Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 22. § tekintetében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 28. § tekintetében a 2010. évi I. törvény 19. § (1) bekezdésében és 96. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 29. § tekintetében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat költségvetésének főösszege

1. §

(1) E rendelet ezer forintra (a továbbiakban: E Ft) kerekítve tartalmazza a bevételi és kiadási előirányzatok összegeit.

(2) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2015. évi mérlegét az 1. melléklet tartalmazza.

^[1](3) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az önkormányzat 2015. évi költségvetésének költségvetési egyenlegét az alábbiak szerint állapítja meg:

a) működési költségvetését 30.816.325 E Ft bevételi, és 35.844.354 E Ft kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi működési bevételek és működési kiadások különbözeteként a működési költségvetés egyenlegét 5.028.029 E Ft hiánnyal,

b) felhalmozási költségvetését 7.097.934 E Ft bevételi, és 8.249.530 E Ft kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi felhalmozási bevételek és kiadások különbözeteként a felhalmozási költségvetés egyenlegét 1.151.596 E Ft hiánnyal,

összességében a tárgyévi költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési előirányzatok egyenlegét 6.179.625 E Ft hiánnyal fogadja el.

^[2](4) A Közgyűlés megállapítja, hogy az önkormányzat 2015. évi költségvetésében a finanszírozási bevételek és kiadások különbözeteként a finanszírozási előirányzatok egyenlege 6.179.625 E Ft többletet mutat. A (3) bekezdésben kimutatott költségvetési előirányzatok 6.179.625 E Ft hiányát a finanszírozási bevételek 6.179.625 E Ft többlete csökkenti, így a finanszírozási bevételek működési és felhalmozási célt szolgálnak.

^[3](5) A Közgyűlés a (3)-(4) bekezdés alapján, az önkormányzat 2015. évi költségvetését összességében 62.380.319 E Ft mérlegfőösszeggel fogadja el.

2. §

A költségvetési bevételek kiemelt előirányzatonkénti megbontását a 2. melléklet, további részletezését a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8., 2.9. melléklet tartalmazza.

3. §

Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) költségvetési és finanszírozási bevételeit a Közgyűlés 3. melléklet szerint, a költségvetési szervek költségvetési kiadásait a 4. és 4.1. melléklet szerint állapítja meg.

4. §

(1) A Közgyűlés a költségvetési kiadásokon belül az önkormányzat központi kezelésű feladatait - amely a költségvetési szervekhez nem rendelt feladatok költségvetési kiadási előirányzatait tartalmazza - az 5. melléklet szerint állapítja meg, amelynek további részletezését az 5.1., 5.2., 5.3., 5.4., 5.5., 5.6., 5.7., 5.8., 5.9., 5.10., 5.11., 5.12., 5.13., 5.14., 5.15., 5.16., 5.17. melléklet rögzíti.

^[4](2) A Közgyűlés a költségvetési kiadásokon belül az általános tartalékot (5. melléklet 24. cím) 1.591.873 E Ft összegben, a céltartalékot (5. melléklet 25. cím, és az 5.17. melléklet) 0 E Ft összegben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat finanszírozási kiadásait a 6. melléklet tartalmazza.

(4) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 7. melléklet foglalja össze.

2. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos általános szabályok

5. §

(1) Amennyiben az önkormányzat kezességet vállal, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1) bekezdésében rögzített feltételeken túlmenően, az önkormányzati kezesség-vállalás legfeljebb csak a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkéjére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.

(2) Az önkormányzat az általa vállalt kezességért díjat számít fel. A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori diszkont kamatláb százalékban meghatározott értékének a szorzatával.

6. §

(1) A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából - az önkormányzat által megkötött 2015. évi folyószámla-hitelszerződés rendelkezései alapján -, a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 3.500.000 E Ft folyószámla-hitel vehető igénybe.

(2) A folyószámla-hiteltől függetlenül az önkormányzat további, legfeljebb 400.000 E Ft összegű munkabér-hitelt vehet igénybe (amennyiben a havi munkabérek, illetmények kifizetése céljából rendelkezésre álló bankszámla-egyenleg a kifizetés időpontjában nem biztosít elegendő fedezetet). A folyószámla-hitel és a munkabér-hitel egyidejűleg is igénybe vehető.

