1. Az önkormányzati rendelet tervezetének 1. § (1)-(3) bekezdése rögzíti, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 rendelet (a továbbiakban: 2023/2831 bizottsági rendelet) szabályai alapján bármely ágazatban működő vállalkozás részére nyújtható csekély összegű támogatás, kivéve a következő eseteket:

da) amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

db) amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbadják az elsődleges termelőknek;

A rendelettervezet 1. § (4) és (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a rendeletben használt fogalmakat és kifejezéseket a 2023/2831 bizottsági rendeletben és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) használt fogalom-meghatározásokkal azonos módon kell alkalmazni.

2. A rendelettervezet 2. §-a azt a három esetkört határozza meg, amikor a polgármester támogatási döntése alapján a kedvezményezett vállalkozás részére de minimis támogatás nyújtható, melyek a következők:

Ha az utóbbi két esetben a csekély összegű támogatás összege eléri vagy meghaladja a 30 millió forintot, a polgármester döntéséhez az Önkormányzat Közgyűlése Tulajdonosi Bizottságának előzetes javaslatát szükséges kikérni.

A jelenleg még hatályos de minimis önkormányzati rendeletben 15 millió forintot elérő vagy meghaladó támogatástartalom esetén a Tulajdonosi Bizottság javaslatát kell kikérni a polgármesteri döntést megelőzően, míg a sportról szóló 53/2005. (XII. 9.) Kr. rendelet esetében ugyanekkora összeghatárnál az Ifjúsági és Sportbizottság javaslatát. Az összeg az inflációra tekintettel 15 millió forintról 30 millió forintra emelkedik, emellett egységesen, valamennyi támogatás tekintetében a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja a javaslattételi jogkört.

A rendelettervezet 2. § (3) bekezdése alapján, ha a támogatás nyújtására pályázat keretében kerül sor, a pályázati felhívás tervezetét előzetesen meg kell küldeni a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (a továbbiakban: TVI). Ez a rendelkezés összhangban van a Korm. rendelet 17. §-ában foglaltakkal, mely szerint a pályázat tervezetét a támogatást nyújtónak a pályázat kiírása előtt legalább 30 nappal meg kell küldenie a TVI részére. Ha megállapítást nyer, hogy a pályázat tervezete nem felel meg az alapjául szolgáló támogatási program feltételeinek, a TVI 20 napon belül - az összeegyeztethetőség megteremtése érdekében tett javaslatait tartalmazó levelében - felhívja a támogatást nyújtót annak módosítására. Ha a bejelentett pályázat tervezete megfelel az alapjául szolgáló támogatási program feltételeinek, a TVI a jóváhagyásról szóló levelét 30 napon belül megküldi a támogatást nyújtónak. Ezt megelőzően a pályázat nem tehető közzé.

3. A rendelettervezet 3. §-a és 4. §-a a csekély összegű támogatásokkal összefüggő általános szabályokat, alapelveket rögzíti. Ez alapján a de minimis támogatás működési vagy felhalmozási célra is nyújtható vissza nem térítendő pénzbeli támogatás, melynek Önkormányzat általi kifizetése banki átutalással, forintban történhet a támogatási szerződés hatályba lépését követő 30 napon belül.

Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére bármely három évben nyújtott csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300.000 eurónak megfelelő forintösszeget azzal, hogy a támogatás a 2023/2831 bizottsági rendelet 5. cikkében meghatározott módon halmozható.

A kedvezményezett vállalkozásnak nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. Emellett az Önkormányzatnak a kedvezményezett vállalkozás részére igazolást kell kiállítania a támogatás összegéről és annak csekély összegű jellegéről.

A jelenleg hatályos de minimis rendelet 1. és 2. mellékletét képezi a nyilatkozat és igazolás minta. Az új de minimis rendeletnek ne képezi mellékletét a nyilatkozat és igazolás szövege, tekintettel arra, hogy azok a TVI honlapján is megtalálhatók és ott folyamatosan aktualizálásra kerülnek.

A kedvezményezett vállalkozásnak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és az Önkormányzat ilyen irányú felhívása esetén köteles bemutatni azokat, emellett

a támogatásokról az Önkormányzatnak az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatnia.

4. A Rendelettervezet 5. §-a a támogatási döntésre vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, melynek keretében meghatározza a pályázati kiírás alapján nyújtott de minimis támogatások vonatkozásában a pályázati kiírás alapvető tartalmi követelményeit, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben az Önkormányzat költségvetési rendeletében előre meghatározott keretösszeg (elkülönített kiadási előirányzat) áll rendelkezésre és támogatási döntést csak a keretösszeg kimerüléséig lehet hozni.

Rögzítésre került, hogy egyedi támogatási döntésnek minősül az is, ha az Önkormányzat Közgyűlése a tárgyévi költségvetési rendeletében a tervezett csekély összegű támogatás összegét a kedvezményezett vállalkozás nevének feltüntetésével, elkülönített kiadási előirányzaton kimutatva fogadja el. Ebben az esetben a polgármesternek nem kell külön támogatási döntést hoznia.

A rendelettervezet hangsúlyozza, hogy a csekély összegű támogatások odaítélésénél elsőbbséget élveznek az Önkormányzat közigazgatási területén gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások.

5. A rendelettervezet 6. §-a a támogatási szerződés tartalmi követelményeit sorolja fel, melyet az Önkormányzatnak a támogatási döntést követő 30 napon belül kell megkötnie a kedvezményezett vállalkozással.

6. A rendelettervezet 7. §-a határozza meg a támogatási szerződés megkötésének feltételeit, melynek keretében az Önkormányzat vizsgálja, hogy a kedvezményezett vállalkozásnak van-e köztartozása. A köztartozás-mentesség igazolható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) honlapján elérhető „Köztartozásmentes adózók” adatbázisában történő regisztrálással, vagy a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi köztartozás-mentességi igazolással. A helyi adók tekintetében az Önkormányzat saját nyilvántartásában ellenőrzi a köztartozás-mentességet.

A támogatási szerződés megkötésének további feltétele, hogy a kedvezményezett vállalkozás nyilatkozzon a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a és 8. §-a, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról, vagy hiányáról.

A támogatási szerződés megkötését megelőzően a kedvezményezett vállalkozásnak arról is nyilatkoznia kell, hogy ha a támogatott tevékenysége után általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor annak levonására jogosult-e vagy sem.

7. A jelenleg hatályos de minimis önkormányzati rendelet a támogatási szerződés biztosítékaként minden esetben előírja a felhatalmazólevélen alapuló beszedési megbízás adását az Önkormányzat részére, amelyet az új rendelet is fenntart. A beszedési megbízáson túl a rendelet - amennyiben a támogatás összege elérte vagy meghaladta a 40 millió forintot - garanciaszerződés meglétét kötötte ki a kedvezményezett vállalkozások részére. A gyakorlati tapasztalatok szerint a garanciaszerződés biztosítékként történő előírása az esetek többségében nehézséget okozott a kedvezményezett vállalkozásoknak, tekintettel arra, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 10 napon belül a támogatás összegének legalább 110 %-áig terjedő mértékű, bankkal történő garanciaszerződés kötése került megfogalmazásra egyedüli szerződésbiztosító mellékkötelezettségként.

A fentiekre tekintettel a szerződéses biztosítékokra vonatkozó rendelkezések kevésbé szigorú módon kerültek megfogalmazásra, lehetővé téve azt, hogy a támogató határozza meg, hogy mely támogatási összeg esetén, milyen biztosíték nyújtását kívánja előírni a kedvezményezett vállalkozás részére.

A rendelettervezet 8-11. §-ai ennek megfelelően tartalmazzák a támogatási szerződés biztosítékaira vonatkozó rendelkezéseket, melyek a következők:

8. A rendelettervezet 12. §-a a támogatási szerződés kedvezményezett vállalkozás általi megszegésének jogkövetkezményeiről rendelkezik, mely szerint amennyiben a kedvezményezett vállalkozás a támogatási szerződésben foglaltakat megszegi, és nem orvosolja a szerződésszegést, az Önkormányzat jogosult a támogatási szerződést felmondani és a jogosulatlanul igénybevett csekély összegű támogatási összeg visszafizettetéséről intézkedni.

A 12. § (2) bekezdése felsorolja a támogatási szerződés súlyos megszegésének esetköreit, melynek következményeként a kedvezményezett vállalkozás határozott időre, de legfeljebb 3 évre kizárásra kerülhet az Önkormányzat támogatási rendszeréből, melyről a polgármester dönt.

9. A rendelettervezet „Záró rendelkezések” címet viselő alcíme szerint az új rendelet – a jogfolytonosságra is tekintettel – 2024. július 1. napján fog hatályba lépni és a rendelet alapján - a 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (3) bekezdésében és 8. cikkében foglaltakkal összhangban - 2031. június 30. napjáig hozható támogatási döntés.

Az utolsó szakaszban hatályon kívül helyezésre került az önkormányzat által nyújtandó csekély összegű támogatásokról szóló 38/2016. (XI. 24.) önkormányzati rendelet, figyelemmel arra a rendelkezésre is, hogy ezen rendelet alapján 2024. június 30. napjáig lehet támogatási döntést hozni.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatást kell adni.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján az érintett új önkormányzati rendelet elfogadásának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

1. A rendeletalkotás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

Az Önkormányzat – figyelembe véve az Európai Bizottság döntését – 2024. július 1. napját követően is biztosítani tudja a városban különböző gazdasági ágazatokban működő vállalkozások csekély összegű támogatását, mely által Debrecen gazdasága, ipari kultúrája tovább fejlődhet és az itt élők életminősége javulhat. A rendelet elfogadásával a támogatási rendszer átláthatóbbá, a gazdasági szereplők pedig versenyképesebbé válnak.

