A területfelhasználás szintjén jellemzően az általános mezőgazdasági területek, az erdőterület és a közúti közlekedési terület, valamint a 100-as vasúti fővonal Szikgát településrész környezetében, illetve a 108-as vasútvonal esetében a kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület területfelhasználás, valamint a Tócó-csatorna esetében a vízgazdálkodási terület területnagysága változik – az útügyi tervek és a kisajátítási vázrajzok alapján – a fejlesztéshez kapcsolódó területigénybevételre figyelemmel.

A beépítésre szánt általános gazdasági területek igénybevétele kismértékű. Ilyenek a Határ úti körforgalmi csomópont és a Szikgát környezetében lévő kereskedelmi, gazdasági funkciójú telkek, melyek már a belterületi szakasz részei.

A fentiekben leírtak a TSZT szintjén úgy módosulnak, hogy

A jogszabályi előírások figyelembevételével megállapítható, hogy új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. A szerkezeti jelentőségű közúti főhálózat nyomvonala nem kerül módosításra.

A HÉSZ módosításának javaslata az útépítési tervekben foglalt területigénybevételeket rögzíti, azaz a módosítás - lényegét tekintve - az útépítési tervek alapján történő területigénybevételek átvezetését jelenti.

A négysávosításhoz szükséges területigénybevétel révén a közúti főúthálózat eleme (KÖu) kerül rögzítésre – a TSZT-vel összhangban – az erdő övezet (E-V/1), az általános mezőgazdasági terület övezete (Má/1), a vízgazdálkodási terület övezete (V-F), a kötöttpályás (vasúti) közlekedési létesítmények terület övezete (KÖk), illetve kismértékben az általános gazdasági terület övezetek (Gá-D/5 és Gá-D/7) érintettségével.

A fenti közlekedési területigény átvezetése mellett a beruházással összefüggésben egyéb szabályozási korrekciók is megtörténnek, ennek megfelelően

kerül rögzítésre.

Az érintett övezetekre és építési övezetekre vonatkozó hatályos HÉSZ előírások - a jelenleg, rendelkezésre álló adatok alapján - nem változnak, csak a HÉSZ mellékletét képező tervlapok kerülnek módosításra.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a (a továbbiakban: Jat.) alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérte a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A fentiek alapján – a HÉSZ módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat vonatkozásában – az alábbi tájékoztatást adom:

A módosításnak közlekedésfejlesztési jelentősége, hogy a város egyik legforgalmasabb nyugati irányú közlekedési kapcsolatának jelentős közlekedésbiztonsági és minőségi javulását eredményezi mind az agglomerációs, mind az országos és regionális (személyi-, tömeg-, szállítmányozási-) közlekedés terén. A fejlesztés eredményeként a jelenlegi 90 km/h-s sebességhatár 110 km/h-ra növelhető, mellyel az utazási idő csökken, valamint az új csomópontok, osztályozó- és kapaszkodó sávok megépítésével a közlekedésbiztonság is javul.

A 4. számú főút a négysávosítás által már megfelelő közlekedési kapacitással kerülhet bekötésre a szintén fejlesztés alatt álló M4 gyorsforgalmi út és autópálya közlekedési hálózatba.

Költségvetési hatás: az útépítésből eredően felmerülő pénzügyi kiadások nem az Önkormányzat költségvetését terhelik, a beruházás állami támogatásból valósul meg.

A rendeltetésszerű használatból származóan a környezeti terhelések megengedettnél nagyobb mértékű megjelenésével nem kell számolni.

Táji, természeti környezet: a módosítás településrendezési szempontból természetvédelmi érdeket nem sért.

Épített környezet: a módosítás műemléket, műemléki környezetet, helyi védett épületet, településkép-védelmi területet nem érint. Régészeti területi érintettség nincs jelen. Új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, visszafordíthatatlan hatás nem jelentkezik.

A településrendezési eszközök módosításának adminisztratív terheit az Önkormányzat viseli.

A TSZT és a HÉSZ módosítás elfogadásának elmaradása esetén a tervezett fejlesztés, beruházás elmaradhat, melyek ellentmondanak a fejlesztési koncepcióban meghatározott célkitűzéseknek. Az Önkormányzat a vonatkozó helyi szabályok kialakításával elősegíti a valós fejlesztési igényeken alapuló közlekedés- és településfejlesztési célok megvalósíthatóságát.

A rendelet alkalmazása az Önkormányzat számára nem jár sem személyi, sem szervezeti, sem tárgyi feltételek változtatásával.

A módosítást követően a HÉSZ végrehajtása tekintetében felmerülő feladatok ellátásához a feltételek adottak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A HÉSZ módosításának indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.