Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2023. december 21. napján tartott ülésének 4. napirendi pontjaként tárgyalt előterjesztésben (a továbbiakban: előterjesztés) szereplő egyes közterületi elnevezésekről a Közgyűlés még nem döntött, de a korábbi fejlesztési döntésekkel, a külső tervező szervezetek és a gazdaságfejlesztésért felelős szervezet (EDC Debrecen Nonprofit Kft) Déli Gazdasági Övezet (a továbbiakban: DGÖ) területrészre elkészített fejlesztési dokumentumaival való összhang és az egyértelmű hivatkozások érdekében szerepelnek az alábbi közterületi elnevezések, pl. „Ék utca”, „Gáspár Péter utca”, „Angyal utca”.

Az „Ék utca” - 106. számú vasútvonal különszintű keresztezésénél a közúti közlekedési terület kiterjedése nő, melynek vasútbiztonsági indoka van: a vasúti pálya átmeneti ívben nem keresztezhető, mely változás önmagában beépítésre nem szánt területi kijelölést jelent.

Ebből a szempontból nem történik olyan építési övezetbe sorolás, mely új beépítésre szánt területet eredményezne, de megállapítható, hogy a TSZT alapján a közút elhelyezése céljára szolgáló terület csökken. Ez a HÉSZ szempontjából vizsgálva is helytálló, mert az építési övezeti átsorolásként kezelendő 20x30 méter nagyságú területrész szintén a közút céljára szolgáló terület csökkenését jelenti.

Az előző pontokban jelzett közlekedéshálózati elem korrekciójából eredően területfelhasználás tekintetében az általános gazdasági terület (Gá), a közúti közlekedési terület (KÖu), a légi közlekedési terület (KÖl), az általános mezőgazdasági terület (Má), az erdőterület (E), a zöldterület (Z) és a vízgazdálkodási terület (V) nagysága változik, melynek eredményeként a DGÖ területén belül is növekednek az erdő és zöldterületi mutatók az újonnan kijelölt erdő és zöldterületeknek köszönhetően.

Örökségvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatásnak megfelelően a TSZT 1.3 a. „Természeti és épített környezet védelme” tervlap is pontosításra kerül. Mindezek mellett az 1.3 b. „Műszaki infrastruktúra, környezetvédelem” tervlap módosítása is indokolttá válik a műszaki infrastruktúra hálózatok fejlesztésével összefüggésben.

A jogszabályi előírások figyelembevételével megállapítható, hogy új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. A biológiai aktivitásérték nem változik.

A DGÖ területén belül a TSZT-vel összhangban változik az általános gazdasági terület építési övezeteinek kiterjedése, a különleges, közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésre szolgáló építési övezet (K-Közl) építési övezeti kiterjedése, valamint a közúti főhálózat elemeinek terület igénybevételével összhangban változik a HÉSZ főúthálózat elemeinek, (KÖu), az erdőterületeknek, (Ev) vízgazdálkodási terület övezetének (V-F) és a zöldterületi övezetnek (Z-kk) a kiterjedése, a légi közlekedési létesítmények területének övezete, a P+R parkoló számára fenntartott terület, és felülvizsgálatra kerülnek a mellékúthálózat (Kt-Kk) elemei, meghatározásra kerülnek a közterület zöldfelületként fenntartandó részei. Összeségében a szabályozási szándék egyik lényeges elemeként az erdő-, és zöldterületek jelentős mértékben (cca. 20 ha-ral) növekednek.

A DGÖ északi területrészén, a légimentő bázis környezetében a KKV park III. ütemének kijelölésére tesz javaslatot jelen módosítás Gá-Ip/21 építési övezet rögzítésével.

A KKV park II. területét pedig a 47. sz. főút, az „Angyal utca” és a Hermann Kronseder utca által határolt területrészre javasolja jelen szabályozás a fenti építési övezeti paraméterekkel.

Az „Ék utca” – Jedlik Ányos utca – Bánki Donát utca által közre zárt terület jelenleg Gá-Ip/3 övezeti besorolása módosul Gá-Ip/5 építési övezetre.

A Bánki Donát utcától délre a Jedlik Ányos utca mentén, a Vitesco Technologies Hungary Kft. telephelyétől északra lévő területrészen a Gá-Ip/4 építési övezet helyett Gá-Ip/28 építési övezet kerül rögzítésre.

A Bánki Donát utca és a KKV park II. közötti területrészen az alábbi építési övezetek rögzítésére tesz javaslatot a terv:

A már meglévő Gá-Ip/21 építési övezeti besorolás új területekre történő rögzítése és az új Gá-Ip/29 építési övezeti besorolással érintett területek esetén a zöldfelület legkisebb mértéke 20%-ban kerül meghatározásra, mely indokolttá teszi az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. számú mellékletében - a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei táblázatban - meghatározott 25%-os értéktől való eltérést. Az OTÉK-tól való eltérés engedélyét az Állami Főépítész záró szakmai véleményét kiegészítő HB/14-ÁF/01155-20/2023. ügyiratszámú dokumentum tartalmazza, mely az előterjesztés 3. mellékletét képezi.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a (a továbbiakban: Jat.) alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérte a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A fentiek alapján – a TSZT és a HÉSZ módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat vonatkozásában – az alábbi tájékoztatást adom:

A módosításnak közlekedéshálózati jelentősége, hogy a város kelet-nyugati közlekedési kapcsolata a DGÖ és a Debreceni Nemzetközi Repülőtér közötti szerkezeti úthálózati elem („Ék utca”) megvalósításával biztosítható, míg gazdasági jelentősége, hogy a városrész elérhetősége az autópálya felől tovább erősödik, mely biztosítja a gazdasági övezet versenyképességének növelését.

A rendeltetésszerű használatból származóan a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenésével nem kell számolni. Ú beépítésre szánt területi kijelölés nincs.

Táji, természeti környezet: a módosítás településrendezési szempontból természetvédelmi érdeket nem sért.

Épített környezet: a módosítás műemléket, műemléki környezetet, helyi védett épületet, településkép-védelmi területet nem érint. Régészeti területi érintettség jelen van: a Szepes-halom1., mint védett régészeti érték védelmét a terv biztosítja. Új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, visszafordíthatatlan hatás nem jelentkezik.

A településrendezési eszközök módosításának adminisztratív terheit az Önkormányzat viseli.

A TSZT és a HÉSZ módosítás elfogadásának elmaradása esetén a tervezett fejlesztés, beruházás elmaradhat, melyek ellentmondanak a fejlesztési koncepcióban meghatározott célkitűzéseknek. Az Önkormányzat a vonatkozó helyi szabályok kialakításával elősegíti a valós fejlesztési igényeken alapuló településfejlesztési célok megvalósíthatóságát.

A rendelet alkalmazása az Önkormányzat számára nem jár sem személyi, sem szervezeti, sem tárgyi feltételek változtatásával.

A módosítást követően a HÉSZ végrehajtása tekintetében felmerülő feladatok ellátásához a feltételek adottak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A HÉSZ módosításának indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.