A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény /továbbiakban: Lt./ 34. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a következők szerint rendelkezik:

A RENDELET HATÁLYA

1. §

/1/ A rendelet hatálya kiterjed a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közigazgatási területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonba lévő -, bérbeadás útján hasznosított bérlakásra.

/2/ A lakás legalább 6 m2-ének - a bérlő, vagy a vele együtt lakók által - nem lakás céljára történő használata esetén, e terület után nem lakbért, hanem a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre megállapítható bérleti díjjal azonos mértékű bérleti díjat köteles a bérlő megfizetni.

A LAKBÉR ÉS A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSI DÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE

2. §

/1/ Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért, továbbá az e jogviszony keretében az INSZOL Rt. (továbbiakban: bérbeadó) által nyújtott és az „önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletről, valamint a lakás vásárlás és építés támogatásáról” szóló önkormányzati rendeletben megállapított szolgáltatásokért a bérlő lakbért, ill. díjat köteles fizetni.

/2/ A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni.

3. §

/1/ A havi lakbért a lakás alapterülete, a lakás használati értékének számszerűsített mértéke és az egységdíj szorzata határozza meg.

/2/ A lakás helyiségei - az Lt. mellékletének figyelembevételével - alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között, a padlószint felett 1 méter magasságban mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni.

Nem lehet azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m2-énél kisebb alapterületű falfülkéket) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.

A lakás alapterületének megállapításánál:

a./ a lakás összes helyisége teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá

b./ a loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét

kell számításba venni. A lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. A helyiségek alapterületének összegét 0,5 m2 alatt lefelé, 0,5 m2-től pedig felfelé kell kerekíteni.

/3/ A lakás használati értékének számszerűsített mértéke megállapításánál:

- a lakás komfortfokozatát és fűtési módját,

- az épület építési módját és felújítottságát,

- a lakóövezet városon belüli elhelyezkedését kell figyelembe venni.

A lakás használati értékét a lakás adottságainak figyelembevételével a rendelet 1. és 2. sz. mellékletében irt szempontok és értékek szerint kell kiszámítani.

A lakás használati értéke az önkormányzati tulajdonú legjobb lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki.

/4/ Az egységdíj havi mértéke:

2004. július 1-jétől 3,06,- Ft

2005. július 1-jétől 5,10,- Ft

/5/ Az egységdíj mértéke 2006. január 1-jétől a mindenkori öregségi nyugdíjminimum tárgyévre vonatkozó emelésének megfelelő arányban változik.

/6/ 2006. január 1-jétől a fizetendő lakbér minimális összege: 1.000,- Ft/hó lakásonként.

4. §

/1/ A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás

a./ az alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van,

b./ valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz,

c./ országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 méter távolságon belül fekvő épületben van és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra néz,

d./ a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó (mosdó) fülke van,

e./ összkomfortos, vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs.

/2/ Az /1/ bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 20 % lehet.

/3/ Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl.: aládúcolt, falai nedvesek), e helyzet fennállásának időtartamára a bérbeadó a lakásra megállapított lakbért köteles mérsékelni. Ilyen címen a mérséklés legfeljebb 50 % lehet.

/4/ A /1/ és /3/ bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50 %-ot nem haladhatja meg.

5. §

/1/ A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál az eggyel alacsonyabb komfortfokozathoz tartozó pontértéket kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

/2/ Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, akkor a lakrészt komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál.

6. §

/1/ A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a /2/ bekezdés szerint kiszámított alapterület alapján - kell megállapítani.

/2/ A társbérleti lakrészek alapterületének megállapításánál

a./ az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá

b./ a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni.

7. §

/1/ A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, a használati értékében, ill. a lakbért növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

/2/ Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

8. §

/1/ A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértékére a /2/ és /3/ bekezdés, ill. a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

/2/ A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások általában a következők:

a./ a felvonó használatának biztosítása,

b./ a kapunyitás, kapuzárás,

c./ a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,

d./ vízellátás és csatornahasználat (szennyvíz-elszállítás) biztosítása.

A lakáshoz közvetlenül tartozó:a rádió és televízió jelszolgáltatási díjat, a házi szemét elszállításáért járó díjat a bérlő fizeti meg, vagy a bérbeadó közreműködésével, vagy a szolgáltatónak külön szerződés alapján.

/3/ A külön szolgáltatások díját lakóépületnél a használattal kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek határozzák meg.

