DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

9/2013. (III. 04.) önkormányzati rendelete^[1]

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet
27. § (1) bekezdésében, és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 57. § (2) bekezdés c) pont ce) alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottsága, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Oktatási Bizottsága, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tulajdonosi Bizottsága, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Ügyrendi Bizottsága,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 27. § (2) bekezdésében, és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 57. § (2) bekezdés c) pont ce) alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága,

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Debreceni Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum és a Fórumban lévő szakszervezetek,

a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara,

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet
27. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A költségvetés főösszege, főbb bevételi és kiadási előirányzatok

1. §

(1)     E rendelet ezer forintra (a továbbiakban: E Ft) kerekítve tartalmazza a bevételi és kiadási előirányzatok összegeit.

(2)     Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2013. évi mérlegét az 1. melléklet rögzíti.

^[2](3)    Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az önkormányzat 2013. évi költségvetését 39.461.062 E Ft bevételi és 39.461.062 E Ft kiadási előirányzattal, a tárgyévi bevételek és a kiadások különbözeteként a költségvetés egyenlegét 0 E Ft-tal, összességében 39.461.062 E Ft kiadási és bevételi főösszeggel fogadja el.

^[3](4)   A Közgyűlés az önkormányzat 2013. évi költségvetésen belül:

a) a működési költségvetését 33.534.180 E Ft bevételi, és 30.783.306 E Ft kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi működési bevételek és működési kiadások különbözeteként a működési költségvetés egyenlegét 2.750.874 E Ft többlettel,

b) a felhalmozási költségvetését 4.978.507 E Ft bevételi, és 7.407.985 E Ft kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi felhalmozási bevételek és kiadások különbözeteként a felhalmozási költségvetés egyenlegét 2.429.478 E Ft hiánnyal

fogadja el.

^[4](5)    A Közgyűlés megállapítja, hogy a finanszírozási célú bevételek és kiadások különbözeteként a finanszírozási célú pénzügyi műveletek egyenlege 321.396 E Ft hiány.
A felhalmozási költségvetés és a finanszírozási célú pénzügyi műveletek hiányát a működési költségvetés többlete csökkenti.

2. §

A bevételi főösszeg bevételi kiemelt előirányzatonkénti megbontását a 2. melléklet, további részletezését a 2.1., 2.1.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8. melléklet tartalmazza.

^[5]3. §

(1) A Közgyűlés az önkormányzat 2013. évi költségvetésének kiadásait az alábbi előirányzat-csoportok szerinti tagolásban fogadja el azzal, hogy az önkormányzat a kölcsönök előirányzat-csoporton kiadást nem tervezett:

            a) működési költségvetés előirányzat-csoport: 30.783.306 E Ft,

            b) felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport: 7.407.985 E Ft,

            c) finanszírozási célú kiadások: 1.269.771 E Ft.

(2) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) kiadásait a Közgyűlés 3., 3.1., 4., 4.1. melléklet szerint 22.376.244 E Ft összegben állapítja meg.

(3) A Közgyűlés az önkormányzat központi kezelésű feladatait – amely a költségvetési szervekhez nem rendelt feladatok kiadási előirányzatait tartalmazza – 17.084.818 E Ft összegben állapítja meg az 5. melléklet szerint, amelynek további részletezését az 5.1., 5.2., 5.3., 5.4., 5.5., 5.6., 5.7., 5.8., 5.9., 5.10., 5.11., 5.12., 5.13., 5.14., 5.15., 5.16., 5.17. melléklet rögzíti.

(4) A Közgyűlés az általános tartalékot (5. melléklet 23. cím) 0 E Ft összegben, a céltartalékot (5. melléklet 24. cím, és az 5.17. melléklet) 0 E Ft összegben állapítja meg az önkormányzat központi kezelésű feladatai között megtervezve.

4. §

Az önkormányzat és költségvetési szervei vállalkozási tevékenységet nem folytatnak, e tevékenységgel kapcsolatban sem bevételi, sem kiadási előirányzatot nem tervezett.

2. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos általános szabályok

5. §

(1)     A kiadások teljesítésénél az önkormányzat által igénybevett külső források törlesztő részletei és kamatai, valamint az önkormányzat által vállalt készfizető kezességből adódó éves fizetési kötelezettségek, az erről szóló szerződések időtartama alatt – minden más kiadást megelőzően – elsőbbséget élveznek, ezt követi a rendszeres bérkifizetések teljesítése.

(2)     Az önkormányzat által vállalt kezességek 2013. évi törlesztő részleteinek és kamatainak együttes összege 2013. január 1-jén 114.902 E Ft. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96.§ (1) bekezdésében meghatározott célokra 2013. évben vállalható kezességek együttes összegének felső határa 50.000 E Ft, amennyiben a tárgyévre elfogadott kiadások között a kezességvállalás fedezetét biztosító előirányzat rendelkezésre áll, és a további években is fenntartható a finanszírozása.

(3)     Az önkormányzat kezesség-vállalása legfeljebb csak a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.

(4)     A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori diszkont kamatláb százalékban meghatározott értékének a szorzatával. A Közgyűlés által vállalt kezességek kimutatását az 5.1. melléklet tartalmazza.

6. §

^[6](1)    A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából – az önkormányzat által megkötött hatályos bankszámlaszerződés rendelkezései alapján –, a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 2.500.000 E Ft folyószámla-hitel vehető igénybe.

(2)     A folyószámla-hiteltől függetlenül további, az önkormányzatot terhelő legfeljebb egy havi nettó munkabérnek megfelelő összegű munkabér-hitel vehető igénybe (amennyiben a havi munkabérek, illetmények kifizetése céljából rendelkezésre álló bankszámla-egyenleg a kifizetés időpontjában nem biztosít elegendő fedezetet). Kivételesen indokolt esetben a folyószámla-hitel és a munkabér-hitel egyidejűleg is igénybe vehető.

(3)     Az önkormányzat által az elmúlt években igénybe vett külső források (hitelek) állományát az 5.1. melléklet tartalmazza.

7. §

A felújítási kiadások pénzügyi fedezetét az önkormányzat a központi kezelésű feladatok között tervezi meg az 5.4. melléklet szerint. A felújítási kiadásokon megtervezett előirányzatokat év közben, a 22.§ (3) bekezdésben rögzített szabályok alapján, a tényleges felhasználás szerint érintett kiadási előirányzatra kell átcsoportosítani.

8. §

Az önkormányzati támogatások felhasználását és a felhasználásról adott számadást ellenőrizni kell. Az "Éves ellenőrzési munkatervbe" be kell építeni azoknak a szervezeteknek az ellenőrzését, amelyek az önkormányzat tárgyévi költségvetéséből 500.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű támogatásban részesültek.

9. §

(1)     Az általános tartalék felhasználására (igénybevételére) tárgyév május 31-ig – vis maior esetét kivéve – nem kerülhet sor.

(2)     A céltartalékon képződő, december 31-ei állapot szerinti előirányzat-maradvány az általános tartalékot növeli, amelyről a Közgyűlés dönt a zárszámadási rendelet előterjesztését megelőző költségvetési rendeletmódosítással.

3. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok

10. §

(1)     A Közgyűlés a költségvetési szervek működési bevételét, működési kiadásait, támogatásukat, valamint a költségvetési szervek részére engedélyezett éves létszámot (külön bemutatva a közfoglalkoztatottak létszámát) a 3. melléklet szerint állapítja meg azzal, hogy a 3.1. melléklet együttesen tartalmazza a költségvetési szervek részére engedélyezett éves létszámot.

^[7](2)    A Debreceni Közterület Felügyelet által beszedett helyszíni bírság bevétele az adott költségvetési szerv költségvetésében került megtervezésre. A Debreceni Közterület Felügyelet létszámába tartozók jutalmazására összesen legfeljebb a Debreceni Közterület Felügyelet személyi juttatások kiemelt előirányzatán megtervezett összeg 10%-a fordítható.