7. §

A Mötv. 42. § 4. pontja alapján, az önkormányzat által az alapítványok részére nyújtandó támogatások (források) összegeit az önkormányzat elkülönített költségvetési kiadási előirányzatokon tervezi meg, az előirányzatok megnevezésében feltüntetve az alapítványok neveit. Amennyiben a költségvetés végrehajtása során, év közben az alapítvány által az önkormányzat számára felajánlott forrás átvételére kerülne sor, az előirányzat-módosításról a Közgyűlés jogosult dönteni.

8. §

(1) Ha az önkormányzat államháztartáson kívülről kap forrást, a forrást átadó által meghatározott feltételek, célok és határidők szerint használja fel az önkormányzat az átvett forrást. A forrást átadó erre irányuló kikötése esetén, az átvett forrást elkülönített előirányzaton tartja nyilván az önkormányzat a tárgyévi költségvetésben. Amennyiben tárgyéven belül nem történik meg az átvett forrás célhoz kötött maradéktalan felhasználása, az átvett forrás fel nem használt részét a maradvány szabályai alapján, kötelezettséggel terhelt előirányzatként kell kimutatni a tárgyévre vonatkozó zárszámadási rendeletben.

(2) Ha az önkormányzat több költségvetési évet terhelő kötelezettséget vállal államháztartáson kívülre történő forrás átadására, a forrást átvevő köteles évenként elszámolni a forrás cél szerinti felhasználásáról. Részletekben történő folyósítás és részelszámolás kikötése esetén, a soron következő részlet folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha a forrást átvevő az előző részlettel szabályszerűen elszámolt.

(3) Államháztartáson kívülre átadott forrás esetén írásbeli megállapodást kell kötni a forrást átvevővel. A megállapodásban rögzíteni kell különösen az átadott forrás felhasználási célját, a cél szerinti felhasználási kötelezettséget, a felhasználásról szóló elszámolás módját és határidejét. A forrást átvevő köteles igazolni, hogy nincs köztartozása, továbbá az önkormányzat - mint kedvezményezett - nevére szóló felhatalmazó levélben foglalt beszedési megbízást köteles saját számlavezető hitelintézetével kiállíttatni az államháztartáson kívülre átadott forrás esetleges visszafizetésének biztosítékaként.

(4) A polgármester jogosult az államháztartáson kívülre átadott forrás folyósítását felfüggeszteni, vagy a forrás átadásáról szóló megállapodást felmondani, amennyiben

a.) a kiadás költségvetési fedezetét érintően bármilyen ok következtében az önkormányzat tárgyévi költségvetése módosításra, és a kiadás költségvetési fedezetének előirányzata zárolásra vagy más célra átcsoportosításra kerül; vagy

b.) az Áht. 30. § (3) bekezdése alapján, a bevételi előirányzatok tervezettől történő elmaradása miatt, a kiadási előirányzatokat törvényi előírás alapján csökkenteni kell; vagy

c.) az önkormányzat likviditási helyzete nem teszi lehetővé a forrás további folyósítását; vagy

d.) a forrást átvevő a megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti.

(5) Amennyiben az önkormányzat támogatás jogcímén adott át forrást államháztartáson kívüli személy részére, és e személy bármilyen neki felróható szabálytalanság miatt a támogatás összegének visszafizetésére lett kötelezve, akkor további szankcióként, külön döntéssel e személy határozott időre, de legfeljebb 3 évre kizárható az önkormányzat támogatási rendszeréből. A kizárás időbeli hatálya alatt a kizárt személy az önkormányzat támogatási forrásaiból nem részesülhet. A kizárásról a polgármester dönt.

3. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok

9. §

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés g) pontja alapján, a jegyző e rendeletben megtervezett önkormányzati támogatást a tényleges szükségletekhez igazítva (teljesítésarányosan) biztosítja a költségvetési szervek részére, különös tekintettel a rendszeres személyi juttatás fedezetére, amely a havi csoportos utalással kerül biztosításra. A dologi kiadások fedezete havonta az éves előirányzat 1/12-e erejéig időarányosan finanszírozható.