A bérlő a lakbérrel együtt a lakásban együtt lakók létszámának figyelembevételével köteles megfizetni a /2/ bekezdés a./, b./ és d./ pontokban felsorolt szolgáltatások díját, míg a c./ pont esetén külön szerződés alapján.

9. §

A bérlő és a bérbeadó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy:

a./ a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében a bérlő magára vállalja,

b./ a bérlőt terhelő kötelezettségeket a lakbér megfizetésén túl számított díj ellenében a bérbeadó magára vállalja.

Ilyen esetekben a lakbérfizetési, ill. külön szolgáltatási díj fizetési kötelezettség a megállapodásnak megfelelően alakul.

A LAKÁS HASZNÁLATI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGFIZETÉSE

10. §

/1/ A lakás jogcím nélküli használata esetében a használat ellenértékeként az e rendelet alapján megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

/2/ Az a jogim nélküli használó, aki másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt, 6 hónapig az

/1/ bekezdésben meghatározott havi díjat, a 7. hónaptól ennek ötszörösét, a 13. hónaptól kettő havonta az előző hónap kétszeresét köteles megfizetni.

/3/ A /2/ bekezdésben meghatározott használati díjból a havi lakbérnek megfelelő összegű használati díj az INSZOL Rt-t illeti meg.

A LAKBÉRTÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG

11. §

/1/ Lakbértámogatásra jogosult az érvényes lakásbérleti- vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező bérlő, ill. lakáshasználó, amennyiben a háztartás havi összes jövedelme és a határjövedelem közötti különbség a lakbéremelés ötszörös mértékét nem haladja meg.

/2/ A lakbértámogatás kiszámítása során alkalmazott határjövedelem olyan jövedelemhatár, melyhez a háztartás jövedelmét viszonyítva kerül meghatározásra a lakbértámogatás összege.

/3/ A határjövedelem mértéke:

a./ egyedül élő személy esetén a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220 %-a,

b./ gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartás esetében, amelyben fogyatékos, vagy tartósan, súlyosan beteg személy él, valamint olyan 2 fős háztartás esetében, ahol mindkét személy nyugdíjas a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 175 %-a, szorozva a háztartásban élők számával,

c./ egyéb háztartás esetén a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-a, szorozva a háztartásban élők számával.

/4/ A rendelet alkalmazásában a nettó jövedelmet a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § /1/ bekezdés a./ pontja alapján kell megállapítani.

/5/ Az /1/ bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra:

a./ akinek lakása

1 személy 2 lakószoba, vagy 56 m2

2 személy 2+fél lakószoba, vagy 65 m2

3 személy 3 lakószoba, vagy 75 m2

4 személy 3+fél lakószoba, vagy 85 m2

5 személy 4 lakószoba, vagy 100 m2

5 személy felett négy lakószoba + fél lakószoba/fő az 5. személyt meghaladó létszámra vonatkozó, vagy 100m2 + 10 m2/fő az 5. személyt meghaladó létszámra vonatkozó

mértéket valamelyik szempontból meghaladja, vagy

b./ az a személy, akinek vagy a háztartásában élő más személy tulajdonában

- lakóingatlan, vagy üdülő, vagy beépítetlen üdülő-telek van, kivéve ha az ingatlan tulajdonjogát öröklés jogcímén és haszonélvezeti joggal terhelten szerezte, a haszonélvezeti jog fennálltáig, vagy

- adófizetési kötelezettség alá eső, 3 évnél nem régebben üzembe helyezett gépjármű - kivéve, ha az súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb, szakorvos által igazolt egészségkárosodás miatt használják - van, vagy

c./ akinek a lakás hasznosításából jövedelme származik, vagy

d./ az a bérlő, ill. lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakáshasználó, akinek rendezetlen lakbér, vagy a bérbeadónak fizetendő víz-csatornadíj hátraléka van.

Rendezettnek tekintett a bérbeadóval kötött és folyamatosan teljesített, a hátralék részletekben való megfizetésére vonatkozó megállapodás.

/6/ Az /5/ bekezdés a. pontjában foglalt kizáró ok valamelyikének megléte esetén a lakbéremelés 6 hónapra felfüggesztésre kerül, mely időtartam alatt a bérlőnek módja van az igényjogosultság mértékének megfelelő lakáscsere lebonyolítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén a lakbéremelés hatályba lépését követő 7. hónap első napjától moratórium megszűnik.

