Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása

az egyes közszolgáltatási tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról

Hatályos: 2025. 01. 01

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása

2025.01.01.
az egyes közszolgáltatási tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról
Részletes indokolás
Az 1–17. §-hoz és az 1–11. melléklethez
1. A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 36/2000. (X. 18.) Kr. rendelet
tekintetében
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2. pontja értelmében a köztemetők kialakítása és fenntartása helyi közügynek minősül. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Közgyűlésének a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 36/2000. (X. 18.) Kr. rendelete (a továbbiakban: Rendelet1.) határozza meg a Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő valamennyi köztemető vonatkozásában a fenntartással és a temetkezés rendjével kapcsolatos szabályokat.
A temetkezési költségek részben a temetkezési szolgáltatásért felszámítható díjakból és a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült díjakból tevődnek össze. A temetkezési költségek döntő hányadát a hozzátartozó által választott temetkezési vállalkozótól igényelt szolgáltatások díja jelenti. Az Önkormányzat rendeletében kizárólag a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült költségek díjtételeit állapíthatja meg, ideális helyzetben az önfenntartó állapot megközelítésével.
2024. november hónapban az MNB honlapján közzétett 2024. szeptemberi inflációs jelentés alapján összességében a 2023. év vonatkozásában 17,6%-os volt, míg a 2024. évben várhatóan 3,5-3,9%-os lehet az infláció.
A köztemetőket üzemeltető A.K.S.D. Kft. 2023. évi számítása szerint 30%-os díjemeléssel csökkent volna elfogadható szintre az üzemeltetési hiány, ami kalkulációik szerint éves szinten mintegy 40 millió forint. Ennek kezelésére Önkormányzatunk a 2023. évben 16%-os átlagos díjemelést hagyott jóvá. Az üzemeltető 2024. nyarán javaslatot tett további díjemelésre vonatkozóan, egységesen 13%-os mértékben, melyet a Tisztelt Közgyűlés az augusztusban tartott rendes ülésén fogadott el - 2024. október 1-jei hatályba lépéssel - a temetkezés biztonságos, hosszabb távon fenntartható üzemeltetése érdekében.
Az A.K.S.D. Kft. - az évek óta fennálló üzemeltetési nehézségekre való tekintettel – ismét díjemelésre vonatkozó kéréssel fordult Önkormányzatunkhoz, figyelembe véve az inflációs helyzetet is.
Az üzemeltetési hiány elfogadható szinten tartásának céljából az A.K.S.D Kft. 2025. január 1. napjától javasolja az önkormányzati rendelet mellékleteiben rögzített díjak mértékének további 3,75%-os, inflációt követő növelését a temetőbe való behajtás díjának változatlanul hagyása mellett, mely díjemelési javaslatot megalapozottnak tartjuk.
A rendelettervezet 1. §-a tartalmazza a Rendelet1. vonatkozásában ismertetett módosítást, mely alapján a Rendelet1. alábbi mellékleteiben meghatározott díjak mértéke változik a jelzett arányban:
1. „A Debreceni Köztemetőkben a temetkezési szolgáltatók által megfizetendő, a temetői létesítmények, illetve az Üzemeltető által nyújtott szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak” címet viselő 2. melléklet,
2. „A temetkezési szolgáltatók kivételével a Debreceni Köztemetőkben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulási díj” címet viselő 3. melléklet, valamint
3. „A Debreceni Köztemetőkben temetési helyek kialakítása és a temetési helyek díjai” címet viselő 4. melléklet „Temetési helyek díjai” alcímű B. pontja.
A rendelettervezet 1-3. melléklete tartalmazza az új díjtételeket.
2. A távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 4/2006. (II. 24.) rendelet
tekintetében
a) Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 20. pontja értelmében a távhőszolgáltatás biztosítása helyi közügynek minősül.
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban Távhőtörvény) 6. § (2) bekezdés b) és e) pontja alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg a távhőszolgáltatási csatlakozási díjat és a távhőszolgáltatási csatlakozási díj fizetési feltételeit, valamint az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díjat.
A Távhőtörvény 33. § (2) bekezdése és 34. § (4) bekezdése értelmében a távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új, vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viseléséről a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg. Az új vagy növekvő távhőigénnyel rendelkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű csatlakozási díjat kérhet, mely magában foglalhatja a 33. § (2) bekezdés alapján fizetett fejlesztési költség teljes, vagy részleges fedezetét is. A csatlakozási díjon túlmenően azonban a távhőszolgáltató további költséggel nem terhelheti a felhasználási hely tulajdonosát.
