DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

6/2014. (II. 27.) önkormányzati rendelete^[1]

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2014. évi költségvetéséről

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk
(2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk
(1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A költségvetés főösszege, a költségvetés egyenlege működési és felhalmozási cél szerinti bontásban

1. §

(1) E rendelet ezer forintra (a továbbiakban: E Ft) kerekítve tartalmazza a bevételi és kiadási előirányzatok összegeit.

(2) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2014. évi mérlegét az 1. melléklet rögzíti.

^[2](3) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az önkormányzat 2014. évi költségvetését 38.632.312 E Ft bevételi és 38.632.312 E Ft kiadási előirányzattal, a tárgyévi bevételek és a kiadások különbözeteként a költségvetés egyenlegét
0 E Ft-tal, összességében 38.632.312 E Ft kiadási és bevételi főösszeggel fogadja el.

^[3](4) A Közgyűlés az önkormányzat 2014. évi költségvetésen belül:

a) a működési költségvetését 29.218.836 E Ft bevételi, és 30.098.326 E Ft kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi működési bevételek és működési kiadások különbözeteként a működési költségvetés egyenlegét 879.490 E Ft hiánnyal,

b) a felhalmozási költségvetését 5.702.273 E Ft bevételi, és 8.533.986 E Ft kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi felhalmozási bevételek és kiadások különbözeteként a felhalmozási költségvetés egyenlegét 2.831.713 E Ft hiánnyal

fogadja el.

^[4](5) A Közgyűlés megállapítja, hogy a finanszírozási célú bevételek és kiadások különbözeteként a finanszírozási célú pénzügyi műveletek egyenlege 3.711.203 E Ft többletet mutat, amely a 2013. évi pénzmaradvány összegét tartalmazza. A működési költségvetés 879.490 E Ft hiányát, és a felhalmozási költségvetés 2.831.713 E Ft hiányát a finanszírozási célú bevételek
3.711.203 E Ft többlete csökkenti, így a finanszírozási célú bevételek működési és felhalmozási célt szolgálnak.

2. §

A bevételi főösszeg bevételi kiemelt előirányzatonkénti megbontását a 2. melléklet, további részletezését a 2.1., 2.1.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8., 2.9. melléklet tartalmazza.

3. §^[5]

(1) Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) kiadásait a Közgyűlés 3., 3.1., 4., 4.1. melléklet szerint 20.459.530 E Ft összegben állapítja meg.

(2) A Közgyűlés az önkormányzat központi kezelésű feladatait - amely a költségvetési szervekhez nem rendelt feladatok kiadási előirányzatait tartalmazza – 18.172.782 E Ft összegben állapítja meg az 5. melléklet szerint, amelynek további részletezését az 5.1., 5.2., 5.3., 5.4., 5.5., 5.6., 5.7., 5.8., 5.9., 5.10., 5.11., 5.12., 5.13., 5.14., 5.15., 5.16., 5.17., 5.18. melléklet rögzíti.

(3) A Közgyűlés az általános tartalékot (5. melléklet 25. cím) 349.800 E Ft összegben, a céltartalékot (5. melléklet 26. cím, és az 5.18. melléklet) 350.143 E Ft összegben állapítja meg az önkormányzat központi kezelésű feladatai között megtervezve.

2. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos általános szabályok

4. §

(1) A kiadások teljesítésénél az önkormányzat által igénybevett külső források törlesztő részletei és kamatai, valamint az önkormányzat által vállalt készfizető kezességből adódó éves fizetési kötelezettségek, az erről szóló szerződések időtartama alatt - minden más kiadást megelőzően - elsőbbséget élveznek, ezt követik a rendszeres bérkifizetések teljesítése.

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. §
(1) bekezdésében meghatározott célokra 2014. évben vállalható kezességek együttes összegének felső határa 50.000 E Ft, amennyiben a tárgyévre elfogadott kiadások között a kezességvállalás fedezetét biztosító előirányzat rendelkezésre áll, és a további években is fenntartható a finanszírozása.

