^[1]Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.§

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya Győr város közigazgatási területén belül kiterjed minden önkormányzati közterületre, valamint minden olyan természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli társaságra, aki, illetve amely a rendeletben meghatározott módon közterületet használ.

(2) ^{[2] [3]} A rendelet hatálya nem terjed ki a Jegyző által engedélyezett, és az általa vezetett nyilvántartásban szereplő vásár- és piac területére, valamint a kijelölt fizető-parkolóhelyek területére, továbbá a Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kezelésében lévő közutakra.

 
(3) ^[4] A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő közterületeknek a mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételére e rendelet a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó szabályokról szóló rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandó.

2.§

Értelmező rendelkezések

(1) ^[5] Közterületnek minősül e rendelet alkalmazása szempontjából:

- az ingatlan-nyilvántartásban önkormányzati tulajdonként nyilvántartott belterületi földrészlet közhasználatra szolgáló része,

- a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő közutak melletti járda.

(2) ^[6]

(3) Építési munkaterület: építkezés céljára ideiglenesen átadott, kerítéssel elhatárolt közterület.

(4) Üzemképtelen jármű:

a./ a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b./ baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c./ műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült jármű.

(5) ^[7]

(6) Gépjárműtárolás: e rendelet alkalmazása szempontjából a haszongépjárművek éjszakai 22.00-06.00 óra közötti közterületi elhelyezése.

(7) Árubemutatás, kiállítás: árusítás nélküli árukirakodás (pl.: próbababán ruhák bemutatása közterületen, személygépkocsik kiállítása eladás nélkül, bemutatás szándékával).

(8) Üzlet elé kitelepülés (árusítás): üzlettel rendelkező kereskedő közterületi árusítása az üzlet előtt.

(9) Szezonális termékek: pl.: mandula, mogyoró, főtt és pattogatott kukorica, sült gesztenye, stb.

(10) ^[8] Reklámcélú közterület-használat: a hirdető- és reklámberendezések, valamint hirdetmények elhelyezéséről és szabályozásáról szóló 9/2005. (III.25.) Ök. rendeletben meghatározott hirdető- és reklámberendezések, hirdetmények közterületen történő elhelyezése.

(11) ^[9] Koncesszióba vevő: a Győr város közterületeit érintő és közterületekről látható hirdetményekkel, hirdető- és reklámberendezésekkel kapcsolatos reklámhasznosító tevékenység ellátása tárgyában Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által kötött szolgáltatási koncessziós szerződés koncesszióba vevője.

 
(12) ^[10] Kistermelő: olyan személy, aki kistermelői árusítóhelyen a saját maga által termelt zöldség-gyümölcs vagy virág értékesítését maximum 1 m2 területet vagy 1 fixen telepített asztalt igénybe véve végez.

 
(13) ^[11] Kistermelői árusítóhely: a R. 5. sz. mellékletében felsorolt közterületi árusítóhely, ahol kizárólag kistermelő árusíthat.

 
(14) ^[12] Vendéglátóipari terasz: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez tartozó szabadtéri fogyasztótér.

 
(15) ^[13] Ideiglenes árusítás: legfeljebb 45 napig tartó, rendezvényhez vagy vásárhoz kapcsolódó árusítás, valamint az alkalmi rendezvényen történő árusítás

 
(16) ^[14] Közterületi árusítás: az adott közterülethez kapcsolódóan üzlethelyiséggel nem rendelkező kereskedő külön jogszabályban meghatározott közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékének árusítása

 
(17) ^[15] Árusító hely: a vendéglátóipari terasz, az üzlet elé kitelepülés és minden közterületi árusítás céljából igénybe vett terület, kivéve kézből történő árusítást.

 
(18) ^[16] Gyalogos utca: a Győr belváros behajtási rendjének szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti környezetvédelmi övezet, zárt rendszerű övezet és védett övezet.

3.§
Eljáró szervek

(1) ^[17] A közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződés (továbbiakban: bérleti szerződés) megkötése - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a polgármester hatáskörébe tartozik, amelyet Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete (továbbiakban: bérbeadó) útján lát el.

