Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 45/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2016. 01. 01- 2016. 12. 31

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Htv.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontjaiban, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (3) bekezdésének d) és e) pontjaiban, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelete 62. § (2) bekezdés 4. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A bevezetett adókra vonatkozó rendelkezések

1. Építményadó

Adómentesség

1. §

(1) Mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló, a Htv. 52. § 8. pontja szerint lakásnak minősülő és akként használt épület, épületrész. Erre vonatkozóan az adóalanyt bevallási kötelezettség sem terheli.

(2) Mentes az adó alól - a vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye, valamint a lakás céljára szolgáló építménnyel azonos helyrajzi számon lévő, nem lakás célú épületek, épületrészek kivételével - a külterületen létesített idényjellegű tartózkodásra (pihenésre) szolgáló építmények alapterületéből 12 m2.

[1](3) Nyilatkozat alapján mentes az adó alól a külterületen lévő építmény, ha az ingatlant
a Htv. 12. §-a szerinti tulajdonosa életvitelszerűen lakás céljára használja és lakástulajdonnal, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal vagy lakás bérleti jogával nem rendelkezik. A mentesség feltételeinek fennállásáról az adózó az 1. melléklet szerinti nyomtatványon nyilatkozhat. A mentesség a nyilatkozat benyújtása évétől illeti meg az adózót azokra az évekre, amely év első napján a mentességi feltételek fennállnak.

Az adó alapja, mértéke

2. §

(1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

(2) Az adó évi mértéke:

a) 750 Ft/m2, a b) pontban foglalt kivétellel,

b) 500 Ft/m2 gépjárműtároló esetén, valamint az egy helyrajzi szám alatt lévő, összevonás alá eső, azonos fajtájú épület, épületrész hasznos alapterületének 50.000 m2-t meghaladó része után.

2. Idegenforgalmi adó

Adómentesség

3. §

Az adókötelezettség alól mentes az a magánszemély, aki szálláshelyet vagy bármely más ingatlant  ingyenesen vesz igénybe.

Az adó alapja, mértéke

4. §

(1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

[2](2) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 400 Ft.

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

5. §

(1) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett idegenforgalmi adóról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alkalmas az adó alapjának, összegének és a mentesség jogcímének megállapítására, valamint ellenőrzésére.

(2) Az adóbeszedésre kötelezett a fizetendő adó megállapításának alátámasztásául „Bejelentőlap” kitöltéséről gondoskodik, mely tartalmazza

1. a vendég nevét,

2. a vendég születési helyét és idejét,

3. a vendég lakcímét,

4. a vendég útlevelének vagy személyazonosító igazolványának számát, továbbá ha van, a diákigazolványának számát,

5. az érkezés időpontját, valamint a távozás várható napját és

6. a vendég aláírását.

(3) Az adóbeszedésre kötelezett a (2) bekezdés szerinti „Bejelentőlap” alapján a 2. mellékletben meghatározott nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetéséről gondoskodik.

[3](4) Az adóbeszedésre kötelezett az adómentességi jogcímre jogosító tartózkodást a 3. mellékletben szereplő nyomtatványon tett nyilatkozattal igazolja az önkormányzati adóhatóság felé. A 18. életévüket be nem töltött személyek esetében igazolásként elfogadható a szálláshelyen használt „Bejelentőlap” is, amennyiben az azon szereplő adatokból a mentesség fennállása megállapítható.

(5) Az ideiglenes iparűzési tevékenység miatti mentesség igénybevétele esetén az adókötelezett az önkormányzati adóhatósági nyilatkozatot is tartalmazó 4. melléklet szerinti nyomtatvánnyal igazolja az adóbeszedésre kötelezett felé a mentesség fennállását.

[4](6) A (4) és (5) bekezdések szerinti nyilatkozatokat, vagy a 18. életévüket be nem töltött személyek esetében a „Bejelentőlap”-ot az adóbeszedésre kötelezettnek a 2. melléklethez csatolva meg kell őriznie.

3. Helyi iparűzési adó

Adókedvezmény

[5]6. §

(1) Minden vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39. § (1) bekezdése, a 39/A. §-a vagy a 39/B. §-a alapján számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1.200.000 Ft-ot, 50% adókedvezmény igénybevételére jogosult.

