^[1]Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró szervezetek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi elemeinek, illetőleg a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályainak meghatározása.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területére, mely a kül-, és belterületre egyaránt értendő.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, amennyiben a település területén ingatlan tulajdonnal bírnak, tevékenységet folytatnak, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak (a továbbiakban: tulajdonos).

II. fejezet

Levegőtisztaság-védelmi szabályozás

Avar és kerti hulladék kezelésére vonatkozó szabályok

3. §^[2]

^[3]Fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

4. §

(1) ^{[4]  [5]}

(2) ^[6]

(3) ^[7]A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiaellátást kötelezően távhővel, vagy a távhővel – az energiafelhasználás helyszínének levegő tisztasága szempontjából – egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával (pl.: napenergia, szélenergia, geotermikus energia, stb.)  kell biztosítani a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.B.6. Távhő ellátás területei” tervlapján  meghatározott területeken. A tervlapon jelölt területeken a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak akkor lehet, ha

a.) a helyszíntől számított 500 méteren belül hálózattal rendelkező hőszolgáltató írásban nyilatkozik, hogy az adott igényt nem képes kielégíteni, vagy

b.) szaktervező dokumentációja bizonyítja, hogy a tervezett hőenergia-ellátás nem jár a felhasználás helyszínén, a távhő használathoz viszonyítva, annál nagyobb mértékű levegőszennyezéssel.

III. fejezet

Zaj- és rezgésvédelem

5. §

(1) ^[8]Az ismert és meghatározott zajgátló védőterületek, zajgátló övezetek kijelölését, a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek és csendes övezetek kijelölését a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.A.A. Zaj- és rezgés elleni védőterületek” című tervlapja tartalmazza.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt zajgátló védőterületen, illetve zajgátló övezetben csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védőterületen belüli tényleges-, vagy a rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarésze szerint hosszú távra (15 éves távlatra) prognosztizált forgalom alapján számított zajterhelés meghaladja. Kivételesen az építési hatóság a fentiektől akkor térhet el ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai, illetve az út tartozékai (pl. zajvédő fal) - az építtető által készíttetett szakvéleménnyel igazoltan - biztosítják a rendeltetésszerű használatnak megfelelő zajterhelési határértékek teljesülését.

(3) Az új oktatási létesítmények helyét rendezési terv szerint úgy kell kijelölni, hogy területükön a kertvárosi övezetre vonatkozó zajterhelési határértékek betarthatósága biztosítható legyen.

(4) ^[9]A (2) bekezdés alkalmazása során a kivételes eljárás lakóépületre csak akkor alkalmazható, ha a külső környezeti zajtól védendő  – az épület saját zajárnyékoló szerkezetei, maguk az épületrészek zajárnyékoló hatása miatt, vagy a korábban megépült épületek zajárnyékoló hatása miatt – a számított és/vagy mért zajterhelés egyike sem haladja meg az előírt határértéket, vagyis a nyílászárók kinyitása esetén sem lesz a helyiségen belül a megengedett határértéket meghaladó zajszint. (A mért zajterhelést akkor kell figyelembe venni, ha a tervezéskor figyelembe vett zajárnyékoló tárgyak már megépültek.)

(5) ^[10]A (2) bekezdésben szereplő területek közül a közlekedési zajhatások miatti zajgátló területeket egyik oldalról a zajt okozó közút területe, másik oldalról a zajhatárérték izofon jelzi, a területre megengedett határértéket is jelölve.

6.§

(1) A tervezett utak térségében a zaj elleni védelmet biztosító építményeket úgy kell elhelyezni hogy

- belterületen az utat határoló szabályozási vonalánál;

- külterületen az út védőtávolságának szélénél teljesüljön a vonatkozó jogszabályokban előírt környezeti zajszint határérték.

(2) A forgalmi prognózisok, illetve a meglévő forgalmi viszonyok alapján a környező területekre előírt zajterhelési határérték túllépését okozó közlekedési létesítmények szabályozási szélességének, keresztszelvényeinek meghatározásakor figyelembe kell venni a zajvédő berendezések helyigényét.

(3) Belterületen a városszerkezeti terv szerinti gyűjtő- vagy magasabb rendű utak tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett, zaj- és rezgés elleni védelmet igénylő épületeket úgy kell kialakítani, hogy az épületek belső tereinek használata a vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásával biztosítható legyen. Ez a kötelezettség kiterjeszthető olyan területeken tervezett épületekre, melyeknek a 15 éves forgalmi prognózisok alapján számított zajterhelése meghaladja a területre előírt határértékeket.

(4) Meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító útépítési megoldásokat kell alkalmazni.

(5) Ha a szabályozási terv zajvédelmi berendezés létesítését írja elő egy építési övezet határán, vagy területén, illetve határa és a határa melletti út tengelye között, akkor az övezetben csak akkor építhető zaj elleni védelmet igénylő épület, ha a zajvédelmi berendezés elkészült.

