,

f) a köztemetők,

g) a műemlékileg védett épületek, építmények és a hozzájuk tartozó föld.

2. A tulajdonosi jogok gyakorlása

5. §

(1) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint

a) a Közgyűlés

b) átruházott hatáskörben - a Mötv. 42. §-ában foglalt korlátozással - a polgármester és a Közgyűlés bizottságai gyakorolják, illetve teljesítik.

(2) A 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonhasznosító szerveket a tulajdonosi jogosítványok közül a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének joga és ezen jogok másnak történő átengedésének joga illeti meg az e rendeletben foglaltak szerint.

(3) A Közgyűlés, illetve az állandó bizottságok működésképtelenné válásuk esetén azok hatásköreit a polgármester gyakorolja.

(4) A polgármester a (3) bekezdés alapján hozott döntéseiről összefoglaló tájékoztatást köteles adni a jogkör eredeti gyakorlójának az ismételt működése megkezdését követő első ülésén.

3. Önkormányzati vagyonhasznosító szervek

6. §

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat gazdasági társaságát, alapítványát, közalapítványát, valamint egyéb jogi személyt, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet önkormányzati vagyon hasznosításával bízhatja meg.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek, önkormányzati intézmények részére a Közgyűlés a közfeladat ellátása céljára szolgáló vagyon hasznosításának jogát az ahhoz szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű birtoklására, használatára, hasznosítására, kötelesek a vagyonhoz fűződő terhek viselésére és a vagyon jogszabályokban előírt nyilvántartására.

(4) Az Önkormányzat vagyonának hasznosítása az önkormányzati feladatok ellátását közvetlenül vagy azt elősegítve szolgálhatja, azok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek biztosítani a szükséges információkat a Közgyűlés, valamint szervei számára a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásához.

6. Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek az éves zárszámadáshoz szükséges, az átadott vagyont érintő változásokról kötelesek számot adni.

4. Vagyonkezelői jog ellenértéke, ingyenes átengedésének, gyakorlásának és ellenőrzésének szabályai

7. §

(1) Vagyonkezelői jog ingyenesen vagy ellenérték fejében létesíthető.

(2) A vagyonkezelési szerződés megkötése a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(3) Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető, kivéve ha a Közgyűlés versenyeztetés lefolytatásáról dönt. A versenyeztetés szabályait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Vagyonkezelői jog ingyenesen önkormányzati költségvetési szervvel vagy önkormányzati intézménnyel, az állammal, más helyi önkormányzattal, továbbá az állam, a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, valamint ezen gazdálkodó szervezet
100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető.

(5) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott feltételek mellett pénzösszegben, vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként mint szerződéses kötelezettségvállalást kell meghatározni. Ilyen tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá a karbantartási költségek körébe nem tartozó állagvédelem. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(6) Amennyiben a Közgyűlés versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy az ellenérték a versenyeztetés során kialakult, a nyertes ajánlattevő által felajánlott összeg. Versenyeztetés mellőzése esetén a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke a vagyonkezelői jog ellenértékének szakértő által meghatározott összege.

(7) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.

(8) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyonnak a vagyonkezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát, bruttó és nettó értékét. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a vagyonkezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(9) Az (5) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a Közgyűlés részére be kell számolnia. Az Önkormányzat jogosult a tevékenység helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(10) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonról - az önkormányzati közfeladatok sérelme nélkül – az e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, illetve a vele kötött vagyonkezelési szerződés szerint gondoskodik.

(11) A vagyonkezelő a Nvtv.-ben és a Mötv.- ben foglaltakon felül köteles a vagyonkezelésbe vett vagyon

a) biztosítására,

b) jó gazda módjára történő megőrzésére,

c) az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti hasznosítására és gyarapítására,

d) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,

e) az önkormányzati vagyonkataszter vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére,

f) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összege felhasználásának évente történő elszámolására.

(12) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és arról, valamint a Mötv. 109. § (7) bekezdésében szabályozott nyilvántartásról a Közgyűlést tájékoztatni.

(13) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd-, vagy felszámolási eljárás, adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előír.

8. §

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester az általa megbízott szerv vagy személy útján (a továbbiakban: vagyonellenőr) ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A vagyonellenőr a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, a vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatását és okirat bemutatását kérni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A vagyonellenőr a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) az ellenőrzésről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének
30 napon belül megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot
30 napon belül tájékoztatni.

(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzés legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év április 30-ig - tájékoztatja a Közgyűlést.

5. A vagyongazdálkodás tervezése

9. §

(1) A Közgyűlés közép-, és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet fogad el.

