Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében és a 134/E. §-ában meghatározott feladatkörében, a IV. Fejezet tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 58. § (2) bekezdés g) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási határain belül élő személyek számára meghatározza Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által a pénzbeli és természetbeni szociális támogatások formáit, jogosultsági feltételeit, igénybevételének módjait.

2. A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Debrecen közigazgatási területén élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát  Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint debreceni bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

3. A támogatások formái, az egyes támogatások hatásköri és közös szabályai

3. §

(1) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a (2)-(3) bekezdésben felsorolt pénzbeli és természetbeni támogatások biztosításával kívánja enyhíteni a szociálisan rászoruló személyek, családok és háztartások terheit, valamint a (4) bekezdésben meghatározott egyéb támogatásokat nyújt.

^[1](2) Települési támogatás:

a) lakásfenntartási támogatás,

aa) pénzbeli támogatás, 

ab) természetbeni támogatás,

b) adósságcsökkentési támogatás.

^[2](3) Rendkívüli települési támogatás:

a) pénzbeli

aa) időszaki támogatás,

ab) eseti támogatás,

b) természetbeni

ba) gyógyszertámogatás,

bb) kelengyetámogatás,

bc) iskolakezdési támogatás,

bd) köztemetés költségeinek átvállalása.

(4) Egyéb támogatás:

a) a 70. életévüket betöltött személyek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjának támogatása,

b) a Nagyerdei Gyógyfürdő vagy a Kerekestelepi Strandfürdő térítésmentes igénybevétele,

c) a Debrecen Város napján született gyermek édesanyja részére adott támogatás,

d) a 101. illetve azt követő életéveit betöltő személy támogatása.

4. §

(1) A Közgyűlés a 3. § (2)-(4) bekezdése szerinti támogatásokkal kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.

5. §

(1) Az egyes támogatások iránti kérelem benyújtására, elbírálására, a támogatás folyósítására - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - jelen §-ban foglalt közös szabályokat kell alkalmazni.

(2) A jövedelem számítására irányadó időszak a Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időtartam. A kérelmező, illetve a támogatott a megváltozott jövedelmet 15 napon belül köteles bejelenteni a Szociális Osztálynak.

(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás megtérítésének elrendelése esetén a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét a polgármester – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti, vagy

b) csökkentheti, vagy

c) legfeljebb 12 havi részletben történő megfizetését engedélyezheti.

(4) Az e rendelet által szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben nem lehetséges a hatósággal való elektronikus kapcsolattartás.

(5) Az e rendelet által szabályozott hatósági eljárás keretében kizárt az ügyfél kérelmére az eljárás felfüggesztése és az újrafelvételi eljárás.

4. Értelmező rendelkezések

6. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

2. Havi jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelem.

3. Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 4-5. §-ában meghatározott vagyon.

4. Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában és a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti háztartás.

5. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

b) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató rendes felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,

c) a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (különösen tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás), vagy meghibásodás (különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás),

d) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,

e) bűncselekmény (különösen rablás, lopás, betörés) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,

f) egyedülálló és egyedülélő személynek szabadságvesztés büntetéséből a kérelem benyújtását megelőző egy hónapnál nem régebben történő elbocsátása,

g) ha a gyermek tizennégy egymást követő napot meghaladó kórházi kezelésre szorul, vagy a gyermek betegsége miatt a szülő harminc egymást követő napot meghaladó táppénzt vesz igénybe,

h) ha a gyermek betegsége miatt társadalombiztosítási szerv által nem finanszírozott gyógyászati segédeszköz használatára szorul és közgyógyellátásra nem jogosult,

i) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

j) a gyermeket gondozó/nevelő család családok átmeneti otthonába kerülése,

k) ha a gyermek védelembe vételére kerül sor a család anyagi körülményei miatt,

l) a törvényes felügyeletet ellátó szülő halála az árvaellátás megállapításáig,

m) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, vagy a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

6. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető helyzet különösen:

a) az adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,

^[3]b) krónikus betegség miatt bekövetkezett, kérelem benyújtását megelőző három hónapon belüli gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),

c) gyógyászati segédeszközök beszerzése,

d) közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos (három hónapnál hosszabb időtartamú) havi 8.000.- Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete,

e) a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (különösen tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás), vagy meghibásodás (különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás).

