Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról
Hatályos: 2021. 09. 29- 2022. 06. 30Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 20. § (3) bekezdésében, a 34. § (1) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Ötv. 8. § (1) bekezdésében biztosított feladatkörében, tulajdonosi jogkörben a következőket rendeli el:
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közigazgatási területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonba lévő -, bérbeadás útján hasznosított bérlakásra.
(2) A lakás legalább 6 m2-ének - a bérlő, vagy a vele együtt lakók által - nem lakás céljára történő használata esetén, e terület után nem lakbért, hanem a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre megállapítható bérleti díjjal azonos mértékű bérleti díjat köteles a bérlő megfizetni.
A LAKBÉR ÉS A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSI DÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGE
2. § (1)1 Lakásbérleti jogviszony fennállása esetében a lakás bérletéért vagy használatáért, továbbá az e jogviszony keretében az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 30/2018. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 2. § 1. pont a) és c) alpontja szerinti bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő az e rendelet szerinti lakbért, valamint díjat fizet.
(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni.
3. § (1) A havi lakbért a lakás alapterülete, a lakás használati értékének számszerűsített mértéke és az egységdíj szorzata határozza meg.
(2) A lakás helyiségei - az Lt. mellékletének figyelembevételével - alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között, a padlószint felett 1 méter magasságban mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem lehet azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 m2-énél kisebb alapterületű falfülkéket) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet. A lakás alapterületének megállapításánál:
a) a lakás összes helyisége teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá
b) a loggia és zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét
kell számításba venni. A lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni. A helyiségek alapterületének összegét 0,5 m2 alatt lefelé, 0,5 m2-től pedig felfelé kell kerekíteni.
(3) A lakás használati értékének számszerűsített mértéke megállapításánál: a lakás komfortfokozatát és fűtési módját, az épület építési módját és felújítottságát, a lakóövezet városon belüli elhelyezkedését kell figyelembe venni. A lakás használati értékét a lakás adottságainak figyelembevételével a rendelet 1. és 2. sz. mellékletében irt szempontok és értékek szerint kell kiszámítani. A lakás használati értéke az önkormányzati tulajdonú legjobb lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki.
(4) 2 3Az egységdíj mértéke a nem piaci vagy nem költségelven megállapított lakbérrel bérbe adott lakásoknál 7,84 Ft.
(5) 4A piaci vagy költségelven megállapított lakbér mértékét a bérbeadó az Lt. 34. § (4)–(5) bekezdésének figyelembevételével állapítja meg. Az egységdíj mértéke 2006. január 1-jétől a mindenkori öregségi nyugdíjminimum tárgyévre vonatkozó emelésének megfelelő arányban változik.
(6) 5A lakbér minimális összege: 3.160,- Ft/hó.
4. § (1) A havi lakbér mértékét csökkenteni kell, ha a lakás
a) az alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább 15 cm-rel, de a belmagasság 2/3-át meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van,
b) valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz,
c) országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától mért 50 méter távolságon belül fekvő épületben van és legalább egy lakószobájának ablaka a vasútvonalra néz,
d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó (mosdó) fülke van,
e) összkomfortos, vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs.
(2) Az (1) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 20 % lehet.
(3) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl.: aládúcolt, falai nedvesek), e helyzet fennállásának időtartamára a bérbeadó a lakásra megállapított lakbért köteles mérsékelni. Ilyen címen a mérséklés legfeljebb 50 % lehet.
(4) A (1) és (3) bekezdés szerinti mérséklés mértéke együttesen az 50 %-ot nem haladhatja meg.
(5) 6A költségelven és piaci alapon bérbeadott lakások lakbérét csökkenteni lehet, ha a lakás valamely szempontból nem felel meg a 3.sz. mellékletben szereplő követelményeknek. A lakbér csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 30% lehet.
5. § (1) A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvízellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembevételével megállapítható komfortfokozatnál az eggyel alacsonyabb komfortfokozathoz tartozó pontértéket kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.
(2) Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, akkor a lakrészt komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál.
6. § (1) A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva - a (2) bekezdés szerint kiszámított alapterület alapján - kell megállapítani.
(2) A társbérleti lakrészek alapterületének megállapításánál
a) az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá
b) a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni.
7. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, a használati értékében, ill. a lakbért növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.
(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.
8. § (1) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért külön díj illeti meg, ennek mértékére a (2) és (3) bekezdés, ill. a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.
(2) A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások általában a következők:
a) a felvonó használatának biztosítása,
b)7
c) a közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,
d) vízellátás és csatornahasználat (szennyvíz-elszállítás) biztosítása.
A lakáshoz közvetlenül tartozó:a rádió és televízió jelszolgáltatási díjat, a házi szemét elszállításáért járó díjat a bérlő fizeti meg, vagy a bérbeadó közreműködésével, vagy a szolgáltatónak külön szerződés alapján.
(3) A külön szolgáltatások díját lakóépületnél a használattal kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek határozzák meg. A bérlő a lakbérrel együtt a lakásban együtt lakók létszámának figyelembevételével köteles megfizetni a (2) bekezdés a), b) és d) pontokban felsorolt szolgáltatások díját, míg a c) pont esetén külön szerződés alapján.
9. § A bérlő és a bérbeadó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy:
a) a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében a bérlő magára vállalja,
b) a bérlőt terhelő kötelezettségeket a lakbér megfizetésén túl számított díj ellenében a bérbeadó magára vállalja. Ilyen esetekben a lakbérfizetési, ill. külön szolgáltatási díj fizetési kötelezettség a megállapodásnak megfelelően alakul.
A LAKÁS HASZNÁLATI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS MEGFIZETÉSE
10. §8 (1) A lakás jogcím nélküli használata esetében a használat ellenértékeként az e rendelet alapján megállapítható lakbérnek megfelelő összegű használati díj fizetendő a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel.
(2) Az a jogcím nélküli használó, aki másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt, a szerződés megszűnésének napjától hat hónapig az (1) bekezdésben meghatározott havi díjat fizet és nem jogosult a 12. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott kedvezményre. A jogcím nélküli lakáshasználó a hetedik hónaptól a lakás leadásának vagy a bérbeadó általi birtokba vételének napjáig az (1) bekezdésben meghatározott használati díj négyszeresét fizeti és nem jogosult az e rendeletben szabályozott kedvezményre.
A LAKBÉRTÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG
11. §9 (1) Lakbértámogatásra jogosult az általa életvitelszerűen lakott, szociális helyzet alapján bérbeadott önkormányzati bérlakás után, az az érvényes lakásbérleti-, vagy lakáshasználati szerződéssel rendelkező személy, akinek
a) a háztartásában együtt élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
aa) egyedül élő személy esetén: a 415 %-át,
ab) gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartás esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan súlyos beteg személy él, valamint olyan két fős háztartás esetén ahol mindkét személy nyugdíjas, ill. nyugdíjszerű ellátásban részesül: a 275%-át,
ac) egyéb háztartás esetén: a 215%-át, és
b) a lakbér összege eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 2,5 %-át.
(2) 10A rendelet alkalmazásában:
a) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában és 11(1a)-(1c) bekezdésében (a továbbiakban: Szt.) meghatározottak szerint számított jövedelem,
b) 12jövedelemszámításra irányadó időszak: az Szt. 10. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott időszak,
c) 13egy főre jutó jövedelem: a háztartásban együtt élő személyek (2) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakra eső összjövedelmének és a háztatásban együtt élő személyek számának hányadosa,
d) 14háztartás: az egy lakásban lakók közössége.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra:
a) akinek lakása 1 személy 2 lakószoba, vagy 56 m2, 2 személy 2 + félszoba, vagy 65 m2, 3 személy 3 lakószoba, vagy 75 m2, 4 személy 3 + fél lakószoba, vagy 85 m2, 5 személy 4 lakószoba, vagy 100 m2, 5 személy felett 4 lakószoba + fél lakószoba/fő az 5. személyt meghaladó létszámra, vagy 100 m2 + 10 m2/fő, az 5. személy mértéket valamelyik szempontból meghaladja, vagy
b) az a személy, akinek, vagy a háztartásában élő más személy tulajdonában
ba) lakóingatlan, vagy üdülő, vagy beépítetlen üdülőtelek van, kivéve, ha az ingatlan tulajdonjogát öröklés címén és haszonélvezeti joggal terhelten szerezte, a haszonélvezeti jog fennálltáig, vagy
bb) adófizetési kötelezettség alá eső, 3 évnél nem régebben üzembe helyezett gépjármű – kivéve, ha azt súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb, szakorvos által igazolt egészségkárosodás miatt használják – van, vagy
c) az a bérlő, illetve lakáshasználati szerződéssel rendelkező lakáshasználó, akinek rendezetlen lakbér, vagy a bérbeadónak fizetendő víz- csatornadíj hátraléka van. Rendezettnek tekintett a bérbeadóval kötött és folyamatosan teljesített, a hátralék részletekben való megfizetésére vonatkozó megállapodás.