A távhőszolgáltatói hálózatra való csatlakozásért fizetendő díjakat az Önkormányzat Közgyűlése távhőszolgáltatási díjak megállapításáról és alkalmazásáról, valamint a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 4/2006. (II. 24.) rendeletének (a továbbiakban: Rendelet2.) 1. melléklete rögzíti.
A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. felülvizsgálta és a felülvizsgálat eredményeként kezdeményezte a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának 40%-kal történő növelését 2025. január 1. napjától. Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelenleg hatályos csatlakozási díjak 2022. augusztus 1. napja óta nem változtak.
A távhőszolgáltatás fejlesztéséről történő hatékony gondoskodás biztosítása céljából – figyelemmel a napjainkban tapasztalható gazdasági folyamatokra is – indokoltnak tartjuk a távhőszolgáltatói hálózatra való csatlakozásért fizetendő díjak 40%-kal történő megemelését.
b) A csatlakozási díj emelésén túl a Rendelet2. 29. § (4) bekezdését is módosítani szükséges, mely rendelkezés értelmében a távhőszolgáltatás fejlesztése során figyelemmel kell lenni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásaira is.
A hivatkozott jogszabályok közül az OTÉK 2025. január 1. napjával hatályát veszti és helyette a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet pedig már 2024. október 1. napjától hatálytalan, helyébe az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet előírásai léptek.
c) A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. a Rendelet2. 7-10. mellékletének módosítását is kezdeményezte. A Rendelet2. 21. §-a értelmében a távhőszolgáltatás bizonyos feltételek teljesülése esetén környezetvédelmi okokból korlátozható. A korlátozás sorrendje és az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportok az alábbiak:
1. fokozat: egyéb felhasználók (kivéve a korlátozási fokozatba sorolás megállapításakor meghatározott létesítményeket) hőközpontjaiban a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőellátás felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználás 50%-os korlátozása,
2. fokozat: a lakossági felhasználókat ellátó hőközpontokban a használati melegvíz szolgáltatási célú távhőszolgáltatás felfüggesztése,
3. fokozat: a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20%-os csökkentése,
4. fokozat: az 1-3 fokozatba tartozó valamennyi felhasználó részére a távhőszolgáltatás szükséges mértékű arányos csökkentése,
az egészségügyi, szociális, köznevelési, vagy gyermekjóléti feladatot ellátó közintézmények vonatkozásában a távhőszolgáltatás csak végső esetben korlátozható.
A korlátozással érintett hőközpontok címeit a Rendelet2. 7-10. mellékletei tartalmazzák. Tekintettel arra. hogy a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. jelzése szerint a címek pontosítása és az újonnan csatlakozó felhasználási helyek felvezetése szükséges, a Rendelet2. ezen mellékleteinek módosítása is indokolt.
Fentiek alapján a rendelettervezet
2. §-a
rögzíti a Rendelet2. 29. § (4) bekezdésében átvezetni szükséges új, hatályos jogszabályokat,
3. §-a
tartalmazza a Rendelet2. 1. és 7-10. mellékleteinek módosítására irányuló javaslatot, amely alapján egyrészt a csatlakozási díjtételek, másrészt az egyes korlátozásokkal érintett hőközpontok címei kerülnek módosításra, kiegészítésre,
4. §-a:
a Rendelet2. bevezető részében szövegcserés módosítás történik, tekintettel arra, hogy a véleményező szervek neve megváltozott.
A rendelettervezet 4-8. mellékletei tartalmazzák a mellékletek fentiekben ismertetett módosításait.
3. A közterület használatáról szóló 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet
tekintetében
a) Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja alapján a közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása helyi közügynek minősül. A közterület használatáról szóló 39/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet3.) szabályozza Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterületek használatának szabályait, meghatározza a díjfizetési övezeteket és a közterület-használati díjak mértékét is.
A jelenleg hatályos közterület-használati díjak 2023. január 1. napja óta nem változtak. A Rendelet3. felülvizsgálata során a Debreceni Közterület Felügyelet javaslatot tett a Rendelet3. 2. mellékletében szabályozott közterület-használati díjak 9%-os mértékű emelésére, amelyet indokoltnak tartunk.
b) 2024. október 1. napjával számos új építészeti és építésügyi jogszabály került elfogadásra, illetve ilyen tárgyú korábbi jogszabályok módosításra, vagy hatályon kívül helyezésre, melyek a Rendelet3. rendelkezéseit, főleg az értelmező rendelkezésekben meghatározott fogalmakat érintik.
