1. § (1) A GYÉSZ és a SZT hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére azzal, hogy

(2) A GYÉSZ-t a 3. sz. mellékletben listázott szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos és más vonatkozó helyi előírások, valamint e rendelet és mellékletei szerint szabad.

2. § (1) A GYÉSZ az általános rendelkezéseken túl

(2) A GYÉSZ mellékleteinek tartalma:

3. § (1) Az SZT tervlapjai az állami földmérési alaptérkép fedvényeként

(2) A szabályozási tartalmú területlehatárolások a következők:

(3) Az SZT-n szereplő egyéb szöveges vagy rajzos

(4) Az SZT jelkulcsát az OTÉK 2. sz. melléklete, a GYÉSZ 1. és 3. sz. mellékletei tartalmazzák.

4. § Az építés helyi rendjével kapcsolatos előírásokat tartalmaznak

5. § (1) Nem tekinthető az OTÉK 45. §‑a (1) bekezdésének⁵ alkalmazása során „szükséges mértékűnek” az olyan, kizárólag a saját telken történő tereprendezés, feltöltés, amely azt a célt szolgálja, hogy a telken az egyébként engedélyezhetőnél – az eredeti terephez viszonyítottnál – magasabb épületet lehessen építeni (prizma, domb). E bekezdés alkalmazásában szükséges mértékűnek minősül a telek mély fekvése miatt szükséges feltöltés és a telek lejtős felszíne miatt szükséges tereprendezés.

(2) A terepkialakítás, építés eredményeképpen nem vezethető csapadékvíz a szomszédos építési telekre.

(3) A terven tengelyvonalával jelölt lokalizációs töltés építési telken fekvő részét elbontani vagy gyengíteni csak vízjogi engedély alapján lehet. Azokon a telkeken végzett építési munka, amelyeken a lokalizációs töltés átvezet, befolyásolja az árvíz elleni védekezést, így a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a vízügyi hatóság is részt vesz szakhatóságként az eljárásban.

6. § (1) Az építési telek – OTÉK 33. §‑ának 1. pontja⁶ szerinti – megközelíthetőségét szolgáló, újonnan épülő utak teherbírásának, helyszínrajzi elrendezésének, hossz- és keresztmetszeti kialakításának meg kell felelnie a településrendezési terv szerinti fejlesztések megvalósulása esetén várható forgalomnak.⁷

(2) A közterületek kiépítése során az SZT-n nem jelölt zsákutca nem jöhet létre.

7. § (1) Győr beépítésre szánt területeit az OTÉK 8. §‑ának (2) bekezdése⁹ szerinti teljes közművesítettséggel kell kialakítani legkésőbb az épületek használatbavételéig a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel.

(2) Az üdülő- és hétvégiházas övezeteket legalább részleges közművesí-tettséggel¹⁰ kell ellátni legkésőbb az általuk kiszolgált épületek használatbavételéig.

(3) A mezőgazdasági major övezetben csak mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő raktárhelyiségeket (terménytárolót) tartalmazó építményeket vízellátás és szennyvízkezelés nélkül is lehet létesíteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti területeken használati mód váltás is csak a létesítéssel azonos feltételekkel engedélyezhető.

(5) A (2) bekezdés szerinti területeken az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás vagy közüzemi szennyvízelvezetés kiépültéig épületek a kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásoknak megfelelően építhetők, vagy akár használati mód váltással is használhatók a kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó közművesítési feltételekkel.

8. § (1) Beépítésre nem szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy más gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízkezelés legalább egyedi közművel biztosított legkésőbb az épület használatbavételekor.

(2) Beépítésre nem szánt területeken – a kertes mezőgazdasági övezetek kivételével – vízellátás és szennyvízkezelés nélkül is engedélyezhető a kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő raktárhelyiségeket (terménytárolót) tartalmazó építmények létesítése.

