Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendeletének indokolása

a településkép védelméről

Hatályos: 2023. 06. 23

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.06.23.

a településkép védelméről

Részletes indokolás

Az 1–37. §-hoz

A településképi arculati kézikönyv

Az új településképi arculati kézikönyvben (a továbbiakban: kézikönyv) – mely a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 25. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban szemléletformáló célt szolgál – a Korm. rendelet 25. § (4) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeket követve mutatja be Debrecen kialakulásának történetét, a településképi szempontból meghatározó építészeti, műemléki, táji és természeti értékek, településképi jellemzőket, az általános településképet és fogalmazza meg azokat a javaslatokat, szempontokat, melyek megteremtik a településképi rendeletben foglalt egyedi és területi építészeti követelmények alapját.

A kézikönyv legjelentősebb újítása, hogy meghatározza a településképi szempontból eltérő karakterű területeket azok arculati jellemzőinek bemutatásával is. Az eltérő karakterű területek az alábbiak: városközponti, cívis, villanegyedi, intenzív lakóterületi, gazdasági és intézményterületek, átalakuló területek.

Az átalakuló karakter azon területeket, illetve településrendezési egységeket jelöli, melyeknél a korábbi területfelhasználás a városi fejlődési igény és a településszerkezetben elfoglalt helyüknél, jelentőségüknél fogva megszüntetésre javasoltak, és azok egységes építészeti koncepció szerinti beépítése szükséges.

Az eltérű karakterű területek meghatározásának jelentősége az, hogy ezen területek a Korm. rendelet 35. §- a alapján településképi szempontból meghatározó terültetnek minősülnek, melyek esetében – ahogyan azt a településképi rendelet tervezetének indokolásában bemutatjuk – az ide nem tartozó területekhez képest eltérő szabályok alkothatók.

A kézikönyv a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg az utcák, terek, közparkok, közkertek kialakítására is.

A településképi rendelet helyett a kézikönyvben kap helyet a közterületi vendéglátó-ipari teraszok és kioszkok kialakítására vonatkozó ajánlás is.

A kézikönyv gazdagon illusztrált, törekszik a jó példák minél szélesebb körű bemutatására és azt az ajánlásaiban foglalt informatív ábrák segítségével igyekszik közérthető módon bemutatni.

Településképi rendelet

A kézikönyv meghatározott ajánlások, javaslatok a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a végrehajtását biztosító kormányrendeletek keretei között került sor a helyi településképi szabályok meghatározására.

A rendelet I. Fejezete az általános rendelkezések körében a rendelet célját, hatályát és a rendelet alkalmazása, fogalmainak értelmezése során figyelembe veendő jogszabályok felsorolását tartalmazza. A fogalmak tekintetében nincs jelentős mértékű változás a hatályos szabályokhoz képest, jórészt pontosításra, az alkalmazást megkönnyítő egyszerűsítésre törekedtünk.

A rendelet II. Fejezete a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza Korm. rendelet 31. § (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályozási keretek között. A jelenleg hatályos rendelethez képest a 6. § (6) - (8) bekezdései pontosítják a védelem alá helyezésre vonatkozó eljárási szabályokat, mivel úgy rendelkeznek, hogy a védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság tesz javaslatot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) részére a főépítész által összeállított dokumentáció alapján.

A rendelet 7. §-a pontosítja a védett értéket jelölő táblára vonatkozó rendelkezéseket, meghatározza annak anyagát, méretét, elhelyezésének helyét, az elhelyezésére vonatkozó követelményeket. A 21. század követelményeinek megfelelően a táblán lévő információk ezentúl QR kód által is megjeleníthetők lesznek.

A rendelet III. Fejezete a településképi szempontból sajátos - helyi vagy területi védelem alatt álló, illetve a településképi szempontból meghatározó területeket tartalmazza.

A 10. § rögzíti, hogy a rendelet egyedi védelmet állapít meg az 1. mellékletben felsorolt építményekre, építményrészletekre, képzőművészeti alkotásokra és a hozzájuk tartozó földrészlet, telek egészére. E körben fontos, hogy a rendelet elfogadásával helyi egyedi védelem alá kerültek a

Bethlen utca 14. (hrsz.: 8267) szám,

Garai utca 28. (hrsz.: 8128) szám,

Kígyó utca 55. (hrsz.: 6822) szám,

Meszena utca 26. – Maróthi György utca 27. (hrsz.: 7244) szám és

Csapó utca 27. (hrsz.: 8467) szám

alatti ingatlanok, figyelemmel arra, hogy a szakértői dokumentumokban szereplő helytörténeti és építéstörténeti adatok alapján a helyi egyedi védelemre javasolt ingatlanokon álló építészeti- és helytörténeti értékkel rendelkező történeti épületek a XVII-XIX. századi Debrecenre jellemző építészeti alkotások, melyek a város helyi építészeti öröksége részének tekinthetők, így megőrzésük fontos feladat.