(3) Az önkormányzat kezesség-vállalása legfeljebb csak a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.

(4) A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori diszkont kamatláb százalékban meghatározott értékének a szorzatával. A Közgyűlés által vállalt kezességek kimutatását az 5.1. melléklet tartalmazza.

5. §

^[6](1) A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából – az önkormányzat által megkötött 2014. évi folyószámla-hitelszerződés rendelkezései alapján –, a pénzügyi szükségletekhez igazodva, 2014. szeptember 30-ig legfeljebb 3.500.000 E Ft, 2014. október 1-jétől 2014. december 31-ig legfeljebb 2.500.000 E Ft vehető igénybe.

(2) A folyószámla-hiteltől függetlenül további, az önkormányzatot terhelő legfeljebb 400.000 E Ft összegű munkabér-hitel vehető igénybe (amennyiben a havi munkabérek, illetmények kifizetése céljából rendelkezésre álló bankszámla-egyenleg a kifizetés időpontjában nem biztosít elegendő fedezetet). A folyószámla-hitel és a munkabér-hitel egyidejűleg is igénybe vehető.

6. §

Az önkormányzati támogatások felhasználását és a felhasználásról adott számadást ellenőrizni kell. Az "Éves ellenőrzési munkatervbe" be kell építeni azoknak a szervezeteknek az ellenőrzését, amelyek az önkormányzat tárgyévi költségvetéséből 500.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű támogatásban részesültek.

7. §

^[7](1) Az általános tartalék összege elsődlegesen a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén a bevételkiesés fedezetét képezi. Évközi többletigények esetén az általános tartalék kiadási célú felhasználására (igénybevételére) 2014. május 1-jéig - vis maior esetét kivéve - nem kerülhet sor.

(2) A céltartalékon képződő, december 31-ei állapot szerinti előirányzat-maradvány az általános tartalékot növeli, amelyről a Közgyűlés dönt a zárszámadási rendelet előterjesztését megelőző költségvetési rendeletmódosítással.

3. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok

8. §

(1) A Közgyűlés a költségvetési szervek működési bevételét, működési kiadásait, támogatásukat, valamint a költségvetési szervek részére engedélyezett éves létszámot (külön bemutatva a közfoglalkoztatottak létszámát) a 3. melléklet szerint állapítja meg azzal, hogy a 3.1. melléklet együttesen tartalmazza a költségvetési szervek részére engedélyezett éves létszámot.

(2) A költségvetési szerveknél év közben felmerülő többlet felújítási igényekhez, valamint az azonnali beavatkozást igénylő felújításokhoz szükséges előirányzatot – a műszaki indokoltság és a költségvetési fedezet felülvizsgálatát követően – az önkormányzat biztosítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, a központi kezelésű feladatokról történő előirányzat átcsoportosítással.

9. §

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés
g) pontja alapján, a jegyző e rendeletben megtervezett önkormányzati támogatást a tényleges szükségletekhez igazítva (teljesítésarányosan) biztosítja a költségvetési szervek részére, különös tekintettel a rendszeres személyi juttatás fedezetére, amely a havi csoportos utalással kerül biztosításra. A dologi kiadások fedezete havonta az éves előirányzat 1/12-e erejéig időarányosan finanszírozható.

10. §

(1) A költségvetési szervek közfoglalkoztatás keretében, e rendeletben meghatározott létszám erejéig akkor létesíthetnek munkaviszonyt a munkavállalóval, ha az irányító szerv vezetője az önkormányzat központi kezelésű feladatainak terhére a közfoglalkoztatással összefüggő önerőhöz szükséges forrást a költségvetési szerv részére átcsoportosította.

(2) A költségvetési szervek a Közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem tölthetik be, az ehhez kapcsolódóan jelentkező kiadási megtakarításokat kötelesek előirányzat zárolás céljából bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának.