(2) ^[18] A közterület reklámcélú használatára vonatkozó bérleti szerződés (továbbiakban: bérleti

szerződés) megkötésére, módosítására és megszüntetésére érvényes koncessziós szerződés esetén a koncesszióba vevő, a koncessziós szerződés bármely okból történő megszűnése esetén Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete jogosult.

(3) ^{[19] [20]} Győr Megyei Jogú Város Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr-nek (a továbbiakban: Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr) feladata a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése.

II. FEJEZET

BÉRLETI SZERZŐDÉS
4.§

A szerződéskötés feltételei

(1) Közterületet az 1.sz. mellékletben meghatározott tevékenységek folytatására csak a bérleti szerződés megkötése után lehet használni, kivéve a jelen § (3) bekezdésében foglaltakat.

(2) A bérbeadó azzal köt bérleti szerződést, - feltéve, hogy a szerződéskötésnek jogszabályi akadálya nincs - aki e rendelet 1. számú mellékletében szereplő bérleti díjak megfizetését és a szerződésben foglaltak teljesítését vállalja.

(3) Nem kell bérleti szerződést kötni:

a./ ^[21] cég- és címtábla, cégfelirat, cégér elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 25 cm-en túl nem nyúlik be,

b./ tüzelőanyag, költözködés során bútorok és háztartási felszerelések, konténerek rakodásához és tárolásához, ha ez a tevékenység a 48 óra időtartamot nem haladja meg,

c./ a közút és járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos a közút (járda)

terület foglaláshoz,

d./ az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítására szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

e./ a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett távközlési kábelek, közművek építése, fenntartása hibaelhárítása érdekében végzett munkához, feltéve, hogy a munka végzése nem jár együtt a közút felbontásával,

f./ építéshez szükséges anyagok, segédeszközök, segédszerkezetek 72 óránál rövidebb időtartamú lerakására, elhelyezésére,

g./ 3500 kg összsúly alatti haszongépjárművek közterületi tárolásához,

h./ szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezéséhez,

i./ fegyveres erők, rendvédelmi szervek, mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez,

j./ a közműveknek (elektromos, gáz-, távfűtő, víz- és csatornázási művek) a létesítményei, valamint a köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezéséhez,

k./ a tömegközlekedéssel kapcsolatos állomáshely, indítófülke, illetve végállomáson lévő fülke, pénztárfülke, fedett várakozóhely elhelyezéséhez,

l./ közvetlen életveszély elhárítása érdekében szükséges közterület-használathoz,

m./ üzemképtelen jármű közterületi tárolásához az üzemképtelenné válásától számított 30 napig.
n./ ^[22] utcai zenéléshez.

o.) ^[23] kistermelőnek kistermelői árusítóhelyen történő árusításához.

(4) A bérleti szerződés megkötését annak kell kezdeményeznie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni kívánja.

(5) A bérleti szerződés megkötését a bérbeadó által kiadott formanyomtatványon a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell kezdeményezni.

(6) A bérbeadó legkésőbb 8 napon belül köteles nyilatkozni az igényelt közterület bérelhetőségével kapcsolatban.

(7) A közterület-használatot igénylő köteles beszerezni a formanyomtatványhoz a hatósági, illetve a kezelői hozzájárulásokat.

5.§ ^[24]

A formanyomtatvány tartalma

A közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződés megkötésére irányuló kérelem tartalmazza:

 
a) a kérelmező nevét és lakóhelyének vagy székhelyének címét, magánszemély esetén anyja nevét, születési helyét, idejét,

 
b) jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet esetén a közterület használatáért felelős személy nevét, címét, aláírását,

 
c) a közterület-használat célját és időtartamát,

 
d) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását és méreteket tartalmazó részletes helyszínrajzát, melyen szerepel a járdák, a növényzet, a szegélyek, az elhelyezésre kerülő bútor, berendezés, a napellenző és árnyékoló szerkezet kialakítási módja, térelhatároló szerkezetek mérete, típusa és színe,

 
e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl.: működési engedély, nyilvántartásba vétel igazolása) másolatát,

 
f) építési engedélyhez kötött közterület-használat esetén jogerős és végrehajtható építési engedélyt,

 
g) egyes szükséges hatósági hozzájárulást,

 
h) szükséges kezelői hozzájárulást,

 
i) kulturális rendezvény, vásár, mutatványos tevékenység, egyéb rendezvény esetében a terület takarítására vonatkozó megrendelést, vagy a szerződés másolatát, valamint

 
j) árusító hely esetén műszaki leírást és fotót vagy látványtervet a kihelyezésre kerülő bútorról, berendezésről, térelhatároló szerkezetről, napellenzőről és árnyékolóról.

