Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk
(2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk
(1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 24. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat költségvetésének főösszege

1. §

(1) E rendelet forintban (a továbbiakban: Ft) tartalmazza a bevételi és kiadási előirányzatok összegeit.

(2) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2020. évi mérlegét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az önkormányzat 2020. évi költségvetésének költségvetési egyenlegét az alábbiak szerint állapítja meg:

a) működési költségvetését 43.458.708.630 Ft bevételi, és 60.443.001.598 Ft kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi működési bevételek és működési kiadások különbözeteként a működési költségvetés egyenlegét 16.984.292.968 Ft hiánnyal,

b) felhalmozási költségvetését 15.950.003.957 Ft bevételi, és 73.546.665.222 Ft kiadási előirányzattal, valamint a tárgyévi felhalmozási bevételek és kiadások különbözeteként a felhalmozási költségvetés egyenlegét 57.596.661.265 Ft hiánnyal,

összességében a tárgyévi költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési előirányzatok egyenlegét 74.580.954.233 Ft hiánnyal fogadja el.

(4) A Közgyűlés megállapítja, hogy az önkormányzat 2020. évi költségvetésében az előző évi maradványt is tartalmazó finanszírozási bevételek és a finanszírozási kiadások különbözeteként a finanszírozási előirányzatok egyenlege 74.580.954.233 Ft többletet mutat.

(5) Az önkormányzat a 2020. évi költségvetés egyensúlyának biztosításához szükséges felhalmozási, fejlesztési célú külső finanszírozású forrás összegét 2.500.000.000 Ft-ban állapítja meg, amelynek fedezetét hitel felvételével biztosítja.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott 2019. évi maradvány elsődlegesen működési célt szolgál azáltal, hogy a működési költségvetés (3) bekezdés a) pontjában kimutatott hiányát fedezi.
A 2019. évi maradvány fennmaradó része és az (5) bekezdés szerinti külső finanszírozású forrás a (3) bekezdés b) pontjában kimutatott felhalmozási költségvetés hiányát fedezi.

(7) A Közgyűlés a (3)-(6) bekezdések alapján, az önkormányzat 2020. évi költségvetését összességében 160.996.869.313 Ft mérlegfőösszeggel fogadja el.

2. §

A költségvetési bevételek kiemelt előirányzatonkénti megbontását a 2. melléklet, további részletezését a 2.1., 2.2., 2.3., 2.4., 2.5., 2.6., 2.7., 2.8., 2.9. melléklet tartalmazza.

3. §

Az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szervek) költségvetési és finanszírozási bevételeit a Közgyűlés a 3. melléklet szerint, a költségvetési szervek költségvetési kiadásait a 4. és 4.1. melléklet szerint állapítja meg.

4. §

(1) A Közgyűlés a költségvetési kiadásokon belül az önkormányzat központi kezelésű feladatait – amely a költségvetési szervekhez nem rendelt feladatok költségvetési kiadási előirányzatait tartalmazza – az 5. melléklet szerint állapítja meg, amelynek további részletezését az 5.1., 5.2., 5.3., 5.4., 5.5., 5.6., 5.7., 5.8., 5.9., 5.10., 5.11., 5.12., 5.13., 5.14., 5.15., 5.16., 5.17., 5.18., 5.19. melléklet rögzíti.

(2) A Közgyűlés az általános tartalék kiadási előirányzatát (5. melléklet 26. cím) 50.000.000 Ft összegben, a céltartalék kiadási előirányzatát (5. melléklet 27. cím, és az 5.19. melléklet) 512.668.480 Ft összegben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat finanszírozási bevételeit a 6. melléklet, a finanszírozási kiadásait a 7. melléklet tartalmazza.

(4) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait a 8. melléklet foglalja össze.

