A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-a előírja, hogy a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol.

A zárszámadási rendelet megalkotásának legfontosabb célja, hogy az előző év költségvetési gazdálkodásának eredményeit a közgyűlés összefoglalóan, összehasonlítható módon a 2023. évi költségvetéssel, részletes számszaki és szakmai indokolással alátámasztva tekinthesse át.

Mivel a 2023. évi gazdálkodásról szóló zárszámadási rendelet már nem tartalmazhat előirányzat módosítást (az már a teljesítésről, vagyis a költségvetés végrehajtásáról számol be), ezért a zárszámadási rendelet-tervezet elfogadását megelőzően került előterjesztésre a 2023. évi költségvetési rendelet utolsó módosítása, amely a 2023. december 31-i állapot szerint módosította a 2023. évi költségvetési rendelet bevételi és kiadási előirányzatait.

A 2023. évi zárszámadási rendelet-tervezettel kerül elfogadására a 2023. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és az azt alátámasztó, 2023. december 31-i módosított előirányzatot és teljesítési adatokat tartalmazó, az eredeti költségvetéssel összehasonlítható módon készült, számszaki adatokat tartalmazó táblázatok. A 2023. évi költségvetési maradvány nagyobb hányada már betervezésre került a 2024. évi költségvetés eredeti bevételi előirányzataként (az intézményi beutalási kötelezettség fennmaradó részét kivéve). A maradvány eredeti előirányzatba történő betervezésére azért van szükség, mert ezt egyrészt előírja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdés d) pontja, másrészt az évről-évre áthúzódó, európai uniós és a hazai központi költségvetéstől fejlesztési célra kapott támogatások még fel nem használt több tíz milliárdos összegeit az önkormányzat nem tudná a zárszámadási rendelet elfogadásáig megelőlegezni a saját egyéb forrásaiból. A zárszámadási rendelet-tervezettel a teljes 2023. évi költségvetési maradvány elfogadásáról dönthet a Közgyűlés.

A 2023. évi zárszámadási rendelet-tervezete tartalmazza az önkormányzat 2022. évi költségvetési rendeletének és az önkormányzat 2022. évi zárszámadási rendeletének hatályon kívül helyezését is, tekintettel arra, hogy ezek a jogszabályok végrehajtottá váltak, további hatályban tartásuk ezért nem indokolt.

A Jat. 17. § alapján az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján, az előzetes hatásvizsgálat keretében több tényezőt is vizsgálni kell, amelyek közül a zárszámadási rendelettervezet esetében elsősorban a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei vizsgálandók.

aa.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A 2023. évi zárszámadási rendelettervezet gazdasági és költségvetési hatás szempontjából érinti az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. Társadalmi hatása nem értelmezhető.

ab.) környezeti és egészségi következményei: nem értelmezhető;

ac.) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: nem értelmezhető.

b.) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az Áht. 91. § (1) bekezdés szerint, a zárszámadási rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület (Közgyűlés) elé úgy, hogy a zárszámadási rendeletnek legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napáig (azaz május 31-ig) hatályba kell lépnie. A zárszámadási rendeletben dönteni kell a 2023. évben képződött költségvetési maradvány megállapításáról és felosztásáról is.

c.) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A zárszámadási rendelet elfogadása esetében ezek a feltételek nem értelmezhetőek.

Mindezen okok miatt szükséges és kötelező az önkormányzatnak a 2023. évi zárszámadási rendeletét megalkotni és elfogadni.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A rendelettervezet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.