Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél folyó étkeztetési tevékenység egységes szakmai irányítása érdekében a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések
1. §

A rendelet hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél

a./ az ellátotti és alkalmazotti étkeztetésre,

b./ az alkalmazottak által igénybe vett étkezésért fizetendő térítési díjakra,

c./ más gazdálkodó szervezet, intézmény, személy (továbbiakban: külső személy) által igénybe vett étkeztetésre, az ezek által fizetendő díjakra.

2. §

A költségvetési szervek e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel gondoskodnak az

a./ ellátottak,

b./ alkalmazottak és külső személyek étkeztetéséről,

valamint a b./ pont alá tartozók által fizetendő térítési díj megállapításáról.

3. §

Az intézmény vezetőjének törekednie kell arra, hogy a saját- és a melegítő konyha, valamint a kapcsolódó étterem szolgáltatásait (elsősorban az elkészített ételadagok elszállítása, illetve csoportos étkeztetés mellett) más gazdálkodó szervezet, intézmény, indokolt esetben külső személy ( pl. családtag, nyugdíjas) is igénybe vegye, ha ezt a konyha és a kapcsolódó étterem működési engedélyben rögzített teljesítőképessége (a saját ellátottak és dolgozók hátránya nélkül) lehetővé teszi. A költségvetési szerv vezetője engedélyezheti, hogy az ételt az intézmény konyhájáról, étterméből elszállítsák.

4. §

A költségvetési szervnél az étkeztetést az e rendelet 3. §-ban említett igénybevevők az ételt elsősorban az intézmény éttermében vagy az intézmény más, étkez(tet)ésre alkalmas helyiségében fogyaszthatják el. Óvodában, egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézményben az ellátottakkal (gyermekekkel, idősekkel, betegekkel) együtt azonban a külső személyek nem étkezhetnek.

5. §

A költségvetési szerv vezetője (vagy megbízottja) köteles rendszeresen ellenőrizni:

hogy

-- az ellátottak a norma szerint járó ételmennyiséget (életkoruknak megfelelő feldolgozásban) megkapják-e,

-- az intézményből az e rendelet 3. §-ban foglaltak szerint elszállítható étel mennyiségét.

6. §

Az ellátottak, az alkalmazottak, illetve külső személyek étkeztetésében alkalmazható nyersanyagnormát a költségvetési szerv fenntartója (külön rendelkezésében) ellátási formánként határozza meg.

7. §

Az alkalmazottak, illetve külső személyek nyersanyagnormája azonos az ellátottak nyersanyagnormájával. Az alkalmazottak esetében diétás-étkeztetés alkalmazására csak orvosi igazolás alapján kerülhet sor.

8. §

A költségvetési szerv vezetője (a költségvetési támogatás felemelése nélkül) engedélyezheti az e rendelet 6. §-ban említett nyersanyagnormától történő tartós eltérést. Tartósnak az egy hónapot meghaladó időtartam tekintendő, míg az eltérés mértéke nem lehet nagyobb 10 %-nál. A nyersanyagnormát éves átlagban azonban be kell tartani.

9. §

Ha a költségvetési szerv saját konyháján többféle ellátott részére főznek, az alkalmazandó nyersanyagnorma összegét súlyozott átlagszámítással kell megállapítani. A különféle korcsoportok ellátásakor az étel kiszolgálása során a kiadott ételmennyiségben történő eltéréssel kell érvényre juttatni a térítési díjakban is jelentkező különbséget.

10. §

Az egész napi norma 1. sz. mellékletben foglalt keretek közötti részétkezésekre bontása, valamint a részétkezések számának meghatározása a költségvetési szerv vezetőjének hatásköre.

A költségvetési szervek alkalmazottai és azok családtagjai
étkeztetésére vonatkozó szabályok
11. §

A munkahelyi szervezett étkeztetés igénybevételére, a munkaideje (ügyelete, túlórázása) alatt kiszolgált élelem igénybevételére, a költségvetési szervnél dolgozók jogosultak.