2. A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos általános szabályok

5. §

(1) Amennyiben az önkormányzat kezességet vállal, az államháztartásról szóló 2011. évi
CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (1) bekezdésében rögzített feltételeken túlmenően, az önkormányzati kezesség-vállalás legfeljebb csak a hitel, kölcsön felvételkori folyósítási árfolyamon számolt tőkéjére és annak kamatára terjed ki, nem vonatkozik az árfolyamkockázatokból eredő veszteségre, késedelmi kamatokra és a kezességgel biztosított adósság kezelésével kapcsolatos egyéb díjakra, költségekre.

(2) Az önkormányzat az általa vállalt kezességért díjat számít fel. A kezességvállalás éves díja megegyezik a kezességgel biztosított összeg és a Támogatásokat Vizsgáló Iroda által közzétett mindenkori diszkont kamatláb százalékban meghatározott értékének a szorzatával.

(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, amennyiben az önkormányzat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab.tv.) 10. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek alapján vállal kezességet a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság által vállalt kötelezettségek biztosítására.

6. §

A tárgyévi költségvetés végrehajtása során a folyamatos fizetőképesség biztosítása céljából – az önkormányzat által megkötött 2020. évi folyószámla-hitelszerződés rendelkezései alapján –, a pénzügyi szükségletekhez igazodva, év közben legfeljebb 2.500.000.000 Ft folyószámla-hitel vehető igénybe.

7. §

(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 4. pontja alapján, az önkormányzat által az alapítványok részére nyújtandó támogatások (források) összegeit elkülönített költségvetési kiadási előirányzatok tartalmazzák, az előirányzatok megnevezésében feltüntetve az alapítványok neveit.

(2) Amennyiben a költségvetés végrehajtása során, év közben olyan alapítványt kíván az önkormányzat támogatni, amelynek támogatása a költségvetési rendeletben nem került betervezésre az (1) bekezdés szerint, az alapítvány támogatásával kapcsolatos fedezet biztosításáról a polgármester dönt a 15. §-ban foglalt szabályok szerint, a támogatási döntést pedig a Közgyűlés jogosult meghozni. Ha alapítvány által az önkormányzat számára felajánlott forrás átvételére kerülne sor, az előirányzat-módosításról a Közgyűlés jogosult dönteni.

8. §

Ha az önkormányzat államháztartáson kívülről kap forrást, az átvett forrást a forrást átadó által meghatározott feltételek, célok és határidők szerint használja fel. A forrást átadó erre irányuló kikötése esetén, az átvett forrást elkülönített előirányzaton tartja nyilván a tárgyévi költségvetésben. Amennyiben tárgyéven belül nem történik meg az átvett forrás célhoz kötött maradéktalan felhasználása, az átvett forrás fel nem használt részét a maradvány szabályai alapján biztosítani kell a következő év költségvetési kiadásai között.

9. §

(1) Amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az önkormányzat által államháztartáson kívülre átadott forrás esetén a (2)-(5) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha az önkormányzat több költségvetési évet terhelő kötelezettséget vállal államháztartáson kívülre történő forrás átadására, a forrást átvevő köteles évenként elszámolni a forrás cél szerinti felhasználásáról. Részletekben történő folyósítás és részelszámolás kikötése esetén, a soron következő részlet folyósítására csak akkor kerülhet sor, ha a forrást átvevő az előző részlettel szabályszerűen elszámolt.

(3) Államháztartáson kívülre átadott forrás esetén írásbeli megállapodást kell kötni a forrást átvevővel. A megállapodásban rögzíteni kell különösen az átadott forrás felhasználási célját, a cél szerinti felhasználási kötelezettséget, a felhasználásról szóló elszámolás módját és határidejét. A forrást átvevő köteles igazolni, hogy nincs köztartozása, továbbá az önkormányzat – mint kedvezményezett – nevére szóló felhatalmazó levélben foglalt beszedési megbízást köteles saját számlavezető hitelintézetével kiállíttatni az államháztartáson kívülre átadott forrás esetleges visszafizetésének biztosítékaként.