Ebből adódóan javasolt az alábbi módosítások átvezetése:
A Rendelet3. bevezető részéből és a 4. § (1) bekezdéséből törölni szükséges az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényre (a továbbiakban: Étv.) történő hivatkozást, mivel 2024. október 1. napján hatályon kívül helyezte ezt a jogszabályt a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.).
A Rendelet3. értelmező rendelkezései közül az alábbi fogalmak módosítása szükséges, tekintettel arra, hogy azokat jelenleg a Méptv. határozza meg: Citylight formátumú eszköz helyett citylight reklámeszköz, építési reklámháló, közterület, plakát, reklám, reklámhordozó, utasváró, utcabútor.
A Méptv. 230. § (7) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezés értelmében 2024. október 1. napjától a településképi rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, mely érinti a Rendelet3. 12. §-ában és a 3. melléklet 2. pont 2.8. alpontjában foglalt rendelkezéseket. Ennek megfelelően a 12. § (2) bekezdésben foglalt jogszabályokra történő hivatkozás pontosítása, valamint a 12. § (3) és (4) bekezdésének és a 3. melléklet 2. pont 2.8. alpontjának hatályon kívül helyezése szükséges, mivel a reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések esetében a jegyzőnek már nem kell településképi bejelentési eljárást lefolytatnia és így az ezen eljáráshoz kapcsolódó dokumentumot sem kell csatolni a közterület-hasznosításra irányuló szerződési ajánlat mellékleteként.
c) Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján dinnye árusítás esetén - az időjárási körülmények változása miatt elhúzódó szezon következtében - a július és augusztus hónapokon kívül szeptember hónapban is biztosítani szükséges a közterületről történő árusítást. Ennek eredményeképpen a Rendelet3. 2. § 13. pontjában az idényjellegű árusítás fogalmában a dinnye esetében 60 nap helyett, 90 napban kerülne meghatározásra a szezonális árusítás időtartama.
d) A Rendelet3. 1. melléklete meghatározza a díjfizetési övezeteket, mely a várost öt díjfizetési övezetre és egy kedvezményes díjfizetési övezetre tagolja. Az elmúlt években célkitűzés volt a vendéglátóipari egységek működésének és fejlődésének támogatása. A díszburkolatos sétálóövezetekben a város jelentősen lecsökkentette a teraszok közterület- használati díját, ezzel ösztönözve a vendéglátóhelyeket arra, hogy minél több teraszt létesítsenek. A díszburkolattal ellátott terület növekedésével a Darabos utca is turisztikailag kiemelt területté vált, ezért a kedvezményes díjfizetési övezet Kossuth tér - Kálvin tér - Vár utca - Liszt Ferenc utca - Batthyány utca - Szent Anna utca - Piac utca által határolt területrésze kiegészülne a Darabos utca – Hunyadi János utca – Péterfia utca által határolt területrésszel.
e) A Rendelet3. 6. § (6) bekezdése értelmében amennyiben a közterület-hasznosító szerv egyidejűleg több közterületi helyet kíván hasznosítani, az azonos helyre és időszakra tett szerződési ajánlattételek esetén előzetesen meghirdetett, az ajánlattevők jelenlétében megtartott nyilvános sorsolással kiválasztott közterület-használóval kell a közterület-hasznosítási szerződést megkötni. A nyilvános sorsolási eljárásra vonatkozó előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.
A Rendelet3. 4. melléklet 2. pont 2.2. alpontja alapján a sorsolásról szóló hirdetményt a közterület-hasznosító szerv helyi napilapban is köteles közzétenni. A Debreceni Közterület Felügyelet a közzététellel járó jelentős költségekre tekintettel javasolja a szabályozás hatályon kívül helyezését, mely alapján a hirdetmény a jövőben csupán két helyen, a Debreceni Közterület Felügyelet saját honlapján, illetve a Polgármesteri Hivatal Kálvin tér 11. szám alatti épületének földszinti hirdetőtábláján kerülne közzétételre.
