Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (3) bekezdése szerint a bérbeadó legfeljebb 5 év határozott időtartamú szerződést köthet. A 2010. évtől kezdődően kiírt bérlakás-pályázatok alapján bérleti jogot szerző személyek esetében a bérleti jogviszonyt a bérbeadó legfeljebb 5 évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlőnek a bérleti jogviszony ideje alatt nem volt 60 napnál hosszabb idejű bérleti díj tartozása, továbbá a bérleti szerződés lejáratának időpontjában sem áll fenn bérleti díj tartozása.

A koronavírus-világjárványt követő nehéz gazdasági helyzetben, amikor jelentősen megemelkedtek a lakásfenntartás és a piaci viszonyok között történő lakásbérlet költségei, több bérlő jelezte, hogy a bérleti szerződésük időtartamának lejárta után lakhatásukat előreláthatóan nem tudják megoldani, ezért kérték az Önkormányzat segítségét.

A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról szóló 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet és az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet módosításáról szóló 37/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelettel úgy módosította a Rendeletet, hogy annak 36. § (1) bekezdés a) pontja lehetővé tette, hogy a 7. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a veszélyhelyzetre tekintettel a bérlő kérelmére a bérbeadó 2023. december 31. napjáig meghosszabbítsa azokat a 2023. január 1. napja előtt lejáró bérleti szerződéseket, amelyek a szerződés megkötésétől számított 10 év elteltére tekintettel ismételten már nem lennének meghosszabbíthatók, feltéve, hogy

a) a bérlő és a vele együtt lakó személyek magatartásával kapcsolatban a jogviszony teljes időtartama alatt megalapozott bejelentés nem érkezett, és

b) a bérlő a lakás karbantartására vonatkozó kötelezettségének eleget tett, valamint

c) a bérlőnek bérleti díj tartozása a kérelme előterjesztésekor nincs.

Ezt követően a Közgyűlés egy újabb rendeletmódosítással lehetővé tette a 2024. október 1. napja előtt lejáró, a szerződéskötéstől számított 10 év határozott idő elteltére figyelemmel már nem hosszabbítható bérleti szerződések 2024. december 31. napjáig történő meghosszabbítását, a korábbiakkal azonos feltételekkel.

A jelenlegi gazdasági helyzetben továbbra is indokolt, hogy az Önkormányzat az arra rászorulók lakhatási nehézségeinek megoldása érdekében fenntartsa ezen szerződéshosszabbítás lehetőségét.

Erre tekintettel a rendelettervezet 1. §-a úgy módosítja a Rendelet 36. §-át, hogy lehetővé válik a 2025. november 1. napja előtt lejáró bérleti szerződések 2025. december 31. napjáig történő meghosszabbítása.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdése szerint az Önkormányzatnak rendelete megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét ki kell kérnie. A rendelettervezetről a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni, amelyben határidő kitűzésével fel kell hívni az érdekképviseleteket véleményük közlésére.

A rendelet-tervezetről szóló hirdetmény a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelet 86. §- ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a www. debrecen.hu honlapon, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hirdetőtábláján 2024. szeptember 13. napján közzétételre került. A rendelet-tervezethez észrevételeket 2024. szeptember 18. napján 12.00 óráig lehetett tenni.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § alapján az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell.

A fentiek alapján a Rendelet módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

a.) A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

aa.) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A Rendelet 36. §-a módosításának társadalmi hatása a bizonytalan lakhatási feltételekkel rendelkező bérlők helyzetének megoldása. Ezen módosítás gazdasági és költségvetési hatása várhatón nem jelentős, mivel az érintett személyi kör által fizetendő lakbérből befolyó bevétel vélhetően nem fog sem csökkenni, sem növekedni.

ab.) környezeti és egészségi következményei: a szabályozás tárgyára figyelemmel nem lesz.

ac.) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: a Rendelet módosítása a bérleti szerződések esetleges módosítása miatt átmenetileg növeli a bérbeadó adminisztratív terheit.

b.) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az Rendelet módosításának elmaradása esetén nem biztosított a nehéz helyzetbe került bérlők lakhatásának megoldása.

c.) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A Rendelet módosításából eredő feladatok ellátásához a személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek a Cívis Ház Zrt.-nél rendelkezésre állnak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A rendelettervezet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.