(4) A polgármester jogosult az államháztartáson kívülre átadott forrás folyósítását felfüggeszteni, vagy a forrás átadásáról szóló megállapodást felmondani, amennyiben

a) a kiadás költségvetési fedezetét érintően bármilyen ok következtében az önkormányzat tárgyévi költségvetése módosításra, és a kiadás költségvetési fedezetének előirányzata zárolásra vagy más célra átcsoportosításra kerül; vagy

b) az Áht. 30. § (3) bekezdése alapján, a bevételi előirányzatok tervezettől történő elmaradása miatt, a kiadási előirányzatokat törvényi előírás alapján csökkenteni kell; vagy

c) az önkormányzat likviditási helyzete nem teszi lehetővé a forrás további folyósítását; vagy

d) a forrást átvevő a megállapodásban foglalt kötelezettségeit nem teljesíti.

(5) Amennyiben az önkormányzat támogatás jogcímén adott át forrást államháztartáson kívüli személy részére, és e személy bármilyen neki felróható szabálytalanság miatt a támogatás összegének visszafizetésére lett kötelezve, akkor további szankcióként, külön döntéssel e személy határozott időre, de legfeljebb 3 évre kizárható az önkormányzat támogatási rendszeréből. A kizárás időbeli hatálya alatt a kizárt személy az önkormányzat támogatási forrásaiból nem részesülhet. A kizárásról a polgármester dönt.

3. A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok

10. §

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés
g) pontja alapján, a jegyző e rendeletben megtervezett önkormányzati támogatást a tényleges szükségletekhez igazítva (teljesítésarányosan) biztosítja a költségvetési szervek részére, különös tekintettel a rendszeres személyi juttatás fedezetére, amely a havi csoportos utalással kerül biztosításra. A dologi kiadások fedezete havonta az éves előirányzat 1/12-e erejéig időarányosan finanszírozható, ettől nagyobb mértékű finanszírozás a költségvetési szerv megalapozott kérelme alapján folyósítható.

11. §

(1) A költségvetési szervek közfoglalkoztatás keretében akkor létesíthetnek munkaviszonyt a munkavállalóval, ha az irányító szerv vezetője az önkormányzat központi kezelésű feladatainak terhére a közfoglalkoztatással összefüggő önerőhöz szükséges forrást a költségvetési szerv részére átcsoportosította.

(2) A költségvetési szervek a Közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem tölthetik be, az ehhez kapcsolódóan jelentkező kiadási megtakarításokat kötelesek előirányzat zárolás vagy csökkentés céljából bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának.

(3) Azoknál a költségvetési szerveknél, amelyeknél közhatalmi bevétel teljesül, a költségvetési szerv létszámába tartozók jutalmazására összesen legfeljebb az adott költségvetési szerv költségvetésében megtervezett személyi juttatások eredeti kiemelt kiadási előirányzat összegének 15%-a fordítható.

(4) A költségvetési szervek által vállalt, több év előirányzatait terhelő kötelezettségek esetén, a költségvetési szerv vezetője köteles olyan szerződést kötni a költségvetési szerv nevében, amely lehetőséget biztosít a szerződés hátrányos jogkövetkezmények nélküli módosítására vagy megszüntetésére, ha az önkormányzat az adott költségvetési évben nem tudja biztosítani a költségvetési szerv részére az általa több évre megkötött szerződés kiadási fedezetét.

12. §

A költségvetési szervek saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítása vagy előirányzat átcsoportosítása, az önkormányzatot terhelő többlettámogatási igényt sem a tárgyévben, sem az azt követő években nem eredményezhet.

