a.) A Közgyűlés 2024. február 22. napján tartott ülésének 6. napirendi pontjaként tárgyalt előterjesztés (a továbbiakban: előterjesztés) tárgyát képező költségvetési rendelet-tervezet három fontosabb részből áll: a rendelet normaszövege, a bevételi és kiadási előirányzatok részletes bemutatása, valamint az egyéb tájékoztató és kiegészítő mellékletek. A normaszöveg alcímekre tagolva fogja össze az egy jogintézményt szabályozó szakaszokat. A rendelet-tervezet normaszövege az alábbi alcímeket tartalmazza:

b.) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 115. § (1) bekezdése alapján, a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. E törvényi szabályozással összhangban a Mötv. 68. § (4) bekezdése és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdés h) pontja alapján, a költségvetési rendeletben kell meghatározni azt az értékhatárt, ameddig a polgármester dönt a forrásfelhasználásról. A Mötv. 68. § (4) bekezdése előírja, hogy a polgármester a döntésről tájékoztatja a közgyűlést. Az értékhatár a rendelet-tervezet 22. §-ában került meghatározásra.

c.) Az Önkormányzat a Mötv. 114. §-ának kötelező előírása alapján 2019. január 1-jétől csatlakozott a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató számítástechnikai hálózaton keresztül távoli alkalmazásszolgáltatást nyújtó, az állam által biztosított, elektronikus információs rendszerhez (a továbbiakban: önkormányzati ASP rendszer). Költségvetési gazdálkodási szempontból az önkormányzati ASP rendszerbe kell rögzíteni többek között az önkormányzat nevében vállalt valamennyi kötelezettséget és követelést, az összes hozzá kapcsolódó számlát és egyéb pénzügyi bizonylatot, valamint e rendszerben történik meg a gazdasági események könyvelése és a vagyon nyilvántartása is. A költségvetési rendelet-tervezetben található bevételi és kiadási előirányzatok úgynevezett „részletező kódok” alapján kerülnek nyilvántartásba vételre az önkormányzati ASP rendszerben, ezért a költségvetési rendelet-tervezet bevételeit és kiadásait tartalmazó mellékletek tájékoztató adatként tartalmazzák az előirányzatok részletező kódjait.

d.) Illetményalap és illetménykiegészítés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 131. § (2) bekezdése értelmében a közszolgálati tisztviselők illetménye alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A Kttv. 133. § (1) bekezdése alapján az alapilletményt az egyes besorolási osztályok fizetési fokozataihoz tartozó szorzószámok és az illetményalap szorzata határozza meg.

A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 62. § (1) bekezdése a köztisztviselők illetménye alapjául szolgáló illetményalapot 2024. évre - a 2008 óta változatlan összegben - 38.650 Ft-ban állapította meg. Ugyanakkor e jogszabályhely (6) bekezdése felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselőtestületének arra, hogy 2024. évben a képviselő-testület polgármesteri hivatala köztisztviselői vonatkozásában magasabb illetményalapot állapítson meg rendeletben, saját forrásai terhére.

A Kttv. 234. § (3) és (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletében tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg. Az illetménykiegészítés mértéke felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén legfeljebb az alapilletmény 40%-a, érettségi végzettségű köztisztviselő esetén legfeljebb az alapilletmény 20% lehet.

2023. december 1. napján hatályba lépett a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), melynek 2. § (2) bekezdése értelmében a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326.000 Ft.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2023. évi költségvetéséről szóló 2/2023. (II. 23.) rendelete 24. §-ában 2023. évre 70.000 Ft illetményalapot, valamint felsőfokú iskolai végzettség esetén 33 %, érettségi végzettség esetén 20 % illeménykiegészítést állapított meg a köztiszviselők részére. Ezen illetményalapot és illetménykiegészítést is figyelembe véve, a 2023. december 1. napjától hatályos garantált bérminimumot egy felsőfokú végzettségű köztisztviselő 6 év jogviszony után, egy középfokú végzettségű köztisztviselő 35 év jogviszony után éri el, előtte az illetmények kiegészítése szükséges.

Javaslom a 2024. évre a köztisztviselői illetményalap 81.900 Ft-ban, az illetménykiegészítés felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében 33 %, érettségi végzettségű köztisztviselők számára 20 % mértékben történő megállapítását.

