A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SzMSz) preambuluma megjelöli a jogalkotás alaptörvényi, illetve jogszabályi alapját, valamint a jogszabály szabályozási célját.

Az SzMSz I. Fejezete az általános rendelkezéseket tartalmazza, melynek egyik legfontosabb újítása a R-hez képest, hogy itt kerülnek szabályozásra a Debrecen Város (a továbbiakban: Város) történelmi múltjára, folytonosságára utaló jelképek, melyek a Város címere, pecsétje és zászlója.

Szintén az általános rendelkezések között szabályozza az SzMSz Debrecen Város Napját, mely a hatályos R-ben jelentőségéhez kevésbé méltó módon csak az ülések fajtái között, az ünnepi ülésre vonatkozó szabályok között került megemlítésre.

A Közgyűlés szerveinek felsorolása kiegészült a Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulással.

Az általános rendelkezések között szabályozza az SzMSz tervezete a helyben szokásos közzététel módját és az önkormányzat hivatalos honlapját és lapját.

Új szabályozási elemet jelent az önkormányzat önként vállalt feladatainak mellékletben való felsorolása is.

A II. Fejezet a Közgyűlés tagjaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, a polgármesterre és az alpolgármesterekre vonatkozó rendelkezések is ebben a fejezetben kerültek elhelyezésre.

A III. Fejezet a Közgyűlés működésének szabályait tartalmazza a hatályos Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelethez (a továbbiakban: R.) képest eltérő, logikusabb szerkezetben: először megjelöli az ülések típusait (alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi), majd külön §-okban szabályozza a tervezet az egyes üléstípusokat.

Érdemi változást a R-ben szóbelinek nevezett, de valójában írásbeli előterjesztés nevének megváltoztatása jelent, mely a helyben kiosztott előterjesztés megnevezést kapta és ezentúl nemcsak változtatási tilalom, hanem személyi ügy soron kívüli tárgyalása esetén is lehetőség lesz az ülés napján új előterjesztést benyújtani a Közgyűléshez.

Erre a változásra tekintettel a rendelettervezet szövege az írásbeli előterjesztés helyett már csak az „előterjesztés” szót használja, ezért a 22. § (1) bekezdése kimondja, hogy előterjesztés kizárólag írásban terjeszthető elő.

A beszámoló és a tájékoztató szabályai (23. §) egyszerűsödtek, a tervezet már nem határozza meg, hogy ki lehet az előterjesztő, illetve azt sem, hogy tájékoztató esetén nem kötelező vitát nyitni, hiszen az évek óta kialakult gyakorlat szerint valamennyi napirenden szereplő előterjesztés esetén van mód a vitára.

A 25. § az előterjesztői kiegészítés szabályait tartalmazza, melyről a hatályos R. nem rendelkezett, azonban a gyakorlatban adminisztratív elírások vagy az előterjesztések képviselők részére történő megküldése után felmerülő új körülmények miatt néhányszor szükség volt a Közgyűlés ülése előtt a határozati javaslat módosítására, újabb döntési alternatíva Közgyűlés elé terjesztésére. Ezzel a szakasszal az évek során kialakult gyakorlatot emeljük be az SzMSz-be.

Új szabályként jelenik meg a 26. §-ban a sürgősséggel előterjesztett, valamint a helyben kiosztott előterjesztés napirendre vétele, amennyiben erre egyidejűleg kerül sor, ugyanis erről a hatályos R. nem rendelkezik.

Az ülés rendjének fenntartására vonatkozó szabályok (14. alcím) kiegészültek az ültetés rendjének meghatározásával.

A felszólalások típusai közül törlésre került az interpelláció, mivel szabályai átfedést mutattak a kérdésre vonatkozó rendelkezésekkel.

A 17. alcím összefoglalja azokat a hatályos R-ben elszórtan található rendelkezéseket, hogy hogyan valósul meg a társadalmi részvétel a Közgyűlés munkájában. E körben új rendelkezésként jelennek meg a 43. §-ban a honlapon való közzététel útján is megtartható közmeghallgatás szabályai.

A IV. Fejezet a Közgyűlés bizottságaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A legfontosabb változás, hogy a feladatkörhöz igazodó, de minden bizottságot érintő véleményezési jogkör megjelölése után (46. §) a 19. alcímben minden bizottság önálló §-ban szerepel, ahol a csak rá vonatkozó szakmai feladatok kerültek meghatározásra. Minden § (1) bekezdése az adott bizottság átruházott feladat- és hatásköreit összefoglaló mellékletre utal, majd a (2) bekezdés – az Ügyrendi Bizottság kivételével – a bizottság jelenleg hatályos, túlszabályozott, a teljességre törekvő és épp ezért mégis hiányos véleményezési jogköre helyett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt kötelező önkormányzati feladatokat jelöli meg, melyek a bizottság feladatkörébe tartoznak.