(2) A Közgyűlés által elfogadott középtávú vagyongazdálkodási terv 4 évre készül, amely  tartalmazza az Önkormányzat vagyonának hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, valamint a lakás-, és nem lakás célú ingatlanok értékesítésének elveit.

(3) A Közgyűlés által elfogadott hosszútávú vagyongazdálkodási terv 8 évre készül, amely az Önkormányzat vagyonának hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó hosszú távú célkitűzéseket, valamint a lakás-, és nem lakás célú ingatlanok értékesítésének hosszútávú elveit tartalmazza.

(4) A középtávú vagyongazdálkodási tervet évente, a hosszútávú vagyongazdálkodási tervet
2 évente aktualizálni kell.

6. A vagyon értékének meghatározása

10. §

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy átruházására, illetve üzleti vagyon hasznosítására irányuló döntést megelőzően - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivétellel - az adott vagyontárgy forgalmi értékét (a továbbiakban: forgalmi érték)

a) 1 millió Ft és e feletti nyilvántartási értékű ingatlan esetén két, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) 500 ezer Ft és e feletti egyedi nyilvántartási értékű ingó esetén két, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

c) értékpapírok esetén tőzsdei vagy OTC árfolyamon, ezek hiányában 10 millió Ft és e feletti névértékű értékpapír esetén két, négy hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

d) 10 millió Ft és e feletti névértékű egyéb társasági részesedés esetén két, hat hónapnál nem régebbi, üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés a) - d) pontjaiban meghatározott értékhatár alatt egy forgalmi értékbecslés, illetve üzleti értékelés is elegendő.

(3) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása vagy vagyonkezelésbe adása esetén a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti értéke.

(4) Az Önkormányzat vagyonszerzése esetén – kivéve az ingyenes vagyonszerzés eseteit - a vagyonszerzésre irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét egy, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(5) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1) és (4) bekezdésekben meghatározottaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(6) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

III. FEJEZET

RENDELKEZÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETT

7. Önkormányzati vagyon szerzése

11. §

Az önkormányzati vagyon szerzése a polgármester, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szerv vagyonszerzése a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik.

8. Önkormányzatot terhelő követelés elismerése

12. §

Az Önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a polgármester a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérése után abban az esetben jogosult, ha

a) a követelés jogossága megalapozottan nem vitatható, valamint

b) döntésével az Önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti.

9. Az önkormányzati vagyon átruházása és hasznosítása

13. §

(1) Az e fejezetben foglalt eltérő rendelkezések hiányában az Önkormányzat vagyonának átruházása és hasznosítása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) A Közgyűlés az Önkormányzatot megillető tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos döntés jogát a polgármesterre ruházza át.

3. Az önkormányzati vagyon hasznosításának elsődlegesen a közfeladat ellátásának és a vagyontárgy rendeltetésének megfelelő célt kell szolgálnia. Az ettől eltérő hasznosítás sem járhat a funkció zavarásával és a vagyontárgy állagának sérelmével.

10. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása, hasznosítása

14. §

(1) Az önkormányzati ingatlanvagyon közfeladat ellátása céljából történő ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, hasznosításáról a Közgyűlés dönt.

(2) Az önkormányzati ingó vagyon közfeladat ellátása céljából történő ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, vagy hasznosításáról 1 millió Ft nyilvántartási értékig a polgármester, 1 millió Ft feletti, de 3 millió Ft-ot meg nem haladó nyilvántartási érték esetén az illetékes szakbizottság javaslata alapján a Tulajdonosi Bizottság, minden más esetben a Közgyűlés dönt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyon hasznosításáról a hasznosító köteles a Közgyűlés döntésének megfelelően beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni.

11. Rendelkezés a korlátozottan forgalomképes vagyonnal

15. §

Korlátozottan forgalomképes vagyont átruházni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani a Nvtv.-ben foglalt korlátozásokkal csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

16. §

A 4. § a), c) és d) pontjaiban foglalt önkormányzati ingó vagyon elidegenítésének a joga az önkormányzati vagyonhasznosító szerv vezetőjének javaslatára

a) 1 millió Ft és ez alatti forgalmi érték esetén a Tulajdonosi Bizottság tájékoztatásával a polgármester,

b) 1 millió Ft feletti, de 10 millió Ft-nál nem nagyobb forgalmi érték esetén a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik.

17. §

(1) A Közgyűlés a Nvtv. 5. § (5) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt, valamint az e rendelet 4. § a), c), és d) pontjai szerinti korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását az alapító okirat vagy társasági szerződés szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonhasznosító szervre bízza a (2) és (3) bekezdésben foglalt korlátozásokkal.