6.§

A bérleti szerződés megkötésének szabályai

(1) A bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 1 évi időtartamra, pavilonok estében legfeljebb 5 évi időtartamra köthető.

(2) A bérbeadó a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott területeket, az ott megjelölt tevékenységekre pályázat (licit) útján is bérbe adhatja.

(3) A bérleti szerződés megkötésekor figyelembe kell venni a vonatkozó építésügyi szabályzatokat, a városrendezési terveket, a városképi, a műemlékvédelmi, a köztisztasági, a közlekedési, a vonatkozó kereskedelmi, továbbá az egyéb hatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl.: működési engedély stb.) fennállását is.

(4) A bérleti szerződés megkötéséről a bérbeadó tájékoztatja kezelői hozzájárulást adó szervezeteket.

(5) ^[25] A bérlő a bérleti szerződés eredeti példányát annak mellékletét képező helyszínrajzzal együtt a közterület-használat helyén magánál tartja és azt az ellenőrzésre jogosult személynek az ellenőrzés során bemutatja.

 
(6) Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, bérleti szerződés azzal köthető, aki az előírt feltételeknek megfelel és a kérelmét előbb nyújtotta be. Elsőbbséget élvez az az kérelmező, aki érvényes bérleti szerződés birtokában a közterületet előbb használta.

7.§

A közterületek használatának szabályai

(1) A bérbeadó a bérleti szerződésben kikötheti, hogy a bérlő a közterületen milyen anyagú, színű és formájú tárgyakat (asztal, napernyő, hirdetőtábla stb. ) helyezhet el, és egyéb feltételeket is előírhat (pl. elhelyezés módja).

(2) Az utcai árusításra kötött bérleti szerződésben a bérbeadónak meg kell jelölnie az árusítás módját.

(3) Az üzletek kihelyezett mozgatható reklámtáblái csak az üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt foglalhatják el a közterületet, feltéve, hogy azokat a bérleti szerződésben meghatározott kivitelben gyártották le és az abban leírtak szerint helyezték el.

(4) ^[26]

(5) Ideiglenes árusító helyet az épített üzletek portálja, kirakata elé legalább 1,5 m távolságra kell elhelyezni, a saját árusítást kivéve.

(6) A bérelt közterületet - kivéve a pavilon - a bérlő nem adhatja albérletbe vagy harmadik személy használatába.

(7) A bérlő rendeltetéstől eltérő célra a bérleti szerződésben meghatározott nagyságú közterületet a szerződésben meghatározott módon veheti igénybe.

(8) ^[27] Mezőgazdasági munkagépek és mezőgazdasági vontatók közterületen tárolása tilos.

(9) Közúti közlekedési szolgáltatást végző, 3500 kg összsúlyt meghaladó jármű éjjel 22.00 - 06.00 óra között közterületen csak bérleti szerződéssel tárolható.

(10) ^{[28] [29]}

(11) ^[30]

(12) Üzemképtelen jármű főútvonalon, járdán, járdaszigeten, zöldterületen való közterületi tárolása tilos.

A (12) bekezdésében foglalt területen kívül egyéb közterületen üzemképtelen jármű az üzemképtelenné válástól számított 30 napon túl további 30 napig csak bérleti szerződéssel tárolható.

Autószerelő műhely felőli közterületen telek szélességében, egyidőben legfeljebb 3 db javításra váró gépjármű tárolható megjelölt módon (autószerelő neve, címe feltüntetésével).

(15) Tilos közterületen - a közvetlen szállítási előkészületet kivéve - göngyöleget tárolni.

(16) A város közterületein adománygyűjtés kizárólag nyilvántartásba bejegyzett szervezet (társaság) által szervezett rendezvény keretein belül történhet.

(17) A vendéglátó teraszra megkötött bérleti szerződés alapján a közterület használója jogosult a bérbe adott területen belül, illetve annak határán 1 db, 1 m2-nél nem nagyobb, esztétikus, a városképbe beillő reklámtábla elhelyezésére külön díj felszámolása nélkül.