(4) A mozgáskorlátozottak számára épített vagy átalakított önkormányzati bérlakások esetében a (3) bekezdésben szabályozott lakás alapterületére vonatkozó mérték 130%-a az irányadó.
(5) Nem vehető igénybe lakbértámogatás a költségelven és a piaci alapon bérbe adott lakásoknál.
A LAKBÉRTÁMOGATÁS MÉRTÉKE
12. §15 (1) A lakbértámogatás mértéke:
a) egy fős háztartás esetében, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át nem haladja meg, a lakbér 66,66 % -a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20 %-ával csökken.
b) gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő, továbbá olyan háztartás esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan súlyos beteg személy él, valamint olyan két fős háztartás esetén ahol mindkét személy nyugdíjas ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át nem haladja meg, a lakbér 66,66 %-a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20 %-ával csökken.
c) egyéb háztartás esetén, ha a háztartás egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, a lakbér 66,66 % -a; ezt meghaladó jövedelem esetén a támogatás mértéke a háztartás többlet jövedelmének 20 %-ával csökken,
de legalább 2500.-Ft.
(2) 16Az előtakarékosság vállalásával bérbe adott lakások lakbértámogatásának mértéke a lakbér összegének 50%-a.
(3) A műteremlakásoknál a műszakilag elkülönülő rész alapterületére számított lakbérből a lakbértámogatás összege a lakbér 66,66 %-a. A műteremlakás bérlője, a lakás céljára szolgáló alapterület után, a rendelet 11. §-a alapján, a 12. § (1) bekezdésben foglalt mértékű lakbértámogatásra jogosult.
(4) Azok a nyugdíjasok házában lakó bérlők, akik a 11. §-ban foglalt jogosultsági feltételeknek nem felelnek meg, a lakbér 33,5 %-nak megfelelő, de legalább 2.500,-Ft mértékű támogatásra jogosultak.
A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS ANNAK ELBÍRÁLÁSA
13. § (1) 17A lakbértámogatásra vonatkozó kérelem a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél, valamint a bérbeadónál nyújtható be.
(1a) 18A kérelem tartalmazza:
a) a kérelmező és a vele egy háztartásban élő
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) lakó- vagy tartózkodási helyét, valamint
b) nyilatkozatot a kérelmező és a vele egy háztartásban élő tulajdonát képező ingatlanról és gépkocsiról.
(1b) 19A kérelemhez mellékelendő a kérelmező és a vele egy háztartásban élő részéről, ha a kérelem elbírálásához szükséges:
a) igazolás a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről,
b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozat, valamint
c) 30 napnál nem régebbi igazolás a 16. életévét betöltött, de 25. életévet még el nem ért, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról.
(1c) 20Az (1b) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:
a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,
b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló nyugdíjszelvény, bankszámla kivonat,
d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,
g) ösztöndíjról a középiskola, vagy a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom vagy
h) az a)–g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
(2) A kérelmek elbírálására a Polgármester jogosult.
(3) 21A lakbértámogatás számított mértékét a bérbeadó a havi esedékes számlában jóváírja.
(4) 22A lakbértámogatás a kérelmezőt, a kérelem benyújtását követő hónap 1-jétől illeti meg határozatlan időtartamra.
(5)2324
(6)2526
13/A. §27 (1) A lakbértámogatásra való jogosultság feltételeit – a 2812. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott jogosultak kivételével - évente egy alkalommal felül kell vizsgálni.
(2) Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakbértámogatás mértéke emelkedik, akkor a változást a felülvizsgálati nyomtatvány benyújtása hónapjának első napjától kell érvényesíteni.