2. Az Önkormányzat által fenntartott közfeladatot ellátó költségvetési szerv, önkormányzati intézmény elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, továbbá a
   4. § d) pontjában meghatározott vagyon ingyenes használatba való továbbadásáról a vagyonhasznosító szerv vezetőjének javaslata alapján a polgármester dönt.

3. Az önkormányzati vagyonhasznosító szerv, amennyiben az (1) bekezdés szerinti hasznosításába adott ingatlant legfeljebb 1 évre bérbe adta, a szerződésekről köteles az illetékes szakbizottságot (bizottságokat) tárgyév december 31-ig tájékoztatni. Az 1 éven túli szerződéskötés esetén az aláírás előtt köteles megküldeni az illetékes önkormányzati szakbizottság (szakbizottságok) részére a szerződéstervezetet véleményezésre.

18. §

(1) A nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények esetében az önkormányzati vagyonhasznosító szerv ingyenes használatba csak az intézmény köznevelési feladatainak ellátásához nem szükséges önkormányzati vagyont adhat át másnak, melyről a polgármester dönt.

(2) A műemlékileg védett épületek, építmények és a hozzájuk tartozó föld, a kulturális javak, a védett természeti értékek és területek hasznosításáról - a Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló épület kivételével - a polgármester dönt.

(3) A műemlékileg védett épületek, építmények és a hozzájuk tartozó föld, a kulturális javak, a védett természeti értékek és területek hasznosításáról szóló döntést megelőzően a polgármester köteles az illetékes szakbizottság véleményét kikérni.

(4) Az e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősülő vagyontárgyat jogszabály eltérő rendelkezése hiányában közfeladat ellátásához szükséges beruházás megvalósítása érdekében lehet megterhelni. Erről a Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően dönt.

12. Rendelkezés az üzleti vagyonnal

19. §

(1) A Közgyűlés az üzleti vagyon tulajdona átruházásának jogát

a) ingatlan esetében 40 millió Ft és ez alatti forgalmi értéknél a Tulajdonosi Bizottságra,

b) egyéb vagyon esetében 10 millió Ft és ez alatti forgalmi értéknél a polgármesterre ruházza át.

(2) A Közgyűlés az üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyon hasznosításának jogát
500 millió Ft és ez alatti forgalmi értéknél a Tulajdonosi Bizottságra ruházza át.

20. §

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat gazdasági társaságban meglévő részesedéséhez kapcsolódó tagsági jogának gyakorlását a polgármesterre ruházza át a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve.

(2) Ha a gazdasági társaságban meglévő önkormányzati társasági részesedés a 25%-ot meghaladja, úgy a társaság legfőbb szervének ülésén a polgármester a Közgyűlés előzetes utasításának megfelelően szavaz, a Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetén pedig a Közgyűlés dönt

a) korlátolt felelősségű társaság esetében azokban a kérdésekben, amelyeket a Gt. és más törvény, valamint a létesítő okirat a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal;

b) részvénytársaság esetében a Gt. által a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdésekben.

21. §

Üzleti vagyontárgyat a Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményezését követően terhelhet meg.

IV. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÁTRUHÁZÁSÁNAK, HASZNOSÍTÁSÁNAK NYILVÁNOSSÁGA

13. Az átruházás, hasznosítás formái

22. §

Az önkormányzati vagyon átruházása és hasznosítása az alábbi módokon történhet:

a) pályáztatás,

b) árverés,

c) versengő ajánlatkérés,

d) zártkörű elhelyezés, (az a) – d) pontok együtt a továbbiakban: versenyeztetés)

e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás,

f) vevőkijelölés, bérlőkijelölés.

23. §

(1) Az e rendeletben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy -
e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén - az Önkormányzat vagyonát

a) értékesítheti vevőkijelölés, árverés, versengő ajánlatkérés, pályáztatás vagy zártkörű elhelyezés, tőzsdei értékesítésre adott megbízás útján,

b) hasznosíthatja bérlőkijelölés, árverés, versengő ajánlatkérés vagy pályáztatás útján.

(2) Vevőkijelöléssel értékesíthető, illetve bérlőkijelöléssel hasznosítható az önkormányzati vagyon, ha az önkormányzati vagyon egyedi, bruttó forgalmi értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket és

a) az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elővásárlási jog, használati jog, stb.), vagy

b) egy ajánlat érkezése esetén, vagy ha

c) az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv így dönt.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv kezdeményezésére zártkörű elhelyezés útján történhet meg az önkormányzati részesedések értékesítése, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a zártkörű pályáztatásra vonatkozó 24. § (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak,

b) az elidegenítés nemzetközileg elismert pénzügyi vagy szakmai befektető bevonását célozza.