II. Fejezet

Települési támogatás

5. Lakásfenntartási támogatás

7. §

(1) A polgármester kérelemre lakásfenntartási támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez feltéve, hogy

a) a háztartásban élők egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum  220%-át,

b) egyedülélő esetén a nyugdíjminimum 250%-át,

és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás közszolgáltatási díjhoz kerül igénylésre, a kérelmet a közszolgáltatóval szerződésben lévő fogyasztó személy terjesztheti elő.

(3) A lakásfenntartási támogatás összege:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosult esetében 3.000.-Ft/hó,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultnak 3.500.- Ft/hó.

^[4](4) A támogatást a közszolgáltatóhoz (villanyáram, víz-csatornahasználat, gázfogyasztás, távhő-szolgáltatás, szemétszállítás), a bérleti díj támogatást a bérbeadóhoz, amennyiben a támogatás a közös költséghez kerül megállapításra, közvetlenül a társasház számlájára vagy a lakásszövetkezet felé kell teljesíteni.

^[5](5) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás

a) hagyományos tüzelőanyag (szén, tűzifa, olaj) beszerzéséhez pénzbeli támogatásként kerül megállapításra, a támogatást közvetlenül a jogosultnak kell teljesíteni;

b) természetbeni támogatás formájában (tűzifa)  kerül megállapításra, a Szociális Osztály a támogatásról szóló jogerős határozat 1 példányát haladéktalanul megküldi a DEHUSZ Nonprofit Kft. részére, aki a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - a telephelyén lévő tűzifából - 1 év időtartamra 15q tűzifát kiszállít a jogosult lakcímére.

(6) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától, kivéve a társbérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

^[6](7) A lakásfenntartási támogatást

- egy közüzemi díj megfizetéséhez, vagy

- bérleti díjhoz, vagy

- hagyományos tüzelőanyag beszerzéséhez, vagy

- közös költséghez lehet igényelni.

8. §

(1) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani.

(2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a háztartás tagjainak jövedelem igazolását, vagy jövedelmére vonatkozó nyilatkozatát,

b) a közös képviselő nyilatkozatát, amennyiben közös költség megfizetéséhez igénylik a támogatást,

^[7]c) a bérleti szerződést, a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben bérleti díj megfizetéséhez igénylik a támogatás megállapítását ,

d) a szívességi lakáshasználatról szóló nyilatkozatot,

e) a kérelmező (mint szerződő) nevén szereplő azon közszolgáltató számláját, amelynek megfizetéséhez igénylik a támogatást,

f) mozgáskorlátozottság okán fenntartott gépjármű esetén a mozgáskorlátozottság tényét igazoló okiratot.

9. §

(1) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra kell megállapítani.

(2) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem legkorábban a megszűnést megelőző hónapban nyújtható be. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 

10. §

(1) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem írható jóvá, az a további számlában, vagy számlákban a teljes jóváírásig kerül érvényesítésre.

(2) Amennyiben a támogatásban részesülő személy meghal, vagy lakcíme a támogatásra való jogosultság időtartama alatt megváltozik, a változás, vagy a haláleset hónapját követő hónap első napjával a támogatásra való jogosultság megszüntetésre kerül.

(3) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság időtartama alatt bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatás teljes összege a korábbi szolgáltatóhoz, míg a változást követő hónaptól járó támogatás összege az új szolgáltatóhoz kerül folyósításra.

(4) Amennyiben a támogatás időtartama alatt a szolgáltatóval a szerződés megszüntetésre kerül, a támogatás összege havonta a jogosult részére kerül utalásra.

(5) A támogatásról szóló határozatban megállapított jogosultság fennállásának időtartama alatt a jogosult vagy a közszolgáltató részére minden hónap 5. napjáig kell folyósítani a lakásfenntartási támogatás összegét.

6. Adósságcsökkentési támogatás

11. §

(1) A polgármester a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó, szociálisan rászorult személy részére adósságcsökkentési támogatást állapít meg. A települési önkormányzat a támogatás keretén belül adósságkezelési tanácsadást nyújt.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani.