10. §

(1) A költségvetési szervek közfoglalkoztatás keretében akkor létesíthetnek munkaviszonyt a munkavállalóval, ha az irányító szerv vezetője az önkormányzat központi kezelésű feladatainak terhére a közfoglalkoztatással összefüggő önerőhöz szükséges forrást a költségvetési szerv részére átcsoportosította.

(2) A költségvetési szervek a Közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem tölthetik be, az ehhez kapcsolódóan jelentkező kiadási megtakarításokat kötelesek előirányzat zárolás vagy csökkentés céljából bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának.

(3) Azoknál a költségvetési szerveknél, amelyek esetében eredeti költségvetési előirányzatként közhatalmi bevételt tervezett az önkormányzat, a költségvetési szerv létszámába tartozók jutalmazására összesen legfeljebb az adott költségvetési szerv költségvetésében megtervezett személyi juttatások eredeti kiemelt előirányzat összegének 15%-a fordítható.

(4) A költségvetési szervek által vállalt, több év előirányzatait terhelő kötelezettségek esetén, a költségvetési szerv vezetője köteles olyan szerződést kötni a költségvetési szerv nevében, amely lehetőséget biztosít a szerződés hátrányos jogkövetkezmények nélküli módosítására, ha az önkormányzat az adott költségvetési évben nem tudja biztosítani a költségvetési szerv részére az általa több évre megkötött szerződés kiadási fedezetét.

11. §

(1) A költségvetési szervek a költségvetési kiemelt kiadási előirányzataik között, valamint a dologi kötött kiadási előirányzataik között csak az irányító szerv vezetőjének előzetes jóváhagyásával csoportosíthatnak át. A költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítása vagy előirányzat átcsoportosítása, az önkormányzatot terhelő többlettámogatási igényt sem a tárgyi évben, sem az azt követő években nem eredményezhet.

(2) A költségvetési szervek a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak az irányító szerv vezetőjének előzetes jóváhagyásával módosíthatják a bevételi és a kiadási előirányzataikat.

(3) Nincs szükség az irányító szerv vezetőjének előzetes jóváhagyására a működési vagy a felhalmozási célú átvett pénzeszközök esetén történő előirányzat módosítás végrehajtásához, azonban a költségvetési szerv vezetője ebben az esetben tájékoztatni köteles a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát az általa végrehajtott előirányzat módosításról.

(4) Az irányító szerv vezetőjének előzetes engedélye szükséges a költségvetési szervek elemi költségvetéseiben megtervezett, személyi juttatások kiemelt kiadási előirányzatát növelő, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Ávr.) 43. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő saját hatáskörű előirányzat átcsoportosításuk végrehajtásához.

12. §

(1) A költségvetési szervek a saját bevételeik között kötelesek megtervezni különösen az intézményi ellátás díját, az alkalmazottak térítését, amely étkeztetés esetében: a köznevelési költségvetési szerveknél az ellátotti nyersanyagnormával azonos, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást biztosító költségvetési szerveknél, a kulturális költségvetési szerveknél, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szerveknél pedig DMJV Idősek Háza háromszori étkeztetésre megállapított nyersanyagnormát kell alkalmazni. (A tervezett bevétel és Áfa vonzata együttesen szerepel a bevételek között.) Egy alkalmazott részére nyújtott természetbeni kedvezmény havi összege nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített juttatásokra megállapított (és e juttatásokkal együtt számított) kedvezményes adózású értékhatárt.

(2) Az étkeztetésről és az igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet) hatálya alá tartozó költségvetési szervek alkalmazottai esetében az étkezéshez szorosan kapcsolódó munkakörben dolgozókat megillető hozzájárulást 2015. évre az önkormányzat a rezsiköltség + nyersanyagnorma 20%-a mértékben határozza meg. A költségvetési szervek kötelesek a hozzájárulással érintett dolgozói körről és létszámáról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát előzetesen tájékoztatni. Az ellátotti étkeztetéssel összefüggő kiadások elszámolásánál (az általános forgalmi adó alapjaként) az étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet 3. mellékletében felsorolt költségvetési szervek, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szervek a nyersanyagnormát, valamint rezsiköltségként a nyersanyagnorma 68%-át veszik alapul. A természetbeni kedvezmény összegére az (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

13. §

A költségvetési szervek kötelesek a havi pénzforgalmi jelentésüket, tárgyhót követő hónap 15-ig a saját hatáskörükben végrehajtott előirányzat-módosításokkal és átcsoportosításokkal együtt a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályára eljuttatni. Amennyiben a saját hatáskörű előirányzat-módosítás vagy átcsoportosítás a személyi juttatás előirányzatát is növeli, úgy annak szöveges indokolása is szükséges.