14. Nyilvános és zártkörű pályáztatás

24. §

(1) A pályázat során követendő eljárás rendjét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A pályázatok fő szabályként nyilvánosak.

(3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg gazdasági partnerek részvételét teszi szükségessé, vagy

b) önkormányzati érdek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi vagy

c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

(4) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni.

25. §

(1) A kiíró a pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezik arról, hogy maga vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni.

(2) A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 8 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

(3) A pályázati eljárás eredményeként - a 26. §-ban foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

(4) A pályázat nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak és az Önkormányzat érdekeinek összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette.

(5) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét.

26. §

(1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre nyitva álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval - azonos feltételek mellett - szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott, és

a) a pályázat eredményének közlésekor a 2. és 3. helyre rangsorolt ajánlattevőt erről külön értesítették, és

b) a szerződésnek a kiíró által történő - az (1) bekezdésben foglalt okok miatti - felmondásakor vagy az attól történő elállásakor a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.

15. Az árverés

27. §

(1) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.

16. Versengő ajánlatkérés

28. §

Versengő ajánlatkérésre az árverés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon csak a kiíró által meghívottak vehetnek részt, és alkalmazására legalább két versengő jelenléte szükséges.

17. Zártkörű elhelyezés

29. §

(1) Zártkörű elhelyezés a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv kezdeményezésére történő olyan értékesítés, amikor az Önkormányzat - e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén - a tulajdonában álló részesedéseket befektetési bank, vagy értékpapír forgalmazó társaság közreműködésével (a bank által alkalmazott árképzési elvek alapján meghatározott, kölcsönösen elfogadott értéken) ajánlja fel értékesítésre külső befektetőknek oly módon, hogy az elidegenítést lebonyolító bank, illetve társaság kötelezettséget vállal az ily módon elidegenítésre nem kerülő részvények lejegyzés útján történő megvételére.

(2) Zártkörű elhelyezés esetén

a) nem történik ajánlatkérés,

b) az eljáró bank vagy értékpapír forgalmazó társaság az eladási szándékot tükröző - eladási árat is magában foglaló - ajánlatot a leendő befektetőknek közvetlenül küldi meg,

            c) az eredmény megállapítására, a szerződés megkötésére, a titoktartási kötelezettségre vonatkozóan a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

            d)

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

30. §

E rendelet 2013. június 1. napján lép hatályba.

31. §

E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult vagy újraindított eljárások esetében kell alkalmazni.

32. §

Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásáról szóló szóló 13/2001. (IV. 27.) Kr. rendelet

a) 1. § (2) bekezdésében „az önkormányzat vagyonáról szóló többször módosított 25/1997.
(VI. 20) Kr. rendelet” szövegrész helyébe „az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet” szöveg,

b) a 4. § (1) bekezdésében „az önkormányzat vagyonáról szóló módosított 25/1997. (VI. 20.) Kr. rendelet 2. sz. mellékletében” szövegrész helyébe „az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet
3. mellékletében” szöveg lép.

33. §

Hatályát veszti

a) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet,

b) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 22/2000. (VI. 20.) Kr. rendelet,

c) a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetéséről szóló 49/2001.
(XII. 28.) Kr. rendelet 12. § (7) bekezdése,

d) az Önkormányzat 2002. évi költségvetéséről szóló módosított 49/2001. (XII. 28.) Kr. rendelet módosításáról szóló 24/2002. (IX. 27.) Kr. rendelet 3. §-a,

e) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 24/2005. (VII. 5.) Kr. rendelet,

f) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 13/2006. (IV. 28.) rendelet,

g) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 23/2007. (V. 25.) rendelet,

h) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 44/2007. (X. 25.) rendelet,

i) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 1/2008. (II. 1.) rendelet, 

j) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997.(VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 34/2008. (X. 17.) rendelet,

k) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 11/2010. (II. 23.) rendelet,

l) az Önkormányzat vagyonáról szóló 25/1997. (VI. 20.) Kr. számú rendelet módosításáról szóló 22/2010. (V. 31.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelethez

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON VAGYONKEZELŐI JOGÁNAK PÁLYÁZAT ÚTJÁN TÖRTÉNŐ LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A pályázatra irányuló javaslatok és döntések

1.1. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján való átadása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról a Közgyűlés (továbbiakban: Kiíró) dönt.