12. §

(1) A polgármester adósságcsökkentési támogatást állapít meg azon személy részére, akinek:

a) az adóssága együttesen meghaladja az 50.000.-Ft-ot, de nem haladja meg a 300.000.-Ft-ot, és

b) az adósságcsökkentési támogatásba bevont adósságtípusok valamelyikénél fennálló tartozása három havi, vagy a közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

c) a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a (3) bekezdésben  meghatározott összeghatárt, és

d) vállalja az adósság és az adósságcsökkentési támogatás különbözetének (a továbbiakban: önrész) megfizetését a szolgáltatónak, és

e) egy fős háztartás esetén a használatában lévő lakása, vagy lakásként használt nem lakáscélú helyisége legfeljebb 60 m2 alapterületű, kertes családi háza legfeljebb 80 m2 alapterületű. Több fős háztartás esetén személyenként további legfeljebb 6 m2-rel növelt mértékű, de az alapterület a 100 m2-t nem haladja meg, és

f) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, és

^[8]g) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és

^[9]h.) életvitelszerűen az adóssággal terhelt ingatlanban él.

(2) Adósságcsökkentési támogatásba bevont adósságtípusok:

a) áramdíjtartozás,

b) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

c) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

d) szemétszállítási díjtartozás,

e) lakbérhátralék.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke:

 a) családban élő igénylő esetén, amennyiben a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum

 aa) 150 %-a alatt van, az adósság 75 %-a,

 ab) 170 %-a alatt van, az adósság 60 %-a,

 ac) 200 %-a alatt van, az adósság 50 %-a,

 b) egyedülélő esetén, amennyiben a havi jövedelem a nyugdíjminimum

 ba) 200 %-a alatt van, az adósság 75 %-a,

 bb) 220 %-a alatt van, az adósság 60 %-a,

 bc) 250 %-a alatt van, az adósság 50 %-a.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatás mértéke nem haladhatja meg a 225.000.- Ft-ot.

(5) Az adós az önrészt a nyilatkozatától függően egy összegben vagy részletekben havonta, de legfeljebb 12 hónap alatt köteles megfizetni a követelés jogosultjának.

13. §

^[10](1) A települési önkormányzat a DMJV Család- és Gyermekjóléti Központjával (a továbbiakban: Család- és Gyermekjóléti Központ) kötött megállapodás alapján az adósságcsökkentési támogatás részeként adósságkezelési tanácsadást működtet.

^[11](2) A Család- és Gyermekjóléti Központ tanácsadó alkalmazásával az adósságkezelési tanácsadás keretében:

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét,

c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásbeli megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt,

d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,

f)  haladéktalanul jelzi az adós fizetési képességének megváltozását,

g) jelenléti ívet és nyilvántartást vezet az adósságcsökkentési tanácsadáson való részvételről.

(3) Az adós az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt együttműködik a tanácsadóval, melynek során köteles:

a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

^[12]b) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni a Család- és Gyermekjóléti Központnál és vele adósságkezelési megállapodást kötni, vagy akadályoztatása esetén ezt előre jelezni és a mulasztást az akadályoztatás megszűnésétől számított 8 napon belül pótolni,

^[13]c) a Család- és Gyermekjóléti Központtal kötött adósságkezelési megállapodásban foglaltakat betartani,

d) az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást 8 napon belül bejelenteni, amely fizetési képességét, készségét érinti,

e) a tanácsadóval történő személyes találkozás önhibáján kívüli meghiúsulása esetén az akadályoztatás okát haladéktalanul, de legkésőbb az akadály elhárulását követő 5 napon belül a tanácsadó tudomására hozni és hitelt érdemlően igazolni.

14. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a háztartás tagjainak jövedelem igazolását, vagy jövedelmére vonatkozó nyilatkozatát,

b) a fogyasztói adatokról tett nyilatkozatot,

c) az adóssággal terhelt lakás alapterületét, a használat jogcímét igazoló okirat másolatát.

(2) Amennyiben az adósnak több adóssága van és az adósságcsökkentési támogatásba történő bevonás kritériumai legalább az egyik adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik, a rendelet szerint kezelhető adósságtípusba tartozó adósság bevonható az eljárásba.