(18) A (17) bekezdésben foglaltak alapján elhelyezett reklámtábla kizárólag a vendéglátással kapcsolatos hirdetést tartalmazhatja.

(19) Fenyőfa árusítás esetén a minimálisan igénybe vehető terület 10 m2.

(20) ^{[31] [32]} A város közterületein utcai zenélés egy adott helyszínen egy napon belül két óra időtartamnál hosszabban tilos. A két óra elteltét követően a zenélést akkor is be kell fejezni, ha az nem volt folyamatos.

 
(21)^[33] Üzlet elé történő kitelepülés (árusítás) esetén, a megkötött bérleti szerződés alapján a közterület használója jogosult a bérbe adott területen belül, illetve annak határán elhelyezni 1 db, a hirdető- és reklámberendezések, valamint hirdetmények elhelyezéséről és szabályozásáról szóló 9/2005. (III. 25.) Ök. rendelet (a továbbiakban: reklámrendelet) szerinti megállító táblát, külön díj felszámolása nélkül, ha az üzlet elé történő kitelepülés (árusítás):

a) a reklámrendelet szerinti történelmi belváros területének a jelen rendelet I. övezete szerinti területén vagy a Baross Gábor utca sétáló utcai szakaszán történik, és

b) legalább 5 m2 közterület bérlésére vonatkozik.

 
(22)^[34] A (21) bekezdésben foglaltak alapján elhelyezett megállító tábla kizárólag az árusítással kapcsolatos hirdetést tartalmazhatja.

 
(23)^[35] Győr Belvárosában - a Rába folyó - Mosoni Duna folyó - Újkapu utca - Újvilág utca - Pálffy utca - Teleki L. utca - Bajcsy-Zs. út - Baross G. út - Szt. István út - Jókai utca - Zechmeister utca - Vízi színpad által határolt területen és a Városház téren - gördeszkázni tilos.

 
 
 
7/A. § ^[36]

 
Kistermelői árusítás szabályai

 
(1) Kistermelői árusítóhelyen kizárólag kistermelő árusíthat.

 
(2) Az árusításhoz tilos zöldterületet igénybe venni.

 
(3) Az árusítás ideje alatt az árusítóhely és közvetlen környékének folyamatos tisztántartásáról, a gyalogos-közlekedéshez szükséges útvonal biztosításáról a kistermelő gondoskodik.

 
(4) Kistermelői árusítás ideje:

a) hétfőtől szombatig 06,00-18,00 óráig és

b) vasárnap 07,00-10,00 óráig.

 
 
7/B.§ ^[37]

 
(1) Az I. övezetben a városképi szempontoknak való megfelelőségről kiadott főépítészi javaslat alapján köthető árusító helyre bérleti szerződés.

 
(2) Az árusító hely kialakítása csak úgy megengedett, ha

a ) az a járda hasznos szélességét (gyalogossáv) 1,50 méternél kisebbre nem csökkenti és

b) gyalogos utcában az árusító helyek helyfoglalása mellett legalább 3,00 méter széles, szabad sávot biztosít, amelybe semmilyen berendezés (közvilágítási lámpa, telefonfülke, stb.) növényzet vagy egyéb akadály nem nyúlik bele.

 
(3) Az épület homlokzata mentén elhelyezkedő árusító hely nem nyúlhat át a szomszédos épület homlokzata elé. Ettől a szomszédos épület közvetlenül érintett tulajdonosának hozzájárulásával el lehet térni.

 
(4) Az I. övezetben árubemutatás vagy kiállítás céljára az üzlet homlokzatától számított legfeljebb 1 m széles területen, 2 méter hosszan, 1,8 m magasságig vehető igénybe közterület.

 
8. §

Az I. övezeten belül kő vagy kőhelyettesítő (továbbiakban: minőségi) burkolattal ellátott utcák közterület-használatának szabályai

(1) A minőségi burkolattal ellátott utcákban árusítani kizárólag üzletben, pavilonból és kiadó vagy átadó ablakos árusítás formájában lehet, kivéve az eseményhez, ünnephez kötött alkalmi árusítást és a szezonális termékek árusítását a burkolat-felújítás során megtervezett formában.

