Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása
a fűtési költségmegosztók egyes kérdéseiről
Hatályos: 2024. 12. 20Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2024. (XII. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.12.20.
a fűtési költségmegosztók egyes kérdéseiről
Részletes indokolás
Az 1–5. §-hoz
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 17/C. § (1d) bekezdése szerint a műszaki megvalósíthatóság és költséghatékonyság Vhr.-ben megállapított rendelkezéseihez képest az önkormányzat képviselő-testülete – a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Távhőtv.) 6. § (2) bekezdés j) pontja szerint – a területi sajátosságokra tekintettel eltérő egyedi rendelkezéseket állapíthat meg, amely költségmegosztók alkalmazása esetén elsősorban a Vhr.-ben és a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet) hivatkozott megtakarítási arány Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) általi meghatározására vonatkozik.
A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. által elvégzett hatásvizsgálat, valamint a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége által a távhőszolgáltatóknak megküldött ajánlás figyelembe vételével a fűtési költségmegosztók felszerelésének műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági egyedi szempontjai, ütemezése és egyéb feltételei vonatkozásában az alábbi tartalmú önkormányzati rendelet elfogadását javasolom:
1. Költségmegosztók alkalmazása esetén a Vhr. 8. mellékletében foglalt táblázat E. pontja szerinti megtakarítási arányt, vagyis a maximálisan elérhető fűtési célú hőmennyiség-megtakarítás szorzótényezőjét (amely 0 és 1 közötti két tizedesjegyben kifejezett értéket vehet fel) egységesen 0,10 értékben javasolom megállapítani Debrecen Megyei Jogú Város ellátási területén.
1. Fűtési célú hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének kialakítása vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén a 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat 6. sorában (E pont) meghatározott megtakarítási arány értékét egységesen 10%-ban javasolom megállapítani.
1. Fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén a Távhőtv. szerinti felhasználók a Vhr. szerinti műszaki megvalósíthatóságról és a költséghatékonysági vizsgálat eredményéről legkésőbb 2025. december 31. napjáig, a fűtési költségmegosztók felszerelésének és alkalmazásának megtörténtéről legkésőbb 2026. december 31. napjáig legyenek kötelesek nyilatkozni a távhőszolgáltató felé. Ez utóbbi nyilatkozat alapján a szolgáltató köteles a Távhőtv. szerinti felhasználók által rendelkezésére bocsátott, a fűtési költségmegosztóról leolvasott adatokon alapuló elszámolást alkalmazni a nyilatkozat benyújtását követő fűtési időszak kezdetétől.
1. Amennyiben egy épület tulajdonosi közössége a pozitív eredményű költséghatékonysági vizsgálat után egy évvel sem alkalmaz költségmegosztókat, úgy mindaddig, amíg nem tesz eleget e jogszabályi kötelezettségének, az egyes lakásokra kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és a lakások fűtött légtérfogatának szorzataként kell meghatározni a Vhr. 17/E. § (3a) bekezdése alapján. Ezen rendelkezéstől a Távhőtv. 56/A. §-a alapján önkormányzati rendeletben eltérő szabályozást lehet bevezetni, mely esetben a távhőszolgáltató a költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségek nemteljesítése esetén az épületrészekre kiszámlázandó fűtési hőmennyiséget az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint állapítja meg.
Álláspontunk szerint a Vhr. 17/E. § (3a) bekezdésében meghatározott szankció 2,5-szeres szorzótényezőjének 1,1-szeresre történő csökkentése javasolt arra tekintettel, hogy a költségmegosztók felszerelésének elmaradása esetén a felhasználóknak alacsonyabb összegű díjat kelljen fizetnie.