1.2. A Kiíró számára készített, a pályázat kiírásáról szóló döntés meghozatalához szükséges előterjesztésnek az SzMSZ rendelkezésein túl az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vagyon jogi helyzetét, ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a vagyonkezelési és használati viszonyainak részletes bemutatását, a vagyonra, illetve annak állagmegóvására, felújítására vonatkozó kötelező előírásokat, kötöttségeket, illetve korlátokat és tilalmakat,

b) a vagyonkezelői jog átadására vonatkozó javaslatot, különösen annak célját, indokát, tervezett konstrukcióját, javasolt időtartamát,

c) a vagyonkezelésbe adást megalapozó szakmai érveket, annak indokait és a célszerűségi, gazdaságossági, költségvetési vagy egyéb kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását,

d) mindazokat a további tényeket, érveket és körülményeket, melyeket az előterjesztő a döntéshozó tájékoztatása érdekében szükségesnek tart,

e) mindazokat az egyetértő, illetve hozzájáruló nyilatkozatokat, melyeket egyéb jogszabály a döntés előfeltételéül előír.

2. A pályázaton való részvétel általános feltételei

A részvétel feltételei:

a) a tájékoztató dokumentáció esetén annak megvásárlása (átvétele),

b) a pályázó igazolja, hogy rendelkezik a közfeladat ellátására vonatkozó törvényi előírásokban meghatározott személyi és szakmai felkészültséggel, a vagyonkezeléshez szükséges pénzügyi biztosítékokkal,

c) a pályázónak egy hónapnál nem régebbi hatósági igazolással kell bizonyítania, hogy nem áll csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás hatálya alatt, nincs lejárt esedékességű adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, olyan végrehajtható adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása, melynek megfizetésére nem kapott halasztást,

d) az önkormányzati közfeladat megszerzésére vonatkozó külön törvény a pályázatból való kizárás további eseteit állapíthatja meg.

3. A pályázati felhívás, a pályázati felhívásra utaló közlemény és tartalma

3.1. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,

b) a pályázati eljárás célját,

c) a vagyonkezelésbe kerülő vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, beleértve a per-, teher-, és igénymentességre vonatkozó körülményeket és az ingatlan-nyilvántartáson kívüli igényeket is),

d) az elbírálásra kerülő tartalmi elemeket, a pályázat elbírálása során alkalmazandó rangsorolási, bírálati szempontokat,

e) a pályázaton való részvétel feltételeit,

f) a pályázati biztosíték mértékét, befizetésének módját, illetve visszafizetésének módját és feltételeit,

g) az ajánlati kötöttség időtartamát,

h) a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettség és egyéb biztosíték megjelölését,

i) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

j) a pályázatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját, továbbá - amennyiben a bontás nyilvánosan történik, az erre való utalást,

k) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, további információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről,

l) a tájékoztató dokumentáció beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit,

m) esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.),

n) a vagyonkezelői jog megszerzése és gyakorlása ellenértékére vonatkozó ajánlatkérést,

o) a vagyonkezelés időtartamának megjelölését, vagy erre vonatkozó ajánlatkérést,

p) a tervezett vagyonkezelés pénzügyi fedezetének bemutatására, ill. meglétének igazolására vonatkozó adatszolgáltatás-kérést,

q) a pályázó szervezet működési adataira és üzleti tervére vonatkozó adatszolgáltatás előírását
(a megelőző három év mérlegbeszámolóit, üzleti tervet a vagyonkezelés időszakára),

r) a pályázatok elbírálási határidejét és az pályázók értesítésének módját, határidejét,

s) a Kiíró azon jogának - szükség szerinti - fenntartását, hogy a nyertes pályázó visszalépése, vagy a vele való szerződéskötés meghiúsulása esetén jogosult a második helyre rangsorolt pályázóval szerződést kötni, amennyiben az megfelel a jogszabályi, illetve a pályázati feltételeknek,

t) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa,

u) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén a pályázótól írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy a pályázó ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek megváltozását,

v) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit,

w) egyéb, a Kiíró által fontosnak tartott feltételeket.

3.2. A nyilvános pályázati felhívásra utaló közleményt a Kiíró köteles legalább egy országos napilapban és egy helyi lapban, valamint az Önkormányzat internetes honlapján megjelentetni.

3.3. A pályázati felhívásra utaló közleménynek tartalmaznia kell:

a) a Kiíró nevét, székhelyét,

b) a vagyonkezelés tárgyát,

c) azon szervezet megnevezését, ahol a pályázat tartalmáról további információ kérhető,

d) a részletes pályázati felhívás, illetve tájékoztató dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén azok megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, idejét és módját,

e) az ajánlattételi határidőt.

4. Az ajánlattételi határidő, a pályázati felhívás, a pályázat módosítása és visszavonása

4.1. Az ajánlattételi határidőt a Kiíró nem határozhatja meg a pályázati felhívásra utaló közlemény országos napilapban történő közzétételétől számított 20 naptári napnál rövidebb időtartamban.