(2) ^[38]

(3) A minőségi burkolattal ellátott utcákban építési törmelék közterületen csak konténerben tárolható.

(4) A minőségi burkolattal ellátott utcákban történő építkezés esetén a porképződést permetezéssel, zárt törmelékcsúszdával, zárható szállító tartállyal kell megakadályozni. Építési porvédelem miatt rekonstrukcióra kerülő épületek homlokzati falán megfelelő háló elhelyezése kötelező.

(5) ^[39]

9.§

A közterület-használati bérleti díj, igénybevételi díj

(1) ^[40] A bérleti szerződésben megállapítható közterület-használati bérleti díjakat (továbbiakban: bérleti díj) e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A mellékletben felsorolt közterület-használat igénybevételek után külön-külön is megállapítható bérleti díjat csak egyféle, a magasabb díjtételű igénybevétel után kell kiróni, kivétel a reklám- és hirdetési tevékenység.

(2) A Közgyűlés, ha a keresleti-kínálati viszonyok, továbbá az inflációs ráta jelentős változása indokolja, felülvizsgálja bérleti díjakat.

(3) A bérleti díjat e rendelet 1. számú mellékletében szereplő díjtételek alapján kell meghatározni a 2. számú mellékletben szereplő területi kategóriák figyelembevételével.

(4) Ha az 1. számú melléklet nem tartalmaz az adott tevékenységre konkrét díjmegjelölést, a tevékenység jellegéhez legközelebb eső kategória díjtételét kell figyelembe venni.

(5) A bérleti díjat - a legfeljebb 1 évre kötött bérleti szerződés esetén- egy összegben előre kell befizetni az igénybevétel teljes idejére.

(6) Az 1 évnél hosszabb időre kötött bérleti szerződések esetében a bérleti díjat negyedévenként előre kell megfizetni a hónap 5. napjáig.

(7) A bérleti díj megfizetésére részletfizetés, valamint fizetési halasztás nem engedélyezhető, kivéve a 13. §-ban foglaltakat.

(8) A bérleti díj megállapítása szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 és fm egésznek számít.

(9) Kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj összege szempontjából egységesen 1 m2-nek vehető figyelembe.

(10) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét, hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens esetén annak tényleges felületét kell számításba venni.

(11) Közterületi rendezvény esetén a bérlő a köztisztaság és az eredeti állapot helyreállítására a rendezvény nagyságától függően húszezer Ft-tól egy millió Ft-ig terjedő összeget köteles óvadékként a bérleti szerződés megkötésekor a bérbe adónak megfizetni. A bérlő az óvadék összegét visszakapja, amennyiben a rendezvény befejezését követően a közterületet az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítja. Ellenkező esetben az óvadék összegéből a bérbeadó az adott közterületen az eredeti állapotot helyreállítja.

A (11) bekezdésben foglaltakat az 1.sz. melléklet 2./ (100 négyzetméter felett); 6./.; 7./.; 16. (30 négyzetméter felett) pontjai esetében is alkalmazni kell.

(13) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjat jelen rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(14) A (13) bekezdésben foglalt igénybevételi díj beszedésére Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete jogosult.

10.§^[41]

A bérleti díj fizetése alóli mentességek

(1) Nem kell bérleti díjat fizetni:

a./ választásokkal kapcsolatos szervezési jellegű hirdetmények elhelyezésére,

b./ az önkormányzat intézményei (beleértve az önkormányzati gazdasági társaságokat is) általi közterület igénybevétel után (pl.: nem hasznot hajtó sport, kulturális, szórakoztató, tudományos stb tevékenység után), …

c./ állandó, illetve mobil jellegű illemhely közterületi elhelyezése után,

d./ a politikai jellegű rendezvények és társadalmi (civil) szervek anyagi hasznot nem hajtó tevékenysége után, kivéve ha közúton történik, ez utóbbi esetben a 4. sz. melléklet szerinti igénybevételi díjat kell fizetni,

f./ a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illő, esztétikai értéket képviselő cégér után, a városi főépítész hozzájárulásával,

g./ egyházi rendezvények után.