(3) Azoknál a költségvetési szerveknél, amelyek esetében eredeti előirányzatként közhatalmi bevételt tervezett az önkormányzat, a költségvetési szerv létszámába tartozók jutalmazására összesen legfeljebb az adott költségvetési szerv költségvetésében megtervezett személyi juttatások eredeti kiemelt előirányzat összegének 10%-a fordítható.

^[8](4) A költségvetési szervek által, az Ávr. 46. §-a alapján több évre vállalt kötelezettségeik esetén, a költségvetési szerv vezetője köteles olyan szerződést kötni a költségvetési szerv nevében, amely lehetőséget biztosít a szerződés hátrányos jogkövetkezmények nélküli módosítására, ha az önkormányzat az adott költségvetési évben nem tudja biztosítani a költségvetési szerv részére az általa több évre megkötött szerződés kiadási fedezetét.

11. §

(1) A költségvetési szervek a kiemelt kiadási előirányzataik között, valamint a dologi kötött kiadási előirányzataik között csak az irányító szerv vezetőjének előzetes jóváhagyásával csoportosíthatnak át. A költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítása vagy előirányzat átcsoportosítása, az önkormányzatot terhelő többlettámogatási igényt sem a tárgyi évben, sem az azt követő években nem eredményezhet.

(2) A költségvetési szervek a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak az irányító szerv vezetőjének előzetes jóváhagyásával módosíthatják a bevételi és a kiadási előirányzataikat.

(3) Nincs szükség az irányító szerv vezetőjének előzetes jóváhagyására a működési vagy a felhalmozási célú átvett pénzeszközök esetén történő előirányzat módosítás végrehajtásához, azonban a költségvetési szerv vezetője ebben az esetben tájékoztatni köteles az irányító szerv vezetőjét az általa végrehajtott előirányzat módosításról.

(4) Az irányító szerv vezetőjének előzetes engedélye szükséges a költségvetési szervek elemi költségvetéseiben megtervezett, személyi juttatások kiemelt kiadási előirányzatát növelő, az Ávr. 43. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő saját hatáskörű előirányzat átcsoportosításuk végrehajtásához.

(5) A pénzmaradvány esetében a költségvetési szervek a Közgyűlés által jóváhagyott pénzmaradvány összegének megfelelően módosíthatják előirányzataikat.

^[9](6)

12. §

(1) A költségvetési szervek a saját bevételeik között kötelesek megtervezni különösen az intézményi ellátás díját, az alkalmazottak térítését, amely étkeztetés esetében: a köznevelési költségvetési szerveknél az ellátotti nyersanyagnormával azonos, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást biztosító költségvetési szerveknél, a kulturális költségvetési szerveknél, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szerveknél pedig DMJV Idősek Háza háromszori étkeztetésre megállapított nyersanyagnormát kell alkalmazni. (A tervezett bevétel és Áfa vonzata együttesen szerepel a bevételek között.) Egy alkalmazott részére nyújtott természetbeni kedvezmény havi összege nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített juttatásokra megállapított (és e juttatásokkal együtt számított) kedvezményes adózású értékhatárt.

(2) Az étkeztetésről és az igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 55/2012.
(XI. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet) hatálya alá tartozó költségvetési szervek alkalmazottai esetében az étkezéshez szorosan kapcsolódó munkakörben dolgozókat megillető hozzájárulást 2014. évre az önkormányzat a rezsiköltség
+ nyersanyagnorma 15%-a mértékben határozza meg. A költségvetési szervek kötelesek a hozzájárulással érintett dolgozói körről és létszámáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát előzetesen tájékoztatni. Az ellátotti étkeztetéssel összefüggő kiadások elszámolásánál (az általános forgalmi adó alapjaként) az étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet 3. mellékletében felsorolt költségvetési szervek, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szervek a nyersanyagnormát, valamint rezsiköltségként a nyersanyagnorma 68%-át veszik alapul. A természetbeni kedvezmény összegére az (1) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

13. §

A költségvetési szervek kötelesek a havi pénzforgalmi jelentésüket, tárgyhót követő hónap 5-ig a saját hatáskörükben végrehajtott előirányzat-módosításokkal és átcsoportosításokkal együtt a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályára eljuttatni. Amennyiben a saját hatáskörű előirányzat-módosítás vagy átcsoportosítás a személyi juttatás előirányzatát is növeli, úgy annak szöveges indokolása is szükséges.

