Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi adókról szóló 45/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 01. 01Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.01.01.
a helyi adókról szóló 45/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Részletes indokolás
Az 1–5. §-hoz
a) Az építményadó évi mértéke 2013 óta, azaz 12 éve változatlan. Mértéke 750 Ft/m2, kivéve a gépjárműtároló esetén, mely vonatkozásában az adó mértéke 500 Ft/m2.
Az építményadóval kapcsolatban kiemelendő körülmények:
aa) A megyei jogú városokhoz képest a Debrecen által alkalmazott adómértékek általánoságban alacsonynak tekinthetők, az egy m2-re jutó adóterhelés vonatkozásában az alsó egyharmadhoz tartozunk (lásd az alábbi táblázatban foglalt adatokat):
|
Építményadó mérték 2024-ben Ft/m2-ben |
||
|
legkisebb mérték |
legnagyobb mérték |
|
|
Baja |
650 |
1500 |
|
Békéscsaba |
15 |
1500 |
|
Debrecen |
500 |
750 |
|
Dunaújváros |
400 |
1900 |
|
Eger |
60 |
2090 |
|
Érd |
440 |
2100 |
|
Esztergom |
600 |
1200 |
|
Győr |
10 |
2000 |
|
Hódmezővásárhely |
95 |
1300 |
|
Kaposvár |
350 |
2190 |
|
Kecskemét |
300 |
1000 |
|
Miskolc |
300 |
1700 |
|
Nagykanizsa |
200 |
1800 |
|
Nyíregyháza |
a korrigált forgalmi érték 0,5%-a |
a korrigált forgalmi érték 2,6%-a |
|
Pécs |
200 |
1840 |
|
Salgótarján |
0 |
1400 |
|
Sopron |
600 |
1400 |
|
Szeged |
0 |
2018 |
|
Székesfehérvár |
0 |
2190 |
|
Szekszárd |
0 |
1650 |
|
Szolnok |
100 |
1850 |
|
Szombathely |
0 |
2000 |
|
Tatabánya |
320 |
1820 |
|
Veszprém |
300 |
1100 |
|
Zalaegerszeg |
525 |
1840 |
|
Vállalkozások (kivéve: egyéni vállalkozók) adóterhelése a 2024. évben |
|||
|---|---|---|---|
|
Építményadó |
Építményadó |
1 m2-re jutó adóteher (Ft/m2) |
|
|
Szeged |
1 935 099 |
3 901 261 414 |
2016 |
|
Győr |
4 042 799 |
8 005 458 977 |
1980 |
|
Szombathely |
1 177 987 |
1 964 426 100 |
1668 |
|
Szolnok |
1 436 924 |
1 934 584 556 |
1346 |
|
Érd |
310 175 |
412 909 981 |
1331 |
|
Dunaújváros |
1 303 969 |
1 622 503 126 |
1244 |
|
Székesfehérvár |
3 062 920 |
3 755 647 960 |
1226 |
|
Tatabánya |
1 209 257 |
1 480 176 589 |
1224 |
|
Miskolc |
2 623 976 |
3 151 115 280 |
1201 |
|
Hódmezővásárhely |
575 964 |
686 660 705 |
1192 |
|
Eger |
886 955 |
1 004 816 341 |
1133 |
|
Esztergom |
504 978 |
561 144 577 |
1111 |
|
Sopron |
943 255 |
1 019 116 950 |
1080 |
|
Veszprém |
1 149 708 |
1 235 467 850 |
1075 |
|
Salgótarján |
534 964 |
552 520 400 |
1033 |
|
Kaposvár |
843 642 |
859 409 453 |
1019 |
|
Nagykanizsa |
886 656 |
825 220 778 |
931 |
|
Zalaegerszeg |
1 072 314 |
985 955 242 |
919 |
|
Kecskemét |
2 651 023 |
2 384 054 983 |
899 |
|
Pécs |
2 052 231 |
1 829 184 836 |
891 |
|
Debrecen |
3 421 639 |
2 534 335 319 |
741 |
|
Békéscsaba |
872 508 |
638 421 223 |
732 |
|
Baja |
478 492 |
338 912 755 |
708 |
|
Szekszárd |
583 872 |
257 126 292 |
440 |
|
Nyíregyháza* |
0 |
4 273 088 710 |
0 |
*korrigált forgalmi érték alapú adóztatás
ab) A vállalkozónak nem minősülő magánszemélyekhez (akik esetében szinte 100%-os a papíralapú ügyintézés) köthető az adótárgyak 74%-a, azonban az adóbevételnek csupán 16%-a kapcsolódik ehhez az adózói körhöz (lásd az alábbi táblázatban foglaltakat):
|
Magánszemélyek adóterhelése Debrecenben a 2024. év tekintetében |
||||
|---|---|---|---|---|
|
Adóztatott m2 |
Adótárgy (db) |
Fizetendő adó |
Átlagos adóterhelés Ft/m2 |
Átlagos adóterhelés |
|
837.084 |
41.674 |
494.536.662 Ft |
591 Ft |
11.866 Ft |
ac) A nagyberuházásokhoz kapcsolódó építmények adóztatásával a magánszemélyek hozzájárulása az építményadó-bevételhez még kisebb lesz.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § c) bekezdése szerint az Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az adó mértékét – a Htv.-ben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa.