h./ a b./ pont szerinti rendezvények esetén a rendezvény támogatójának, szponzorának reklámozására szolgáló hirdető- és reklámberendezés, hirdetmény után, feltéve, ha a támogatás, szponzorálás összege meghaladja a jelen rendelet 1. számú melléklete szerint számított reklámcélú közterület-használati bérleti díj összegét. Egyebekben a reklámcélú közterület-használati bérleti díj összege a támogatás, szponzorálás összege és a jelen rendelet 1. számú melléklete szerint számított reklámcélú közterület-használati bérleti díj összege közötti különbözet

A bérbeadó egyedi elbírálás alapján mentességet adhat a bérleti díj, az igénybevételi díj, illetve az óvadék megfizetése alól, vagy csökkentett bérleti, igénybevételi díjat állapíthat meg abban az esetben, ha a bérlő szerződésben olyan módon ellentételezi a bérleti, igénybevételi díjat, amellyel az önkormányzat tulajdonában vagyonnövekedést eredményez, vagy önkormányzati feladat ellátásában közreműködik, illetve a kamarák, alapítványok, érdekképviseletek által szervezett rendezvények után.

(3) A 4. sz. melléklet szerinti igénybevételi díjat nem kell fizetni az (1) bekezdés b./ pontjában foglalt közterület-használat esetén.

III. FEJEZET

A BÉRLETI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

11. §

(1) A felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A bérleti szerződés megszűnik a szerződésben foglalt határozott idő lejártával.

(2) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az igénybe nem vett időre befizetett bérleti díj a bérlőnek visszajár.

(3) A bérleti szerződés megszűnik, ha a teljesítése olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős. Ebben az esetben a bérbeadónak a bérlő részére más közterületen kell biztosítani tevékenységének folytatását a befizetett díjtétel figyelembevételével, vagy a befizetett bérleti díj arányos részét a bérlő részére vissza kell téríteni.

(4) Ha a bérleti szerződés megszűnik, a bérlő köteles saját költségén az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(5) A bérleti szerződésben foglalt időtartam lejárta előtt a bérbeadó azonnali hatályú felmondással élhet, ha a bérlő

- a közterületet nem a szerződésben rögzített célra és módon használja; - albérletbe vagy harmadik személy használatába adja;

- nem, vagy nem csak azt a közterületet használja, amelyre a szerződés vonatkozik.

(6) Ha a bérleti szerződés a bérbeadó részéről azonnali hatályú felmondással szűnt meg a befizetett bérleti díj időarányos részére a bérlő nem tarthat igényt.

(7) Az 1 évnél hosszabb időre kötött bérleti szerződés esetén, ha a bérlő elmulasztja a negyedéves részlet befizetését, a bérbeadó 15 napos határidővel és a következményekre való figyelmeztetéssel írásban felszólítja az esedékes bérleti díj befizetésére. Amennyiben a bérlő a határidő elteltéig sem fizet, a bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondja. A bérleti díj a polgári jog szabályai szerint hajtható be.

(8) A bérlőt is megilleti a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt az azonnali hatályú felmondás joga, ha a bérbeadónak felróható okból a közterületet nem tudja a szerződésben rögzített célra és módon használni. Az igénybe nem vett időre a befizetett bérleti díj a bérlőnek visszajár, a bérbeadó részéről felmerülő költségek levonása nélkül.

(9) Ha a bérlő érdekkörében felmerülő bármely okból a bérelt közterületen a határozott időtartam lejárta előtt a tevékenységét megszünteti, a bérbeadónál kezdeményezheti a bérleti szerződés megszüntetését.

(10) A bérbeadó városrendezési okból is felmondhatja a bérleti idő lejárta előtt a szerződést, ebben az esetben a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

IV. FEJEZET

 
JOGKÖVETKEZMÉNYEK

12.§

A bérleti szerződés nélküli használat jogkövetkezményei

(1) ^{[42] [43]} Közterület bérleti szerződés nélküli, valamint a szerződésben meghatározott időtartam lejárta utáni használata esetén a jogosulatlan használó köteles a használatot azonnal megszüntetni és a közterületet eredeti állapotában saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani a megadott határidőn belül, továbbá az igénybe vett időre esedékes bérleti díj négyszeres összegének megfelelő használati díjat megfizetni.

(2) Amennyiben a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az egyéb jogkövetkezményeken túl a bérbeadó vagy megbízottja a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíttathatja.