13. §

(1) A költségvetési szervek a saját bevételeik között kötelesek megtervezni különösen az intézményi ellátás díját, az alkalmazottak térítését, amely étkeztetés esetében a köznevelési költségvetési szerveknél az ellátotti nyersanyagnormával azonos, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást biztosító költségvetési szerveknél, a kulturális költségvetési szerveknél, valamint a szociális ellátást nyújtó költségvetési szerveknél pedig a DMJV Városi Szociális Szolgálat vonatkozásában háromszori étkeztetésre megállapított nyersanyagnormát kell alkalmazni. (A tervezett bevétel és áfa vonzata együttesen szerepel a bevételek között.)

(2) Az étkeztetésről és az igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet) hatálya alá tartozó költségvetési szervek alkalmazottai esetében az étkezéshez szorosan kapcsolódó munkakörben dolgozókat megillető hozzájárulást 2020. évre az önkormányzat a rezsiköltség
+ nyersanyagnorma 20%-a mértékben határozza meg. A költségvetési szervek kötelesek a hozzájárulással érintett dolgozói körről és létszámról a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályát előzetesen tájékoztatni. Az ellátotti étkeztetéssel összefüggő kiadások elszámolásánál (az általános forgalmi adó alapjaként) az étkeztetési térítési díjakról szóló rendelet 3. mellékletében felsorolt költségvetési szervek a nyersanyagnormát és rezsiköltségként a nyersanyagnorma 79%-át veszik alapul, a szociális ellátást nyújtó költségvetési szervek a nyersanyagnormát, valamint rezsiköltségként a szolgáltató által megajánlott nyersanyagnormára vetített rezsikulcs százalékát veszik alapul.

14. §

A költségvetési szervek az alapító okiratuk szerint meghatározott alaptevékenységük ellátásának fedezetére a 18. § (3) bekezdésben megnevezett kiadási előirányzat terhére támogatási igényt nem nyújthatnak be.

4. A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök

15. §

(1) A Közgyűlés az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján a bevételi és kiadási előirányzatok módosítási jogát, valamint az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át.

(2) A Közgyűlés az Ávr. 43/A. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza át. A polgármester a költségvetési kiemelt kiadási előirányzatot csak az érintett feladatcsoporton, címen, alcímen, jogcímen, feladaton belül csoportosíthatja át.

(3) A Közgyűlés az általános tartalékkal és a céltartalékkal való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester az általános tartalékon és a céltartalékon megtervezett előirányzatokat jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatokra vagy a költségvetési szervek kiadási előirányzataira.

(4) A polgármester által végrehajtott előirányzat módosítások és átcsoportosítások csak az adott költségvetési évben érvényesülő (egyszeri) hatással bírhatnak, a következő költségvetési éveket nem terhelheti.

(5) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva:

a) nem állapíthat meg új bevételi vagy kiadási előirányzatot,

b) nem módosíthatja az előirányzatok megnevezését,

c) a meghatározott felhasználási célhoz kötötten érkezett bevételek esetében a felhasználási célnak megfelelően rendelkezésre álló azonos összegű kiadási előirányzatokat más kiadási előirányzatokra nem csoportosíthatja át.

(6) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti kiadási előirányzatokon év végén rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzat a maradvány megállapítása és jóváhagyása során nem használható fel más célra.

16. §

A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokkal kapcsolatos kiadásokon (5. melléklet 6. cím; 5.5. melléklet) (a továbbiakban: lakásalap) meghatározott felhasználási célok megvalósításával összefüggő egyéb döntések jogát a polgármesterre ruházza. A polgármester e jogkörében dönt a lakásalap terhére megvalósuló pénzeszköz átadásról, és a lakásalap tárgyévi felhasználási céljai között be nem tervezett, év közben felmerülő kiadások fedezetének megjelöléséről.