(6) Meglévő, legalább gyűjtőút szerepű út mellé települő új épület funkciója miatt szükségessé váló, a közlekedési zaj ellen védő berendezést az épület építtetője köteles kiépíteni az út településrendezési tervekben prognosztizált forgalmának alapulvételével. Az esetleges határérték túllépést okozó zajforrást jelentő ingatlan tulajdonosa, kezelője köteles tűrni, hogy a zajvédelmi berendezés az ő területén épüljön meg, ha az már a jogszabályoknak is megfelelő gyakorolt funkciójának folytatását nem teszi lehetetlenné, és esztétikai szempontból is elfogadható módon megoldható.

(7) ^[11]A (3) bekezdés szerinti kötelezettség kiterjeszthető a Győr város Szabályozási Tervének „1.3.A.A. Zaj- és rezgés elleni védőterületek” című tervlapja szerinti olyan területekre is, melyek zajterhelése meghaladja a területre előírt határértéket.

(8) ^[12]Az (5) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén is az engedélyezhető épület mérete és funkciója csak akkora és olyan lehet, melyre a megépített zajvédelmi berendezés biztosítja a jogszabályban előírt határértékek teljesülését.

(9) ^[13]Meglévő és tervezett vasútvonalak esetében az utakra vonatkozó fenti rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

7.§

(1) ^[14]

(2) Üzemi létesítmény létesítése, üzembe helyezése, illetőleg meglévő üzemi létesítmény felújítása, bővítése és korszerűsítése esetén a hatósági engedélyezéshez szükséges dokumentációkban olyan technológiai leírást kell készíteni, melyben ismertetni kell a zajforrásokat, a helyszíni viszonyokat, a zaj csökkentésére tervezett megoldásokat, azok várható eredményét, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges egyéb adatokat. A technológiai leírásban szerepelni kell az üzemszerű állapot leírásának és a tervező nyilatkozatának arról, hogy a létesítmény üzemszerű működése során nem okoz a környezetében határértéket meghaladó zaj- és rezgés terhelést.

IV. fejezet

Helyi jelentőségű természeti értékek

8.§

(1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja a “Bácsai Szent Vid domb és környékét” (hrsz: Győr 0655/1, Győr 0655/2, Győr 0655/3, Győr 0656), a “Győri Várkert”-et (hrsz: Győr 7479, Győr 7475), és helyi jelentőségű természetvédelmi értékké nyilvánítja a “Rákóczi Ferenc utcai vadgesztenyefát”(A védett vadgesztenyefa a Győr 6515 hrsz-ú területen áll).

(2) Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén található helyi jelentőségű természetvédelmi területek és természeti érték leírását és szakkezelését e rendelet melléklete tartalmazza

V. fejezet

A helyi környezetvédelmi alap

9. §

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata környezetvédelmi alapot hoz létre a környezeti ártalmak megelőzésére, a bekövetkezett környezeti károk csökkentésére, felszámolására, a természeti értékek, területek fenntartására, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzésére, a társadalom környezeti szemléletének fejlesztésére, környezeti információs rendszer biztosítására, valamint a környezetvédelmi nevelés, oktatás és kutatás támogatására

10.§

(1) A környezetvédelmi alap bevételei:

a.) az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

b.) a területi környezetvédelmi hatóság által, a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,

c.) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

     ca.) ^[15]a talajterhelési díj teljes összege,

d.) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

e.) az egyéb bevételek,

f.) ^[16]az önkormányzat által kiszabott növényvédelmi bírság teljes összege.

(a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §. (2) bek.)

(2) Egyéb bevételnek minősül pl.:

a.) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek és hitelek,

b.) az önkéntes befizetések és támogatások.

11.§

(1) ^[17]Az önkormányzati környezetvédelmi alapot elkülönítetten kell kezelni, környezetvédelmi célokra kell felhasználni.

A 10.§ (1) bekezdés ca./ pontja szerinti bevétel a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére, az f./ pontja szerinti bevétel a helyi jelentőségű természetvédelmi értékek  fenntartására, megőrzésére használható fel.

(2) A 10.§ /1/ bekezdés b./ pontja szerinti bevételt lehetőség szerint abban a városrészben kell felhasználni, ahol a környezetkárosítás-, szennyezés történt.

(3)^[18]Az alap felhasználásáról az Önkormányzat Városstratégiai Bizottsága előterjesztései alapján a közgyűlés dönt.

VI. fejezet

^[19]Jogkövetkezmény

12. §

^{[20] [21] [22]}E rendelettel kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartást, valamint annak jogkövetkezményét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

13. §

E rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályát veszti :

a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról szóló 10/1996. (II. 15.) Ök. sz. rendelet, a Győri Építési Szabályzat 2003 -ról szóló 55/2003.(X.31.) Ök. rendelet 14.§, továbbá a parlagfű visszaszorításáról szóló 20/1994.(V.10.) Ök. sz. rendelet.

14. §

Jogharmonizációs záradék

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.