A rendelet 1. §- a a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 24/2006. (VIII. 14.) rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklet 2.7. és 2.9. pontjait helyezi hatályon kívül, mivel a Nyírségi ősláp és a Kamarás-halom a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján törvény erejénél fogva védelem alatt állnak és országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek, valamint rendelkezésre állnak a Tvt. 26. § (3) bekezdésében foglat határozatok is. Erre tekintettel természetvédelmi szempontok nem indokolják a helyi védelem fenntartását, azt a Tvt. 24. § (4) bekezdésére figyelemmel indokolt feloldani.

A rendelet 2. §-a hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése alapján, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a Rendelet módosításának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

aa) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A Rendelet módosításával hosszabb távon stabilan biztosítható a debreceni helyi védett- és országosan védett természetvédelmi területek kezelése. Feloldásra kerül az érintett területek kettős – országos és egyidejű helyi – védelme is.

ab) Környezeti és egészségi következményei: a rendeletmódosításnak környezetvédelmi és egészségi következményei nincsenek.

ac) Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: az adminisztratív terheket csökkenti, feloldásra kerül a jogszabályi kettőség, egyértelműsíti a hatásköröket

b) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei (az aa) alpontban foglaltakon túl):

A Rendelet módosításának elmaradása a párhuzamos, több szintű védettség fenntartásával megnehezítené a természetvédelmi területek kezelésével kapcsolatos feladatok és a hatósági feladatok zavartalan ellátását, és jogalkotási elvekbe is ütközne a többszíntű, de azonos tartalmú szabályozás.

c) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendeletmódosítás alkalmazásához személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek nem az Önkormányzatnál, hanem a természetvédelmi hatóságnál kell, hogy rendelkezésre álljanak, a módosítás eredményeként az Önkormányzat feladatai kis mértékben, de csökkennek.

A szabályozás összhangban van az európai uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítésével. A Jat. szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.

A rendelet indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (3) bekezdése alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.