A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Mezőtv.) 16. § (1) bekezdése felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak arra, hogy mezei őrszolgálatot létesítsenek.

A Mezőtv. 19. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét, megfizetésének módját, valamint a kedvezményekre és mentességekre vonatkozó előírásokat a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.

a) A mezőőri járulék mértéke a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló 13/2015. (III. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Mezőőri rendelet) hatálybalépése, azaz 2015. július 1. napja óta változatlan.

A hatályos szabályozás szerint a mezőőri járulék mértéke az alábbiak szerint alakul:

A mezőőri járulék bevétel nem fedezi a Debreceni Közterület Felügyelet keretében dolgozó mezőőrök működési költségeit, ami közel 43 millió Ft/év, ezért a járulék mértékének 20%-os emelése indokolt.

Fentiek alapján 2025. január 1. napjától a Mezőőri rendelet 6. § (1) bekezdésének módosítása javasolt az alábbiak szerint:

A módosítás hozzávetőlegesen 3 millió Ft többletbevételt fog eredményezni az Önkormányzat számára.

b) A mezőőri járulék mértékének emelése mellett a mentességre vonatkozó rendelkezés módosítása is szükséges költséghatékonysági szempontok miatt.

A hatályos Mezőőri rendelet szerint mentes a mezőőri járulék megfizetése alól az a kötelezett, akinek használatában, tulajdonában lévő valamennyi termőföld után az adott tárgyévre fizetendő mezőőri járulék nem éri el az 1000 Ft-ot.

Kimutatás szerint a 2024. évben

(Ezeknél a tételeknél csak ez előírásokról szóló adatok szerepelnek ebben a kimutatásban, az abból befolyó, ténylegesen megfizetett mezőőri járulékok nem.)

Az adatokból látszik, hogy - a járulék alól mentes tételt leszámítva - legtöbb előírás az 1000-3000 Ft közötti tételekből adódik. Ezen tételek feldolgozására, a járulékfizetési kötelezettségről szóló értesítés és a hozzájuk tartozó csekkek nyomtatására, valamint ezek postázására fordított kiadás az előírt járulékkal szemben aránytalanul nagy költséggel jár.

A meg nem fizetett mezőőri járulék a Mezőtv. 19. § (3) bekezdése alapján adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, melynek beszedésére az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult.

Ezek a kis összegű tartozások több év alatt sem érik el azt az összeget, hogy megérje a behajtásukkal foglalkozni, figyelembe véve a behajtásukra fordított pénzt, energiát, időt, valamint a végrehajtási költségátalány összegét (10000 Ft).

A racionális határ 3000 Ft a mezőőri járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a már fentebb részletezett szempontok miatt.

Fentiek alapján 2025. január 1. napjától a Mezőőri rendelet 7. § a) pontjának módosítása javasolt az alábbiak szerint:

A módosítás eredményeképpen hozzávetőlegesen 2 millió Ft bevételkiesés mutatkozik, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy kevesebb postai (egyenlegértesítők, csekkek, tértivevényes határozatok aránytalanul magas költségei) és egyéb közvetett költség merül fel a járulék kezelésével kapcsolatban.

c) A rendeletmódosítás hatálybalépésének dátuma 2025. január 1. napja, tekintettel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-ára, mely szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

A Mezőőri rendelet módosítására irányuló, a Közgyűlés 2024. november 28. napján tartott ülésének 8. napirendi pontjaként tárgyalt előterjesztés mellékletét képező rendelettervezet

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a rendelet módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

A mezőőri járulék mértékének megemelése, figyelembe véve az elmúlt 9 év inflációs hatásait, mindenképpen indokolt, a mentességi határ 3000 Ft-ban történő rögzítése, pedig racionális döntés mind a kötelezettek, mind a hatóság szempontjából: csökkenek az adminisztrációs terhek és kevesebb járulékos költség jelentkezik.

A mezőőri járulék mértékének és mentességi korlátjának emelése kapcsán mintegy 1.000.000 Ft-os bevételnövekményre lehet számítani. Ha figyelembe vételre kerülnek a postai (egyenlegértesítők, csekkek, tértivevényes határozatok aránytalanul magas költségei) és a közvetett költségek, akkor hivatali szinten költségmegtakarítás jelentkezik.

A rendelet módosításának környezeti és egészségi következménye nincs.

A mezőőri járulék szabályozásában történő változáshoz kapcsolódóan jelentkezik ilyen jellegű hatás, mely mind a hatóság, mind a kötelezettek esetében jelentős tehercsökkenést eredményez.

A rendeletmódosítás a Polgármesteri Hivatal még hatékonyabb feladatellátása megszervezése érdekében, az Önkormányzat bevételeinek optimalizálása miatt, valamint deregulációs és egyenlő megítélésre visszavezethető szempontok miatt váltak szükségessé.

A rendeletmódosítás alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A Rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.