4. A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök

14. §

(1) A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján, az e rendeletben megtervezett bevételi és kiadási előirányzatok módosítási jogát, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át.

(2) A Közgyűlés az Ávr. 43/A. § (2) bekezdése alapján, az önkormányzat költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át. A polgármester a költségvetési kiemelt kiadási előirányzatot csak az érintett címen, alcímen, jogcímen, feladaton belül csoportosíthatja át.

(3) A Közgyűlés az általános tartalékkal és a céltartalékkal való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester az általános tartalékon és a céltartalékon megtervezett előirányzatokat jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatokra vagy a költségvetési szervek kiadási előirányzataira.

(4) A polgármester által végrehajtott előirányzat módosítások és átcsoportosítások csak az adott költségvetési évben érvényesülő (egyszeri) hatással bírhatnak, a következő költségvetési évek előirányzatait nem érinthetik. A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva nem állapíthat meg új bevételi vagy kiadási előirányzatot, és nem módosíthatja az előirányzatok megnevezését sem.

15. §

A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokkal kapcsolatos kiadásokon (5. melléklet 5. cím; 5.4. melléklet) (a továbbiakban: lakásalap) meghatározott felhasználási célok megvalósításával összefüggő egyéb döntések jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester e jogkörében dönt a lakásalap terhére megvalósuló pénzeszköz átadásról, és a lakásalap tárgyévi felhasználási céljai között be nem tervezett, év közben felmerülő kiadások fedezetének megjelöléséről.

16. §

(1) Az Ávr. 75. § (4) bekezdés a) pontja alapján, a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy – a pályázat benyújtásáról, és a saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés hiányában – az önkormányzat által Magyarország központi költségvetésében megtervezett előirányzatokra benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében, az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás rendelkezésre állásáról azzal, hogy a nyertes pályázat támogatási szerződésének megkötéséhez közgyűlési döntés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján, amennyiben a saját forrás biztosítása az önkormányzat tárgyévi költségvetésében megtervezett központi kezelésű feladatokon rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzatok átcsoportosításával nem oldható meg, a polgármester a saját forrás rendelkezésre állása érdekében jogosult a 14. § (3) bekezdés alapján az általános tartalékról vagy a céltartalékról átcsoportosítani a szükséges saját forrás összegét a kötelezettség-vállalással érintett kiadási előirányzat javára.

^[5](3) A Közgyűlés által a rendeletben meghatározott sportcélú előirányzatok terhére, a sportról szóló 53/2005. (XII. 9.) Kr. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján nyújtható támogatások, valamint a Civil, Kulturális és Ifjúsági „Alap” terhére nyújtható támogatások odaítéléséről a polgármester dönt.

17. §

^[6](1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Közgyűlés a polgármesterre ruházza az önkormányzat finanszírozási bevételeivel és kiadásaival összefüggő előirányzat-módosítás, az önkormányzat finanszírozási kiadási előirányzatai közötti átcsoportosítás, valamint az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett költségvetési kiadások és az önkormányzat finanszírozási kiadásai közötti átcsoportosítás jogát.

(2) Az előző évi maradvány megállapítása, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsorolt, az önkormányzat számára finanszírozási bevételt vagy kiadást jelentő hatáskörök esetében az előirányzat-módosítás és előirányzat-átcsoportosítás a Közgyűlés hatásköre.

18. §

Az önkormányzat fizetőképességének és a költségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében a polgármester jogosult a központi kezelésű feladatok és a költségvetési szervek kötelezettséggel nem terhelt szabad költségvetési kiadási előirányzatait zárolni. A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő költségvetési kiadási előirányzat csökkentéséről, átcsoportosításáról, módosításáról legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően a polgármester dönt.