(3) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék 12 havi elmaradásnak minősül.

(4) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni.

^[14](5) Az adós az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a követelés jogosultjával együttműködési megállapodást köt, amelyet az aláírást követő 8 napon belül - a Család- és Gyermekjóléti Központtal kötött adósságkezelési megállapodással együtt - köteles benyújtani a Szociális Osztályhoz.

(6) Ha az adós az önrész megfizetését részletekben vállalta, a megállapított adósságcsökkentési támogatás - az adott havi önrész befizetéséről és a lakhatási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás adós által történő becsatolását követő hónap 10. napjáig - átutalásra kerül a követelés jogosultjának.

(7) Ha az adós az önrész megfizetését egy összegben vállalta, úgy a megállapított adósságcsökkentési támogatás - az önrész befizetéséről szóló igazolás adós által történő becsatolását követő hónap 5. napjáig - átutalásra kerül a követelés jogosultjának.

15. §

(1) Amennyiben az adós

^[15]a) a megállapodásokat a követelés jogosultjával, valamint a Család- és Gyermekjóléti Központtal nem köti meg, vagy

b) a megkötött megállapodásokat nem nyújtja be a Szociális Osztályhoz, vagy

c) a vállalt önrész vagy a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos 3 havi fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

^[16]d) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,

a mulasztásnak a Család- és Gyermekjóléti Központ általi jelzését követően a polgármester 15 napos határidő tűzésével a kötelezettség teljesítésére szólítja fel az adóst.

^[17](2) Amennyiben az adós

a) az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatást a megállapítás napjával,

b) az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatást az adós által még teljesített hónapot követő hónap első napjával,

c) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a még teljesített kötelezettség hónapját követő hónap első napjával,

d) a tartozását az adósságkezelés időszaka alatt bármikor egy összegben megfizeti, a még  fennálló támogatás egy összegben történő kifizetését követő hónap első napjával

kell megszüntetni.

^[18](2a) Amennyiben az adós az (1) bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, valamennyi szolgáltató felé megállapított támogatás megszüntetésre kerül a (2) bekezdés a), b), vagy c) pontjában meghatározott időponttal.

(3) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy meghal, vagy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt az illetékességet érintően megváltozik, a változás, vagy a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, a bérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja ugyanazon lakcímre

^[19]a) az adósságcsökkentési támogatás lezárásától, vagy a (2) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül,

b) az adósságcsökkentési támogatás (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül

nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.

III. Fejezet

Rendkívüli települési támogatás

7. Általános szabályok

16. §

(1) Pénzbeli vagy természetbeni rendkívüli települési támogatás állapítható meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő jogosultaknak.

(2) A pénzbeli támogatás - kivéve a temetési támogatás  - megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell minden olyan okiratot, amely igazolja a létfenntartási gondot, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet.

(3) A hivatalból indított eljárások során a kérelemre indult eljárások szabályait megfelelően alkalmazni kell a tényállás tisztázása, és az ügy szempontjából fontos körülmények megállapítása érdekében.

(4) A kérelmező rendkívüli élethelyzetére tekintettel a 17. § (2) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételektől a nyugdíjminimum háromszorosáig a döntéshozó eltérhet.

8. Pénzbeli időszaki támogatás

17. §

^[20](1) Pénzbeli időszaki támogatás hivatalból vagy kérelem alapján, a rászorultság mértékétől függően, kettőtől hat hónap időtartamra állapítható meg. A támogatás minimális összege havonta 4.000.-Ft, maximális összege a nyugdíjminimum. A támogatást a hónap 18. napjáig kell folyósítani.

(2) Rászorultsági alapon pénzbeli időszaki támogatás adható annak a személynek, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%-át, egyedülélő, vagy egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 170%-át.

(3) A polgármester annak a személynek, akinek lakása elemi csapás okozta kár következtében életveszélyessé vagy lakhatatlanná vált, és lakhatását önerőből nem tudja megoldani, valamint a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, legfeljebb 12 hónapig bérleti díj támogatást állapíthat meg. A támogatás mértéke havonta a bérleti díj összege, legfeljebb azonban a nyugdíjminimum összege.