4.2. A pályázati felhívás feltételeinek lényeges megváltoztatása esetén a pályázati felhívás módosítását legkésőbb a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, a meghirdetés nyilvánosságra hozatalával azonos módon közzé kell tenni. A módosított benyújtási határidő a módosításról szóló hirdetménynek az országos napilapban történő közzétételtől számított legalább 10 naptári nap.

4.3. A Kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt módosítani, visszavonni, de erről - a pályázati felhívásra utaló közlemény közlésével megegyező helyeken - az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni.

4.4. A tájékoztató dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén, amennyiben a pályázati felhívás visszavonásra kerül, a Kiíró köteles az ellenértéket visszafizetni, ha azt a pályázó ellenérték fejében kapta meg és a Kiíró részére azt hiánytalanul visszaadja.

4.5. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.

5. Az ajánlati kötöttség, pályázati biztosíték

5.1. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik. A pályázó köteles legalább 120 napos ajánlati kötöttséget vállalni.

5.2. A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt pályázati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. A biztosítékot a pályázó a pályázati felhívásban rögzítettek szerint a Kiíró számlájára történő befizetéssel teljesítheti.

Amennyiben a pályázó az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a rendelkezésre álló határidőn belül a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás megkötése a pályázónak felróható okból hiúsul meg, ezzel az általa befizetett pályázati biztosítékot elveszti.

5.3. A Kiíró az pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve - az ajánlatok az elbírálását követően - a nem nyertes pályázók részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni. A határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve a pályázat eredményéről szóló döntés megküldésének napjától kell számítani.

A nyertes pályázó esetében a befizetett biztosíték a pénzben kifejezett ellenértékbe beszámít.

Amennyiben a vagyonkezelői jog ellenértéke tevékenységben kifejezett, vagy a pénzben kifejezett ellenérték a befizetett biztosíték összegénél kisebb, a Kiíró a befizetett biztosítékot, illetve a különbözetet a nyertes pályázó számára a pályázat eredményéről szóló döntés megküldésének napjától számított 15 munkanapon belül fizeti vissza.

6. A pályázatok felbontása

A pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál a közjegyző, a Kiíró képviseletében jelen lévő személy és a Kiíró által meghívottakon kívül - nyilvános bontási eljárás esetén - az ajánlattevők, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek lehetnek jelen.

A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

7. A pályázatok érvénytelensége

Érvénytelen a pályázat, ha:

a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,

b) azt olyan pályázó nyújtotta be, aki jogszabály alapján az eljárásban nem vehet részt,

c) a pályázó a pályázati biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,

d) azt olyan pályázó nyújtotta be, aki pályázati dokumentáció esetén azt nem vásárolta meg, illetve nem vette át,

e) a pályázó nem csatolta a pályázati felhívásban meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat,

f) a pályázó a pályázatot nem írta alá (gazdasági társaság esetén cégszerű aláírással),

g) az nem felel meg a pályázati felhívásban, dokumentációban, jogszabályban meghatározott feltételeknek.

8. A pályázati eljárás érvénytelensége

8.1. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha:

a) a pályázatok elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették,

b) valamelyik pályázó az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

8.2. A pályázati eljárás 8.1 pont szerinti érvénytelenségét a polgármester állapítja meg.

9. A pályázatok elbírálása

9.1. A pályázatokat legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 naptári napon belül, de legkésőbb a 30 naptári nap elteltét követően a Kiíró soron következő ülésén kell elbírálni.
A pályázók, a Kiíró által a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőig kötelesek a hiányzó igazolásokat beszerezni, illetve a nyilatkozatokat megtenni. A hiánypótlási határidő legfeljebb
15 napban határozható meg. A hiánypótlás során a pályázat elbírálásra kerülő tartalmi elemei nem módosulhatnak.

9.2. A Kiíró az elbírálási határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. Az új határidőről a Kiírónak tájékoztatnia kell az összes pályázót.

9.3. A pályázatok elbírálása során a Kiíró írásban - a többi pályázó azonos és egyidejű értesítése mellett - módosításnak nem minősülő felvilágosítást kérhet a pályázóktól a pályázatban foglalt nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására.

9.4. A pályázati ajánlatokat a Kiíró feldolgozza melynek során köteles a pályázatok tartalmi és formai érvényességét vizsgálni, egyben a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján a pályázatok elbírálására és rangsorolására vonatkozó javaslatait és észrevételeit rögzíteni.

1. A nyertes pályázó személyéről a Kiíró dönt a polgármester előterjesztésére.

10. Összeférhetetlenségi szabályok

10.1. A pályázat elbírálásából ki van zárva, és abban, mint elbíráló nem vehet részt:

a) a pályázó, vagy annak képviselője, foglalkoztatottja és foglalkoztatója,

b) a pályázó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, foglalkoztatottja,

c) aki annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, foglalkoztatottja, amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, illetve más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,

d) az a)-c) pontokban megjelölt személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),

e) akitől a pályázat tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

10.2. A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni a Kiírónak, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenséget a pályázó is bejelentheti.