17. §

(1) Az Ávr. 75. § (4) bekezdés a) pontja alapján, a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy – a pályázat benyújtásáról, és a saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés hiányában – az önkormányzat által Magyarország központi költségvetésében megtervezett előirányzatokra benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében, az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás rendelkezésre állásáról azzal, hogy a nyertes pályázat támogatási szerződésének megkötéséhez közgyűlési döntés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján, amennyiben a saját forrás biztosítása az önkormányzat tárgyévi költségvetésében megtervezett központi kezelésű feladatokon rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzatok átcsoportosításával nem oldható meg, a polgármester a saját forrás rendelkezésre állása érdekében jogosult a 15. § (3) bekezdés alapján az általános tartalékról vagy a céltartalékról átcsoportosítani a szükséges saját forrás összegét a kötelezettség-vállalással érintett kiadási előirányzat javára.

18. §

(1) Az önkormányzat a központi kezelésű feladatai között megtervezett, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtható, működési vagy felhalmozási célú, vissza nem térítendő vagy visszatérítendő pénzbeli támogatást támogatási szerződés alapján folyósítja a támogatottak részére.

(2) Amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott támogatási szerződés megkötését megelőzően a polgármester jogosult a támogatási döntést meghozni. Nem szükséges a polgármester külön döntése abban az esetben, ha az önkormányzat központi kezelésű feladatai között megtervezett, az (1) bekezdésben meghatározott, pályázati rendszeren kívüli pénzbeli támogatás összegét rögzítő kiadási előirányzat megnevezése tartalmazza a támogatott szervezet nevét.

(3) Az e rendeletben megtervezett Civil, Kulturális és Ifjúsági „Alap” (5. melléklet 18. cím) kiadási előirányzatának legfeljebb 70%-a pályázati úton kerülhet felhasználásra. A fennmaradó kiadási előirányzat terhére a polgármester pályázati rendszeren kívül, egyedi támogatások odaítéléséről dönthet.

19. §

(1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Közgyűlés a polgármesterre ruházza az önkormányzat finanszírozási bevételeivel és kiadásaival összefüggő előirányzat-módosítás, az önkormányzat finanszírozási kiadási előirányzatai közötti átcsoportosítás, valamint az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett költségvetési kiadások és az önkormányzat finanszírozási kiadásai közötti átcsoportosítás jogát.

(2) Az előző évi maradvány megállapítása, valamint a Mötv. 42. §-ában felsorolt, az önkormányzat számára finanszírozási bevételt vagy kiadást jelentő hatáskörök esetében az előirányzat-módosítás és előirányzat-átcsoportosítás a Közgyűlés hatásköre.

(3) A Közgyűlés a külső finanszírozású forrás (hitel) igénybevételével összefüggő alábbi hatásköröket átruházza a polgármesterre:

a) a Kormány előzetes hozzájárulásának megkérését, ha az adósságot keletkeztető ügylet tárgya szerint szükség van a Kormány előzetes hozzájárulására, és az ügylet értéke eléri, vagy meghaladja a Stab.tv. alapján számított értékhatárt,

b) a hitelt nyújtó hitelintézet kiválasztását (az ajánlatok értékelését),

c) a b) pont szerint kiválasztott hitelintézettel történő hitel- és kölcsönszerződés megkötését.

20. §

Az önkormányzat fizetőképességének és a költségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében a polgármester jogosult a központi kezelésű feladatok és a költségvetési szervek kötelezettséggel nem terhelt szabad költségvetési kiadási előirányzatait zárolni. A zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő költségvetési kiadási előirányzat csökkentéséről, átcsoportosításáról, módosításáról legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően a polgármester dönt.

21. §

Az önkormányzat fizetési számláján lévő szabad pénzeszköz az önkormányzat fizetési számlájához kapcsolódó betétlekötésre szolgáló alszámlán betétként leköthető. A betétlekötésről való döntés jogát a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át. A letéti számla és a 15. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott kiadási előirányzatokhoz tartozó számlák és alszámlák egyenlege betétlekötés céljára nem vehetők igénybe.

22. §

A Közgyűlés a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt éves szinten az 1. § (7) bekezdése szerinti mérlegfőösszeggel azonos összegben állapítja meg az önkormányzat központi kezelésű feladatain megtervezett kiadási előirányzatok esetében.