(4) A polgármester azon család részére, amelyben hármas, vagy többes ikrek születnek, és a család egy főre számított havi jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, a gyermekek három éves koráig (gyerekenként) nevelési támogatásként havonta 5.000.-Ft-ot állapít meg.

9. Pénzbeli eseti támogatás

18. §

(1) Pénzbeli eseti támogatás hivatalból vagy kérelemre állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130%-át, egyedülélő, vagy egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 170%-át.

(2) A pénzbeli eseti támogatás minimális összege 4300.-Ft, maximális összege a nyugdíjminimum négyszerese.

^[21]19. §

hatályon kívül helyezve

20. §

(1) A temetési költségek megfizetéséhez temetési támogatás állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, egyedülélő, vagy egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 200%-át és

a) az elhunyt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy erre egyébként nem volt köteles, vagy

b) aki tartásra köteles volt, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési támogatásban részesíthető továbbá az a szülő, gondviselő, aki 14. életévét be nem töltött elhunyt gyermek eltemettetéséről gondoskodott, és a családban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át.

(3) A temetési támogatás összege:

a) az (1) bekezdésben szabályozott esetben,

aa) amennyiben a család egy főre számított jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 120%-át, egyedülélő, vagy egyedülálló esetén a 160%-át, a nyugdíjminimum 160%-a,

ab) amennyiben a család egy főre számított jövedelme a nyugdíjminimum 121-150%-a, egyedülélő, vagy egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 161-200%-a között van, a nyugdíjminimum 120%-a,

b) a (2) bekezdésben szabályozott esetben a kérelmező rászorultságától függően legfeljebb a nyugdíjminimum 300%-a,

de nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti nyomtatványon legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 60 napon belül kell benyújtani.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés mindenkori összege megegyezik a köztemetés költségével, melyet a szolgáltató és az önkormányzat minden évben felülvizsgál és megállapodásban rögzít.

(6) A támogatást a döntést követő 15 napon belül kell folyósítani.

10. A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátási formái

21. §

(1) Gyógyszertámogatás biztosítható annak a személynek, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, egyedülélő, vagy egyedülálló személy esetén 220%-át. A támogatás iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az ügyintézési határidő gyógyszertámogatás esetében a kérelem beérkezésétől számított 10 nap.

(3) A támogatás a gyógyszer igazolt költsége, de legfeljebb a nyugdíjminimum összege.

(4) Gyógyszertámogatás biztosítása esetén a gyógyszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval előzetesen megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult jelentkezésekor az általa bemutatott támogatásra jogosító jogerős határozat alapján biztosítják számára a szükséges gyógyszert.

(5) A szolgáltatás elszámolása havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, a szolgáltató által a Szociális Osztályhoz megküldött számla és kimutatás alapján történik.

22. §

(1) Kelengyetámogatás állapítható meg a Debrecenben élő édesanyának gyermeke születésekor, amennyiben a család egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át.

(2) A támogatás iránti kérelem a születést követő 60 napon belül a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

(3) A támogatás mértéke gyermekenként 15.000,-Ft értékű vásárlási utalvány.

^[22]22/A. §

(1) A 18. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogosultnak iskolakezdési támogatás állapítható meg, feltéve, ha a család legalább egy nappali oktatás rendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket nevel. Az iskolakezdési támogatás összege nappali oktatás rendje szerint tanulmányokat folytató gyermek esetén gyermekenként 4.500 .-Ft, ha három vagy annál több nappali oktatás rendje szerint tanulmányokat folytató gyermek van, abban az esetben 10.000 .-Ft.

(2) Az iskolakezdési támogatás természetbeni támogatásként Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány formájában nyújtott ellátás.

(3) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelem a tárgyév július 1. napjától október 31. napjáig nyújtható be a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon.

23. §

(1) A Polgármester mentesítheti a köztemetés költségeinek megtérítése alól azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum összegét, egyedülélő, vagy egyedülálló esetében a nyugdíjminimum 120%-át, valamint a köztemetés költségének megtérítése a család létfenntartását veszélyeztetné.