(3) Az eltávolított dolgok őrizetére a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás és a tárolás költségeinek a megfizetése után veheti át az eltávolított dolgokat.

(5) Ha az eltávolított dolog tulajdonosa 5 napon belül nem jelentkezik, írásban értesíteni kell a tárolás helyéről. Ha közterületen elhelyezett dolog tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni (pl.: hirdetőtábla, helyi ingyenes újságban való közzététel).

(6) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a dolgot a bérbeadó értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a bérbeadó a megsemmisítést is elrendelheti.

(7) ^[44] Üzemképtelen jármű 30 napon túli bérleti szerződés nélküli közterületi tárolása esetén a Közterület Felügyelet és Mezei Őrszolgálat Győr a járművet elszállítja.

(8) A jármű elszállításakor a járműről fényképfelvételt kell készíteni, továbbá jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell legalább a jármű műszaki állapotának leírását, annak alvázszámát és motorszámát és a járműben talált tárgyak felsorolását.

(9) Az elszállított járművet az e célra kijelölt helyen a tulajdonos vagy az üzembentartó költségére és veszélyére a bérbeadó megbízottja tárolja.

(10) Ha a tulajdonos vagy az üzembentartó kiléte megállapítható, akkor írásban fel kell hívni a jármű elszállítására és a felmerült költségek megfizetésére.

(11) A ki nem váltott üzemképtelen járműveket a bérbeadó a beszállítás napjától számított 3 hónap elteltével értékesítheti. Eredménytelen értékesítés után gondoskodni kell a jármű megsemmisítéséről.

13.§

/1/ A rendelet 12.§ /7/-/11/ bekezdései alapján eljárás alá vont üzemképtelen jármű tulajdonosa kérelmére a bérleti díj háromszoros összege, valamint a jármű elszállítási és tárolási költségei megfizetésére részletfizetési kedvezmény adható, ha annak egyösszegű megfizetése a tulajdonos és a vele együtt élő közeli hozzátartozók jövedelmi viszonyaira tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.

A tartozás részletfizetése akkor engedélyezhető, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

a nyugdíjminimum 250 %-át, mely esetben legfeljebb 3 havi részletfizetés engedélyezhető.

a nyugdíjminimum 200 %-át, mely esetben legfeljebb 6 havi részletfizetés engedélyezhető.

a nyugdíjminimum 150 %-át, mely esetben legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető.

/2/ A tulajdonos kérelmére a bérleti díj háromszoros összege, valamint a jármű elszállítási és tárolási díja mérsékelhető, vagy elengedhető, ha annak megfizetése a tulajdonos és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A tartozás mérséklése, elengedése akkor engedélyezhető, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át.

/3/ Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározott kedvezményeket az üzemképtelen jármű tulajdonosa csak egy alkalommal veheti igénybe.

/4/ Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározott ügyek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

IV/A. FEJEZET ^[45]

 
TAXIÁLLOMÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE

 
13/A. §

(1) Közterületen személytaxi-szolgáltatási tevékenység kizárólag a kijelölt taxiállomásokon lehetséges.

 
(2) A taxiállomásokat kizárólag azok a személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozások vehetik igénybe, amelyek hatályos szerződéssel rendelkeznek a taxiállomások igénybevétele vonatkozásában.

 
 
(3) A taxiállomások igénybevételéről szóló szerződés megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik, amelyet Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete útján lát el.

 
(4) A taxiállomások igénybevételéről szóló szerződés határozott időtartamra jön létre, amely időtartam záró időpontja megegyezik a személytaxi-szolgáltatás végzésére alkalmasnak minősített személygépkocsinak a taxiállomások igénybevételéről szóló szerződés alapján kiállított műszaki érvényessége lejárati időpontjával.

 
(5) A taxiállomások igénybevétele vonatkozásában e rendelet 3. §-ának (3) bekezdését, 4. §-ának (1)-(2), (5) bekezdéseit, 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjait és (2) bekezdésének a) pontját, 6. §-ának (5) bekezdését, 9. §-ának (1)-(2), (5), (7) bekezdéseit, 11. §-át, 12. §-ának (1)-(6) bekezdéseit, 14. §-ának (1) és (3) bekezdéseit és 1. számú mellékletét kell alkalmazni.

