1.) A rendelet 1. §-ában foglalt, az állampolgárokat legnagyobb számban érintő módosítás a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének helyi adókról szóló 45/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) építményadó-mentességre vonatkozó rendelkezéseinek kibővítése.

A jelenleg hatályos mentességi feltételek alapján jelentős azon magánszemélyek tulajdonában lévő, nem vállalkozási célt szolgáló külterületi építmények száma, melyek után befizetett építményadóból arányaiban nem származik az Önkormányzatnak jelentős bevétele, azonban nagy adminisztrációs terhet ró mind az adózóra, mind az önkormányzati adóhatóságra a mentességi feltételek fennállásának tisztázása, felülvizsgálata.

A Rendelet módosítása ezért az építményadó alóli mentességet kiterjeszti azon külterületen lévő, nem lakás céljára szolgáló épületekre, épületrészekre, amelyek nem minősülnek gépjárműtároló épületnek, épületrésznek, üdülőnek vagy a vállalkozó üzleti célt szolgáló épületének, épületrészének. A külterületi lakás céljára szolgáló épület és épületrész továbbra is mentes lesz az építményadó alól, azonban a jelenleg hatályos szabályokhoz képest nyilatkozattételi kötelezettség nélkül.

A módosítás minimális bevételkiesés mellett jelentős adminisztrációs tehertől mentesíti az adózásban érintett feleket (mind a lakosságot, mind az önkormányzati adóhatóhatóságot). A felszabaduló kapacitásokat az önkormányzati adóhatóság arra tudja fordítani, hogy valamennyi adóköteles építményt felderítse és bevonja az adóztatásba.

A fentiek következtében elkerülhetőek lesznek az olyan méltánytalan helyzetek, miszerint amennyiben egy külterületi lakóingatlanként használt épület esetében a tulajdonos nem teszi meg a Rendelet szerinti mentességi nyilatkozatot, akár öt évre visszamenőleg is meg kell, hogy fizesse az építményadót.

2.) A rendelet 2. §-ában foglalt módosításokat az alábbiak indokolják:

a) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-a érelmében az önkormányzat jogosult adómentességet megállapítani annak a vállalkozónak, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.

A jelenleg hatályos Rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében minden vállalkozó, akinek/amelynek a Htv. 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/B. §-a alapján számított vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg az 1.200.000 Ft-ot, 50% adókedvezmény igénybevételére jogosult.

2021. évben 1,2 millió Ft-os adóalapig – amellett, hogy a Rendelet 50%-os adókedvezményt biztosított, valamint ezen adózói kör a KKV-k számára biztosított adóelőnnyel is élhetett – az egy bevallásra jutó átlagos adó kevesebb, mint 2.100 Ft volt.

2022. évben ugyanezen feltételek mellett az egy bevallásra jutó átlagos adó kevesebb, mint 2.803 Ft volt.

A 2022. évi helyi iparűzési adóbevallási adatok alapján közel 13.000 adózónak 2,5 millió forint alatt volt a vállalkozási szintű adóalapja. Közülük sokan választották a 2023. január 1. napjától hatályos szabályok szerinti egyszerűsített (tételes) adóalap megállapítási módot, mely esetében főszabály szerint nincsen bevallási kötelezettség. Ugyanakkor az adózó választásán múlik, hogy az általános szabályok szerint számítja az adóalapját vagy az egyszerűsített tételes adózás lehetőségével él.

Fentiek alapján a Rendelet 6. § (1) bekezdésének módosítása indokolt aszerint, hogy a Htv. adta lehetőséget kihasználva 2,5 millió forintos adóalapig biztosítsa az adómentességet a vállalkozásoknak. Ezen adózói körhöz tartozó adóbevétel a 2022. évi adatok alapján az összbevételhez képest kevesebb, mint 0,5%, mely az adóellenőrzések hatékonyságát és a tételes adózás lehetőségét figyelembe véve reális bevételkiesést nem fog jelenteni.

b) A Htv. 40/A. § (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve az Önkormányzat a Rendeletben határozta meg azt, hogy azon vállalkozás, amely K+F tevékenységet végez a városban, a kapcsolódó közvetlen költség 1%-ának megfelelő összeggel csökkentheti fizetendő adóját.

Az Önkormányzat lényegesnek tartja, hogy a Debrecenben tevékenykedő vállalkozások a helyi közterheket arányosan viseljék, továbbá a jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelten fontos a nagyvállalatok mellett a KKV szektor támogatása is, ezért a Rendelet 6. § (3) bekezdése úgy módosul, hogy „Az a vállalkozó, amelynek a nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint, a Htv. 52. § 25. pontjában meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévében elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő, de legfeljebb a fizetendő adó 70%-áig terjedő összeggel csökkentheti a Htv. 40/A. § (1) bekezdése szerint számított adóját a Htv. 40/A. § (2) bekezdésére figyelemmel.”

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a rendelet módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

Társadalmi hatás: a rendeletmódosítás a társadalom széles körét érinti, mindennapi életét megkönnyíti adózási oldalról, hiszen csökkenti a magánszemélyek adminisztratív terheit az építményadó alóli mentesség igazolása körében.

A rendelet módosításának környezeti és egészségi következménye nincs.

A rendelet módosítása az adminisztratív terheket csökkenti mind adózói, mind önkormányzati adóhatósági oldalon.

A rendeletmódosítás az Önkormányzat bevételeinek optimalizálása miatt vált szükségessé, a módosuló szabályozás a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Adóügyi Osztályának még hatékonyabb feladatellátását teszi lehetővé.

A rendeletmódosítás alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.