a.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2023. évi költségvetéséről szóló 2/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelet három fontosabb részből áll: a rendelet normaszövege, a bevételi és kiadási előirányzatok részletes bemutatása, valamint az egyéb tájékoztató és kiegészítő mellékletek. A normaszöveg alcímekre tagolva fogja össze az egy jogintézményt szabályozó szakaszokat. A rendelet normaszövege az alábbi alcímeket tartalmazza:

1. alcím: Az önkormányzat költségvetésének főösszege

2. alcím: A költségvetési gazdálkodással kapcsolatos általános szabályok

3. alcím: A költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok

4. alcím: A Közgyűlés által a polgármesterre átruházott hatáskörök

5. alcím: Egyéb gazdálkodási szabályok

6. alcím: Záró rendelkezések

és a rendelet-tervezet mellékletei.

b.) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 115. § (1) bekezdése alapján, a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. E törvényi szabályozással összhangban a Mötv. 68. § (4) bekezdése és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdés h) pontja alapján, a költségvetési rendeletben kell meghatározni azt az értékhatárt, ameddig a polgármester dönt a forrásfelhasználásról. A Mötv. 68. § (4) bekezdése előírja, hogy a polgármester a döntésről tájékoztatja a közgyűlést. Az értékhatár a rendelet 22. §-ában került meghatározásra.

c.) Debrecen MJV Önkormányzata a Mötv. 114. §-ának kötelező előírása alapján 2019. január 1-jétől csatlakozott a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszerhez (a továbbiakban: önkormányzati ASP rendszer). Költségvetési gazdálkodási szempontból az önkormányzati ASP rendszerbe kell rögzíteni többek között az önkormányzat nevében vállalt valamennyi kötelezettséget és követelést, az összes hozzá kapcsolódó számlát és egyéb pénzügyi bizonylatot, valamint e rendszerben történik meg a gazdasági események könyvelése és a vagyon nyilvántartása is. A költségvetési rendelet-tervezetben található bevételi és kiadási előirányzatok úgynevezett „részletező kódok” alapján kerülnek nyilvántartásba vételre az önkormányzati ASP rendszerben, ezért a költségvetési rendelet bevételeit és kiadásait tartalmazó mellékletek tájékoztató adatként tartalmazzák az előirányzatok részletező kódjait.

d.) Illetményalap és illetménykiegészítés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 131. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati tisztviselők illetménye alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A Kttv. 133. § (1) bekezdése alapján az alapilletményt az egyes besorolási osztályok fizetési fokozataihoz tartozó szorzószámok és az illetményalap szorzata határozza meg.

A Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 65. § (1) bekezdése a köztisztviselők illetménye alapjául szolgáló illetményalapot 2023. évre - a 2008 óta változatlan összegben - 38.650 Ft-ban állapította meg. Ugyanakkor e jogszabályhely (6) bekezdése felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy 2023. évben a képviselő-testület polgármesteri hivatala köztisztviselői vonatkozásában magasabb illetményalapot állapítson meg rendeletben, saját forrás terhére.

A Kttv. 234. § (3) és (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletében tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg. Az illetménykiegészítés mértéke felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén legfeljebb az alapilletmény 40%-a, érettségi végzettségű köztisztviselő esetén legfeljebb az alapilletmény 20% lehet.

2023. január 1. napján hatályba lépett a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), melynek 2. § (2) bekezdése értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 296.400 Ft (előző évben: 260.000 Ft volt).

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2022. évi költségvetéséről szóló 3/2022. (II. 24.) rendelete 24. §-ában 2022. évre 60.000 Ft illetményalapot, valamint felsőfokú iskolai végzettség esetén 33 %, érettségi végzettség esetén 20 % illetménykiegészítést állapított meg a köztisztviselők részére. Ezen illetményalapot és illetménykiegészítést is figyelembe véve a garantált bérminimumot egy felsőfokú végzettségű köztisztviselő 6 év jogviszony után, egy középfokú végzettségű köztisztviselő 35 év jogviszony után éri el, előtte az illetmények kiegészítése szükséges. A 2023. évre a köztisztviselői illetményalap 70.000 Ft-ban, az illetménykiegészítés érettségi végzettségű köztisztviselők számára 20%, felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében 33 %-os mértékben került megállapításra.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján, az előzetes hatásvizsgálat keretében több tényezőt is vizsgálni kell, amelyek közül a költségvetés esetében elsősorban a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei vizsgálandók.

A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai közül, a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai vizsgálatakor kiemelendő, hogy az önkormányzat együttesen fogadja el az általa irányított költségvetési szervek költségvetéseit, valamint dönt a költségvetési szervei által el nem látott feladatok finanszírozásáról, így a rendelet-alkotás elmaradása negatív kihatással lenne Debrecen lakosságának nagy részére, amely közvetlenül kapcsolatban van a költségvetési szervekkel, illetve a költségvetési szervek által el nem látott, közvetlenül az önkormányzat központi kezelésű feladatai közé sorolt feladatokkal.

A költségvetési rendelet-tervezettel kapcsolatban a környezeti és egészségi következmények vizsgálata nem értelmezhető.

A költségvetési rendelet-tervezet elfogadását követően a pénzügyi feladatokkal megbízott szervezeti egységek kidolgozzák az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemei költségvetéseit, és a költségvetés elfogadását követő 30 napon belül ezeket az adatokat fel kell tölteni a Magyar Államkincstár rendszerébe.

Előzetes hatásvizsgálat keretében megállapítható, hogy az önkormányzatnak törvényben foglalt kifejezett kötelezettsége az adott évre a költségvetési rendeletét megalkotni. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján az önkormányzat meghatározza a költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik. A költségvetés megalkotásának elmaradása tehát nem csak törvénysértő állapotot idézne elő, hanem az önkormányzat működését, gazdálkodását is veszélyeztetné. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2023. évi átmeneti gazdálkodásról szóló 42/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelet csak arra az időszakra szabályozza a gazdálkodást, amíg a Közgyűlés nem alkotja meg a 2023. évi költségvetési rendeletet. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet alapján történő tárgyévi gazdálkodás az előző költségvetési év ismert tényadatai alapján történik.

A Jat. szerint az előzetes hatásvizsgálat keretében vizsgálni kell a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket, azonban a költségvetési rendelet esetében ez több szempontból is nehezen értelmezhető. A költségvetéshez kapcsolódó határozati javaslat meghatározza a költségvetési szervek létszámkeretét, így a személyi erőforrások tekintetében konkrét rendelkezéseket tartalmaz, bizonyos mértékig befolyással bír a szervezeti működésre. Tárgyi feltételek vizsgálata nem értelmezhető, a pénzügyi feltételek vizsgálatára pedig azért nincs szükség, mivel a pénzügyi feltételeket maga a költségvetés határozza meg.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.