A fentiekben ismertetett módosítási javaslatokat a rendelettervezet 5-11. §-ai tartalmazzák az alábbiak szerint:
5. §:
a Rendelet3. bevezető része módosul az Étv. hatályon kívül helyezése okán,
6. §:
a Rendelet3. értelmező rendelkezései között található egyes fogalmak módosulnak elsősorban az új építészeti, építésügyi jogszabályok hatályba lépése miatt,
7. §:
a Rendelet3. 4. § (1) bekezdését módosítja, tekintettel az Étv. hatályon kívül helyezésére,
8. §:
a Rendelet3. 12. § (2) bekezdését módosítja a településképi eljárások tekintetében elfogadott új központi szabályozásból adódóan,
9. §:
a Rendelet3. „Díjfizetési övezetek meghatározása” címet viselő 1. és „Közterület-használati díjak” címet viselő 2. mellékletét módosítja,
10. §:
szövegcserés módosítást tartalmaz a Rendelet3. 2. § 18. pontja és 12. § (5) bekezdése vonatkozásában, mely alapján a „Citylight formátumú eszköz” szövegrész helyébe a „citylight reklámeszköz” szöveg lép,
11. §:
hatályon kívül helyezi a Rendelet3. 12. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 3. melléklet 2. pont 2.8. alpontját és a 4. melléklet 2. pont 2.2. alpontját egyrészt a településképi eljárások tekintetében elfogadott új központi szabályozás, másrészt célszerűségi okok miatt.
A rendelettervezet 9. melléklete tartalmazza a kiegészített kedvezményes díjfizetési övezet területi lehatárolását, a 10. melléklete pedig a megemelt közterület-használati díjakat mutatja be.
4. A közterületek tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről szóló
a) A Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontja értelmében a közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása helyi közügynek minősül. A közterületek tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről szóló 1/2021. (I. 18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet4.) rögzíti Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén a zöldterületek használatának szabályait, valamint a zöldterület védelmi díjak mértékét.
A Rendelet4. 7. § (4) és (6) bekezdése értelmében bizonyos esetekben a zöldterületi sétányra, vagy ha a feladat másként nem oldható meg, a növényzettel fedett zöldterületre való gépjárművel történő behajtáshoz a zöldterület fenntartója a Debreceni Közterület Felügyelet egyidejű értesítésével behajtási hozzájárulást adhat. A hozzájárulás megadásának feltétele a Rendelet4. 1. mellékletében foglalt zöldterület védelmi díj megfizetése.
A Rendelet4. felülvizsgálatát követően - a fenntartási és helyreállítási költségek nagymértékű emelkedésére tekintettel - a közterületek tisztántartásáról és a zöldterületek védelméről történő hatékony gondoskodás biztosítása céljából indokolt a zöldterület védelmi díjak 10%-os mértékben történő emelése.
b) A felülvizsgálat eredményeként javasolt a Rendelet4. bevezető részének módosítása is, tekintettel arra, hogy 2024. október 1. napjával a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet, valamint a bevezető rendelkezésben a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 35. § (1) bekezdés h) pontjára és 88. § (4) bekezdés c) pontjára, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjára is hivatkozni szükséges.
c) Az Étv. hatályon kívül helyezése és a Méptv. hatályba lépése, valamint egyéb építészeti tárgyú jogszabályok megváltozása a Rendelet4. értelmező rendelkezéseinek egyes fogalmait is érinti, mely alapján javasolt az építtető, a közterület, valamint a zöldterület fogalmának hatályos jogszabályoknak megfelelő módosítása.
d) A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdése alapján amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, a pótlást a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítéssel kell teljesíteni. Amennyiben ilyen ingatlan a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a települési önkormányzat által rendeletben meghatározott kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi. Ezen rendelkezés értelmében a Rendelet4. a fapótlási kompenzációs ellenérték mértékét a 2. melléklet szerinti „Dr. Radó féle értékszámítás” alkalmazásával határozta meg. Tekintettel arra, hogy a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2024. október 1. napjától hatálytalan, az Önkormányzatnak már nincs lehetősége arra, hogy a kompenzációs intézkedést rendeletben szabályozza. Ennek alapján javasolt a Rendelet4. 8. alcímének és 2. mellékletének hatályon kívül helyezése.
e) Módosultak a Ht. 2. § (1) bekezdésében meghatározott értelmező rendelkezések, mely során a Ht. 2. § (1) bekezdés 37. pontjában meghatározott „közszolgáltató” fogalma hatályon kívül helyezésre került. Az új hulladékgazdálkodási rendszer 2023. július 1. napjával történő bevezetésével megváltozott a köztisztasági feladatok ellátására vonatkozó jogszabályi háttér. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a köztisztasági feladatellátás során összegyűjtött és a közterületen elhagyott hulladék kezeléséről az Önkormányzat koncessziós társaság vagy koncesszori alvállalkozó részére történő átadás útján gondoskodik.
