Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról
Hatályos: 2011. 07. 01- 2012. 05. 31Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról
2011-07-01-tól 2012-05-31-ig
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény /továbbiakban: Lt./ 34. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a következők szerint rendelkezik:
A RENDELET HATÁLYA
1. §
/1/ A rendelet hatálya kiterjed a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közigazgatási területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonba lévő -, bérbeadás útján hasznosított bérlakásra.
/2/ A lakás legalább 6 m2-ének - a bérlő, vagy a vele együtt lakók által - nem lakás céljára történő használata esetén, e terület után nem lakbért, hanem a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre megállapítható bérleti díjjal azonos mértékű bérleti díjat köteles a bérlő megfizetni.
A LAKBÉR ÉS A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSI DÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
2. §
/1/ Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás (a lakás helyiségei) használatáért, továbbá az e jogviszony keretében az INSZOL Rt. (továbbiakban: bérbeadó) által nyújtott és az „önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletről, valamint a lakás vásárlás és építés támogatásáról” szóló önkormányzati rendeletben megállapított szolgáltatásokért a bérlő lakbért, ill. díjat köteles fizetni.
/2/ A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni.
3. §
/1/ A havi lakbért a lakás alapterülete, a lakás használati értékének számszerűsített mértéke és az egységdíj szorzata határozza meg.
/2/ A lakás helyiségei - az Lt. mellékletének figyelembevételével - alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között, a padlószint felett 1 méter magasságban mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni.
Nem lehet azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m2-énél kisebb alapterületű falfülkéket) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.
A lakás alapterületének megállapításánál:
a./ a lakás összes helyisége teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá
b./ a loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét
kell számításba venni. A lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. A helyiségek alapterületének összegét 0,5 m2 alatt lefelé, 0,5 m2-től pedig felfelé kell kerekíteni.
/3/ A lakás használati értékének számszerűsített mértéke megállapításánál:
- a lakás komfortfokozatát és fűtési módját,
- az épület építési módját és felújítottságát,
- a lakóövezet városon belüli elhelyezkedését kell figyelembe venni.
A lakás használati értékét a lakás adottságainak figyelembevételével a rendelet 1. és 2. sz. mellékletében irt szempontok és értékek szerint kell kiszámítani.
A lakás használati értéke az önkormányzati tulajdonú legjobb lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki.
/4/ [1]Az egység díj havi mértéke:
A szociális helyzet alapján bérbeadott lakásoknál 5,33 Ft
A költségelven bérbeadott lakásoknál az egység díj mértéke a szociális helyzet alapján bérbeadott lakások egységdíjának 200%-a.
A piaci alapon bérbeadott lakásoknál az egység díj mértéke a szociális helyzet alapján bérbeadott lakások egységdíjának 220%-a.”
/5/ Az egységdíj mértéke 2006. január 1-jétől a mindenkori öregségi nyugdíjminimum tárgyévre vonatkozó emelésének megfelelő arányban változik.
/6/ [2]2006.július 1-től a lakbér minimális összege 2500.-Ft/hó lakásonként.
4. §
/1/ A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás
a./ az alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van,
b./ valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz,
c./ országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 méter távolságon belül fekvő épületben van és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra néz,
d./ a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó (mosdó) fülke van,
e./ összkomfortos, vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs.
/2/ Az /1/ bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 20 % lehet.
/3/ Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl.: aládúcolt, falai nedvesek), e helyzet fennállásának időtartamára a bérbeadó a lakásra megállapított lakbért köteles mérsékelni. Ilyen címen a mérséklés legfeljebb 50 % lehet.
/4/ A /1/ és /3/ bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50 %-ot nem haladhatja meg.
/5/ [3]A költségelven és piaci alapon bérbeadott lakások lakbérét csökkenteni lehet, ha a lakás valamely szempontból nem felel meg a 3.sz. mellékletben szereplő követelményeknek. A lakbér csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 30% lehet.
5. §
/1/ A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál az eggyel alacsonyabb komfortfokozathoz tartozó pontértéket kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.
/2/ Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, akkor a lakrészt komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál.
6. §
/1/ A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a /2/ bekezdés szerint kiszámított alapterület alapján - kell megállapítani.
/2/ A társbérleti lakrészek alapterületének megállapításánál
a./ az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá
b./ a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni.
7. §
/1/ A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, a használati értékében, ill. a lakbért növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
/2/ Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.
