A két önkormányzati rendelet jelenlegi felülvizsgálatát magasabb szintű jogszabályok rendelkezései, korábbi fenntartói döntés, valamint technikai módosítások indokolják.

Az intézményi térítési díj és önköltség meghatározása során a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R1.) vonatkozásában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 147. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben és a Gyvt. 149. §-ában, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R2.) vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 115. § (1), (2) és (3) bekezdéseiben és a 115/A. §-ában foglaltakra kell figyelemmel lenni.

A Gyvt. 147. §-a alapján a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti alapellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) – a gyermekétkeztetés kivételével – a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete.

A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani.

A fenntartó az intézményi térítési díjat a kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

A fentiek alapján a gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása esetében a fenntartónak a szolgáltatási önköltséget a Gyvt. 147. § (3) bekezdése alapján a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április 1-jéig kell megállapítania.

Az Szt. 115. § (1) bekezdése alapján az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.

Ugyanezen § (3) bekezdése értelmében a kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető az intézményi térítési díjat alapul véve – a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel – konkrét összegben állapítja meg. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

A fentiekre tekintettel a Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálat (a továbbiakban: VSzSz) esetében is meg kell állapítani a szolgáltatási önköltséget.

c) Az a) és b) pontban ismertetettek alapján az önköltségszámítások elkészültek, melyek alapján a fizetendő térítési díjak megemelésre kerülnek. Az intézményi önköltségszámítások Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Intézményfelügyeleti Osztályán megtekinthetők.

A módosítások az ellátottak által fizetendő térítési díj mértékét nem érintik.

Az egyes kulturális, szociális és gyermekjóléti intézmények működését érintő döntések meghozataláról szóló 34/2023. (II. 23.) határozat (a továbbiakban: 34/2023. (II. 23.) határozat) 2./ pontjával a Közgyűlés elvonta 2023. április 30. napjával a Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központja (székhely: 4027 Debrecen, Thomas Mann utca 2/A., képviseli: Orosz Ibolya Aurélia intézményvezető, a továbbiakban: DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja) ingyenes vagyonkezeléséből – a közfeladatainak ellátásához nem szükséges – a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonát képező 4033 Debrecen, Süveg u. 3. szám alatti ingatlan 72,5 m² nagyságú ingatlanrészét.

A döntésre tekintettel a R1. 1. melléklet 2. pont b) alpontja hatályát veszti.

A R2. 8. §-a tartalmazza, hogy az ellátás iránti kérelemhez – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybe vételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklet I., II. és III. része alapján – milyen igazolásokat kell csatolni. A R2. 1. melléklet 3. pontja szerint az Önkormányzat az idős személyek nappali ellátását térítésmentesen biztosítja, ezért ebben az esetben indokolatlan vagyonnyilatkozatot kérni az ellátottól. Ennek megfelelően a R2. 8. § (1) bekezdés a) pontja módosul.

Az Szt. 119/C. § (1) bekezdés a) pontja szerint átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén –ilyen az Szt. 80. § (3) bekezdés a) pontban szabályozott időskorúak gondozóháza – az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. Mivel az Szt. nem írja elő időskorúak gondozóházi elhelyezése esetében a Rendelet 1. számú melléklet III. része szerinti Vagyonnyilatkozatot, ezért ennek megfelelően módosításra kerül a R2. 8. § (1) bekezdés b) pontja.

Az Szt. az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusainak felsorolásakor a 80. § (3) bekezdés a) pontjában az időskorúak gondozóháza megnevezést használja. A R2. 4. § (1) bekezdés b) pontja, a 4. § (2) bekezdése és a 2. melléklet táblázat A:6 mezője az idősek gondozóháza megnevezést használja, amit az Szt-nek megfelelően módosítani indokolt.

A kis férőhelyszámú vidéki bölcsődék telítettsége miatt az utóbbi években megnövekedett az igény a Debrecen közeli településekről érkező gyermekek bölcsődei ellátására is, azonban a R1. eddig nem tette lehetővé a nem debreceni lakóhellyel rendelkező gyermekek fogadását. A módosítás következtében a bölcsődei ellátást a nem debreceni lakóhellyel rendelkező gyermekek is igénybe tudják venni, amennyiben a debreceni lakcímmel rendelkező jelentkezések teljesítése után üres férőhelye marad az intézménynek. Ennek érdekében a R1. 2. §-át módosítani indokolt.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a két rendelet módosításainak várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

1. A módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

A rendeletmódosításhoz kapcsolódó társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás az önkormányzati fenntartású intézmények által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő ellátottak, törvényes képviselőjük vagy családjuk számára nem várható. Az ellátottak változatlan térítési díjon tudják a szolgáltatásokat igénybe venni.

b) Környezeti és egészségi következménye:

A módosításoknak környezeti és egészségi következményei nem határozhatók meg.

c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatása:

A módosításoknak adminisztratív terheket befolyásoló hatása a R1. és R2. vonatkozásában nem jelentkezik.

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye:

A R1. és a R2. esetében azért szükséges a módosítás, hogy eleget tegyünk az önköltség és az intézményi térítési díj megállapítását előíró jogszabályoknak, továbbá, hogy átvezetésre kerüljön a 34/2023. (II. 23.) határozat 2./pontjában foglalt döntés DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja telephellyével kapcsolatosan, valamint növeljük a bölcsődei férőhelyek kihasználtságát. A technikai módosítások a rendeletek alkalmazását könnyítik meg.

Az intézmények esetében az önköltség és az intézményi térítési díj megállapításának elmaradása jogsértő helyzetet eredményezne, amennyiben pedig DMJV Család- és Gyermekjóléti Központja új telephelyét nem soroljuk fel a R1. 1. mellékletében, akkor az intézmény alapító okirata és a R1. vonatkozó része nem lennének összhangban.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A R1. és a R2. esetében a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.