e.) Az Áht. 23. §-a 2023. december 24-től kiegészült a (2) bekezdés i) pontjával és a (2a)-(2c) bekezdésekkel, amelyek az önkormányzat költségvetési rendeletének kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatban fogalmaznak meg előírásokat. Az Áht. által meghatározott 30 milliárd Ft-ot meghaladó mérlegfőösszeggel a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: DV Zrt.) rendelkezik, de az Önkormányzat nem kötött kötelező önkormányzati feladat ellátására a DV Zrt.- vel közszolgáltatási szerződést, ezért ezzel kapcsolatban a 2024. évi költségvetési rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket, adatokat. Az Áht. 23. § (2a) bekezdés a) pontjának hatálya alá a DV Zrt., a (2a) bekezdés b) pontjának hatálya alá pedig a DV Zrt. tulajdonában lévő gazdasági társaságok sorolhatók. A DV Zrt. utolsó lezárt üzleti évéről (vagyis 2022. évről) szóló számviteli törvény szerinti éves és összevont (konszolidált) beszámolóját a Közgyűlés a 107/2023. (V. 25.) határozattal fogadta el, amely tartalmazza a DV Zrt. konszolidációba bevont, tulajdonában lévő gazdasági társaságok beszámolóját is. A már elfogadott beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést az Áht. 23. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatásul a költségvetési rendelet-tervezet 38. mellékleteként újra ismertetjük a tisztelt Közgyűléssel. A DV Zrt. 2022. évi konszolidált beszámolója alapján négy DV Zrt. tulajdonában lévő gazdasági társaság volt veszteséges, ezek 2024. évi üzleti terveit a költségvetési rendelet-tervezet 39., 40., 41., 42. mellékletei tartalmazzák. Javaslom a Közgyűlésnek, hogy a DV Zrt. a 2024. évre is veszteséget tervező, tulajdonában lévő gazdasági társaságok nyereséges gazdálkodását elsődlegesen az eredménytartaléka terhére állítsa helyre, az önkormányzat így a 2024. évi költségvetésben nem tervez a DV Zrt. által a 2023. évi beszámolója alapján fizetendő osztalék-bevételt.

f.) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 27. § (1) bekezdése alapján a jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatom a tisztelt Közgyűlést, hogy a költségvetési szervek vezetőivel megtörtént a 2024. évi költségvetési rendelettervezet egyeztetése, az egyeztetés eredménye intézményenként külön-külön írásban rögzítésre került. Az egyeztetéseket tartalmazó jegyzőkönyvek– azok jelentős terjedelme miatt – nem kerültek becsatolásra az előterjesztéshez, de megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán.

g.) Az Ávr. 27. § (2) bekezdése alapján a költségvetési rendelet-tervezet az önkormányzat valamennyi bizottságának véleményeznie kell, ezért az előterjesztést az önkormányzat valamennyi bizottsága részére megküldtük. A bizottságok véleményét a bizottsági elnökök ismertetik a közgyűlésen. A Pénzügyi Bizottságnak a 2024. évi költségvetési rendelet-tervezetéről alkotott írásbeli véleménye pedig a közgyűlés napján, a 2024. évi költségvetési rendelet megalkotásáról szóló napirendi pont tárgyalása előtt került kiosztásra az önkormányzati képviselők részére.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján, az előzetes hatásvizsgálat keretében több tényezőt is vizsgálni kell, amelyek közül a költségvetés esetében elsősorban a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei vizsgálandók.

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai közül, a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai vizsgálatakor kiemelendő, hogy az önkormányzat együttesen fogadja el az általa irányított költségvetési szervek költségvetéseit, valamint dönt a költségvetési szervei által el nem látott feladatok finanszírozásáról, így a rendelet-alkotás elmaradása negatív kihatással lenne Debrecen lakosságának nagy részére, amely közvetlenül kapcsolatban van a költségvetési szervekkel, illetve a költségvetési szervek által el nem látott, közvetlenül az önkormányzat központi kezelésű feladatai közé sorolt feladatokkal.

ab) környezeti és egészségi következményei:

A költségvetési rendelet-tervezettel kapcsolatban a környezeti és egészségi következmények vizsgálata nem értelmezhető.

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A költségvetési rendelet-tervezet elfogadását követően a pénzügyi feladatokkal megbízott szervezeti egységek kidolgozzák az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek elemi költségvetéseit, és a költségvetés elfogadását követő 30 napon belül ezeket az adatokat fel kell tölteni a Magyar Államkincstár rendszerébe.

Előzetes hatásvizsgálat keretében megállapítható, hogy az önkormányzatnak törvényben foglalt kifejezett kötelezettsége az adott évre a költségvetési rendeletét megalkotni. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján az önkormányzat meghatározza a költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik. A költségvetés megalkotásának elmaradása tehát nem csak törvénysértő állapotot idézne elő, hanem az önkormányzat működését, gazdálkodását is veszélyeztetné. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló rendeletet (a továbbiakban: átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet) csak arra az időszakra szabályozza a gazdálkodást, amíg a Közgyűlés nem alkotja meg a 2024. évi költségvetési rendeletet. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet alapján történő tárgyévi gazdálkodás az előző költségvetési év ismert tényadatai alapján történik.

A Jat. szerint az előzetes hatásvizsgálat keretében vizsgálni kell a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket, azonban a költségvetési rendelet esetében ez több szempontból is nehezen értelmezhető. A költségvetéshez kapcsolódó határozat meghatározza a költségvetési szervek létszámkeretét, így a személyi erőforrások tekintetében konkrét rendelkezéseket tartalmaz, bizonyos mértékig befolyással bír a szervezeti működésre. Tárgyi feltételek vizsgálata nem értelmezhető, a pénzügyi feltételek vizsgálatára pedig azért nincs szükség, mivel a pénzügyi feltételeket maga a költségvetés határozza meg.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A HÉSZ módosításának indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.