8. §
/1/ A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértékére a /2/ és /3/ bekezdés, ill. a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
/2/ A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások általában a következők:
a./ a felvonó használatának biztosítása,
b./ [4]
c./ a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,
d./ vízellátás és csatornahasználat (szennyvíz-elszállítás) biztosítása.
A lakáshoz közvetlenül tartozó:a rádió és televízió jelszolgáltatási díjat, a házi szemét elszállításáért járó díjat a bérlő fizeti meg, vagy a bérbeadó közreműködésével, vagy a szolgáltatónak külön szerződés alapján.
/3/ A külön szolgáltatások díját lakóépületnél a használattal kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek határozzák meg.
A bérlő a lakbérrel együtt a lakásban együtt lakók létszámának figyelembevételével köteles megfizetni a /2/ bekezdés a./, b./ és d./ pontokban felsorolt szolgáltatások díját, míg a c./ pont esetén külön szerződés alapján.
9. §
A bérlő és a bérbeadó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy:
a./ a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében a bérlő magára vállalja,
b./ a bérlőt terhelő kötelezettségeket a lakbér megfizetésén túl számított díj ellenében a bérbeadó magára vállalja.
Ilyen esetekben a lakbérfizetési, ill. külön szolgáltatási díj fizetési kötelezettség a megállapodásnak megfelelően alakul.
A LAKÁS HASZNÁLATI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGFIZETÉSE
10. §
/1/ A lakás jogcím nélküli használata esetében a használat ellenértékeként az e rendelet alapján megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
/2/ Az a jogim nélküli használó, aki másik lakásba való elhelyezésre nem tarthat igényt, 6 hónapig az
/1/ bekezdésben meghatározott havi díjat, a 7. hónaptól ennek ötszörösét, a 13. hónaptól kettő havonta az előző hónap kétszeresét köteles megfizetni.
/3/ A /2/ bekezdésben meghatározott használati díjból a havi lakbérnek megfelelő összegű használati díj az INSZOL Rt-t illeti meg.
A LAKBÉRTÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG
[5]11. §
/1/ Lakbértámogatásra jogosult az általa életvitelszerűen lakott, szociális helyzet alapján bérbeadott önkormányzati bérlakás után, az az érvényes lakásbérleti-, vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező személy, akinek a./ a háztartásában együtt élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének aa.) egyedül élő személy esetén: a 415 %-át, ab.) gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartás esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan súlyos beteg személy él, valamint olyan két fős háztartás esetén ahol mindkét személy nyugdíjas, ill. nyugdíjszerű ellátásban részesül: a 275%-át, ac.) egyéb háztartás esetén: a 215%-át, és b./ a lakbér összege eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 2,5 %-át. /2/ [6]A rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában és (1a)-(1c) bekezdésében meghatározottak szerint számított jövedelem, b) egy főre jutó jövedelem: a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2011. (II. 28.) GYMJVÖ. rendelet 2. § b)-c) pontjában foglaltak szerint számított jövedelem./3/ Az /1/ bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra: a./ akinek lakása 1 személy 2 lakószoba, vagy 56 m2 2 személy 2 + félszoba, vagy 65 m2 3 személy 3 lakószoba, vagy 75 m2 4 személy 3 + fél lakószoba, vagy 85 m2 5 személy 4 lakószoba, vagy 100 m2 5 személy felett 4 lakószoba + fél lakószoba/fő az 5. személyt meghaladó létszámra, vagy 100 m2 + 10 m2/fő, az 5. személy mértéket valamelyik szempontból meghaladja, vagy b./ az a személy, akinek, vagy a háztartásában élő más személy tulajdonában ba./ lakóingatlan, vagy üdülő, vagy beépítetlen üdülőtelek van, kivéve, ha az ingatlan tulajdonjogát öröklés címén és haszonélvezeti joggal terhelten szerezte, a haszonélvezeti jog fennálltáig, vagy bb./ adófizetési kötelezettség alá eső, 3 évnél nem régebben üzembe helyezett gépjármű – kivéve, ha azt súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb, szakorvos által igazolt egészségkárosodás miatt használják – van, vagy c./ az a bérlő, illetve lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakáshasználó, akinek rendezetlen lakbér, vagy a bérbeadónak fizetendő víz- csatornadíj hátraléka van. Rendezettnek tekintett a bérbeadóval kötött és folyamatosan teljesített, a hátralék részletekben való megfizetésére vonatkozó megállapodás. /4/ A mozgáskorlátozottak számára épített vagy átalakított önkormányzati bérlakások esetében a /3/ bekezdésben szabályozott lakás alapterületére vonatkozó mérték 130%-a az irányadó. |
A LAKBÉRTÁMOGATÁS MÉRTÉKE
[7]12. §
/1/A lakbértámogatás mértéke:
a) egy fős háztartás esetében,
ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át nem haladja meg, a lakbér 66,66 % -a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20 %-ával csökken.
b) gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartás esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan súlyos beteg személy él, valamint olyan két fős háztartás esetén ahol mindkét személy nyugdíjas
ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át nem haladja meg, a lakbér 66,66 %-a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20 %-ával csökken.
c) egyéb háztartás esetén
ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, a lakbér 66,66 % -a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20 %-ával csökken,
de legalább 2500.-Ft.
/2/ Az előtakarékosság vállalásával bérbe adott lakások lakbértámogatásának mértéke a lakbér összegének
66,66 %-a.
/3/ A műteremlakásoknál a műszakilag elkülönülő rész alapterületére számított lakbérből a lakbértámogatás összege a lakbér 66,66 %-a. A műteremlakás bérlője, a lakás céljára szolgáló alapterület után, a rendelet 11. §-a alapján, a 12.§ (1) bekezdésben foglalt mértékű lakbértámogatásra jogosult.
/4/ Azok a nyugdíjasok házában lakó bérlők, akik a 11. §-ban foglalt jogosultsági feltételeknek nem felelnek meg, a lakbér 33,5 %-nak megfelelő, de legalább 2.500,-Ft mértékű támogatásra jogosultak.
A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS ANNAK ELBÍRÁLÁSA
13. §
/1/ A lakbértámogatásra vonatkozó kérelmeket a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal [8]Népjóléti Osztályának címezve a bérbeadóhoz kell benyújtani.
/2/ A kérelmek elbírálására a Polgármester jogosult.
/3/ [9]A lakbértámogatás számított mértékét a bérbeadó a havi esedékes számlában jóváírja.
/4/ [10]A lakbértámogatás a kérelmezőt, a kérelem benyújtását követő hónap 1-jétől illeti meg határozatlan időtartamra.
[15]13/A. §
/1/ [16]A lakbértámogatásra való jogosultság feltételeit - a 3. § (4) bekezdés szerinti bérlők kivételével - évente egy alkalommal felül kell vizsgálni.
/2/ Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakbértámogatás mértéke emelkedik, akkor a változást a felülvizsgálati nyomtatvány benyújtása hónapjának első napjától kell érvényesíteni.
/3/ Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakbértámogatás mértéke csökken, akkor a változást a határozathozatalt követő hónap első napjától kell érvényesíteni.
/4/ Ha a lakbértámogatásra való jogosultság a felülvizsgálat eredményeként megszűnik, akkor a lakbértámogatást a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
/5/ Ha a lakbértámogatásban részesülő a felülvizsgálati eljárásban nem működik együtt és ezzel nem teszi lehetővé a jogosultsági feltételek vizsgálatát, a lakbértámogatást a felülvizsgálatra előírt beérkezési határidő hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
[17]13/B. §
/1/ A lakbértámogatásban részesülő bérlő a lakáskörülményeiben, személyi adataiban, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban, a lakásban lakók számában vagy személyében beállt változásokat 15 napon belül köteles a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályán bejelenteni.
/2/ A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a lakbértámogatást a bejelentési kötelezettség határideje hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
/3/ A bejelentés alapján induló felülvizsgálati eljárás esetében is a 13/A § /2/-/4/ bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
15. §
A bérbeadó a lakbér és a külön szolgáltatás díjának változását, a fizetési kötelezettség időpontja előtt 30 nappal köteles a bérlővel írásban közölni.
A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE
16. §
/1/ E rendelet, a 4. sz. melléklet kivételével, 2004. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól, ill. a rendeletben külön meghatározott időponttól kell alkalmazni. A rendelet 4. sz. melléklete 2005. július 1. napján lép hatályba.
/2/ A rendelet 3. számú melléklete 2005. június 30. napján hatályát veszti.
/3/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1998. (III. 1.), és az azt módosító 10/1998. (IV. 1.), 34/1998. (XII. 10.), valamint a 7/2000. (III. 15.) Ök. rendelet hatályát veszti.
[19]17. §
Jogharmonizációs záradék
E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.