A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-a alapján a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja mindazokat a szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

Az átmeneti gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet megalkotása tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 25. § (1) bekezdése tartalmazza a rendeletalkotás kötelező esetkörét, miszerint ha a képviselő-testület az adott költségvetési év március 15-ig nem fogadja el a költségvetési rendeletét, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot.

Amennyiben tárgyév január 1-je és március 15. között kerül sor a költségvetési rendelet elfogadására, akkor csak lehetőségként kínálja fel az Áht. az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotását, mivel ezen időszakban az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hiányában, az Áht. 25. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a polgármester jogosult az Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat) megillető bevételeket beszedni, illetve az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadásokat arányosan teljesíteni. Ez utóbbi esetben azonban a polgármesternek beszámolási kötelezettsége van képviselőtestület felé.

Az Áht. 25. §-a alapján tehát indokolt, hogy a 2024. évi költségvetési rendelet elfogadásáig, a gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében a Közgyűlés az átmeneti gazdálkodásról rendelet alkosson.

Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben a polgármester és az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői felhatalmazást kapnak arra, hogy 2024. január 1-től kezdődően az Önkormányzat 2024. évi költségvetési rendeletének elfogadásáig az Önkormányzat és a költségvetési szervek bevételeit folytatólagosan beszedjék, kiadásait teljesítsék, valamint az Önkormányzat sajátságos költségvetési gazdálkodási igényeinek figyelembevételével (értsd: több éves szerződések, projektek folyamatos végrehajtása, folyószámla hitel előkészítése stb.) a gazdálkodás folyamatosságához szükséges intézkedéseket megtegyék.

A rendelet 1. § (1) bekezdés a-b) pontjai alapján a polgármester általános felhatalmazást kap az Önkormányzat költségvetési bevételeinek beszedésére és a kiadások teljesítésére. Az Áht. 25. § (4) bekezdése értelmében, az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatálya alatt beszedett bevételek és teljesített kiadások előirányzatait be kell építeni az Önkormányzat 2024. évi költségvetési rendeletébe.

A rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontjában a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit az Áht. 36. § (1) és (4) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 46. §-ban szabályozott előzetes kötelezettségvállalásra, amelynek értelmében a polgármester és a költségvetési szervek vezetői a működéssel, üzemeltetéssel összefüggő szerződések esetében a közbeszerzési eljárást megindíthatják.

A rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontja felhatalmazást ad olyan pályázati forrásból finanszírozott beruházási célú kötelezettség-vállalásokra is, amelyek esetében nincs idő megvárni az Önkormányzat 2024. évi költségvetési rendeletének elfogadását, mert vagy a pályázat beadási határideje miatt szükséges az előkészítés érdekében kötelezettséget-vállalni, vagy pedig a már megkötött támogatási szerződések időbeli ütemezésének végrehajtása érdekében szükség van a pályázati cél megvalósítását szolgáló kötelezettségeket vállalni.

A rendelet 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szabályozásra elsősorban azért van szükség, mert a 2023. évről 2024. évre áthúzódó valamint a 2024. évben kezdődő közmunka programok esetében a 2024. évi költségvetési rendelet elfogadása már sok esetben késői időpont lenne a közmunka programok keretében megkötendő szerződések pénzügyi ellenjegyzésére és aláírására. A felhatalmazás lehetőséget biztosít arra is, hogy a 2024. évre áthúzódó szerződések fedezete a 2024. évi költségvetés terhére legyen biztosítva.

A rendelet 1. § (2) bekezdése alapján Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2023. évi költségvetéséről szóló 2/2023. (II. 23.) rendelet (a továbbiakban: 2023. évi költségvetési rendelet) 24. §-ában 2023. évre (2023. január 1. napjától 2023. december 31. napjáig) 70.000 Ft illetményalapot, valamint felsőfokú iskolai végzettség esetén 33%, érettségi végzettség esetén 20% illeménykiegészítést állapított meg a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére. 2024. január 1. napjától az Önkormányzat 2024. évi költségvetési rendeletének hatályba lépéséig (vagyis a 2024. évi átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatálya alatt) a 2023. évi költségvetési rendelet 24. §-át továbbra is alkalmazni kell a Polgármesteri Hivatal esetében.

A rendelet 2. §-a alapján az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatálya alatt a polgármester kap felhatalmazást arra, hogy kötelezettségeket vállaljon a rendeletben meghatározott célokra, valamint a jegyző kap felhatalmazást arra, hogy az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek számára időarányos pénzellátásról gondoskodjon.

A rendelet 3. §-a: A 2024. évben igénybe vehető folyószámlahitel keretösszegét a 2023. évi költségvetési rendeletben elfogadott összeggel megegyezően 4.000.000.000 Ft-ban határozták meg. 2023. évben az Önkormányzat nem vette igénybe a folyószámlahitelt.

A folyószámlahitel igénybe vehető maximum keretösszegét, valamint a visszafizetéssel együtt járó kamatokat és az esetleges egyéb járulékos költségeket be kell tervezni a 2024. évi költségvetési rendeletbe is. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet csak 2024. január 1-jén lép hatályba, azonban már most szükség van arra, hogy a Közgyűlés határozatban felhatalmazást adjon a hitelszerződés szakmai előkészítésére, a hitelintézettel történő egyeztetések megkezdésére.

A Jat. 17. §-a alapján az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján, az előzetes hatásvizsgálat keretében több tényezőt is vizsgálni kell, amelyek közül az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezet esetében elsősorban a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei vizsgálandók.

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A 2024. évi átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet gazdasági és költségvetési hatás szempontjából érinti az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. Társadalmi hatása nem értelmezhető. Az Önkormányzat az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotásával jogi kereteket biztosít a költségvetési gazdálkodás végrehajtására mindaddig, amíg a Közgyűlés el nem fogadja az Önkormányzat 2024. évi költségvetési rendeletét.

ab) környezeti és egészségi következményei: nem értelmezhető.

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet elsősorban Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pénzügyi Osztályának, Hivatalgazdálkodási Osztályának, és az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőinek, valamint a gazdasági egységek vezetőinek adminisztratív terheire lesz kihatással, hiszen az átmeneti gazdálkodás hatálya alatt beszedett bevételek és teljesített kiadások elkülönített nyilvántartása és a tárgyévre vonatkozó végleges költségvetési rendeletbe történő beillesztése ezen szervek és szervezeti egységek feladatkörét képezi.

b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotása magasabb szintű jogszabályok előírása miatt szükséges, azonban nem kötelező, mivel az Áht. csak lehetőségként kínálja fel a rendeletalkotást, ha az adott év március 15-ig az Önkormányzat elfogadja a költségvetési rendeletét. Az átmeneti gazdálkodásról célszerű mégis rendeletet alkotni, mivel a Közgyűlés a saját maga alkotta jogszabályi keretek között tudja felhatalmazni a polgármestert az átmeneti gazdálkodás időszakára a fontosabb gazdálkodási feladatok végrehajtásával. E nélkül csak az Áht. általános szabályai alapján járhatna el a polgármester.

c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet végrehajtására a személyi, szervezeti, tárgyi feltételek biztosítottak. A pénzügyi feltételek jelen esetben nem értelmezhetők, mivel az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet határozza meg a tárgyévi költségvetés elfogadásáig a gazdálkodás főbb elveit, szabályait.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.