10.3. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a polgármester dönt.

11. Pályázati eljárás eredménytelensége

Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett pályázat,

b) kizárólag érvénytelen pályázatok érkeztek,

c) amennyiben a Kiíró a pályázati eljárást eredménytelenné nyilvánította.

12. A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele

12.1. A Kiíró a pályázatok elbírálására vonatkozó döntésről, a döntést követő 8 naptári napon belül a pályázókat értesíti.

12.2. A Kiírónak az önkormányzati vagyon vagyonkezelésére vonatkozó megállapodást a pályázat nyertesével a döntést követő 30 munkanapon belül kell megkötnie.

12.3. A Kiíró a második helyre rangsorolt pályázóval köti meg a szerződést, ha a nyertes pályázóval a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás nem jön létre, illetve a vagyonkezelésbe adás a nyertes érdekkörében felmerülő okból meghiúsul, feltéve, hogy a pályázati kiírás erre lehetőséget adott.

2. melléklet a 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelethez

A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

1. A pályázat kiírása, meghirdetése

1.1. A nyilvános pályázat kiírásáról, valamint a pályázati felhívás, illetőleg a prospektus és az információs dokumentáció elérhetőségéről szóló közleményt egy helyi napilapban és egy országos napilapban, valamint a pályázati felhívást, illetőleg prospektust, vagy információs dokumentációt az Önkormányzat internetes honlapján kell közzétenni.

1.2. A kiíró a pályázat benyújtására határidőt állapít meg, mely nem lehet kevesebb a pályázati felhívás közzétételének napjától számított 10 napnál.

1.3 Zártkörű pályáztatás esetén legalább 2 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidőt minimum 10 nappal megelőzően.

1.4. A pályázati eljárás folyamán – az 1.5.) pontban foglaltak kivételével - a kiíró a pályázati feltételeket, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.

1.5. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat kiírását követően, csak az alábbiak szerint változtathatja meg:

a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta és

b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg és

c) a pályázónak a pályázat benyújtására a módosítás közzétételétől - zártkörű pályáztatás esetén az értesítés elküldésétől - számított legalább 5 nap álljon a rendelkezésére.

1.6. Az 1.5. pont szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.

1.7. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját, jellegét, (nyilvános vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat,

c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,

d.) szükség esetén a pályázati biztosíték nyújtásának módját és értékét, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket,

e) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,

f) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését,

h) a részletes pályázati kiírás, illetőleg a prospektus vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén, ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét,

i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik pályázóval se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,

j) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,

k) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,

l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

1.8. A pályázati felhívásban előírható, hogy a pályázónak meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződéstervezetet is csatolnia kell, illetve a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.

1.9. A benyújtott pályázatok tartalmát a pályázatok bontásáig titkosan kell kezelni.

1.10. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét, és a pályázatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.

1.11. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti pályázat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.

2. Pályázati biztosíték

2.1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.

2.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, a pályázatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – a 2.3. pontban foglalt alábbi kivételektől eltekintve - vissza kell adni.

2.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha

a) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy

b) a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, vagy

c) a szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

3. A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból

3.1. A kiíró a pályázati felhívást a pályázatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja.
A visszavonásra a közzétételre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

3.2. Ha a pályázó, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázót ki kell zárni az eljárásból.

3.3. A pályázó, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig a pályázatát írásos formában bármikor visszavonhatja, illetve módosíthatja. Ezt követően egy érvényes pályázat érkezése esetén a pályázó csak az Önkormányzat számára előnyösebb feltételek vállalásával módosíthatja pályázatát.

3.4. A pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól a pályázata kidolgozásáért, és a pályázattal kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

4. Az ajánlat

4.1. A pályázó az ajánlatát zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatja be.

4.2. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:

a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, teljesítésére,

d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, valamint

e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

4.3.Nem természetes személy pályázó a pályázat részeként köteles benyújtani a nyilvántartásba vételét igazoló okirat, valamint aláírási címpéldány, illetve képviseleti jogosultságot igazoló igazoló okirat egyszerű másolatait, indokolt esetben ezen okiratok hiteles másolatait, vagy eredeti példányait.

4.4. Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha a pályázó a kiírásban megjelölt összegű biztosíték megfizetését igazolja.