4. A Polgármesteri Hivatalra vonatkozó sajátos szabályok

14. §

(1) A Polgármesteri Hivatal 2014. évi elemi költségvetése 333.000 E Ft összegben tartalmazza a jegyző hatáskörébe sorolt szociális ellátások és juttatások megállapításának Polgármesteri Hivatal költségvetését terhelő önrészét, amelyet a Polgármesteri Hivatal az elemi költségvetésében más kiadásoktól elkülönítetten köteles nyilvántartani, és kizárólag e célra használhatja fel.

(2) A Polgármesteri Hivatal létszáma nem tartalmazza a nyugdíjazás miatt felmentési idejüket töltő dolgozók munkavégzés alóli mentesítésével együttjáró kieső munkaerőpótlásra legfeljebb 1 hónap határozott időtartamra alkalmazott dolgozókat, akiknek engedélyezett létszáma legfeljebb 10 fő.

5. A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök

15. §

(1) A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján, a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítási jogát a polgármesterre ruházza át, amelyet csak a 16. §-ban rögzített esetekben gyakorolhat.

(2) A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át, amelyet csak a 17-19. §-ban rögzített esetekben gyakorolhat. A polgármester által végrehajtott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítások csak az adott költségvetési évben érvényesülő (egyszeri) hatással bírnak, a következő költségvetési évek előirányzatait nem érinthetik.

^[10](3) A Közgyűlés az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.
(XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 43/A. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át. A polgármester a kiemelt előirányzatot csak az érintett címen, alcímen, jogcímen, feladaton belül csoportosíthatja át.

16. §

(1) Az Ávr. 34/A. §-ban rögzített bevételi előirányzatok esetében az előirányzat-módosítás jogát a polgármester jogosult gyakorolni, amennyiben az Ávr. 34/A. §-ban foglalt feltételek teljesültek.

(2) Az Ávr. 34/A. §-ban fel nem sorolt bevételi előirányzatok esetében - kivéve a finanszírozási bevételeket (2. melléklet 8. cím) - a polgármester akkor gyakorolhatja az előirányzat módosítás jogát, ha az Áht. 30. § (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.

(3) A polgármester előirányzat módosítási hatáskörében jogosult a szociális feladatokra kapott állami támogatások visszafizetése esetén a költségvetési szervek költségvetését, és ezzel egyidejűleg az önkormányzat bevételi előirányzatait is azonos összegben csökkenteni.

17. §

(1) A Közgyűlés az általános tartalékkal és a céltartalékkal való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester az általános tartalékon és a céltartalékon megtervezett előirányzatokat - figyelemmel a 7. §-ra, és a cél szerinti felhasználásra - jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatok vagy a költségvetési szervek kiadási előirányzataira.

(2) A Közgyűlés a beruházási kiadások (5. melléklet 4. cím és 5.3. melléklet) és a kertségi fejlesztési program (5. melléklet 7. cím és 5.5. melléklet) előirányzatain belül, továbbá ezen alcímek közötti előirányzat-átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza.

(3) Az önkormányzat központi kezelésű feladatain (5. melléklet) megtervezett előirányzatoknak a költségvetési szervek költségvetéseinek kiadási előirányzatára (3., 3.1., 4., 4.1. melléklet) történő átcsoportosítás jogát a polgármester gyakorolja. Amennyiben a költségvetési szerv utólag már nem jogosult e bekezdés szerint átcsoportosított előirányzatra, a polgármester jogosult a költségvetési szervek költségvetését csökkenteni, és ezzel egyidejűleg a központi kezelésű feladatok kiadásai előirányzatait megnövelni.