Az előzőekben megjelölt ingatlanok védelem alá helyezésének indokoltságát az alábbi táblázat részletezi:

	Cím	Megnevezés	Értékvizsgálat alapján megállapított védett építészeti értékek részletezése
1.	Bethlen utca 14. szám	Földszintes lakóház	az eklektikus utcai homlokzat és az épület tömegformálása;az alápincézés és a magasföldszint egymáshoz viszonyított homlokzati arányainak megtartása;az épület zártsorú kialakítása;az utcai homlokzat fal-nyílás rendje és annak aránya;az eklektikus díszítésű nagykapu;a téglaboltozatos pincék kialakítása;a homlokzati vakolatdíszek;a kváderezett pilaszterek kialakítása;a hármasával összefogott, négyzetes kialakítású padlásszellőzők;az ablakok alatt lévő kanellúrázott pilaszterekkel szegélyezett faltükrök;-a zárópárkány kialakítása és az azt alátámasztó kőkonzolok.
2.	Csapó utca 27. szám	Földszintes lakóház	tartószerkezetek, felmenő falazatok és födémek;az eredeti falnyílásrend kialakításának megtartása;a történeti értékű, eredeti nyílászárók kialakítása, osztása és aránya a földszinten és a pinceszinten;az eredeti padlóburkolatok a földszinten és a pinceszinten.
3.	Garai utca 28. szám	Földszintes lakóház homlokzata	az épület homlokzatainak eklektikus, jellegzetes udvarház kialakítása és a homlokzat teljes tömegformálása;a homlokzat fal-nyílás rendje és annak aránya;az utcafronton kilenc nyílástengelyre szervezett, minden tengely fölött oromzatszerűen kialakított, kiemelt timpanonok;a kapu homlokzati kialakítása;a lábazat és a magasföldszint egymáshoz viszonyított aránya;a magasföldszint téglaburkolatos kialakítása;az ablakok alatt elhelyezett szögletes ballusztrádsor;a földszinten osztópárkányként átfutó ablakpárkány kialakítása;az ablakok szélén lévő kanellúrázott pilaszterek;a díszes fríz kialakítása;a díszes attika kialakítása és a zárópárkány, valamint a konzolsor kialakítása;a homlokzat architektonikus részletképzései;- a különleges, kis sorozatú épületszobrászati díszek.
4.	Kígyó utca 55. szám	földszintes lakóház	Az épület külső megjelenése az archaikus cívisházak jellegzetességeit tükrözi. Az épület ereszmagasságával, tömegformálásával illeszkedik a Cegléd-Kígyó-Lorántffy utcák találkozásánál kialakult ősi tér utcaképébe. A tér körül meglévő védett Kígyó u. 42, Lorántffy u. 42 és 46 számú, valamint az itt álló nem védett épületekkel egy egységet alkot. Az épület védetté nyilvánítása indokolt. Felújítása, karbantartása szükséges. Javasolt az épület város számára történő visszavásárlása, benne „élő múzeum”, hagyományőrző közösségi tér létrehozása.
5.	Meszena utca 26. szám, illetve Maróthi György utca 27. szám	Földszintes lakóház	az utcai homlokzat kialakítása és az épület teljes tömegformálása;az alápincézés és a magasföldszint egymáshoz viszonyított arányának megtartása;az utcai homlokzat fal-nyílás rendje és annak arányai;az oromfal és annak ereszének kialakítása;- a Maróthy György utcai homlokzat zárt kerítésének kialakítása.

A hatályos településképi rendelet 6. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Közgyűlés 2023. június 22. napján tartott ülésének 2. napirendi pontjaként tárgyalt előterjesztés 1. melléklete ad tájékoztatást a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság döntéséről és tartalmazza a szükséges dokumentációt.

A helyi egyedi védelem a Domb utca 12., a Péterfia utca 38. és a Rákóczi utca 56. szám alatti épületek esetén megszüntetésre kerül, tekintettel arra, hogy ezen épületek már elbontásra kerültek.

A rendelet 11. §-a a Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésével és a kézikönyvvel összhangban állapítja meg a településképi szempontból meghatározó területeket.

A rendelet IV. Fejezete az egyedi építészeti településképi követelményeket határozza meg a Korm. rendelet 27. és 28. §-aiban meghatározott szabályozási keretekre figyelemmel. A szabályozás a helyi egyedi védelem alatt álló és a településképi szempontból meghatározó területek esetében a legrészletesebb, hiszen a Korm. rendelet úgy rendelkezik, hogy

a helyi egyedi védelem esetén területi építészeti követelmény nem állapítható meg, egyéb településképi követelmény megállapítható, míg

a településképi szempontból meghatározó területeknél bármilyen, a Korm. rendelet szerinti településképi követelmény megállapítható.

Erre tekintettel mind a helyi egyedi védelemmel érintett, mind a településképi szempontból meghatározó területeknél részletes szabályokat állapít meg a rendelet az építmények anyaghasználatára, tömegformálására és a homlokzati kialakítására. A 15. § az örökségvédelemmel érintett, a 16. § pedig a táj- és természetvédelemmel érintett területekre állapít meg településképi szabályokat, mely új elemnek tekinthető a hatályos szabályozáshoz képest.