(3)     A költségvetési szervek – kivéve a Polgármesteri Hivatalt – felhalmozási költségvetés előirányzat-csoporton kiadási előirányzatot nem tervezhetnek, a felújításokhoz szükséges előirányzatot év közben az önkormányzat biztosítja a központi kezelésű feladatok felhalmozási előirányzat-csoportról történő átcsoportosítással.

(4)     Az önkormányzat központi kezelésű feladatai között megtervezett céltartalék tartalmazza a költségvetési szervek részére, évközi felhasználás céljából elkülönített előirányzatokat.

11. §

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a jegyző e rendeletben megtervezett önkormányzati támogatást a tényleges szükségletekhez igazítva (teljesítésarányosan) biztosítja a költségvetési szervek részére, különös tekintettel a rendszeres személyi juttatás fedezetére, amely a havi csoportos utalással kerül biztosításra. A dologi kiadások fedezete havonta az éves előirányzat 1/12-e erejéig időarányosan finanszírozható.

12. §

(1)     A költségvetési szervek közfoglalkoztatás keretében, e rendeletben meghatározott létszám erejéig akkor létesíthetnek munkaviszonyt a munkavállalóval, ha az irányító szerv az önkormányzat központi kezelésű feladatainak terhére a közfoglalkoztatással összefüggő önerőhöz szükséges forrást a költségvetési szerv részére átcsoportosította.

(2)     A költségvetési szervek a Közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem tölthetik be, az ehhez kapcsolódóan jelentkező kiadási megtakarításokat kötelesek előirányzat zárolás céljából bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának.

13. §

A költségvetési szervek az elemi költségvetésük kiadási előirányzatát meghaladó kötelezettséget, valamint tárgyéven túl fizetési kötelezettséget – ide nem értve a közszolgálati jogviszonyon alapuló kinevezéseket, a munkaviszonyon alapuló foglalkoztatást, és a közüzemi szerződéseket – csak az irányító szerv előzetes jóváhagyó döntése alapján vállalhatnak.

14. §

(1)     A költségvetési szervek a kiadási (felhasználási) kötelezettséggel járó bevételek összegével az irányító szerv előzetes engedélye nélkül módosíthatják bevételi és kiadási előirányzataikat.

(2)     A pénzmaradvány esetében a költségvetési szervek a Közgyűlés által jóváhagyott pénzmaradvány összegének megfelelően módosíthatják előirányzataikat.

15. §

(1)     A költségvetési szervek a saját bevételeik között kötelesek megtervezni különösen az intézményi ellátás díját, az alkalmazottak térítését, amely étkeztetés esetében: a köznevelési költségvetési szerveknél az ellátotti nyersanyagnormával azonos, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást biztosító költségvetési szerveknél, a kulturális költségvetési szerveknél, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szerveknél pedig DMJV Idősek Háza háromszori étkeztetésre megállapított nyersanyagnormát kell alkalmazni. (A tervezett bevétel és Áfa vonzata együttesen szerepel a bevételek között.) Egy alkalmazott részére nyújtott természetbeni kedvezmény havi összege nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített juttatásokra megállapított (és e juttatásokkal együtt számított) kedvezményes adózású értékhatárt.

(2)     Az étkeztetésről és az igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 55/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek alkalmazottai esetében az étkezéshez szorosan kapcsolódó munkakörben dolgozókat megillető hozzájárulást 2013. évre az önkormányzat a rezsiköltség + nyersanyagnorma 15%-a mértékben határozza meg. A költségvetési szervek kötelesek a hozzájárulással érintett dolgozói körről és létszámáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát előzetesen tájékoztatni. Az ellátotti étkeztetéssel összefüggő kiadások elszámolásánál (az általános forgalmi adó alapjaként) az 55/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében felsorolt költségvetési szervek, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szervek a nyersanyagnormát, valamint rezsiköltségként a nyersanyagnorma 65%-át veszik alapul. A természetbeni kedvezmény összegére az (1) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

16. §

A költségvetési szervek kötelesek a havi pénzforgalmi jelentésüket, tárgyhót követő hónap 5-ig a saját hatáskörükben végrehajtott előirányzat-módosításokkal és átcsoportosításokkal együtt a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályára eljuttatni. Amennyiben a saját hatáskörű előirányzat-módosítás vagy átcsoportosítás a személyi juttatás előirányzatát is növeli, úgy annak szöveges indokolása is szükséges.