(2) A Htv. 52. § 23. pontjában meghatározott háziorvos, védőnő vállalkozót, amennyiben nem jogosult az (1) bekezdés szerinti kedvezményre, a Htv. 39/C. § (4) bekezdése alapján 50%-os mértékű adókedvezmény illeti meg.

(3) A vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 1%-ának megfelelő, de legfeljebb a fizetendő adó 70%-áig terjedő összeggel csökkentheti a Htv. 40/A. § (1) bekezdés szerint számított adóját a 40/A. § (2) bekezdésére is figyelemmel.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24. 1.o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(5) A kedvezményezett az adókedvezmény következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(6) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat a rendelet 5. mellékletét képezi.

(7) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(8) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(9) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(10) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás a rendelet 6. mellékletét képezi.

(11) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

Az adó mértéke

7. §

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap
2%-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 forint.

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

8. §

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózást választó, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózónak – ha nem választja a Htv. szerinti, az adó alapjának egyszerűsített meghatározását – minden, a bevétel megszerzése és a tevékenység folytatása érdekében felmerült, a nettó árbevételt csökkentő kiadásról bizonylattal igazolt költség-nyilvántartást kell vezetnie, az önkormányzati adóhatóság által ellenőrizhető módon.

[6]4. Értelmező rendelkezések

8/A. §

E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti

vállalkozás.

II. FEJEZET

Eljárási szabályok

1. Az adó megfizetése

9. §

Az adóhatóság a Htv. 42. § (5) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával jogosult 5000 Ft-ot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadni.

2. A helyi iparűzési adó más módon való megfizetése[7]

10. §[8]

3. Elektronikus ügyintézés

11. §

Az önkormányzati adóhatóság előtti ügyintézés az Önkormányzat www.debrecen.hu internetes honlapján közzétett módon elektronikus úton is teljesíthető.

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

Hatályba léptető, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések

12. §

Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

13. §

Nem kell adóbevallást benyújtani az adózónak arról az adótárgyról, amelyre vonatkozóan a helyi adókról szóló 35/1999. (XII. 10.) Kr. rendelet alapján bevallási kötelezettségének eleget tett, illetve nem kell bejelentkeznie annak a vállalkozónak, aki ezt a kötelezettségét már a 35/1999. (XII. 10.) Kr. rendelet alapján teljesítette.

14. §

Hatályát veszti

a) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet,

b) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 19/2000. (V. 12.) Kr. rendelet,

c) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 32/2000. (IX. 15.) Kr. rendelet,

d) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 48/2000.
(XII. 15.) Kr. rendelet,

e) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetéséről szóló 49/2001. (XII. 28.) Kr. rendelet 12. § (5) bekezdése,

f) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 43/2002.
(XII. 23.) Kr. rendelet,

g) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 5/2003. (III. 28.) Kr. rendelet,

h) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. évi költségvetéséről szóló 6/2004. (III. 10.) Kr. rendelet 12. § (3) bekezdése,

i) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 48/2004.
(XII. 23.) Kr. rendelet

j) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 35/2006.
(XII. 15.) rendelet,

k) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 29/2007. (VI. 28.) rendelet,

l) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 46/2009.
(XII. 16.) rendelet,

m) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 48/2010.
(XII. 20.) önkormányzati rendelet,

n) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 19/2011. (V. 26.) önkormányzati rendelet és

o) a helyi adókról szóló 35/1999.(XII. 10.) Kr. rendelet módosításáról szóló 56/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelet.

Dr. Szekeres Antal

jegyző

Kósa Lajos

polgármester

[1]

módosította DMJV 9/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2015. február 27-től.

[2]

módosította DMJV 43/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. január 1-jétől.

[3]

módosította DMJV 9/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. február 27-től.

[4]

módosította DMJV 9/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2015. február 27-től.

[5]

módosította DMJV 43/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2016. január 1-jétől.

[6]

kiegészítette DMJV 43/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2016. január 1-jétől.

[7]

hatályon kívül helyezte DMJV 16/2014. (IV. 24.) önkormányzati rendelete. Hatálytalan:2015. január 1-jétől.

[8]

hatályon kívül helyezte DMJV 16/2014. (IV. 24.) önkormányzati rendelete. Hatálytalan:2015. január 1-jétől.