A megnövekedett jármű darabszám, a jelenlegi parkolóhelyek maximális kihasználtsága indokolttá tette a járművel való várakozás új rendjének egységes kialakítását egy új rendelet megalkotásával. A díjfizetési kötelezettség alá tartozó várakozóhelyek használatának újraszabályozása megteremti egy kulturáltabb várakozási rend alapjait, mely mind a díjfizetési zónákban élők, mind a Debrecen városába érkezők parkolási nehézségeire megoldást jelent.

Debrecen közigazgatási területén a díjfizetési kötelezettség alá tartozó várakozási területek járművel történő használatának szabályairól szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a a jogszabály területi, tárgyi és személyi hatályát rögzíti, valamint fogalommeghatározást tartalmaz.

A Rendelet 2. §-a a parkolási közszolgáltatás ellátása kapcsán rögzíti a Közszolgáltató személyét.

A Rendelet 3-4. §-a a díjfizetési kötelezettség alá tartozó várakozási területek és azok kategóriájának kijelölését, valamint a díjköteles várakozási időszakot, a fizetendő várakozási díj mértékét szabályozza.

A Rendelet 5-8. §-a a díjfizetési kötelezettség alá tartozó várakozási területek használatának feltételeit rögzíti, továbbá lehetőséget biztosít a parkolójegyen kívül havi, negyedéves, féléves, éves bérlet vásárlására is, rendezve, hogy mely zóna, illetve mélygarázs milyen típusú bérlettel vehető igénybe, azok milyen érvényességi idejűek.

A Rendelet 9-14. §-a a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét és az általuk fizetendő kedvezményes várakozási díj mértékét szabályozza, azzal, hogy külön kategóriaként szabályozza a Közszolgáltató ezen célra létrehozott nyilvántartásában szereplő mentesítettek és a minden adminisztratív kötelezettség nélkül díjmentességet élvezők körét, valamint díjmentességet biztosít a zónán belül lakó személyeknek meghatározott feltételek fennállása esetén, illetve széles körben kedvezményeket ad meghatározott csoportok, úgy mint a Debrecen Városkártyával, vagy tisztán elektromos személygépkocsival rendelkezők, háziorvosok és házi gyermekorvosok, debreceni illetékességgel rendelkező regionális és területi közigazgatási szervek részére.

A Rendelet 15. §-a a Közszolgáltatót terhelő egyes főbb kötelezettségeket és feladatokat rögzíti, figyelemmel arra, hogy a részletes szabályokat a közszolgáltatási szerződés tartalmazza.

A Rendelet 16-18. §-a a jogszabály hatályba lépéséről, az év közbeni hatálybalépés miatt szükségessé váló átmeneti rendelkezésekről és a korábbi, azonos tárgyú rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a Rendelet megalkotásának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

aa) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A Rendelet megalkotásával, az új „zónarendszer” bevezetésével egyszerűbbé válik a jogszabályalkalmazás, a gépjárművel várakozók szabályozott keretek között tudnak parkolni, számos kedvezményt tudnak igénybe venni, valamint a parkolójegyek árának emelésével a jövőben is biztosítható, hogy a ráfordítások és a működéshez szükséges kiadások fedezete rendelkezésre álljon.

ab) Környezeti és egészségi következményei: az új rendelet megalkotásának környezetvédelmi és egészségi következményei nincsenek.

ac) Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: az új rendelet megalkotása az adminisztratív terheket kis mértékben befolyásolja, azonban a már meglevő rendszer képes ellátni a szükséges feladatokat.

b) A jogszabályok megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei (az aa) alpontban foglaltakon túl):

A Rendelet megalkotásának elmaradása a megnövekedett járműdarabszám miatt a várakozási rend fenntarthatóságát, a kulturált keretek közötti várakozást nehezítené meg.

A Rendelet megalkotása számottevő többletmunkát nem eredményez, az alkalmazáshoz szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek a közszolgáltatást végzőnél adottak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

Az Rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.