4. A Polgármesteri Hivatalra vonatkozó sajátos szabályok

17. §

^[8](1)    A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal kiadásait a költségvetési szervek költségvetései között megtervezve 4.829.284 E Ft összegben fogadja el.

(2)     A Polgármesteri Hivatal (1) bekezdésben rögzített költségvetése 342.510 E Ft összegben tartalmazza a jegyző hatáskörébe sorolt szociális ellátások és juttatások megállapításának Polgármesteri Hivatal költségvetését terhelő önrészét, amelyet a Polgármesteri Hivatal az elemi költségvetésében más kiadásoktól elkülönítetten köteles nyilvántartani, és kizárólag e célra használhatja fel.

18. §

(1)     A Polgármesteri Hivatal létszáma nem tartalmazza a pályázatok révén közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókat (engedélyezett létszám 50 fő), valamint a nyugdíjazás miatt felmentési idejüket töltő dolgozók munkavégzés alóli mentesítésével együttjáró kieső munkaerőpótlásra legfeljebb 1 hónap határozott időtartamra alkalmazott dolgozókat, akiknek engedélyezett létszáma legfeljebb 10 fő.

(2)     A Polgármesteri Hivatal létszámába tartozók jutalmazására (ideértve a prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre fordítható összegeket is), összesen legfeljebb a Polgármesteri Hivatal személyi juttatások kiemelt előirányzatán megtervezett alapbér összegének 10%-a fordítható.

^[9]19. §

A személyi reprezentációra felhasználható összegek elszámolását a polgármester jogosult jóváhagyni. A Polgármesteri Hivatal kiadásai között megtervezett reprezentációs költségekből személyi reprezentációra az alábbi (ÁFA-t is tartalmazó) bruttó összegek használhatók fel:

a) Polgármester 20.000 Ft/hó;

b) Alpolgármesterek 15.000 Ft/hó;

c) Jegyző 15.000 Ft/hó;

d) Aljegyzők 10.000 Ft/hó;

e) Főosztályvezetők 5.000 Ft/hó;

f) Főosztályvezető-helyettes 4.000 Ft/hó;

g) Osztályvezetők 3.000 Ft/hó.

5. A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök

20. §

(1)     A Közgyűlés az Áht. 34.§ (2) bekezdése alapján, a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítási jogát a polgármesterre ruházza át, amelyet csak a 21.§-ban rögzített esetekben gyakorolhat.

(2)     A Közgyűlés az Áht. 34.§ (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át, amelyet csak a 22.§-ban rögzített esetekben gyakorolhat. A polgármester által végrehajtott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítások csak az adott költségvetési évben érvényesülő (egyszeri) hatással bírnak, a következő költségvetési évek előirányzatait nem érinthetik.

(3)     A Közgyűlés az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 43/A.§ (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át. A polgármester a kiemelt előirányzatot csak az érintett címen, alcímen, jogcímen, feladaton belül csoportosíthatja át, és az átcsoportosítás nem eredményezheti a kiadási előirányzat-csoportok közötti átcsoportosítást.

21. §

(1)     Év közben működési és felhalmozási célú támogatásértékű bevételként (2. melléklet 3. cím és a 2.2. melléklet, valamint 2. melléklet 8. cím és a 2.6. melléklet), vagy működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközként (2. melléklet 7. cím és a 2.5. melléklet, valamint a 2. melléklet 10. cím és a 2.8. melléklet) érkezett bevételek – az Ávr. 34/A.§-ában foglalt feltételek teljesülése esetén – a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait azonos összeggel módosítják. Az előirányzat módosítás jogát a polgármester jogosult gyakorolni.

(2)     Az (1) bekezdésben fel nem sorolt bevételi előirányzatok esetében – kivéve a nyitó pénzmaradványt (2. melléklet 12. cím) és a finanszírozási célú bevételeket (2. melléklet 13. cím) – a polgármester akkor gyakorolhatja az előirányzat módosítás jogát, ha az Áht. 30.§ (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.