5. Egyéb gazdálkodási szabályok

23. §

(1) E rendelettel elfogadott eredeti bevételi és kiadási előirányzatok tartalmazzák a 2020. évi átmeneti gazdálkodásról és a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló 13/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 42/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet felhatalmazása alapján beszedett bevételek és teljesített kiadások előirányzatait is.

(2) A rendelet mellékletei tájékoztató adatként tartalmazzák a bevételi és kiadási előirányzatokhoz tartozó önkormányzati ASP rendszerben használandó részletező kódokat.

24. §

(1) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői számára az illetményalap 2020. január 1. napjától

52.250 Ft.

(2) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit 2020. január 1. napjától:

1. felsőfokú iskolai végzettség esetén 33 %,

2. érettségi végzettség esetén 20 %

mértékű illetménykiegészítés illeti meg.

25. §

1. A Közgyűlés 2020. évre:

1. a Pro Urbe díj összegét díjazottanként nettó 300.000 Ft-ban,

2. a Cívis Talentum ösztöndíj összegét díjazottanként nettó havi 50.000 Ft-ban,

3. a Békessy Béla sportösztöndíj összegét díjazottanként legfeljebb havi bruttó 250.000 Ft-ban,

4. az a)-c) pontban nem említett önkormányzati alapítású díjak esetében a díjak összegét díjazottanként nettó 200.000 Ft-ban

határozza meg.

(2) A Kölcsey Ferenc ösztöndíj járulékokkal és SZJA-előleggel együtt számított bruttó összege 2.500.000 Ft.

26. §

Az önkormányzat költségvetésének terhére, támogatási szerződés alapján folyósított, pénzbeli támogatások felhasználását és a felhasználásról adott számadást ellenőrizni kell. Az „Éves ellenőrzési munkatervbe” be kell építeni azoknak a szervezeteknek az ellenőrzését, amelyek az önkormányzat tárgyévi költségvetéséből 500.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó összegű pénzbeli támogatásban részesültek.

27. §

(1) Az Áht. 109. § (6) bekezdés alapján, a kiadások készpénzben történő teljesítésére:

a) a költségvetési szervek házipénztárában „K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek” elnevezésű rovatból a közfoglalkoztatásban résztvevők bére, a „K3. Dologi kiadások” kiemelt kiadási előirányzat alá tartozó rovatok, valamint az államháztartás számviteléről szóló
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet által meghatározott kisértékű tárgyi eszközök beszerzése esetében;

b) az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a Debreceni Intézményműködtető Központ házipénztárában az a) pontban felsorolt esetekben és a „K123. Egyéb külső személyi juttatások” rovat alá tartozó kiadások esetében

van lehetőség, amennyiben nincs mód a banki átutalással történő teljesítésre.

(2) A költségvetési szervek az (1) bekezdés szerinti kiadások készpénzben történő teljesítésének választása esetén az önkormányzattól nem igényelhetnek többlettámogatást a készpénzes kifizetéssel együtt járó költségekre.

28. §

(1) Az Áht. 36. § (5a) bekezdése alapján, amennyiben az önkormányzat nevében tervezett kötelezettségvállalás több költségvetési évet terhel vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére történik, és a tervezett kötelezettségvállalás teljes időtartamára vonatkozó nettó összege eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, a költségvetési fedezet biztosítására vonatkozó előzetes kötelezettségvállalásra a Közgyűlés jogosult.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a több költségvetési évet terhelő kötelezettségvállalás fedezetét európai uniós vagy hazai költségvetési forrásból származó támogatás képezi, és a támogatási cél megvalósításához szükséges saját forrás az esedékesség szerinti költségvetési évben az önkormányzat tárgyévi költségvetésében rendelkezésre álló szabad kiadási előirányzatok átcsoportosításával biztosítható.

6. Záró rendelkezések

29. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.