A valorizált 2025. évi maximumérték a Pénzügyminisztérium iránymutatása alapján 2950,1 Ft/m2.
2025. január 1. napjától az építményadó mértékének emelése indokolt aszerint, hogy az általános építményadó éves mértéke 1250 Ft/m2 legyen, kivéve a gépjárműtároló esetében, ahol az adó mértékét 750 Ft/m2 összegben állapítanánk meg.
A mértékváltás nagyságának értékelésekor figyelembe kell venni a következőket:
2013-2023. között a
kumulált infláció mértéke: 50,96% volt
(forrás: KSH);
2013-2023. között a reálkeresetek
(teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete)
52,44%-kal nőttek
(forrás: KSH);
2013-2023. között a debreceni ingatlanárak változása -
az ingatlanértékeléssel foglalkozó adóügyi kollégák statisztikái alapján -
az alábbiak szerint alakult:
|
Ingatlanárak változása Debrecenben a 2013-2023. évek között (Ft/m2-ben) |
||||
|---|---|---|---|---|
|
Panellakások |
Új társasházak |
Lakóházak |
Telkek |
|
|
2013 |
~ 115.000 Ft-tól |
200.000 Ft-tól |
350.000 Ft-tól |
15.000 Ft-tól |
|
2016 |
170.000 Ft-tól |
400.000 Ft-tól |
460.000 Ft-tól |
20.000 Ft-tól |
|
2018 |
300.000 Ft-tól |
Az új építésű ingatlanoknál megjelenik az 1 milliós m2 ár |
450.000 Ft-tól |
20.000 Ft-tól |
|
2023 |
600.000 Ft-tól |
900.000 Ft-tól |
450.000 Ft-tól |
30.000 Ft-tól |
|
Változás a középértékben |
~ ötszörös érték |
~ négy és félszeres érték |
~80%-os növekedés |
~ háromszoros érték |
A 2025. évre javasolt általános adómérték a Pénzügyminisztérium számításai alapján megállapítható összegnek csak a 42%-a, a gépjárműtárolókra vonatkozó, alacsonyabb mérték pedig mindössze 25%-a. Az elmúlt időszak ingatlanérték növekedése miatt – figyelemmel az inflációs hatásokra is – az építményadó jelentősen vesztett az értékéből, ennek a részleges korrekciójára kerülhet sor a Közgyűlés 2024. november 28. napján tartott ülésének 8. napirendi pontjaként tárgyalt előterjesztésben bemutatott adóemelés Közgyűlés általi elfogadásával.
A befolyó adótöbbletet a város hatékonyan tudja felhasználni fejlesztések, illetve a meglévő intézményi épületek karbantartásának, működtetésének finanszírozására, ugyanakkor az Épített Örökség Felújítási Program és a Panelprogram is megtartható, illetve folytatható ennek köszönhetően.
2024 márciusában ugyanis Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Önkormányzat Közgyűlése) a 44/2024. (III. 28.) határozatával pályázat kiírásáról döntött többlakásos lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatására. A pályázat célja az épületek energiahatékonyságának javítása, mely révén a pályázók lehetőséget kapnak kiadásaik csökkentésére.