A LAKBÉRTÁMOGATÁS MÉRTÉKE

12. §

/1/ A támogatásra jogosult bérlőt a rendelet 3. sz. és 4. sz. mellékletében foglalt mértékű támogatás illeti meg – a /7/ bekezdésben foglalt eltéréssel – a 11.§ /3/ bekezdés szerinti határjövedelem és a háztartás összes jövedelme közötti különbség, valamint a lakbér összegétől függően.

/2/ Amennyiben a háztartás jövedelme a rá vonatkozó határjövedelemmel azonos vagy annál alacsonyabb, a lakbértámogatás mértéke a lakbéremelés összegével megegyezik. Ez esetben a bérlő által fizetendő lakbér megegyezik a korábban fizetett lakbér összegével.

/3/ Amennyiben a háztartás jövedelme a határjövedelmet meghaladja, a lakbértámogatás mértéke a határjövedelemhez tartozó lakbértámogatásnak a határjövedelem feletti jövedelem 1/5-öd részével csökkentett összege.

/4/ Amennyiben a háztartás jövedelme a határjövedelem összegét a lakbéremelés ötszörös mértékével meghaladja, a háztartás számára lakbértámogatás nem jár.

/5/ Az élőtakarékosság vállalásával bérbe adott lakásoknál a lakbértámogatás összege megegyezik a lakbéremelés összegével.

/6/ A műteremlakásoknál a műszakilag elkülönülő műterem rész alapterületére számított lakbérből a lakbér támogatás összege megegyezik a lakbéremelés összegével. A műteremlakás lakás céljára szolgáló alapterületére számított lakbér támogatás e rendelet szabályai szerint vehető figyelembe.

/7/ A Nyugdíjasok Házában bérbe adott lakások bérlői a jövedelmüknek megfelelő, de 2004. július 1-jétől legalább 22 %-os, 2005. július 1-jétől legalább 33,5 %-os mértékű lakbértámogatásra jogosultak.

A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS ANNAK ELBÍRÁLÁSA

13. §

/1/ A lakbértámogatásra vonatkozó kérelmeket a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Irodájának címezve a bérbeadóhoz kell benyújtani.

/2/ A kérelmek elbírálására a Polgármester jogosult.

/3/ A lakbértámogatás számított mértékét – amennyiben az 200,- Ft-nál kevesebb, 200,- Ft-ot – a bérbeadó a havi esedékes lakbérszámlában jóváírja.

/4/ A támogatás, ha a kérelmet

a./ május 1-je és június 30-a között nyújtották be, július 1-jétől egy év időtartamra,

b./ július 1-je után nyújtották be, a benyújtást követő hónap 1-jétől június 30-ig állapítható meg.

/5/ A támogatásban részesült bérlő a lakáskörülményeiben, személyi adataiban, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban, a lakásban lakók számában vagy személyében beállt változásokat 15 napon belül köteles a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Irodájának bejelenteni.

Ennek elmulasztása, vagy valótlan adatok közlése esetén a lakbértámogatást meg kell szüntetni és a jogosulatlanul igénybe vett támogatást egy összegben vissza kell fizetni.

TMENETI RENDELKEZÉSEK

14. §

/1/ A 2004. június 30. napján fennálló bérleti jogviszony esetén a 3. §-ban meghatározott és a 4. – 7. §-ban felsorolt módosító tényezők alapján számított lakbért és a 8. §-ban meghatározott külön szolgáltatási díjat 2004. július 1. napjától kell megfizetni.

/2/ A korábban nem szociális alapon juttatott bérlakások bérleti díja – a lakásbérleti szerződésekben foglaltaknak megfelelően – az e rendelet alapján megállapított bérleti díj kétszerese.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

15. §

A bérbeadó a lakbér és a külön szolgáltatás díjának változását, a fizetési kötelezettség időpontja előtt 30 nappal köteles a bérlővel írásban közölni.

A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE

16. §

/1/ E rendelet, a 4. sz. melléklet kivételével, 2004. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól, ill. a rendeletben külön meghatározott időponttól kell alkalmazni. A rendelet 4. sz. melléklete 2005. július 1. napján lép hatályba.

/2/ A rendelet 3. számú melléklete 2005. június 30. napján hatályát veszti.

/3/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1998. (III. 1.), és az azt módosító 10/1998. (IV. 1.), 34/1998. (XII. 10.), valamint a 7/2000. (III. 15.) Ök. rendelet hatályát veszti.