V. FEJEZET

 
VEGYES RENDELKEZÉSEK

14. §

(1) A közterületek hasznosításából befolyt összegeket a meglévő közlekedési létesítmények, zöldterületek fenntartására, felújítására, továbbá a bérleti szerződés nélküli közterület-használat felszámolására kell fordítani.

(2) ^[46]

(3)^[47] Azzal, aki

a) közterületet bérleti szerződés nélkül vesz igénybe,

b) szerződésben meghatározott időtartam lejárta után jogosulatlanul tovább használ,

c) a közterület használatát jogosulatlanul albérletbe vagy harmadik személy használatába adja, sem vele, sem a jogosulatlan használóval,

d) közterületen szerződéstől eltérő tevékenységet végez és a szerződés vele szemben azonnali hatályú felmondással szűnt meg,

bérleti szerződés 2 évig nem köthető.

(4) Az 1 évnél hosszabb időre kötött bérleti szerződés esetén, ha a bérlő elmulasztja a negyedéves bérleti díj határidőben való befizetését, és a felszólításnak sem tesz eleget, akkor az esedékes bérleti díj kétszeres összegét köteles megfizetni.

(5) ^{[48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56]}

(6) ^{[57] [58] [59]}

(7) A bérlő a bérleti szerződés megkötése iránti igény bejelentésekor az ügyintézésért 1.500.-Ft+ ÁFA kezelési költséget köteles a bérbeadónak megfizetni.

(8) Győr közigazgatási területén lévő országos közutak:

1. sz. Budapest - Tata - Győr - Hegyeshalom főút

14. sz. Győr - Vámosszabadi főút

81. sz. Székesfehérvár - Kisbér - Győr főút

82. sz. Veszprém - Zirc - Győr főút

83. sz. Városfőd - Pápa - Győri Tóút

821. sz. 82-83. sz. főutak új bevezető szakasza

1301. sz. Győr - Nagybajcs összekötő út

1302. sz. Bácsa - Vámosszabadi összekötő út

1401. sz. Győr -Mosonmagyaróvár összekötő út

8222. sz. Győr -Bakonybánk összekötő út

8309. sz. Gic -Sokorópátka - Ménfőcsanak összekötő út

8311. sz. Nyúl -Ménfőcsanak összekötő út

81601. sz. Győri csomópont /1 - 14 - 1 Budai út/ összekötő ág

81602. sz. Győri csomópont /81-1/ felhajtóág

81603. sz. Győri csomópont /1-81601/ lehajtóág

81604. sz. Győri csomópont /1-81 / lehajtóág

82601. sz. Győri csomópont /821-1/ lehajtóág

82602. sz. Győri csomópont /1-821/ felhajtóág

82603. sz. Győri csomópont /1-821/ összekötő ág

82604. sz. Győri csomópont /821-1/ városi kivezetőág

83312. sz. Győrszabadhegy vasútállomási út.

(9) Közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén e rendeletben foglaltakon túl a közutak igazgatásáról szóló 19/1994.(V.31.) KHVM rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

(10) ^[60] A reklámcélú közterület-használatra e rendelet 2. §-ának (1), (2), (5), (10) és (11) bekezdéseit, 3. §-ának (2) bekezdését, 4. §-a (3) bekezdésének a) pontját, 7. §-ának (3), (17) és (18) bekezdéseit, 9. §-ának (10) bekezdését, 10. §-a (1) bekezdésének b) és f) pontjait, 12. §-ának (1)-(6) bekezdéseit, 1. számú mellékletét és 2. számú mellékletét kell alkalmazni.

 
(11) ^[61] Azt a gördeszkát, amellyel a 7. § (23) bekezdésében meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

15.§

Hatálybalépés

(1) E rendelet 2004. április 1. napján lép hatályba.

(2) A már benyújtott kérelmek esetén is e rendelet szerint kell eljárni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület-használatról szóló 62/1995.(XII.1.) Ök. sz. rendelet, valamint az azt módosító 22/1997.(V.15.) Ök. sz., a 17/1998.(VI.15.) Ök. sz., a 20/1999.(VI.18.) Ök. sz., a 46/1999. (XII.30.) Ök. sz., a 4/2002.(II.15.) Ök. sz. és a 11/2002.(III.8.) Ök. sz. rendeletek.