A településkép védelméről szóló 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: településképi rendelet) egyedi védelmet állapít meg az 1. mellékletében felsorolt építményekre, építményrészletekre, képzőművészeti alkotásokra és a hozzájuk tartozó földrészlet, telek egészére.

A településképi rendelet módosításának célja egy olyan támogatási rendszer létrehozása, mely segítséget nyújt az ingatlantulajdonosok részére Debrecen épített örökségének felújításában, ezáltal a helyi egyedi védelem alatt álló építmények, építményrészletek visszanyerhetik a városképben korábban elfoglalt méltó helyüket.

A rendelet 1. §-a alapján a módosítást követően a településképi rendelet 9. §-a helyébe a támogatási rendszerre vonatkozó rendelkezések lépnek. Ezen szabályok értelmében az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló építmények, építményrészletek felújításához a költségvetésben foglalt keretösszeg erejéig, pályázati úton egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújthat.

A pályázók helyi egyedi védelem alatt álló értékek társasházként vagy lakásszövetkezetként működő tulajdonosai lehetnek, akik a meg nem kezdett munkálatokhoz nyújthatnak be pályázatot.

A támogatás mértéke a pályázati felhívásban meghatározott elismerhető költségek legfeljebb 50 % - a lehet.

A pályázati felhívásról a Közgyűlés dönt. A pályázatokat Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Közgyűlése Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága értékeli és készíti elő döntésre, a támogatói döntést pedig a polgármester hozza meg. A nyertes pályázóval az Önkormányzat támogatási szerződést köt.

A rendelet 2. §-a hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletezettségű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatást kell adni.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A támogatási rendszer kiépítése ösztönzően hat a város épített környezetének alakulására. A támogatás odaítélésével segítséget kapnak azok az ingatlantulajdonosok, akik régi, helyi egyedi védelem alatt álló építményeket, építményrészleteket újítanak fel, hozzájárulva ezáltal az épített értékek védelméhez.

A támogatás révén az Önkormányzat szerepet vállal a város épített környezetének szemléletformálásában, az építészet-tudatos magatartás kialakításában, tekintettel arra, hogy anyagi segítséget nyújt az ingatlantulajdonosok részére a helyi identitást tükröző épületek megóvásában, fenntartásában és ezáltal a hagyományos cívis építészeti karakter, mint érték fennmaradásában. A város élhetőbb, egészségesebb környezetté válhat az itt élők számára egy olyan fejlődés megvalósítása érdekében, amely tiszteli és gondozza az épített környezetet.

A településképi rendelet módosítása jelentős adminisztratív teherrel nem jár, a pályázati eljárás lebonyolításához szükséges erőforrások rendelkezésre állnak.

A településképi rendelet módosításának elmaradása esetén Debrecen város kulturális építészeti örökségének részét képező helyi védett értékek sérülhetnek, megsemmisülhetnek és állapotuk jelentősen romolhat.

A rendelet végrehajtása tekintetében felmerülő feladatok ellátásához a feltételek adottak. A támogatás fedezete Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. évi költségvetéséről szóló 9/2024. (II. 22.) önkormányzati rendelet „Beruházási kiadások” címet viselő 14. mellékletének 5.2.66. alcímén az „Épített örökség Felújítási Program” előirányzaton rendelkezésre áll.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A településképi rendelet módosításának indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.