(2) Az ügyintézési határidő - kivéve a vidéki köztemetés költségének megtérítését - a kérelem beérkezésétől számított 15 nap.

IV. Fejezet

Egyéb támogatások

11. A 70. életévüket betöltött személyek hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjának támogatása

24. §

^[23](1) A polgármester a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetéséhez támogatást állapít meg

a) a 70. életévét betöltött, egyedül élő jogosultnak, vagy ha a jogosult kizárólag házastársával, élettársával, bejegyzett élettársával, szülőjével, 70. életévét betöltött gyermekével, kiskorú gyermekével, fogyatékossági támogatásban vagy emelt összegű családi pótlékban részesülő egyenesági hozzátartozójával, vagy testvérével él közös háztartásban. A támogatás abban az esetben illeti meg a kérelmezőt, ha a lakást kizárólag az előzőekben felsorolt személyek használják, valamint közszolgáltatási díj tartozásuk a közszolgáltatónál nincs feltéve, hogy

aa) a háztartásban élők egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át,

ab) egyedülélő esetén a nyugdíjminimum 400%-át,

b) a 75. életévét betöltött, egyedül élő jogosultnak, vagy ha a jogosult kizárólag házastársával, élettársával, bejegyzett élettársával, szülőjével, 70. életévét betöltött gyermekével, kiskorú gyermekével, fogyatékossági támogatásban vagy emelt összegű családi pótlékban részesülő egyenesági hozzátartozójával, vagy testvérével él közös háztartásban. A támogatás abban az esetben illeti meg a kérelmezőt, ha a lakást kizárólag az előzőekben felsorolt személyek használják, valamint közszolgáltatási díj tartozásuk a közszolgáltatónál nincs.

(2) A kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a Szociális Osztályhoz benyújtani.

(3) A kérelem a jogosultság keletkezése időpontját követően nyújtható be, a támogatás a beadást követő hónap első napjától állapítható meg.

(4) A támogatás mértéke:

^[24]a) az egyéni gyűjtőedényt használók esetében a mindenkori hulladékgazdálkodási díjról szóló jogszabályban meghatározott, - az általuk ténylegesen használt - legfeljebb 80 liter űrtartalmú gyűjtőedény használata során fizetendő közszolgáltatási díj 100%-a,

b) a gyűjtőedényt közösen használók esetében a közös képviselő által leigazolt, az adott ingatlanra eső, a mindenkori hulladékgazdálkodási díjról szóló jogszabályban foglaltak alapján kiszámított közszolgáltatási díj összege.

(5) Ha a jogosult az Szt. 9.§-ában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a támogatást a mulasztás, illetve a kötelezettségszegés hónapját követő hónap első napjával meg kell szüntetni.

(6) A támogatásra való jogosultságot kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a támogatásban részesülő személy a számára - a mulasztáshoz fűződő jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel - megküldött felülvizsgálati lapot a kézhezvételtől számított 15 napon belül a kért adattartalommal és mellékletekkel együtt köteles a Szociális Osztály részére visszaküldeni. Az erre előírt határidő elmulasztása vagy a felülvizsgálattal kapcsolatos más kötelezettség megszegése esetén az ellátás folyósítását a mulasztás, illetve a kötelezettségszegés hónapját követő hónap első napjával meg kell szüntetni.

(7) Amennyiben a felülvizsgálati eljárás során megállapítást nyer, hogy a kedvezményre való jogosultság továbbra is fennáll, az a felülvizsgálati lap Szociális Osztályhoz történő beérkezése hónapjának első napjától kerül továbbfolyósításra.

(8) A támogatásról szóló határozatban megállapított jogosultság fennállásának időtartama alatt a közszolgáltatóhoz havonta kell átutalni az átvállalt közszolgáltatási díjat.

(9) A támogatás megszüntetésének időpontja a jogosultsági feltételek megszűnése hónapját követő hónap első napja.

