Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása
a településkép védelméről szóló 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 08. 30Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.08.30.
a településkép védelméről szóló 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
A településkép védelméről szóló 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: településképi rendelet) 10. § (1) bekezdése alapján a településképi rendelet egyedi védelmet állapít meg az 1. mellékletben felsorolt építményekre, építményrészletekre, képzőművészeti alkotásokra és a hozzájuk tartozó földrészlet, telek egészére.
A településképi rendelet 1. mellékletének módosításával (a rendelettervezet 1. §-a) a helyi egyedi védelem hatálya alá tartozó épületek köre az alábbi ingatlanokkal kerül kiegészítésre:
1. Batthyány utca 10. (hrsz.: 8893/1)
2. Batthyány utca 14. (hrsz.: 8895)
3. Batthyány utca 22. (hrsz.: 8899/1)
4. Csapó utca 26. (hrsz.: 8437)
5. Domb utca 18. (hrsz.: 6898)
6. Domb utca 20. (hrsz.: 6899)
7. Domb utca 22/A. (hrsz.: 6900)
8. Domb utca 22/B. (hrsz.: 6901)
9. Garai utca 26. (hrsz.: 8127)
10. Hatvan utca 19. (hrsz.: 8258/1)
11. Hatvan utca 37. (hrsz.: 8239/2)
12. Hatvan utca 40. (hrsz.: 8560)
13. Hatvan utca 42. (hrsz.: 8561)
14. Kossuth utca 22-24. (hrsz.: 8490)
15. Kossuth utca 56. (hrsz.: 6833)
16. Kossuth utca 63. (hrsz.: 8816)
17. Monti ezredes utca 8. (hrsz.: 6860)
18. Monti ezredes utca 9. (hrsz.: 6854)
19. Monti ezredes utca 10. (hrsz.: 6858)
20. Tóth Árpád utca 2. (hrsz.: 8562)
21. Tóth Árpád utca 4. (hrsz.: 8563)
22. Vígkedvű Mihály utca 35. (hrsz.: 9589)
23. Wesselényi utca 2. (hrsz.: 9924)
A fenti épületek helytörténeti és építéstörténeti adatok alapján a XVIII-XIX. századi Debrecenre jellemző építészeti alkotások, melyek a város helyi építészeti örökségének részeként tekinthetők, így megóvásuk, védelmük kiemelt feladat.
A helyi védetté nyilvánítás olyan biztosíték lehet az Önkormányzat számára, melynek az építészeti értékek megőrzésének az épületek, épületrészek mindenkori hasznosításakor, helyreállításakor és az ingatlanok további fejlesztésekor érvényt szerezhet.
A rendelettervezet 2. §-a hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
B./
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletezettségű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatást kell adni.
A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:
1. a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
1. a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
2. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
A rendeletalkotás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:
a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:
A településképi rendelet módosítása összhangban áll az Önkormányzat érdekével, mely szerint fontos szempont a városkép védelme, a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése, valamint a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának és karbantartásának, hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása.
A településképi rendelet módosításával az Önkormányzat költségvetési terhei nem nőnek.
b) környezeti és egészségi következmények:
A településképi rendelet módosítása környezeti és egészségi következményekkel nem jár.
c) A rendelet megalkotásának adminisztratív terheket befolyásoló hatása:
A településképi rendelet módosítása jelentős adminisztratív teherrel nem jár.
d) a jogszabály módosításának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye:
A településképi rendelet módosításának elmaradása esetén Debrecen város kulturális építészeti örökségének részét képező helyi védett értékek sérülhetnek, megsemmisülhetnek és állapotuk jelentősen romolhat.
e) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A rendelet végrehajtása tekintetében felmerülő feladatok ellátásához a feltételek adottak.
A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.
A településképi rendelet módosításának indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.