5. A pályázatok benyújtása, felbontása

5.1. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása közjegyző és a kiíró képviselője jelenlétében történhet, amelyen a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

5.2. A pályázó meghatalmazottja köteles 30 napnál nem régebbi közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak terjedelmét.

5.3. A közjegyző

a) tanúsítja a pályázatok felbontásának szabályos lefolytatását,

b) ellenőrzi, hogy a pályázatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,

c) rögzíti a pályázatok darabszámát, a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett kifogásokat, észrevételeket, hozzászólásokat,

d) megállapítja a pályázatok alaki, formai okból történő érvénytelenségét.

5.4. A pályázatok felbontásakor a kiíró képviselője a jelenlévőkkel ismerteti a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), a pályázatokban foglalt lényeges feltételeket és azt, hogy a pályázat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek.

6. A pályázatok véleményezése, elbírálása

6.1. A benyújtott pályázatokat, amennyiben a pályázat kiírója úgy dönt, a kiíró által kijelölt   véleményező bizottság véleményezi. A véleményező bizottság köteles a pályázat kiírójának az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni.

6.2. A véleményező bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történő döntéssel egyidejűleg, de legkésőbb a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a véleményező bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult.

6.3. A pályázatok véleményezésében, elbírálásában résztvevő személyeket, illetve az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázat véleményezésében, elbírálásában résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.

6.4. A pályázat véleményezésében, elbírálásában résztvevő személy, illetve közeli hozzátartozója /Ptk. 685. § b)/ nem lehet:

a) a pályázó,

b) a pályázó foglalkoztatottja,

c) a pályázó tulajdonosa, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa olyan gazdálkodó szervezetnek, melynek a pályázó a tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője.

6.5. A pályázat véleményezésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.

6.6. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a pályázat kiírója dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az érintett személyt az eljárásból ki kell zárni.

6.7. A pályázatok felbontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázatokban megfogalmazott vállalások, feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

6.8. A pályázatokat a pályázat kiírója bírálja el és dönt a pályázat eredményéről.

6.9. Érvényes az a pályázat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

6.10. Érvénytelen a pályázat, ha az nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek.

6.11. Eredménytelen a pályáztatás, ha

a) a kitűzött időpontig egyetlen pályázat sem érkezett, vagy

b) a beérkezett pályázatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más a pályázatra vonatkozó előírásnak, vagy

c) a pályázat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól, vagy

d) a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött, vagy

e) amennyiben a kiíró a pályázati eljárást indokolás nélkül eredménytelenné nyilvánította.

6.12. A pályázatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott pályázat mellett kell dönteni.

3. melléklet a 24/2013. (V. 30.) önkormányzati rendelethez

ÁRVERÉSI SZABÁLYZAT

1. Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, ebben fel kell tüntetni:

a) ingatlan vagyontárgy esetében:

- az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, alapterület),

- az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat,

- a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket,

b) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását,

c) az induló árat, fizetési feltételeket,

d) az árverés helyét és idejét,

e) az árverési letéti díj összegét.

2. Az árverési hirdetményt a helyi sajtóban és szükség esetén országos napilapban, valamint az Önkormányzat internetes honlapján az árverés időpontját megelőzően legalább 8 nappal kell közzétenni.

3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. Nem természetes személy pályázó a pályázat részeként köteles benyújtani a nyilvántartásba vételét igazoló okirat, valamint aláírási címpéldány, illetve képviseleti jogosultságot igazoló okirat egyszerű másolatait, indokolt esetben ezen okiratok hiteles másolatait, vagy eredeti példányait. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár 10%-át letéti díjként az Önkormányzat számlájára - legkésőbb az árverés megkezdéséig – befizeti és a befizetés tényét az árverésen igazolja.

4. Az árverési tárgyalást közjegyző jelenlétében a kiíró által megbízott személy vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az ajánlattevőkkel közli a kiíró által meghatározott induló árat (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő).

5. Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.

6. Az árverési vevő által befizetett letéti díjat be kell számítani a vételárba. A többi árverezőnek a letéti díjat az árverés befejezését követő 15 napon belül vissza kell adni.

7. Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő 30 napon belül kell megkötni. Termőföld árverése esetén a szerződés megkötésére nyitva álló határidő 60 nap. Amennyiben az árverési vevő a szerződést 30, termőföld esetében 60 napos határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy a vételárat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti.

8. Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlatot tevő figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.

9. Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy

b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő árverési vevő sem köt szerződést.

10. Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy a vételárat határidőn belül nem fizette meg.

11. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- az árverés helyét, idejét,

- az árverés vezetőjének nevét,

- az árverésre jogosultak azonosító adatait,

- az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési vételárat,

- a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében a nyilvántartási adatokat.

12. Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és a közjegyző írja alá.