Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése

az 1-13. §-ok, valamint a 17. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében,

a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 58. § (2) bekezdés g) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Egészségügyi és Szociális Bizottsága véleményének kikérésével,

a 14-16. §-ok tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131. § (1) bekezdésében és a 151. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. §

(1) A települési támogatások helyi szabályairól szóló 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § 5. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:]

„a) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül bekövetkezett hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,”

(2) A R1. 6. § 6. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[6. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető helyzet különösen:]

„b) krónikus betegség miatt bekövetkezett a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belüli gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás),”

(3) A R1. 6.§ 6. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető helyzet különösen:]

„e) a kérelem benyújtását megelőző 60 napon belül bekövetkezett, a lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (különösen tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás), vagy meghibásodás (különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás).”

2. §

(1) A R1. 7. § (1) bekezdése a) – b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A polgármester kérelemre lakásfenntartási támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez feltéve, hogy]

„a) a háztartásban élők egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a 73.500.-Ft-ot és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,

 b) egyedülélő esetén a 83.000.- Ft-ot és vagyona nincs.”

(2) A R1. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A lakásfenntartási támogatás összege:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosult esetében 5.000.- Ft/hó,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultnak 5.500.- Ft/hó.”

3. §

(1) A R1. 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgármester adósságcsökkentési támogatást állapít meg azon személy részére, akinek:]

„a) az adóssága együttesen meghaladja a 30.000.-Ft-ot, de nem haladja meg a 300.000.- Ft-ot, és”

(2) A R1. 12. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[12. § (1) A polgármester adósságcsökkentési támogatást állapít meg azon személy részére, akinek:]

„e) egy fős háztartás esetén a használatában lévő lakása, vagy lakásként használt nem lakáscélú helyisége legfeljebb 60 m2 alapterületű, kertes családi háza legfeljebb 80 m2 alapterületű. Több fős háztartás esetén személyenként további legfeljebb 6 m2-rel növelt mértékű, de az alapterület a 120 m2-t nem haladja meg és”

(3) A R1. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke:

„a) amennyiben az igénylő háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

aa) az 54.700.-Ft-ot nem haladja meg, az adósság 75%-a,

ab) a 62.000.-Ft-ot nem haladja meg, az adósság 60%-a,

ac) a 73.500.-Ft-ot nem haladja meg, az adósság 50%-a.

2. egyedülélő esetén, amennyiben a havi jövedelem a

ba) 65.500.-Ft-ot nem haladja meg, az adósság 75%-a,

bb) a  72.100.-Ft-ot nem haladja meg, az adósság 60%-a,

bc) a 83.000.-Ft-ot nem haladja meg, az adósság 50%-a.”

4. §

A R1. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja ugyanazon lakcímre

1. az adósságcsökkentési támogatás lezárásától, vagy a (2) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti megszüntetésétől számított 12 hónapon belül,
2. az adósságcsökkentési támogatás (2) bekezdés b) – c) pontja szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül

nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.”

5. §

A R1. 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(4) A kérelmező rendkívüli élethelyzetére tekintettel a 17. § (2) bekezdésében, valamint a 18.§ (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételektől 125.000.-Ft-ig a döntéshozó eltérhet.”

6. §

(1) A R1. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Rászorultsági alapon pénzbeli időszaki támogatás adható annak a személynek, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 49.500.-Ft-ot, egyedülélő, vagy egyedülálló esetén a 66.500.-Ft-ot.”

(2) A R1. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgármester azon család részére, amelyben hármas, vagy többes ikrek születnek, és a család egy főre számított havi jövedelme a 83.000.-Ft-ot nem haladja meg, a gyermekek három éves koráig (gyermekenként) nevelési támogatásként havonta 8.000.- Ft-ot állapít meg.”

7. §

A R1. 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Pénzbeli eseti támogatás hivatalból vagy kérelemre állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 46.500.- Ft-ot, egyedülélő, vagy egyedülálló eseten a 61.500.-Ft-ot.

(2) A pénzbeli eseti támogatás összege minimum 4300.- Ft, maximum 120.000.- Ft, a 6.§ 6. e) pontjában szabályozott esetben maximum 300.000.- Ft.”

8. §

A R1. 20. § (1) - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A temetési költségek megfizetéséhez temetési támogatás állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az 57.000.-Ft-ot, egyedülélő, vagy egyedülálló esetén a 73.500.-Ft-ot és

1. az elhunyt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy erre egyébként nem volt köteles, vagy
2. aki tartásra köteles volt, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési támogatásban részesíthető továbbá az a szülő, gondviselő, aki 14. életévét be nem töltött elhunyt gyermek eltemettetéséről gondoskodott, és a családban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a 83.000.-Ft-ot.

(3) A temetési támogatás összege:

1. amennyiben a család egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a
   45.900.- Ft-ot, egyedülélő, vagy egyedülálló esetében a 43.200.-Ft-ot, a támogatás mértéke 50.000.-Ft;
2. amennyiben a család egy főre számított havi jövedelme 45.901.-Ft és 52.400.-Ft között van, egyedülélő, vagy egyedülálló esetében 43.201.-Ft és 61.500.-Ft között van, a támogatás mértéke 40.000.-Ft;
3. amennyiben a család egy főre számított havi jövedelme 52.401.-Ft és 57.000.-Ft között van, egyedülélő, vagy egyedülálló esetében 61.501.-Ft és 73.500.-Ft között van, a támogatás mértéke 25.000.- Ft.”

9. §

(1) A R1. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kelengyetámogatás állapítható meg a Debrecenben élő édesanyának gyermeke születésekor, amennyiben a család egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a 66.500.- Ft-ot.”