Fentiekre tekintettel a Rendelet4. 5. § (2) és (3) bekezdésében a „közszolgáltató” kifejezést „koncessziós társaság” kifejezésre javasolt módosítani.
A fentiekben ismertetett módosítási javaslatokat a rendelettervezet 12-16. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:
12. §:
a Rendelet4. bevezető részét módosítja a hatályon kívül helyezett, valamint a módosult jogszabályok miatt,
13. §:
a Rendelet4. értelmező rendelkezéseiben (2. § 1., 3. és 7. pontjában) meghatározott fogalmakat módosítja a megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel,
14. §:
a Rendelet4. „A zöldterület védelmi díjak mértéke” címet viselő 1. mellékletében meghatározott díjemelést tartalmazza,
15. §:
szövegcserés módosítást tartalmaz, melynek értelmében a „közszolgáltató” szövegrész helyébe a „koncessziós társaság” szöveg lép,
16. §:
hatályon kívül helyezi a Rendelet4. 8. alcímét és 2. mellékletét tekintettel arra, hogy az alapját képező, önkormányzati rendeletalkotásra feljogosító jogszabály hatályát vesztette.
A rendelettervezet 11. melléklete a megemelt zöldterület védelmi díjakat határozza meg.
5. A rendelettervezet hatálybalépése
A rendelettervezet javasolt hatálybalépésének dátuma 2025. január 1. napja, tekintettel a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-ában foglaltakra, mely szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. A hatálybalépés dátumát a rendelettervezet 17. §-a tartalmazza.
B./
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.
A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:
1. a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
1. a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,
2. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
A fentiek alapján a bemutatott önkormányzati rendeletek egy rendelettervezetben történő módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:
a) A tervezett módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:
aa) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
A Rendelet1. módosításával, vagyis a köztemetők üzemeltetéséhez és fenntartásához kapcsolódó díjak megemelésével hosszabb távon stabilan biztosítható a debreceni köztemetők fenntartása és üzemeltetése.
A Rendelet2. módosításával, a csatlakozási díjak emelése után több bevételhez juthat a távhőszolgáltató, emellett a hatályos jogszabályok átvezetésével az önkormányzati rendelet megfelel a magasabb szintű jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek. Az egyes korlátozásokkal érintett hőközpontok címeinek pontosítása a jogalkalmazást segíti.
A Rendelet3. módosításával a közterület-használati díjak növeléséből származó többletbevétel hozzájárul a közterületek fenntartási és karbantartási költségeinek viseléséhez. Az önkormányzati rendelet szövege a módosítással már megfelel az új építészeti és építésügyi központi jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek, mely által a jogalkalmazás átláthatóbbá válik.
A Rendelet4. módosításával, a zöldterületek igénybevételéért fizetendő díjak emelésével nagyobb bevétel származhat a zöldterületek használatából adódóan, hozzájárulva ezzel a közterületek tisztántartásához és a zöldterületek hatékony védelméről való gondoskodáshoz. Az önkormányzati rendelet igazodik a megváltozott jogszabályi környezethez és követi a központi jogszabályok módosulásait.
ab) Környezeti és egészségi következményei: a rendeletmódosításnak környezetvédelmi és egészségi következményei nincsenek.
ac) Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: a rendeletmódosítás az adminisztratív terheket nem befolyásolja, a már meglevő rendszer képes ellátni a szükséges feladatokat.
b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A Rendelet1. módosításának elmaradása megnehezítené a köztemetők fenntartásával és üzemeltetésével járó feladatok zavartalan ellátását.
A Rendelet2. módosításának elmaradása megnehezítené a hőszolgáltató hálózatra történő csatlakozási igények teljesíthetőségét, valamint a magasabb szintű jogszabályoknak történő megfelelést.
A Rendelet3. módosításának elmaradása nehezebbé tenné a közterületek hatékony fenntartását, karbantartását, valamint megakadályozná a központi jogszabályoknak történő megfelelés lehetőségét.
A Rendelet4. módosításának elmaradása megnehezítené a helyi zöldterületek hatékony fenntartását, fejlesztését, valamint a megváltozott jogszabályi környezethez történő igazodás biztosítását.
c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
Az önkormányzati rendeletek módosítása számottevő többletmunkát nem eredményez, a rendelettervezetben foglaltak alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek az adott közszolgáltatást végzőnél rendelkezésre állnak.
A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.
A Rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.