(3)     A polgármester előirányzat módosítási hatáskörében jogosult a szociális feladatokra kapott állami támogatások visszafizetése esetén a költségvetési szervek költségvetését, és ezzel egyidejűleg az önkormányzat bevételi előirányzatait is azonos összegben csökkenteni.

22. §

(1)     A Közgyűlés az általános tartalékkal és a céltartalékkal való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester az általános tartalékon és a céltartalékon megtervezett előirányzatokat – figyelemmel a 9.§-ra, és a cél szerinti felhasználásra – jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatok vagy a költségvetési szervek kiadási előirányzataira.

(2)     A Közgyűlés a beruházási kiadások (5. melléklet 4. cím és 5.3. melléklet), a felújítási kiadások (5. melléklet 5. cím és 5.4. melléklet) és a kertségi fejlesztési program (5. melléklet 7. cím és 5.5. melléklet) előirányzatain belül, továbbá ezen alcímek közötti előirányzat-átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza.

(3)     A felújítási kiadások (5. melléklet 5. cím és 5.4. melléklet) egyes jogcímein, feladatain keletkezett többlet a „5.2.32. Tartalékkeret, évközi felújítási igények” alcím javára kerülhet átcsoportosításra, valamint a felújítási kiadások alcímein képződött hiány pótlására szolgáló költségvetési fedezetet is erről az alcímről kell a polgármesternek átcsoportosítani. A polgármester jogosult a felújítási kiadások címről a költségvetési szervek költségvetéseinek kiadási előirányzataira, vagy a vagyongazdálkodási feladatok kiadási előirányzatára átcsoportosítani a felújítási munka kifizetéséhez szükséges előirányzatot, attól függően, hogy a felújítással érintett ingatlan a költségvetési szervek, vagy az önkormányzat kezelésében van.

(4)     Az önkormányzat központi kezelésű feladatain (5. melléklet) megtervezett előirányzatoknak a költségvetési szervek költségvetéseinek kiadási előirányzatára (3., 3.1., 4., 4.1. melléklet) történő átcsoportosítás jogát a polgármester gyakorolja. Amennyiben a költségvetési szerv utólag már nem jogosult e bekezdés szerint átcsoportosított előirányzatra, a polgármester jogosult a költségvetési szervek költségvetését csökkenteni, és ezzel egyidejűleg a központi kezelésű feladatok kiadásai előirányzatait megnövelni.

(5)     Az adósságszolgálat (5. melléklet 1. cím és 5.1. melléklet), a városüzemeltetési kiadások (5. melléklet 3. cím és 5.2. melléklet), az önkormányzat által folyósított ellátások (5. melléklet 12. cím és 5.9. melléklet), az egyéb kiadások (5. melléklet 18. cím és 5.12. melléklet), és a vagyongazdálkodási feladatok (5. melléklet 21. cím és 5.15. melléklet) előirányzatain belüli átcsoportosítás jogát a polgármester gyakorolja.

(6)     Az egyéb kiadások (5. melléklet 18. cím és 5.12. melléklet) között megtervezett előirányzatokról a központi kezelésű feladatok előirányzataira (5. melléklet) történő átcsoportosítás jogát a polgármester gyakorolja. Fordított adózással összefüggő esetekben a polgármester jogosult az általános forgalmi adó összegét a központi kezelésű feladatok kiadási előirányzatairól átcsoportosítani az Egyéb kiadások (5.12. melléklet) között megtervezett „18.1.3. Áfa befizetés” alcím előirányzatára.