19. §

Az önkormányzat fizetési számláján és a hozzá kapcsolódó alszámlákon lévő szabad pénzeszközök - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások, valamint a letéti számla forgalmának kivételével - az önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódó betétlekötésre szolgáló alszámlán betétként leköthetők. A betétlekötésről való döntés jogát a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

20. §

A Közgyűlés a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt éves szinten az 1. § (5) bekezdése szerinti mérlegfőösszeg kétszeresében állapítja meg az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett kiadási előirányzatok esetében.

5. Vegyes rendelkezések

21. §

E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási előirányzatok tartalmazzák a 2015. évi átmeneti gazdálkodásról szóló 41/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet felhatalmazása alapján beszedett bevételek és teljesített kiadások előirányzatait is.

22. §

A Polgármesteri Hivatal felsőfokú iskolai és középiskolai végzettségű köztisztviselőit 2015. tárgyévben (2015. január 1-től 2015. december 31-ig) illetménykiegészítés illeti meg, melynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének 10 %-a.

23. §

A Közgyűlés 2015. évre a Pro Urbe díj összegét nettó 150.000 Ft-ban, a Csokonai-díj, a Hatvani-díj, a Hajós Alfréd díj, a Sajtódíj, a Borsos József Nívódíj, a Debrecen Város Kiváló Pedagógusa díj és a Debrecen Város Közoktatásért díj összegét díjazottanként nettó 125.000 Ft-ban határozza meg. A Kölcsey Ferenc ösztöndíj munkáltatói járulékokkal és SZJA-előleggel együtt számított bruttó összege 2.500.000 Ft.

24. §

Az önkormányzat költségvetésének terhére, támogatási megállapodások alapján folyósított, pénzbeli támogatások felhasználását és a felhasználásról adott számadást ellenőrizni kell. Az „Éves ellenőrzési munkatervbe” be kell építeni azoknak a szervezeteknek az ellenőrzését, amelyek az önkormányzat tárgyévi költségvetéséből 500.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű pénzbeli támogatásban részesültek.

^[7]25. §

^[8](1) Az Áht. 109. § (6) bekezdés alapján, a kiadások készpénzben történő teljesítésére:

a) az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (kivéve a Polgármesteri Hivatalt) házipénztárában a „K3. Dologi kiadások” rovat alá tartozó kiadások esetében;

b) az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal házipénztárában a „K123. Egyéb külső személyi juttatások” rovat és a „K3. Dologi kiadások” rovat alá tartozó kiadások, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet által meghatározott kisértékű tárgyi eszközök beszerzése esetében

van lehetőség, amennyiben nincs mód a banki átutalással történő teljesítésre.

(2) Az önkormányzat házipénztára biztosítja a debreceni székhelyű helyi nemzetiségi önkormányzatok számára történő készpénzfelvétel lehetőségét is az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok szerint.

26. §

(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzatot megillető követelésről lemondani a Pénzügyi Bizottság jogosult.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveket megillető, a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő összegű követelésről lemondani a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjének döntéséről a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni kell.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervet megillető követelés összege eléri vagy meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés értékhatárát, a követelésről való lemondásról a Pénzügyi Bizottság jogosult dönteni.

(4) A Pénzügyi Bizottság e §-ban foglalt döntéseiről a Közgyűlést tájékoztatni kell a zárszámadási rendelet előterjesztésében.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során követelésről akkor lehet lemondani, ha a követelésről való lemondás az önkormányzat vagy a költségvetési szerv számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. A követelésről való lemondás során a döntéshozó köteles indokolással ellátni döntését.

6. Záró rendelkezések

27. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

28. §

(1) Az egyes anyakönyvi események engedélyezésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 13/2011. (III. 17.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete helyébe e rendelet 8. melléklete lép.

(2) A Rendelet szabályait a már bejelentett, de e rendelet hatálybalépésének napját követően sorra kerülő anyakönyvi események tekintetében is alkalmazni kell.

29. §

Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III.6.) Kr. rendelet 33/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Jelen § alapján megkötött bérleti szerződés a bérlő kérelmére legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 12 hónappal hosszabbítható meg, amennyiben a bérlő nem tudja a bérleti jogviszony időtartama alatt megoldani lakhatását és a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.”