Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Ellenőrzési Irodájának vezetője a BELL-113155-1/2022 iktatószámú megbízólevelével elrendelte az Önkormányzatnál és a Hivatalnál a szociálisan rászorulók részére juttatott pénzbeli és természetbeni települési támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásának szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzését a 2020. január 1. és 2021. december 31. napja közötti időszakra vonatkozóan. Az ellenőrzés legfőbb célja annak vizsgálata volt, hogy a hatályos jogszabályi előírások és belső utasítások a települési támogatások vonatkozásában lefolytatott eljárások során érvényesülnek-e.

Az ellenőrzés keretében sor került a települési támogatások helyi szabályairól szóló 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) átfogó felülvizsgálatára is. Az elkészített Ellenőrzési Jelentés rögzíti, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. § (3) bekezdése, valamint a 134/E. §- a értelmében a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó települési támogatások, pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.

Ezzel összefüggésben megállapítást nyert, hogy a Rendelet nem teljeskörűen biztosítja az Szt.-ben foglalt szabályozási kötelezettség teljesülését tekintettel arra, hogy abban az Önkormányzat kizárólag az általa nyújtható települési támogatások formáit, az egyes támogatások nyújtásának feltételeit és összegét, továbbá a rendkívüli települési támogatások jogosultsági feltételeit és összegét, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek és az időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető helyzetek körét, valamint az egyéb támogatási formákat határozta meg, azonban nem rendelkezett a települési támogatások felhasználása ellenőrzéséről. Ezen okból kifolyólag szükségessé vált, hogy az Önkormányzat a Rendeletben olyan szabályrendszert/eljárásrendet alakítson ki az általa nyújtható települési támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzése körében, amely során konkrétan meghatározza az ellenőrzéssel érintett támogatások körét, az ellenőrzésre jogosultat és az ellenőrzéssel érintett személyt megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket, valamint az ellenőrzéssel érintett személyt terhelő kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítésének esetén kilátásba helyezett szankciót. Ezen rendelkezéseket a rendelettervezet 1. §-a tartalmazza.

A rendkívüli települési támogatások tekintetében az Szt. 45. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére köteles ilyen támogatást nyújtani. A Rendelet 6. § (5) bekezdése határozza meg azon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzeteket, amelyek fennállása esetén rendkívüli települési támogatás nyújtható a Rendelet hatálya alá tartozó személyek részére. A Rendelet felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a 6. § (5) bekezdés j) pontja a gyermeket gondozó/nevelő család családok átmeneti otthonába kerülése tekintetében nem határoz meg időbeli korlátot. Ezen esetben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet igazolásához szükséges annak vizsgálata, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőzően mikor került a családok átmeneti otthonába. Ezzel összefüggésben az adott élethelyzet abban az esetben lesz jogalapja a rendkívüli települési támogatás megállapításának, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 60 napon belül került családok átmeneti otthonába. Ennek megfelelően a Rendelet 6. § (5) bekezdés j) pontja a rendelettervezet 2. §-a szerint módosul.

A Rendelet a rendkívüli települési támogatások körében szabályozza a temetési támogatást. A Rendelet 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a temetési költségek megfizetéséhez temetési támogatás állapítható meg az elhunyttal elhalálozása előtt együtt élő házastársnak vagy élettársnak, ennek hiányában a törvényes öröklés rendje szerint az elhunyt egyéb, közeli hozzátartozójának aki az elhunyt temetéséről gondoskodott abban az esetben, ha a Rendeletben meghatározott, jövedelemre előírt feltételeknek megfelelnek. A hivatkozott szakasz (2) bekezdése szerint 120.000 Ft temetési támogatásban részesíthető továbbá az a szülő, gondviselő is, aki 14. életévét be nem töltött elhunyt gyermek eltemettetéséről gondoskodott, és a családban az egy főre számított jövedelem nem haladja meg a Rendeletben meghatározott értékhatárt. Az elmúlt időszakban a temetési támogatást igénylők körében számos olyan kérelmező volt, aki 14 és 18 év közötti gyermek eltemettetéséről gondoskodott és igényelt temetési támogatást.

A rendeletmódostás elfogadása előtt hatályos rendeleti szabályozás alapján életkorhatárra tekintettel kizárólag a 14. életévét be nem töltött elhunyt gyermek eltemettetéséről gondoskodó szülő és gondviselő részesülhetett magasabb összegű támogatásban, minden más esetben sávos rendszer szerint történt a támogatás megállapítása. Ennek okán a 14 és 18 év közötti gyermek eltemettetéséről gondoskodott kérelmezők részére nem lehetett magasabb összegű támogatást biztosítani, amely következtében a temetési költségek viselése nagy mértékben az érintett családokat terhelte. A temetési támogatás minél szélesebb körben történő biztosítása érdekében a Rendelet 20. § (2) bekezdésében meghatározott jogosulti kör módosításra kerül akként, hogy a 14. életévet be nem töltött gyermek helyett a 18. életévét be nem töltött gyermek eltemettetéséről gondoskodott szülőt, gondviselőt veszi figyelembe a támogatás magasabb összegű megállapíthatóságának szempontjából. A módosítás elfogadásával a Rendelet 20. § (2) bekezdésében a „14.” szövegrész helyébe a „18.” szöveg lép.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője ‒ a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű ‒ előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a Rendelet módosításának várható következményeiről ‒ az előzetes hatásvizsgálat tükrében ‒ az alábbi tájékoztatást adom:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A temetési támogatás kapcsán a jogosultsági feltételek módosításával szélesebb körben lehet segítséget nyújtani a nehéz helyzetbe került családoknak gyermekük eltemetése esetén.

ab) környezeti és egészségi következménye: A rendelet módosításának környezeti és egészségügyi következménye nem várható.

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: A módosításnak adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem jelentkezik.

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következménye: A települési támogatások jogszerű felhasználása ellenőrzésének Rendeletben történő szabályozása azért szükséges, hogy az Önkormányzat eleget tegyen az Szt.-ben meghatározott szabályozási kötelezettségének.

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.