(4) Az adósságszolgálat (5. melléklet 1. cím és 5.1. melléklet), a városüzemeltetési kiadások
(5. melléklet 3. cím és 5.2. melléklet), az önkormányzat által folyósított ellátások (5. melléklet
12. cím és 5.10. melléklet), az egyéb kiadások (5. melléklet 20. cím és 5.13. melléklet), és a vagyongazdálkodási feladatok (5. melléklet 23. cím és 5.16. melléklet) előirányzatain belüli átcsoportosítás jogát a polgármester gyakorolja.

(5) Az egyéb kiadások (5. melléklet 20. cím és 5.13. melléklet) között megtervezett előirányzatokról a központi kezelésű feladatok előirányzataira (5. melléklet) történő átcsoportosítás jogát a polgármester gyakorolja.

(6) A fizetőképesség és a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében, a polgármester év közben jogosult a jogszabályi vagy szerződéses kötelezettséggel nem terhelt központi kezelésű feladatok kiadási előirányzatai között átcsoportosítani az alábbi szabályok szerint:

a) Az előirányzat átcsoportosítással érintett összeggel az általános tartalék előirányzatát kell megnövelni, amelyet elsősorban a tervezett, de nem teljesülő bevételek ellensúlyozására fordítható.

b) A polgármester jogosult felülvizsgálni vagy felülvizsgáltatni a megkötött szerződéseket, és szükség szerint jogosult fizetési haladékot vagy a fizetési kötelezettségek átütemezését kérni az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló felektől, valamint jogosult azonnali hatállyal felmondani a már megkötött, de még pénzügyileg nem teljesített támogatási megállapodásokat.

c) Amennyiben a fizetőképesség és a költségvetési egyensúly a fenti intézkedések megtételével sem biztosítható, vagy az önkormányzat költségvetésének évközi kiadásaihoz a bevételek nem biztosítottak, továbbá ha a megállapított kiadási előirányzatok az előírt feladatok végrehajtását nem teszik lehetővé, akkor a polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a Közgyűlés elé.

18. §

(1) A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokkal kapcsolatos kiadásokon (5. melléklet 5. cím; 5.4. melléklet) (a továbbiakban: lakásalap) megtervezett előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át. A polgármester az átcsoportosítás jogát csak úgy gyakorolhatja, hogy az átcsoportosítás során legfeljebb az adott évre eredetileg elfogadott felhasználási cél szerinti összeg 25%-ával csökkentheti az adott felhasználási célhoz rendelt kiadási összeget.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített előirányzat átcsoportosítási korlát nem vonatkozik az
5.4. mellékletben meghatározott „Tartalék” elnevezésű alcímen megtervezett kiadási előirányzatra, amely teljes mértékben átcsoportosítható a lakásalap többi előirányzatára.

(3) A Közgyűlés az 5.4. mellékletben meghatározott felhasználási célok megvalósításával összefüggő egyéb döntések jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester e jogkörében dönt a lakásalap terhére megvalósuló pénzeszköz átadásról, és a lakásalap tárgyévi felhasználási céljai között be nem tervezett, év közben felmerülő kiadások fedezetének megjelöléséről.

19. §

(1) Az Ávr. 72. § (3a) bekezdés a) pontja alapján, a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy - pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés hiányában - az önkormányzat által a fejezeti kezelésű előirányzatokra benyújtani kívánt fejlesztési támogatási igény (pályázat) esetében, az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás rendelkezésre állásáról azzal, hogy a nyertes pályázat támogatási szerződésének megkötéséhez közgyűlési döntés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján, amennyiben a saját forrás biztosítása a központi kezelésű feladatokon rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzatok átcsoportosításával nem oldható meg, a polgármester a saját forrás rendelkezésre állása érdekében jogosult a 17. § (1) bekezdés alapján, az általános tartalékról vagy a céltartalékról átcsoportosítani a szükséges saját forrás összegét a kötelezettség-vállalással érintett kiadási előirányzat javára.