(3) Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakbértámogatás mértéke csökken, akkor a változást a határozathozatalt követő hónap első napjától kell érvényesíteni.
(4) Ha a lakbértámogatásra való jogosultság a felülvizsgálat eredményeként megszűnik, akkor a lakbértámogatást a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(5) Ha a lakbértámogatásban részesülő a felülvizsgálati eljárásban nem működik együtt és ezzel nem teszi lehetővé a jogosultsági feltételek vizsgálatát, a lakbértámogatást a felülvizsgálatra előírt beérkezési határidő hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
13/B. §29 (1) A lakbértámogatásban részesülő bérlő a lakáskörülményeiben, személyi adataiban, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban, a lakásban lakók számában vagy személyében beállt változásokat 15 napon belül köteles a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri 30Hivatala hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél bejelenteni.
(2) A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a lakbértámogatást a bejelentési kötelezettség határideje hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(3) A bejelentés alapján induló felülvizsgálati eljárás esetében is a 13/A. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
31Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérlői számára a veszélyhelyzetre tekintettel biztosított bérleti díjfizetési kedvezmény
13/C. §32 A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel bevezetett veszélyhelyzet hatálybalépését követően, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) fennállása alatt az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott, munkahelyét elveszített önkormányzati bérlakás bérlője a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától az általa havonta ténylegesen fizetendő bérleti díj 50%-nak megfizetése alól mentesül azzal, hogy az erre irányuló kérelmet a veszélyhelyzet fennállása alatt lehet benyújtani.
13/D. § (1) A 13/C. § szerinti bérleti díjfizetési kedvezmény megszűnik, ha a 13/C. § szerinti bérlő munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, a létesítés napja szerinti hónap utolsó napjával, vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésétől függetlenül a veszélyhelyzet megszűnésének napja szerinti hónap utolsó napjával.
(2) A kérelemhez csatolandó a munkaviszony megszűnését igazoló dokumentum, valamint kérelmező nyilatkozata arról, hogy az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató munkáltató foglalkoztatta.
(3) Nem állapítható meg kedvezmény annak a bérlőnek, akinek a kérelem benyújtásakor 3 hónapot meghaladó lakbérhátraléka van.
13/E. § Jelen alcímben szabályozott kedvezmény megállapításánál nem alkalmazandó a rendelet 11–12. §-a, valamint a 13. § (1a)–(1c) és (4) bekezdése.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
14. §33
14/A. §34 E rendeletnek az egyes önkormányzati rendeleteknek a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet megszüntetése és a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet ismételt bevezetése miatt szükséges módosításáról szóló 4/2021. (II. 5.) önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt hatályos 13/C. §-a alapján bérleti díj kedvezményben részesülő új kérelem benyújtása nélkül a továbbiakban is bérleti díj kedvezményben részesül a 13/D. §-ban meghatározott határidőig, amennyiben az egyes önkormányzati rendeleteknek a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet megszüntetése és a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet ismételt bevezetése miatt szükséges módosításáról szóló 4/2021. (II. 5.) önkormányzati rendelettel módosított 13/C. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel.
14/B. §35 A 2018. január 1-jét követően megszűnt lakásbérleti jogviszony esetén a jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő használati díj megállapítása során az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelet az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló 18/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendelet és a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-ával módosított 10. §-a alkalmazandó.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
15. § A bérbeadó a lakbér és a külön szolgáltatás díjának változását, a fizetési kötelezettség időpontja előtt 30 nappal köteles a bérlővel írásban közölni.
A RENDELET HATÁLYBALÉPÉSE
16. § (1) E rendelet, a 4. sz. melléklet kivételével, 2004. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól, ill. a rendeletben külön meghatározott időponttól kell alkalmazni. A rendelet 4. sz. melléklete 2005. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet 3. számú melléklete 2005. június 30. napján hatályát veszti.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 8/1998. (III. 1.), és az azt módosító 10/1998. (IV. 1.), 34/1998. (XII. 10.), valamint a 7/2000. (III. 15.) Ök. rendelet hatályát veszti.
16/A. §36 Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérlői számára a veszélyhelyzetre tekintettel biztosított bérleti díjfizetési kedvezmény” című alcím, valamint a 14/A. § hatályát veszti a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel bevezetett veszélyhelyzet megszűnése szerinti hónap utolsó napjával.