(7)     A fizetőképesség és a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében, a polgármester év közben jogosult a jogszabályi vagy szerződéses kötelezettséggel nem terhelt központi kezelésű feladatok kiadási előirányzatai között átcsoportosítani az alábbi szabályok szerint:

a) Az előirányzat átcsoportosítással érintett összeggel az általános tartalék előirányzatát kell megnövelni, amelyet elsősorban a tervezett, de nem teljesülő bevételek ellensúlyozására fordítható.

b) A polgármester jogosult felülvizsgálni vagy felülvizsgáltatni a megkötött szerződéseket, és szükség szerint jogosult fizetési haladékot vagy a fizetési kötelezettségek átütemezését kérni az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló felektől, valamint jogosult azonnali hatállyal felmondani a már megkötött, de még pénzügyileg nem teljesített támogatási megállapodásokat.

c) Amennyiben a fizetőképesség és a költségvetési egyensúly a fenti intézkedések megtételével sem biztosítható, vagy az önkormányzat költségvetésének évközi kiadásaihoz a bevételek nem biztosítottak, továbbá ha a megállapított kiadási előirányzatok az előírt feladatok végrehajtását nem teszik lehetővé, akkor a polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a Közgyűlés elé.

23. §

Az Ávr. 72. § (3) bekezdésének ab) pontja alapján, a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy - pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés hiányában - az önkormányzat által a fejezeti kezelésű előirányzatokra benyújtani kívánt fejlesztési támogatási igény (pályázat) esetében, az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy a nyertes pályázat támogatási szerződésének megkötéséhez közgyűlési döntés szükséges.

24. §

Az 6.§ (2) bekezdésben meghatározott munkabér-hitel igénybevételéről való döntés jogát a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

25. §

Az önkormányzat fizetési számláján és a hozzá kapcsolódó alszámlákon lévő szabad pénzeszközök – a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások, valamint a letéti számla forgalmának kivételével – az önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódó betétlekötésre szolgáló alszámlán betétként leköthetők. A betétlekötésről való döntés jogát a közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

26. §

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottsága pályázatot írhat ki az önkormányzat központi kezelésű feladatai között megtervezett 5.8. melléklet „11.1.5. Szabadidősport” alcím, 5. melléklet „17. Civil, Kulturális és Ifjúsági „Alap” cím terhére megvalósuló működési célú támogatások nyújtására. A bizottság által támogatásra javasolt személyekről, szervezetekről a polgármester dönt.

6. Vegyes rendelkezések

27. §

E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási előirányzatok tartalmazzák a 2013. évi átmeneti gazdálkodásról szóló 62/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelet felhatalmazása alapján beszedett bevételek és teljesített kiadások előirányzatait is.

28. §

Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 6. melléklet foglalja össze.

29. §

A Közgyűlés 2013. évre a Pro Urbe díj összegét nettó 150.000 Ft-ban, a Csokonai-díj, a Hatvani-díj, a Hajós Alfréd díj, a Sajtódíj, a Borsos József Nívódíj, a Debrecen Város Kiváló Pedagógusa díj és a Debrecen Város Közoktatásért díj összegét díjazottanként nettó 125.000 Ft-ban határozza meg. A Kölcsey Ferenc ösztöndíj munkáltatói járulékokkal és SZJA-előleggel együtt számított bruttó összege 2.000.000 Ft.

30. §

Az Áht. 109.§ (6) bekezdés alapján, az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek házipénztáraiban a 39. és az 51. – 59. számlaosztályokba tartozó kiadások esetén van lehetőség a kiadások készpénzben történő teljesítésre.

30/A. §^[10]

(1)       Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzatot megillető követelésről lemondani a Pénzügyi Bizottság jogosult azzal, hogy a bizottság döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell az önkormányzat gazdálkodásáról szóló féléves, háromnegyed éves beszámoló és a zárszámadás keretében.

(2)       Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveket megillető, a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő összegű követelésről lemondani a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjének döntéséről a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni kell.

(3)       A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelés összege eléri vagy meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát, a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni azzal, hogy a bizottság döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell az önkormányzat gazdálkodásáról szóló féléves, háromnegyed éves beszámoló és a zárszámadás keretében.

(4)       Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során követelésről akkor lehet lemondani, ha a követelésről való lemondás az önkormányzat vagy a költségvetési szerv számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. A követelésről való lemondás során a döntéshozó köteles indokolással ellátni döntését.

7. Záró rendelkezések

31. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.