12. §

A költségvetési szerv vezetője engedélyezheti a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési szerveitől nyugdíjba ment (volt városi) alkalmazottak (csak ebéd) étkezését.

13. §

Az e rendelet 1. §-ában megjelölt költségvetési szerv kollektív szerződésben (közalkalmazotti, munkaügyi szabályzatban) határozza meg azokat az élelmiszerrel (étkeztetéssel) közvetlen kapcsolatban lévő munkaköröket, amelyekben foglalkoztatottak az étkezés rendszeres, folyamatos igénybevétele esetén a térítési díjat az e rendelet 15. §-ában foglalt kedvezménnyel fizethetik meg.

Az étkezésért fizetendõ térítési díj,
és a munkáltatói hozzájárulás meghatározása
14. §

A költségvetési szerv munkahelyi étkeztetését az e rendelet 11. §-ai alapján igénybe vevő alkalmazottak, valamint a költségvetési szervhez kiküldött és ott munkát végző városi alkalmazottak a részükre kiszolgált étkezés teljes önköltségét (nyersanyagnorma + rezsi + ÁFA) alapul véve kötelesek térítési díjat fizetni.

15. §

Az étkeztetést az e rendelet 13. §-ában meghatározott szabályozás alapján igénybevevő alkalmazottak a nyersanyagnorma 63 %-át ( + ÁFA ) fizetik térítési díjként.

16. §

A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési szerveitől nyugdíjba ment alkalmazott a részére kiszolgált étkeztetés térítési díjaként a nyersanyagnorma (+ ÁFA) összegével azonos összeget fizet.

17. §

(1) Az e rendelet 14-16. §-aiban nem említett étkezést igénybevevő személy a részére kiszolgált étkezésért a teljes önköltség 115 %-ánál kevesebbet nem fizethet.

(2) A költségvetési szervek egymás közötti élelem szállítása során az eladási (vásárlási) ár nem lehet magasabb a teljes önköltség (nyersanyagnorma + rezsi + ÁFA) összegénél.

18. §

A költségvetési szerv, mint munkáltató hatáskörébe tartozik az alkalmazottai étkeztetéséhez történő hozzájárulás mértékének és módjának meghatározása.

19. §

A 18. §-ban foglalt étkezési hozzájáruláshoz történő önkormányzati támogatás összegét (mértékét) az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.

Egyéb rendelkezések
20. §

A saját konyhával rendelkező költségvetési szervnél az élelmezési normára jutó rezsiköltséget az előző lezárt naptári év adatai alapján kell megállapítani, és az egynapi élelmezési norma százalékában kell kifejezni. A rezsi százalék összegével, és az ÁFÁ-val növelt nyersanyagormát kell a tárgyidőszak teljes önköltségének tekinteni.

21. §

Ha a rezsiköltség (rezsiszázalék) nem állapítható meg, akkor rezsiköltségnek a nyersanyagnorma legalább 60 %-át kell tekinteni.

22. §

Az étkezés igénybevételére jogosító utalványok (un. étkezési vagy ebédjegyek) kezelési rendszerét, dokumentálását, a térítési díjak beszedésének módját a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben határozza, illetve szervezi meg. Az étkezést igénybevevő részére étkezésenként csak egy utalványt szabad rendelkezésre bocsátani.

23. §

Az étkeztetési tevékenységhez kapcsolódó könyvviteli elszámolásoknál a költségvetési szerveknek a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló számviteli előírások szerint kell eljárniuk.

24. §

A munkahelyi étkeztetésnél szeszes italt kiszolgálni és fogyasztani tilos!

25. §

Az intézmény vezetője vagy megbízottja rendszeresen (de legalább havonta, dokumentáltan) ellenőrizni köteles, hogy az étkezésért térítési díjat fizetőkön kívül más az étkezést nem veszi-e igénybe térítés nélkül.

Záró rendelkezés
26. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, előírásait 2001. július 1-jétől kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1996. (III. 01.) Ök. sz. rendelet hatályát veszíti.