20. §

Az 5. § (2) bekezdésben meghatározott munkabér-hitel igénybevételéről való döntés jogát a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

21. §

Az önkormányzat fizetési számláján és a hozzá kapcsolódó alszámlákon lévő szabad pénzeszközök - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások, valamint a letéti számla forgalmának kivételével - az önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódó betétlekötésre szolgáló alszámlán betétként leköthetők. A betétlekötésről való döntés jogát a közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

22. §

(1) A civil, kulturális és ifjúságpolitikai alap (5. melléklet 17. cím), a sportfeladatok és kiemelt sportrendezvények (5.9. melléklet), a közművelődési feladatok (5.11. melléklet), megtervezett támogatások esetén, államháztartáson kívüli szervezet számára, működési célú támogatás folyósítására irányuló kötelezettség csak az önkormányzat féléves beszámolójának Közgyűlés általi elfogadását követően vállalható, amennyiben az önkormányzat bevételeinek időarányos teljesítése fedezetet nyújt a támogatási kiadásokra.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályok betartásával, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottsága pályázatot írhat ki az önkormányzat központi kezelésű feladatai között megtervezett sportfeladatok és kiemelt sportrendezvények (5.9. melléklet) 11.1.4. alcím alatt megtervezett „szabadidősport”, valamint a civil, kulturális és ifjúsági „alap”
(5. melléklet 17. cím) terhére megvalósuló működési célú támogatások nyújtására. A bizottság által támogatásra javasolt személyekről, szervezetekről a polgármester dönt.

6. Vegyes rendelkezések

23. §

E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási előirányzatok tartalmazzák a 2014. évi átmeneti gazdálkodásról szóló 53/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet felhatalmazása alapján beszedett bevételek és teljesített kiadások előirányzatait is.

24. §

Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 6. melléklet foglalja össze.

25. §

A Közgyűlés 2014. évre a Pro Urbe díj összegét nettó 150.000 Ft-ban, a Csokonai-díj, a Hatvani-díj, a Hajós Alfréd díj, a Sajtódíj, a Borsos József Nívódíj, a Debrecen Város Kiváló Pedagógusa díj és a Debrecen Város Közoktatásért díj összegét díjazottanként nettó 125.000 Ft-ban határozza meg.
A Kölcsey Ferenc ösztöndíj munkáltatói járulékokkal és SZJA-előleggel együtt számított bruttó összege 2.000.000 Ft.

26. §

Az Áht. 109. § (6) bekezdés alapján, az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek házipénztárában a „K3. Dologi kiadások” rovat alá tartozó kiadások esetében van lehetőség a kiadások készpénzben történő teljesítésre, amennyiben a banki átutalás útján történő fizetési teljesítésre nincs lehetőség. Az önkormányzat házipénztára biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok számára történő készpénzfelvétel lehetőségét is.

27. §

(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzatot megillető követelésről lemondani a Pénzügyi Bizottság jogosult azzal, hogy a bizottság döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell az önkormányzat gazdálkodásáról szóló féléves, háromnegyed éves beszámoló és a zárszámadás keretében.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveket megillető, a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő összegű követelésről lemondani a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjének döntéséről a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelés összege eléri vagy meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát, a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni azzal, hogy a bizottság döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell az önkormányzat gazdálkodásáról szóló féléves, háromnegyed éves beszámoló és a zárszámadás keretében.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során követelésről akkor lehet lemondani, ha a követelésről való lemondás az önkormányzat vagy a költségvetési szerv számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. A követelésről való lemondás során a döntéshozó köteles indokolással ellátni döntését.

7. Záró rendelkezések

28. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

29. §

Hatályát veszti az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának szabályairól szóló 7/2012. (II. 23.) önkormányzati rendelet.