(10) A jogosult halála esetén a támogatást a túlélő, lakásban maradó 65. életévét betöltött házastárs, élettárs, bejegyzett élettárs, testvér, vagy életkorra tekintet nélkül a fogyatékkal élő egyenes ági hozzátartozója részére meg kell állapítani, ha a túlélő személy az elhalálozást követő 30 napon belül kérelmet nyújt be a Szociális Osztályhoz, és az életkort kivéve az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

12. A Nagyerdei Gyógyfürdő vagy a Kerekestelepi Strandfürdő térítésmentes igénybevétele

25. §

(1) A polgármester a 65. életévüket betöltött személyek részére az életminőségük javítása érdekében a Nagyerdei Gyógyfürdő, vagy a Kerekestelepi Strandfürdő évente öt alkalommal történő térítésmentes igénybevételéhez természetbeni ellátást állapít meg. A térítésmentes fürdőbelépő csak a választott szolgáltatónál használható fel.

(2) A Nagyerdei Gyógyfürdő vagy a Kerekestelepi Strandfürdő térítésmentes igénybevételének megállapítása iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) Az életkor szerinti jogosultság megállapításához a személyazonosság, a lakóhely és a társadalombiztosítási azonosító adatokat kell igazolni.

13. Debrecen Város Napján elsőként Debrecenben született gyermek édesanyjának támogatása

26. §

Debrecen Város Napján (április 11-én) elsőként Debrecenben született, és itt élő gyermek  édesanyjának, amennyiben a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum hétszeresét, támogatás állapítható meg. Az eljárás hivatalból indul. A támogatás mértéke 100.000.-Ft.

14. A 101. illetve az azt követő életéveit betöltő személy támogatása

^[25]27. §

A 101. illetve az azt követő életéveit betöltő személy részére támogatás állapítható meg. Az eljárás hivatalból indul. A támogatás mértéke a jogosult által betöltött életévvel egyenlő ezer forint.

V. Fejezet

Záró rész

15. Záró rendelkezések

28. §

Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések

29. §

(1) E rendelet hatályba lépését megelőzően beérkezett, el nem bírált, folyamatban lévő pénzbeli időszaki önkormányzati segély, pénzbeli rendkívüli önkormányzati segély, temetési támogatás, kelengyetámogatás ügyekben e rendelet 16-20. és 22. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságcsökkentési támogatás

a) lezárásától, vagy a 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül,

b) a 15. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül

e rendelet által szabályozott adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg.

^[26](3) Az egyéni gyűjtőedényt használó 70. életévüket betöltött személyek részére 2016. január 1. napja előtt megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtámogatás mértéke 2016. március 31-ig a mindenkori hulladékgazdálkodási díjról szóló jogszabályban meghatározott 120 liter űrtartalmú gyűjtőedény használata során fizetendő közszolgáltatási díj 100%-a.

^[27](4) A 2016. július 1. napja előtt megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtámogatásra való jogosultság - jövedelmi viszonyaitól függetlenül - a 70. életévüket betöltöttek részére továbbra is biztosításra kerül azzal, hogy a megállapított jogosultságot a jogosult lakcímének változása nem érinti, amennyiben a háztartást kizárólag a 24. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek alkotják.

17. Hatályon kívül helyező rendelkezések

30. §

Hatályát veszti

a) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) önkormányzati rendelet,

b) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet módosításáról szóló 3/2009. (II. 27.) önkormányzati rendelet,

c) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet módosításáról szóló 11/2009. (IV. 1.) önkormányzati rendelet,

d) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet módosításáról szóló 27/2009. (IX. 24.) önkormányzati rendelet,

e) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által szabályozott pénzbeli-, és természetben nyújtott ellátások helyi szabályainak végrehajtásáról szóló 6/2006. (II. 24.) rendelet, továbbá Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2000. (V. 1.) Kr. rendelet módosításáról szóló 39/2009. (XI. 30.) önkormányzati rendelet,

f) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet módosításáról szóló 3/2010. (I. 18.) önkormányzati rendelet,

g) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet módosításáról szóló 3/2012. (I. 26.) önkormányzati rendelet,

h) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet módosításáról szóló 10/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet,

i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által szabályozott pénzbeli-, és természetben nyújtott ellátások helyi szabályainak végrehajtásáról szóló 6/2006. (II. 24.) rendelet, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 30/2007. (VI. 28.) rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 14/2008. (III. 28.) rendelet módosításáról szóló 38/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelet.