Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, az 58. § (1) bekezdésében valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 61.§, 62.§ és 63.§-ban biztosított felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi elemeinek, illetőleg a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályainak meghatározása.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területére, mely a kül-, és belterületre egyaránt értendő.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, amennyiben a település területén ingatlan tulajdonnal bírnak, tevékenységet folytatnak, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak (a továbbiakban: tulajdonos).

II. fejezet

Levegőtisztaság-védelmi szabályozás

Avar és kerti hulladék kezelésére vonatkozó szabályok

3. §

(1) ^[1]Az avar és kerti hulladék égetése a szervezett háztartási hulladékszállításba bekapcsolt területeken tilos, kivéve a 2. számú mellékletben meghatározott területeken április, október hónapokban.

(2) ^{[2] [3]}Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak légszáraz anyagot szabad, úgy, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa, valamint a környező ingatlanok használatát ne zavarja. Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot - a közterület kezelőjének kivételével - magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.

(3) ^[4]Az égetést a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változása) miatt 8 és 17 óra között lehet végezni, kizárólag szélcsendes időben.

(4) ^[5]A tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos, őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén megszerelt kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben vagy egy db 34 A, vizsgálati tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Ezen felül lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot kel az égetés helyszínén készenlétben tartani, amellyel a tűz terjedése megakadályozható.

(5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

(6) Avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok.

^[6]Fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

4. §

(1) ^[7]Egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, különösen veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(3) ^[8]A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel, vagy a távhővel – az energiafelhasználás helyszínének levegő tisztasága szempontjából – egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával (pl.: napenergia, szélenergia, geotermikus energia, stb.)  kell biztosítani a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.B.6. Távhő ellátás területei” tervlapján  meghatározott területeken. A tervlapon jelölt területeken a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak akkor lehet, ha

a.) a helyszíntől számított 500 méteren belül hálózattal rendelkező hőszolgáltató írásban nyilatkozik, hogy az adott igényt nem képes kielégíteni, vagy

b.) szaktervező dokumentációja bizonyítja, hogy a tervezett hőenergia-ellátás nem jár a felhasználás helyszínén, a távhő használathoz viszonyítva, annál nagyobb mértékű levegőszennyezéssel.

III. fejezet

Zaj- és rezgésvédelem

5. §

(1) ^[9]Az ismert és meghatározott zajgátló védőterületek, zajgátló övezetek kijelölését, a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek és csendes övezetek kijelölését a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.A.A. Zaj- és rezgés elleni védőterületek” című tervlapja tartalmazza.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt zajgátló védőterületen, illetve zajgátló övezetben csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védőterületen belüli tényleges-, vagy a rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarésze szerint hosszú távra (15 éves távlatra) prognosztizált forgalom alapján számított zajterhelés meghaladja. Kivételesen az építési hatóság a fentiektől akkor térhet el ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai, illetve az út tartozékai (pl. zajvédő fal) - az építtető által készíttetett szakvéleménnyel igazoltan - biztosítják a rendeltetésszerű használatnak megfelelő zajterhelési határértékek teljesülését.

(3) Az új oktatási létesítmények helyét rendezési terv szerint úgy kell kijelölni, hogy területükön a kertvárosi övezetre vonatkozó zajterhelési határértékek betarthatósága biztosítható legyen.

(4) ^[10]A (2) bekezdés alkalmazása során a kivételes eljárás lakóépületre csak akkor alkalmazható, ha a külső környezeti zajtól védendő  – az épület saját zajárnyékoló szerkezetei, maguk az épületrészek zajárnyékoló hatása miatt, vagy a korábban megépült épületek zajárnyékoló hatása miatt – a számított és/vagy mért zajterhelés egyike sem haladja meg az előírt határértéket, vagyis a nyílászárók kinyitása esetén sem lesz a helyiségen belül a megengedett határértéket meghaladó zajszint. (A mért zajterhelést akkor kell figyelembe venni, ha a tervezéskor figyelembe vett zajárnyékoló tárgyak már megépültek.)

(5) ^[11]A (2) bekezdésben szereplő területek közül a közlekedési zajhatások miatti zajgátló területeket egyik oldalról a zajt okozó közút területe, másik oldalról a zajhatárérték izofon jelzi, a területre megengedett határértéket is jelölve.

6.§

(1) A tervezett utak térségében a zaj elleni védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni hogy

- belterületen az utat határoló szabályozási vonalánál;

- külterületen az út védőtávolságának szélénél teljesüljön a vonatkozó jogszabályokban előírt környezeti zajszint határérték.

(2) A forgalmi prognózisok, illetve a meglévő forgalmi viszonyok alapján a környező területekre előírt zajterhelési határérték túllépését okozó közlekedési létesítmények szabályozási szélességének, keresztszelvényeinek meghatározásakor figyelembe kell venni a zajvédő berendezések helyigényét.

(3) Belterületen a városszerkezeti terv szerinti gyűjtő- vagy magasabb rendű utak tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett, zaj- és rezgés elleni védelmet igénylő épületeket úgy kell kialakítani, hogy az épületek belső tereinek használata a vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásával biztosítható legyen. Ez a kötelezettség kiterjeszthető olyan területeken tervezett épületekre, melyeknek a 15 éves forgalmi prognózisok alapján számított zajterhelése meghaladja a területre előírt határértékeket.

(4) Meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító útépítési megoldásokat kell alkalmazni.

(5) Ha a szabályozási terv zajvédelmi berendezés létesítését írja elő egy építési övezet határán, vagy területén, illetve határa és a határa melletti út tengelye között, akkor az övezetben csak akkor építhető zaj elleni védelmet igénylő épület, ha a zajvédelmi berendezés elkészült.

(6) Meglévő, legalább gyűjtőút szerepű út mellé települő új épület funkciója miatt szükségessé váló, a közlekedési zaj ellen védő berendezést az épület építtetője köteles kiépíteni az út településrendezési tervekben prognosztizált forgalmának alapulvételével. Az esetleges határérték túllépést okozó zajforrást jelentő ingatlan tulajdonosa, kezelője köteles tűrni, hogy a zajvédelmi berendezés az ő területén épüljön meg, ha az már a jogszabályoknak is megfelelő gyakorolt funkciójának folytatását nem teszi lehetetlenné, és esztétikai szempontból is elfogadható módon megoldható.

(7) ^[12]A (3) bekezdés szerinti kötelezettség kiterjeszthető a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.A.A. Zaj- és rezgés elleni védőterületek” című tervlapja szerinti olyan területekre is, melyek zajterhelése meghaladja a területre előírt határértéket.

(8) ^[13]Az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén is az engedélyezhető épület mérete és funkciója csak akkora és olyan lehet, melyre a megépített zajvédelmi berendezés biztosítja a jogszabályban előírt határértékek teljesülését.

(9) ^[14]Meglévő és tervezett vasútvonalak esetében az utakra vonatkozó fenti rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

7.§

(1) Lakó vagy vegyes terület-felhasználású övezetben, a vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok szerinti üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő üzemi létesítmény bővítése és korszerűsítése esetén az építtető minden esetben köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és megtartásáról gondoskodni.

(2) Üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő üzemi létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése esetén a hatósági engedélyezéshez szükséges dokumentációkban olyan technológiai leírást kell készíteni, melyben ismertetni kell a zajforrásokat, a helyszíni viszonyokat, a zaj csökkentésére tervezett megoldásokat, azok várható eredményét, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges egyéb adatokat. A technológiai leírásban szerepelni kell az üzemszerű állapot leírásának és a tervező nyilatkozatának arról, hogy a létesítmény üzemszerű működése során nem okoz a környezetében határértéket meghaladó zaj- és rezgés terhelést.

IV. fejezet

Helyi jelentőségű természeti értékek

8.§

(1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja a “Bácsai Szent Vid domb és környékét” (hrsz: Győr 0655/1, Győr 0655/2, Győr 0655/3, Győr 0656), a “Győri Várkert”-et (hrsz: Győr 7479, Győr 7475), és helyi jelentőségű természetvédelmi értékké nyilvánítja a “Rákóczi Ferenc utcai vadgesztenyefát”(A védett vadgesztenyefa a Győr 6515 hrsz-ú területen áll).

(2) Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén található helyi jelentőségű természetvédelmi területek és természeti érték leírását és szakkezelését e rendelet melléklete tartalmazza

V. fejezet

A helyi környezetvédelmi alap

9. §

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata környezetvédelmi alapot hoz létre a környezeti ártalmak megelőzésére, a bekövetkezett környezeti károk csökkentésére, felszámolására, a természeti értékek, területek fenntartására, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzésére, a társadalom környezeti szemléletének fejlesztésére, környezeti információs rendszer biztosítására, valamint a környezetvédelmi nevelés, oktatás és kutatás támogatására

10.§

(1) A környezetvédelmi alap bevételei:

a.) az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b.) a területi környezetvédelmi hatóság által, a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,

c.) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

     ca.) ^[15]a talajterhelési díj teljes összege,

d.) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e.) az egyéb bevételek,

f.) ^[16]az önkormányzat által kiszabott növényvédelmi bírság teljes összege.

(a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §. (2) bek.)

(2) Egyéb bevételnek minősül pl.:

a.) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek és hitelek,

b.) az önkéntes befizetések és támogatások.

11.§

(1) ^[17]Az önkormányzati környezetvédelmi alapot elkülönítetten kell kezelni, környezetvédelmi célokra kell felhasználni.

A 10.§ (1) bekezdés ca./ pontja szerinti bevétel a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére, az f./ pontja szerinti bevétel a helyi jelentőségű természetvédelmi értékek  fenntartására, megőrzésére használható fel.

(2) A 10.§ /1/ bekezdés b./ pontja szerinti bevételt lehetőség szerint abban a városrészben kell felhasználni, ahol a környezetkárosítás-, szennyezés történt.

(3)Az alap felhasználásáról az Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottsága előterjesztései alapján a közgyűlés dönt.

VI. fejezet

Szabálysértési rendelkezések

12. §

^{[18] [19]}Szabálysértést követ el és 50.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendelet 3.§ (1)-(2)-(3)-(4)-(5) bekezdéseiben, továbbá a 4.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat megszegi.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

13. §

E rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti :

a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló 10/1996. (II. 15.) Ök. sz. rendelet, a Győri Építési Szabályzat 2003 -ról szóló 55/2003.(X.31.) Ök. rendelet 14.§, továbbá a parlagfű visszaszorításáról szóló 20/1994.(V.10.) Ök. sz. rendelet.

14. §

Jogharmonizációs záradék

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.