Fentieken túl az Önkormányzat Közgyűlése a 65/2024. (IV. 25.) határozatával döntött arról is, hogy pályázatot ír ki a helyi egyedi védelem alatt álló építmények, építményrészletek felújításának támogatására az Épített Örökség Felújítási Program keretében. A pályázati eljárás során kizárólag a védelem alatt álló építmények, építményrészletek tulajdonosai nyújthatják be pályázatukat. Debrecenben jelenleg 131 épület áll műemléki védelem alatt, helyi védelem alatt pedig 329 épület. Az Önkormányzat elkötelezett abban, hogy ezen épületek száma tovább bővüljön a jó példák és helyes gyakorlatok bemutatásával az épített környezet értékmegőrzése és értéken tartása érdekében.
b) Az építményadó mértékének emelésén túl a jelenleg hatályos helyi adókról szóló 45/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Adórendelet) építményadót szabályozó rendelkezéseinek pontosítása szükséges a jogbiztonság fenntartása és a jogszabályértelmezési anomáliák elkerülése végett az alábbiak szerint:
ba) 2024. január 1. napján lépett hatályba az Adórendelet azon rendelkezése, mely alapján külterületen kizárólag a gépjárműtároló épület, épületrész, az üdülő és a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze maradt adóköteles. Debrecenben azonban vannak olyan külterületi, üdülő besorolású ingatlanok, melyek a tulajdonosok életvitelszerű lakhatását szolgálják. Ezen ingatlanok tekintetében a földhivatali nyilvántartás nem egységes, ugyanis a hétvégi házként tervezett, felépített épületet egyes esetekben gazdasági épületként, más esetekben üdülőként vették nyilvántartásba.
Ezen indokokra tekintettel szükséges az Adórendelet pontosítása akképpen, hogy a külterületen található üdülő besorolású ingatlanok is mentességet élvezzenek az építményadó alól.
A folyamatos adómentes állapot fenntartása érdekében az üdülő besorolású ingatlanok vonatkozásában átmeneti szabály bevezetése indokolt 2024. január 1. napjától történő alkalmazással, mely alapján mentesül az adó alól a külterületen lévő üdülő, melyet az ingatlan Htv. 12. §-a szerinti tulajdonosa életvitelszerűen lakás céljára használ és ezzel egyidejűleg lakástulajdonnal, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal vagy lakás bérleti jogával nem rendelkezik. A mentesség igénybevételéhez nyilatkozat megtétele szükséges.
bb) Az Adórendelet 1. § b) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló (…), a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze kivételével a külterületen lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. A vállalkozókra vonatkozó szövegrész pontosítása szükséges, mert a Htv. szerint az adó alanya az adott épület tulajdonosa, vagy az épülettel kapcsolatos vagyoni értékű jog jogosultja, így amennyiben nem a tulajdonos használja az épületet vállalkozási tevékenységhez (pl. bérbe adja), úgy jelenleg nem áll fenn adófizetési kötelezettség. Az előzőek okán, szükséges a jelenlegi szövegrész korrekciója, az alábbiak szerint:
„Mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló (…) vállalkozási, üzleti célra használt épület, épületrész kivételével a külterületen lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.”
bc) 2025. január 1. napjával javasolt hatályon kívül helyezni az Adórendelet 2. § (2) bekezdés b) pontjának második fordulatát, azaz az egy helyrajzi szám alatt lévő, összevonás alá eső, azonos fajtájú épület, épületrész hasznos alapterületének 50.000 m2-t meghaladó része utáni kedvezményes adómértéket. Az „összevonásra” lehetőséget biztosító törvényi szabály már nincs hatályban és minden egyes adótárgyat önállóan kell bejelenteni az adóhatóság felé.
c) A Htv. 40/A. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben határozzák meg azt, hogy a vállalkozó az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel csökkentheti az adóját (K+F kedvezmény).
2024. január 1. napja óta az Adórendelet a következőképpen szabályozza a K+F kedvezményt:
„6. § (3) Az a vállalkozó, akinek a nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint, a Htv. 52. § 25. pontjában meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő, de legfeljebb a fizetendő adó 70%-áig terjedő összeggel csökkentheti a Htv. 40/A. § (1) bekezdése szerint számított adóját a Htv. 40/A. § (2) bekezdésére figyelemmel.”
2025. január 1. napjától a fenti kedvezményt javasolt kivezetni és a rendelkezést hatályon kívül helyezni. Ennek elsődleges indoka az, hogy a 2023-as helyi iparűzési adóbevallásban – melyben még a korábban érvényes szabályozás szerint bevételi értékhatártól függetlenül lehetett érvényesíteni a levonást – mindössze 2 olyan adózó érvényesített kedvezményt a K+F közvetlen költség után, amely megfelel az új, 4 milliárdos bevételi értékhatárnak.
d) A rendeletmódosítás hatálybalépésének dátuma – az átmeneti rendelkezések kivételével - 2025. január 1. napja, tekintettel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-ára, mely szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.
