Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2025. (II. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
a Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról szóló 2/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 03. 01Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2025. (II. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.03.01.
a Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról szóló 2/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Részletes indokolás
Az 1–6. §-hoz
A Debrecen város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek és középületek fellobogózásáról szóló 2/2018. (II. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése határozza meg Debrecen Megyei Jogú Város jelképeit, melyek a címer, a pecsét és a zászló. Ezen jelképek leírását, hiteles ábrázolását a Rendelet 1. melléklete, a jelképek színeinek meghatározását a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy a városi jelképek Debrecen történelmi múltjára, fejlődésének folytonosságára utalnak, a Rendelet jelképekre vonatkozó egyes rendelkezései 2025. március 1. napjával az új Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SzMSz) „Alapvető rendelkezések” alcímében kapnak helyet. A jelképek használatának eljárási és engedélyezési szabályait továbbra is a Rendelet tartalmazza, csupán a jelképek felsorolását, leírásukat, ábrázolásukat, valamint színeinek meghatározását szabályozza a jövőre nézve az új SzMSz.
A Rendeletben néhány formai, valamint technikai jellegű szövegpontosítás átvezetése is szükséges a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben (a továbbiakban: IRM rendelet) foglaltaknak való megfelelés érdekében.
Fentiek alapján a rendelettervezet
1. §-ában
foglalt módosítás a bevezető rész helyett a jogszabályi változásokra figyelemmel preambulummal egészíti ki a Rendeletet,
2. §-ában
rögzítésre kerül, hogy a jelképek felsorolását 2025. március 1. napjától az új SzMSz tartalmazza,
3. §-a
a hatályos rendelet 10. § (1) bekezdésének technikai jellegű módosítását tartalmazza az IRM rendelet 47. § (4) bekezdése alapján, mely szerint a nyitó szövegrésznek - a kötőszóval végződő utolsó előtti pont és alpont kivételével -, valamint a záró szövegrésznek a pontok, az alpontok mindegyikével önállóan és együttesen is egyetlen értelmes mondatot kell képeznie,
4. §-a
szövegcserés módosításokat tartalmaz elsősorban az IRM rendeletnek való megfelelés, illetve szövegpontosítás érdekében,
5. §-a
hatályon kívül helyezi a Rendelet 2. §-át, valamint 1. és 2. mellékletét, tekintettel arra, hogy ezen rendelkezések átkerülnek az új SzMSz -be,
6. §-a
a hatálybalépésről rendelkezik, mely megegyezik az új SzMSz hatálybalépésének időpontjával.
B./
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.
A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
A fentiek alapján a Rendelet módosításának várható következményeiről az alábbi tájékoztatást adom:
1. A módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:
1.
1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:
A 2025. március 1. napjával hatályba lépő új szervezeti és működési szabályzat pontosítja a normaszöveget, valamint hangsúlyozni szeretné, hogy a városi jelképeknek (címer, pecsét, zászló) fontos szerepe van, azok Debrecen történelmi múltjára, fejlődésének folytonosságára hívják fel a figyelmet, melyek a Rendelet módosítással kiemelt helyet kapnak az önkormányzati szervezeti és működési szabályzatban.
A Rendelet módosításával összefüggésben költségvetési és gazdasági hatással nem számolhatunk.
1.
1. A módosításnak környezeti és egészségi következményei nem határozhatóak meg.
1.
1. A módosításnak adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem számottevő, azonban kiemelendő, hogy mind a Polgármesteri Hivatal, mind a Debreceni Közterület Felügyelet működését érintő intézkedési javaslatok végrehajtása összehangolt előkészítést igényel.
1. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye:
A városi jelképek felsorolásának és ábrázolásának szervezeti és működési szabályzatba történő áthelyezésével nagyobb figyelem összpontosul a mára már hagyománnyá vált jelképhasználati szokásokra, melyek tovább erősítik a debreceni polgárok városhoz való kötődését.
A formai, valamint technikai jellegű módosítások átvezetésével a Rendelet megfeleltethető a magasabb szintű jogszabályok, elsősorban a Jat. és az IRM rendelet által elvárt jogszabályszerkesztési követelményeknek.
1. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek adottak.
A javasolt szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.
A Rendelet módosításának indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.