(2) A R1. 20/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A támogatás mértéke gyermekenként 20.000.-Ft, amelyet a döntést követő 15 napon belül kell folyósítani.”

10. §

A R1. 20/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 18. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő jogosultnak iskolakezdési támogatás állapítható meg, feltéve, hogy a család legalább egy nappali oktatás rendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket nevel. Az iskolakezdési támogatás összege nappali oktatás rendje szerint tanulmányokat folytató gyermek esetén gyermekenként 6.000.-Ft, három vagy több, nappali oktatás rendje szerint tanulmányokat folytató gyermek esetén 15.000.-Ft.”

11. §

(1) A R1. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyógyszertámogatás biztosítható annak a személynek, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 66.500.-Ft-ot, egyedülélő, vagy egyedülálló személy esetén a 73.500.-Ft-ot. A támogatás iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.”

(2) A R1. 21. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Gyógyszertámogatás egy naptári évben legfeljebb hat alkalommal állapítható meg.”

12. §

A R1. 24. § (1) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[24. § (1) A polgármester a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetéséhez támogatást állapít meg

a) a 70. életévét betöltött, egyedül élő jogosultnak, vagy ha a jogosult kizárólag házastársával, élettársával, bejegyzett élettársával, szülőjével, 70. életévét betöltött gyermekével, kiskorú gyermekével, fogyatékossági támogatásban vagy emelt összegű családi pótlékban részesülő egyenesági hozzátartozójával, vagy testvérével él közös háztartásban. A támogatás abban az esetben illeti meg a kérelmezőt, ha a lakást kizárólag az előzőekben felsorolt személyek használják, valamint közszolgáltatási díj tartozásuk a közszolgáltatónál nincs feltéve, hogy]

„aa) a háztartásban élők egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg a 90.000.-Ft-ot,

ab) egyedülélő esetén a 119.500.-Ft-ot, „

13. §

A R1. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26.§ Debrecen Város Napján (április 11-én) elsőként Debrecenben született, és itt élő gyermek édesanyjának, amennyiben a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 200.000.-Ft-ot, támogatás állapítható meg. Az eljárás hivatalból indul. A támogatás mértéke 150.000.-Ft.”

14. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által szabályozott pénzbeli, és természetben nyújtott ellátások helyi szabályainak végrehajtásáról szóló 6/2006. (II. 24.) rendelet (továbbiakban: R2.) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131. § (1) bekezdésében és a 151. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:”

15. §

(1) A R2. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Tehetséges tanulók támogatása állapítható meg - az Önkormányzat költségvetésében e célra elkülönített összeg erejéig - az 5. évfolyamtól kezdődően a középfokú nevelés-oktatás utolsó évfolyamát vagy a szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés utolsó évfolyamát megelőző évfolyamig bezárólag annak a Debrecenben bejelentett lakóhellyel rendelkező tanulónak, akinek a pályázat benyújtását közvetlenül megelőző már befejezett két tanévben a tanulmányi átlaga eléri a 4,5-et, valamint

a) a Magyarország, és a szakminisztériumok hivatalos lapjaiban meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjében az első 10 helyezés valamelyikét elérte, vagy

b) nemzetközi vagy országos szakszövetségi sportverseny, vagy diákolimpia országos döntőjében, illetve országos művészeti verseny döntőjében az első 6 helyezés valamelyikét elérte, vagy

c) a pályázat benyújtásának napján a Gyvt. alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és a hátrányos, halmozotton hátrányos helyzet fennáll.”

(2) A R2. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 83.000.- Ft-ot.”

(3) A R2. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A támogatás mértéke 10 hónapon keresztül:

1. az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogosult esetében havi 10.000.- Ft,
2. az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogosult esetében havi 5.000.- Ft.”

16. §

(1) A R2. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A díjkedvezmény mértéke:

a) nevelési oktatási intézményben igénybe vett gyermekétkeztetés esetén:

aa) gyermekét egyedül nevelő szülő, illetve család esetén az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az 52.500.-Ft-ot, 100%-os díjkedvezményben részesül,

ab) gyermekét egyedül nevelő szülő, illetve család esetén az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 61.500.-Ft-ot, 50%-os díjkedvezményben részesül,

b) fogyatékos gyermekek nappali ellátása keretében igénybe vett gyermekétkeztetés esetében a kérelmező 100%-os díjkedvezményben részesül, amennyiben a családban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 61.500.-Ft-ot

azzal, hogy amennyiben a gyermeket egyéb jogcímen normatív térítési díjkedvezmény illeti meg, a díjkedvezmény a normatív térítési díjkedvezményen felüli térítési díjra vonatkozik.”

(2) A R2. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Bölcsődék, nevelési-oktatási intézmények esetében a nevelési, oktatási időszak kezdetétől az részesülhet díjkedvezményben, aki a kérelmét a díjkedvezménnyel érintett nevelési-oktatási évet megelőző július 1. napja és augusztus 31. napja között nyújtja be. A fogyatékosok nappali ellátásában részesülők a díjkedvezmény megállapítása iránti kérelmet folyamatosan benyújthatják.”

(3) A R2. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nevelési-oktatási év megkezdésének napján (szeptember 1. napja) vagy azt követően benyújtott kérelemre a díjkedvezményt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától

a) bölcsődék és nevelési-oktatási intézmények esetében a nevelési-oktatási év végéig,

b) fogyatékos gyermekek nappali ellátása esetében a jogviszony végéig, de legfeljebb 1 évre

kell megállapítani.”

17. §

Hatályát veszti a R1. 20. § (5) bekezdése.

18. §

Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.