Az Adórendelet módosítására irányuló, a Közgyűlés 2024. november 28. napján tartott ülésének 8. napirendi pontjaként tárgyalt előterjesztés mellékletét képező rendelettervezet
1. §-a
tartalmazza a vállalkozókra vonatkozó szövegrész módosítását, valamint azt a rendelkezést, hogy a külterületen található üdülő besorolású ingatlanok is mentességet élvezzenek az építményadó alól,
2. §-a
határozza meg az építményadó évi mértékének emelésére tett javaslatot, valamint az egy helyrajzi szám alatt lévő, összevonás alá eső, azonos fajtájú épület, épületrész hasznos alapterületének 50.000 m
2
-t meghaladó része utáni kedvezményes adómérték hatályon kíül helyezését,
3. §-a
átmeneti rendelkezést tartalmaz, mely alapján 2024. január 1. napja és 2024. december 31. napja között is mentes az építményadó alól a külterületen lévő üdülő, melyet életvitelszerűen lakás céljára használ a tulajdonosa,
4. §-a
hatályon kívül helyezi a K+F kedvezményre vonatkozó szabályozást,
5. §-a
a rendelettervezet hatálybalépéséről rendelkezik.
B./
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a Közgyűlést tájékoztatni kell.
A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
A fentiek alapján a rendelet módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:
a) A módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
Társadalmi hatás:
A külterületi ingatlanok vonatkozásában 2024.01.01-i hatállyal életbe léptetett építményadó szabályok pontosításával, korrekciójával diszkriminációmentes helyzet áll elő, amennyiben a belterületi ingatlanokhoz hasonlóan teljes körűen mentesülnek a lakhatást szolgáló ingatlanok és kizárólag a vállalkozási tevékenységhez használt építmények, valamint a gépjárműtárolók maradnak adókötelesek.
A K+F kedvezmény kivezetése kapcsán kiemelendő, hogy a kutatás-fejlesztés közvetlen költsége 100%-os mértékben elszámolható az iparűzési adó alapjának számításakor, mely önmagában kutatást ösztönző jogszabályi környezetet teremt, további kapcsolódó kedvezmény fenntartására nincs jogszabályi felhatalmazás sem.
Gazdasági, költségvetési hatás:
Az EDC Debrecen Nonprofit Kft. 2023. októberi prognózisa alapján mintegy 886.000 m2 – rel nőhet 2025-re a vállalkozások tulajdonában álló építmények vonatkozásában az adóköteles terület. A mai napig ennek mintegy 1/3-a igazolódott vissza, azonban a bejelentésre nyitva álló határidő 2025. január 15. napja. Az általunk készített, 2025-re vonatkozó kalkuláció során a jelenlegi tényekből indultunk ki, melyek alapján a vállalkozók esetében a mértékváltás és az új adótárgyak utáni adókötelezettségek figyelembe vételével mintegy 2.000.000.000 Ft, a vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek esetében további 250.000.000 Ft többlet jelentkezik, azaz összességében 2.250.000.000 Ft bevételnövekedéssel számolhatunk a mértékváltáshoz kapcsolódóan.
A K+F kedvezmény kivezetésével kapcsolatban kiemelendő, hogy a 2023-as bevallásban – melyben még a korábban érvényes szabályozás szerint bevételi értékhatártól függetlenül lehetett érvényesíteni a levonást – mindössze 2 olyan adózó érvényesített kedvezményt a K+F közvetlen költség után, amely megfelel az új, 4 milliárdos bevételi értékhatárnak.
A módosítás eredményeképpen, a 2023-as adóévre vonatkozó adatok alapján, 2025-ben várhatóan mintegy 400.000 Ft-tal nő az adóbevétel.
ab) környezeti és egészségi következményei:
A rendelet módosításának környezeti és egészségi következménye nincs.
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
A rendelet módosításának adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs.
b) a jogszabály módosításának szükségessége, a módosítás elmaradásának várható következményei:
A rendeletmódosítás a Polgármesteri Hivatal még hatékonyabb feladatellátása megszervezése érdekében, az Önkormányzat bevételeinek optimalizálása miatt, valamint deregulációs és egyenlő megítélésre visszavezethető szempontok miatt váltak szükségessé.
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, és pénzügyi feltételek:
A rendeletmódosítás alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.
A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.
A Rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.