Fentiek alapján a rendelettervezet
1. § (1) bekezdése a rendelet hatályát határozza meg, mely a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókon túl a távhővezeték nélküli központi hőellátó rendszer üzembentartójára és fogyasztójára is kiterjed,
1. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a rendeletben foglaltakat a Távhőtv., a Vhr. és a 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni,
2. § (1) bekezdése a Vhr. 8. mellékletében foglalt táblázat 6. sorában hivatkozott megtakarítási arány értékét 0,10-ben határozza meg,
2. § (2) bekezdése a 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat 6. sorában hivatkozott megtakarítási arány értékét 10%-ban határozza meg,
3. § (1) bekezdése a Távhőtv. szerinti felhasználók távhőszolgáltató irányába meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének feltételeit és időtartamát határozza meg,
3. § (2) bekezdése szerint a fűtési költségmegosztók felszerelésének és alkalmazásának megtörténtéről szóló felhasználói nyilatkozat alapján a szolgáltató köteles a fűtési költségmegosztóról leolvasott adatokon alapuló elszámolást alkalmazni a nyilatkozat benyújtását követő fűtési időszak kezdetétől,
4. §-a a költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségek nemteljesítése esetén az épületrészre kiszámlázandó fűtési hőmennyiség szorzótényezőjét 2,5-szeres helyett, 1,1-szeres értékben határozza meg,
5. §-a a hatálybalépésről rendelkezik.
B./
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.
A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:
1. a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
1. a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit,
2. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
A fentiek alapján a bemutatott új önkormányzati rendelet elfogadásának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:
a) A tervezett módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:
aa) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
Az önkormányzati rendelet megalkotásával a magasabb szintű jogszabályok, valamint az európai uniós energiahatékonysági irányelvek előírásai helyi szinten is teljesülnek, mellyel a távhőszolgáltatás igénybe vevői hosszabb távon energiamegtakarítást érhetnek el, mely kedvezően hathat a jövőbeni – távhőszolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó – kiadásaikra.
Az új önkormányzati rendelet a távhőszolgáltatót és a költségmegosztó készülékekkel nem rendelkező szolgáltatást igénybe vevőket érinti, kivéve azokat a felhasználási helyeket, ahol a fűtés egyedi szabályozhatósága nem megoldott. Ha a költségmegosztó készülékekkel nem rendelkező, szolgáltatást igénybe vevő felhasználó nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének, a költségmegosztók felszerelésének, az új helyi rendelet alapján a Vhr. 17/E. § (3a) bekezdésében meghatározott 2,5-szeres költség helyett egy csökkentett összegű, 1,1,-szeres költséget köteles fizetni.
A társasházak, lakásszövetkezetek kötelezettségeinek teljesítését a települési önkormányzatok jegyzőinek kell majd ellenőrizni.
ab) Környezeti és egészségi következményei:
A rendeletalkotás legfőbb célja az energiamegtakarítás mellett a károsanyag kibocsátás csökkentése, így annak környezetvédelmi és egészségi következményei pozitívak, de közvetlenül nem mérhetőek.
A rendelettervezet elfogadása kapcsán az energiahatékonysági beruházások megvalósulását követően a fosszilis alapú távhőhőtermelő egységek károsanyag kibocsátása csökkenhet, melynek mértéke jelenleg nem határozható meg.
ac) Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
Az önkormányzati rendelet elfogadása nem jár az adminisztratív terhek nagymértékű változásával, azonban a Távhőtv. módosulása ellenőrzési feladatot ír elő a települési önkormányzatok jegyzői számára.
b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
A Távhőtv. 6. § (2) bekezdés j) pontja és az 59/D. §-a feladatul írja elő az Önkormányzat Közgyűlésének, hogy 2024. december 31. napjáig önkormányzati rendeletben állapítsa meg a fűtési költségmegosztók felszerelésének műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági szempontjait, feltételeit, így különösen a Vhr. 8. mellékletében előírt megtakarítási arányszám, valamint a 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti, maximálisan elérhető fűtési célú hőmennyiség-megtakarítás százalékarányának megállapítását. Amennyiben az önkormányzati rendelet nem kerül elfogadásra, a Közgyűlés nem tesz eleget a jogszabályban meghatározott kötelező jogalkotási feladatának.
c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A jogszabály alkalmazásához szükséges pénzügyi, személyi, szervezeti, tárgyi feltételek nem változnak, azok rendelkezésre állnak.
A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.
A rendelet-tervezet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.