Jogharmonizációs záradék
17. §37 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet38
I. A lakás |
Haszná-lati érték I. % |
II. Az épület |
Haszná-lati érték II. % |
Használati érték II./1. % Energia megtakarítást célzó beavatkozás esetén |
III. Az övezet |
Használati érték III. % |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A |
B |
C |
D |
||||||||
1. Összkomfortos |
1.1. Egyedi központi fűtés |
100 |
1. Hagyományos és blokkos épületek |
1.1. 1985 után épült vagy felújított |
100 |
1. Belváros I., II., Nádorváros I., Révfalu I. |
100 |
||||
1.2. 1971-1985 között épült |
85 |
||||||||||
1.3. 1971-1985 között felújított |
75 |
||||||||||
1.2. Távfűtés |
90 |
1.4. 1950-1970 között épült |
60 |
73 |
80 |
87 |
100 |
||||
2. Komfortos |
2.1. Gázfűtés |
90 |
1.5. 1950-1970 között felújított |
50 |
2. Nádorváros II., Révfalu II., Házgyári lakótelepek |
80 |
|||||
2.2. Nem gázfűtés |
80 |
1.6. 1950 előtt épült |
40 |
||||||||
3. Félkomfortos |
70 |
2. Panelos épület |
2.1. 1982 után épült |
90 |
93 |
95 |
97 |
100 |
3. Gyárváros, Sziget, Belváros III. |
60 |
|
4. Komfort nélküli |
60 |
2.2. 1975-1982 között épült |
80 |
87 |
91 |
93 |
100 |
||||
5. Szükség lakás |
30 |
2.3. 1975 előtt épült |
70 |
80 |
85 |
90 |
100 |
4. Újváros és a Város egyéb területei |
50 |
||
3. melléklet
A 2. § (1) bekezdése a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 17/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 7/2012. (III. 30.) önk. rend. 2. §-a. Hatályos: 2013. április 01-jétől.
Módosította a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 6. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Módosította a 7/2012. (III. 30.) önk. rend. 3. §-a. Hatályos: 2012. június 1-jétől.
Módosította a 7/2012. (III. 30.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos: 2013. április 1-jétől.
Kiegészítette a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 2. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Hatályon kívül helyezte a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 7. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
A 10. § a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 17/2021. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 3. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Módosította a 23/2011. (VI. 27.) önk. rend. 14. §. Hatályos: 2011. július 01-jétől.
Módosította a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 6. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Módosította a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Kiegészül a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 2. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Kiegészítette a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 2. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Módosította a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Módosította a 7/2012. (III. 30.) önk. rend. Hatályos: 2012. június 1-jétől.
Módosította a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 3. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Kiegészítette a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Kiegészítette a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Kiegészítette a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 4. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Módosította a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 5. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Módosította a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 5. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Módosította a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 5. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Hatályon kívül helyezte a 43/2007. (XII. 21.) önk. rend. 3. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Módosította a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 5. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Hatályon kívül helyezte a 43/2007. (XII. 21.) önk. rend. 3. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
Kiegészítette a 43/2007. (XII.21.) önk. rend. 1. §-a. Hatályos: 2008. 01. 01-jétől.
Módosította a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 6. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
Kiegészítette a 43/2007. (XII.21.) önk. rend. 2. §-a. Hatályos: 2008. 01. 01-jétől.
Módosította a 26/2015. (IX. 17.) önk. rend. 6. §-a. Hatályos: 2015. november 1-jétől.
A rendelet szövegét kiegészítette a 49/2020. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2020. december 23-tól
A rendelet szövegét a 4/2021. (II. 05.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2021. február 8-tól.
Hatályon kívül helyezte a 12/2006. (IV. 10.) önk. rend. 7. §-a. Hatályos: 2006. április 15-től.
A rendelet szövegét kiegészítette a 4/2021. (II. 05.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. február 8-tól
A rendelet szövegét módosította a 31/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 29-től.
A rendelet szövegét a 4/2021. (II. 05.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2021. február 8-tól
Módosította az 50/2008. (XII. 20.) önk. rend. Hatályos: 2009. január 01-jétől.
Módosította a 26/2015. (IX. 17.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2016. május 1-jétől.