A 17. § a településképi szempontból meghatározó területtel nem érintett és helyi egyedi védelem alatt sem álló ingatlanokra vonatkozó követelményeket határoz meg.

A hatályos rendelethez képest új elemként jelennek meg a 19. §-ban a zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó rendelkezések és meghatározásra kerülnek a városban telepíthető fásszárú növényfajok is.

A rendelet V. Fejezete a területei építészeti településképi követelményeket határozza meg, mely tulajdonképpen a helyi építészeti örökség területi védelmével érintett, valamint a településképi szempontból meghatározó területekre korlátozódik.

A rendelet VI. Fejezete a reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre, cég- és üzletjelzésekre, az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelményeket tartalmazza.

A reklámokra vonatkozóan a 21. § a Citylight, Cityboard elhelyezésének szabályait, az utasvárón történő reklámozást szabályozza, valamint kitér a kioszkokra, hirdetővitrinekre is. Ezen szabályok célja, hogy a reklámhordozók elhelyezése ne akadályozza a jármű- és gyalogos forgalmat, ne rontsa le az utcaképet és megvilágításukkal se okozzanak indokolatlan fényszennyezést.

A 27. §-ban új elemként jelenik meg a hatályos szabályokhoz képest a napelemek, napkollektorok elhelyezésére vonatkozó szabályozás, melynek indokoltságát az adja, hogy ezen eszközök iránt fokozott igény mutatkozik, így településképet befolyásoló jelentőségük sem elhanyagolható.

A rendelet VII. fejezete a településképi követelmények érvényesítésének eszközeit szabályozza. E körben a 29. §-ban szabályozásra kerül a településképi követelmények hatékonyabb megismerését és érvényesíthetőségét elősegítő településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció), melynek kérelemre történő igénybevétele során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára. A konzultáció kötelező abban az esetben, amennyiben a kérelemmel érintett ingatlan településképi szempontból meghatározó területen található és a tervezett építési tevékenység az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-ának hatálya alá tartozik.

A Helyi Építészeti- Műszaki Tervtanácsra működésére, eljárása vonatkozó adminisztratív, technikai jellegű, magasabb szintű jogszabályokban nem rendezett rendelkezések a 30. §-ban találhatók.

A településképi véleményezési eljárás esetében a 31. § (1) bekezdése hatáskörátruházást tartalmaz, mely szerint településképi véleményezési eljárásban a polgármester jár el. A 31. § (3) bekezdése részletesen meghatározza azokat a követelményeket, melyeket a Korm. rendeletben foglaltakon túl figyelembe kell venni a településképi vélemény kialakítása során.

A településképi bejelentési eljárás lefolytatásának hatáskörét a rendelet 32. § (1) bekezdésével a Közgyűlés a jegyzőre ruházza át, valamint meghatározza a rendelet a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának kötelező eseteit is.

A településképi kötelezési eljárás esetében a 33. § (3) bekezdése kötelezővé teszi a településképvédelmi bírság kiszabását, melynek összegéről a jogsértés súlyától és az elkövető jogállásától függően a 34. § rendelkezik a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (3) bekezdésében és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között.

A rendelet 35. §-a rendelkezik a hatálybalépésről, melynek értelmében a 34. § kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. § (5) bekezdése szerint bírságfizetési kötelezettséget megállapító jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie, ezért a rendelet közigazgatási bírság mértékét meghatározó 34. § -a 2023. július 10. napján lép hatályba.

Előzetes hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletezettségű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatást kell adni.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

1. a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

1. a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

2. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A rendeletalkotás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

A településképi rendelet megalkotása összhangban áll az Önkormányzat érdekével, a településkép alakítása, a helyi közösség és a város területén működő gazdasági szervezetek érdekeit szolgálja. Ez a város épített környezetének alakításával, rendjének kiszámítható szabályozásával az érintettek számára hosszú távon magasabb környezeti minőséget biztosít. A településképi rendelet alkotásával az Önkormányzat költségvetési terhei nem nőnek.

b) környezeti és egészségügyi következmények:

A településképi rendelet megalkotása környezeti és egészségügyi következményekkel nem jár.

c) A rendelet megalkotásának adminisztratív terheket befolyásoló hatása:

A településképi rendelet megalkotása jelentős adminisztratív teherrel nem jár.

d) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye:

A Korm. rendelet hatálybalépése, a magasabb szintű jogszabályoknak és a jogalkotási felhatalmazásban foglaltaknak megfelelő szabályozás kialakítása szükségessé tette az új településképi rendelet megalkotását, a jelenleg hatályos, a településkép védelméről szóló 45/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet már nem módosítható.

e) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A rendelet végrehajtása tekintetében felmerülő feladatok ellátásához a feltételek adottak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A Rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.