Az új de minimis önkormányzati rendelet megalkotásának költségvetési kihatása nincs, hiszen az önkormányzati rendelet önmagukban nem tartalmaz előzetes vagy több évre szóló kötelezettségvállalást. A csekély összegű támogatások kiadási fedezetét minden évben a tárgyévi költségvetési rendelet elfogadásával biztosítja a Közgyűlés. Az önkormányzati rendelet alapján közvetlen támogatási jogosultság nem keletkezik, tekintettel arra, hogy egyedi döntésekkel kerülhet sor támogatás nyújtására.

b) környezeti és egészségi következmények:

A rendeletalkotásnak környezeti és egészségi következményei nem határozhatók meg.

c) Az adminisztratív terheket befolyásoló hatás:

Az érintett önkormányzati rendeletben foglaltak végrehajtásával kapcsolatban jelentős adminisztratív teher nem merül fel. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó általános szabályozás 2016-ban került elfogadásra a Közgyűlés által. A rendszer jól működik, a működéssel járó adminisztratív terheket Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szervezeti egységei, különösen a Pénzügyi Osztály és a Kulturális Osztály viseli, ugyanakkor szinte valamennyi szervezeti egységnél előfordulhat, hogy de minimis támogatási szerződés megkötését kezdeményezik náluk az egyes vállalkozások. Tekintettel arra, hogy már egy kialakult, bevált gyakorlatról van szó, a rendelet elfogadásával olyan mértékű többlet adminisztratív teher nem hárul az Önkormányzatra, mely akár a munkaszervezésben, akár a létszám növelésében változtatásokat generálna.

2. A jogszabály módosításának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye:

Abban az esetben, ha nem alkotnánk új önkormányzati rendeletet előzetesen, egyenként be kellene jelenteni a csekély összegű támogatásokat tartalmazó szerződés-tervezeteket jóváhagyás céljából a TVI-nek. Ez a támogatási szerződés megkötésének és a támogatás nyújtásának elhúzódásához, valamint a kötelezettségvállalási folyamat nagymértékű lassulásához vezetne. Ezen folyamatot gyorsítja és egyszerűsíti az új helyi rendelet megalkotása, mely során a TVI az önkormányzati rendelet tervezetét, mint támogatási programot előzetesen jóváhagyja, így a jövőben nem lesz szükség arra, hogy az Önkormányzat által nyújtandó „de minimis” támogatásokat tartalmazó szerződéseket az Önkormányzat egyedileg bejelentse előzetes jóváhagyásra a hatóságnak.

Az európai uniós támogatási szabályok változását helyi szinten is le kell követni, mely által a továbbiakban is megoldható a debreceni vállalkozások csekély összegű támogatásban történő részesítése. Az Önkormányzatnak ez az európai uniós jogból eredő kötelezettsége, melyet az érintett önkormányzati rendelet elfogadásával valósít meg.

A rendelet tekintetében formai és tartalmi dereguláció is történt a Jat. 22. §-ában foglaltaknak megfelelően, így a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a helyi rendeletünk tartalmi felülvizsgálatát is elvégeztük. A deregulációnak köszönhetően a jogi túlszabályozottság mérséklődik, a jogalkalmazás nagymértékben egyszerűsödik, a hatályos és alkalmazandó önkormányzati rendeletek rendszere – a de minimis szabályok tekintetében – könnyebben átláthatóbbá válik. A dereguláció elvégzésével az önkormányzati rendeleteink megfeleltethetők a magasabb szintű jogszabályok által elvárt jogszabályszerkesztési követelményeknek.

Az Önkormányzatnak rendelet-alkotási kötelezettsége nincs e tárgykörben előírva, ez egy lehetőség, így az új rendelet megalkotása elmaradásának jogalkotási szempontból nem lenne jogkövetkezménye. Az Európai Bizottság rendelete közvetlenül alkalmazható, azonban nem tartalmaz eljárási szabályokat. Azzal, hogy a rendeletünk tartalmazza az eljárási szabályokat, egyenlő feltételeket biztosít a vállalkozásoknak, így tovább fokozza a verseny tisztaságát.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat a mindenkori költségvetésének figyelembevételével nyújtja a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak a csekély összegű támogatást, a költségvetésbe tervezett összegeken felül az érintett önkormányzati rendeletek alkalmazása többletköltséget nem eredményez a város számára.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A Rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.