Egyes bizottságoknál – Kulturális és Oktatási Bizottság (49. §), Pénzügyi Bizottság (51. §) Ügyrendi Bizottság (53. §) – a véleményezési jogkör megjelölése a feladataik specialitására tekintettel nem volt megoldható az Mötv- ben foglalt közfeladatok felsorolásával, ezért esetükben megmaradt egy részletesebb felsorolás az általuk véleményezhető előterjesztésekről.

Az Ügyrendi Bizottság esetén az 53. § (2) bekezdésében az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel rögzítjük, hogy a Közgyűlés az Ügyrendi Bizottságot jelöli ki a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére.

A hatályos R. „figyelemmel kíséri”, „kapcsolatot tarthat” jellegű, nem normatív szövegrészei törlésre kerülnek.

A rendelettervezet 22. alcíme a hatályos R. ideiglenes bizottságra, munkacsoportra, D2030 Munkacsoportra vonatkozó rendelkezéseit foglalja össze.

Az V. Fejezet a Józsai Településrészi Önkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket változatlan tartalommal veszi át a hatályos R-ből.

A VI. Fejezet az Önkormányzat részvételével működő, a Közgyűlés szervei sorába tartozó társulásokra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat – céljaikat, az általuk ellátott feladatokat, a munkájukban való részvétel módját – tartalmazza.

A VII. Fejezet a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó rendelkezéseket foglalja össze a hatályos R.- től eltérően egyetlen szerkezeti egységbe. Változás, hogy a jegyzőre és az aljegyzőkre vonatkozó szabályokat önálló alcím tartalmazza. A Hivatal szervezeti felépítése ábra formájában mellékletben került megjelenítésre, míg az irányítási jogkörök gyakorlásának szabályai a normaszövegben maradtak.

A Közgyűlés, a képviselők, a bizottságok, és a településrészi önkormányzat munkájában való közreműködés szabályai a 25. alcímben kaptak helyet.

Az ügyfélfogadás rendjét a továbbiakban nem az SzMSz, hanem külön jegyzői utasítás szabályozza majd.

A VIII. Fejezetben a nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés szabályait egyszerűsített, de lényegében változatlan tartalommal veszi át a rendelettervezet a R-ből. Az egyik változás, hogy a nemzetiségek felsorolása már nem szerepel a normaszövegben, mivel az nem bírt normatív tartalommal.

A IX. Fejezet a Debreceni Közterület Felügyelet szervezeti formájára és működésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz, tekintettel a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (7) bekezdésében foglaltakra.

A X. Fejezet a záró rendelkezéseket tartalmazza, mely a rendelettervezet hatálybalépését 2025. március 1. napjában határozza meg, emellett hatályon kívül helyezi a R- t.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján az SzMSz megalkotásának várható következményeiről az alábbi tájékoztatást adom:

A 2025. március 1. napjával hatályba lépő új szervezeti és működési szabályzat pontosítja a normaszöveget, valamint hangsúlyozni szeretné, hogy a városi jelképeknek (címer, pecsét, zászló) fontos szerepe van, azok Debrecen történelmi múltjára, fejlődésének folytonosságára hívják fel a figyelmet, melyek a Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról szóló 2/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelet módosításával kiemelt helyet kapnak az önkormányzati szervezeti és működési szabályzatban.

Az SzMSz megalkotásával létrejövő új hivatali struktúra létszám-, és eszközigényével felmerülő személyi jellegű ráfordítások és a hasznosításból eredő költségvetési kiadás, valamint a közterülethasznosítással felmerülő bevétel a 2025. évi költségvetés keretében tervezhető.

c) A módosításnak adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem számottevő, azonban kiemelendő, hogy mind a Polgármesteri Hivatal, mind a Debreceni Közterület Felügyelet működését érintő intézkedési javaslatok végrehajtása összehangolt előkészítést igényel.

A hatályos R. nem tartalmaz megoldást minden, a gyakorlati jogalkalmazás során felmerülő kérdésre, problémára, ezek azonban módosítással már csak nehezen illeszthetők be a hatályos normaszövegbe.

A városi jelképek felsorolásának és ábrázolásának szervezeti és működési szabályzatba történő áthelyezésével nagyobb figyelem összpontosul a mára már hagyománnyá vált jelképhasználati szokásokra, melyek tovább erősítik a debreceni polgárok városhoz való kötődését.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek adottak.

A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

Az SzMSz indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.