(3) Beépítésre nem szánt területeken – a kertes mezőgazdasági övezetek kivételével – a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás szempontjából hiányos közművesítettség mellett is engedélyezhető az olyan építés, amikor

(4) A kertes mezőgazdasági övezetben a közüzemi ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés- és tisztítás szempontjából hiányos közművesítettség is elfogadható, ha

9. § (1) A meglévő és tervezett közcélú hálózatok és biztonsági övezetei számára közműterületen vagy közterületen kell helyet biztosítani, eltérő esetben a helyigényüket szolgalmi jog vagy közérdekű használati jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél, a fásítási terv figyelembe vételével, mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A fejlesztési területeken egyidejűleg készülő tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket.

(3) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről gondoskodni kell.

(4) Vegyes területeken, valamint nagyvárosi és kisvárosi lakóterületen, illetve a velük határos utakon, közterületeken új közműveket légvezetéken vezetni tilos.

(5) Terepszint alatti építménnyel a talaj- és rétegvíz áramlás útját nem szabad lezárni.

(6) Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

(7) Feleslegessé vált közműhálózatokat, közműlétesítményeket (kutakat) fel kell számolni, vagy szakszerűen úgy üzemen kívül helyezni, hogy későbbi ráépítés esetén semmilyen szennyeződést vagy baleseti kockázatot se jelentsenek.

10. § (1) Vezetékes ivóvízellátás csak a vezetékes szennyvízelvezetéssel vagy egyedi szennyvíztisztító közművel egy időben létesíthető.

(2) A részleges közművesítés keretében kiépülő egyedi szennyvíztisztítás hatásfokának olyannak kell lenni, hogy a tisztított szennyvíz akár élővizekbe bevezethető legyen. Az egyedi szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezéséről igazoltan gondoskodni kell.

(3) Egyedi közműberendezéssel ártalmatlanított, tisztított kommunális szennyvizet szikkasztani kizárólag külterületen és egyéb befogadó hiányában lehet.

(4) Olyan ingatlanon, amely – akár részben – felszíni vizek árvízvédelmi töltésétől, illetve töltés hiányában a felszíni vizek medrétől számított 100 méteren belül van, az épületek létesítési feltétele legalább a részleges közművesítettségnek megfelelő, legkésőbb a használatbavételig kiépülő szennyvízkezelés. A 100 méteres távolságot a töltés, illetve töltés hiányában a meder földmérési alaptérképen szereplő ingatlanhatárától kell számítani.

(5) Győr beépítésre szánt területein, telken belül kizárólag elválasztott rendszerű csatorna létesíthető az OTÉK 77. §‑ának (2) bekezdésében¹² írt eset kivételével.

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépjármű behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

(7) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok (6) bekezdésben megengedettnél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetésűvé alakítása nem engedélyezhető parkolási, közlekedésfejlesztési cél érdekében sem.

(8) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A vízrendezés miatt szükséges tereprendezést a csapadékvíz-elvezetés részeként úgy kell elvégezni, hogy pangó vizes medencék ne keletkezzenek.

11. § (1) Ha a 0,4 kV-os villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is megengedett, akkor ez kizárólag közös oszlopsoron lehetséges. A közvilágítással ellátott utak mentén ezen az oszlopsoron kell a közvilágítás lámpatesteit is elhelyezni.

(2) Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.

(3) Szélerőműveket csak a megújítható energiaforrások építményei különleges övezetben (Kme) és általános mezőgazdasági övezetben (Má) szabad elhelyezni.

(4) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett egyedi szabályozókat – lehetőség szerint – felszín alatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkeken növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.

(5) Új távhő- és földgázvezetéket fektetni közterületen és telken belül is csak felszín alatti elhelyezéssel szabad.

12. § (1) Levegőterhelést okozó létesítmény csak akkor létesíthető, ha védelmi övezete nem korlátozza a saját és más övezetek területének megengedhető hasznosítását.¹³

(2) A város közigazgatási területén kellemetlen szagot, bűzt okozó, új, gazdasági célú, termelő, szolgáltató vagy raktározó tevékenységet szolgáló építmény nem helyezhető el, kivéve a közműveknek, közszolgáltatásoknak a település és térsége ellátásához szükséges létesítményeit, továbbá a jogszabályoknak megfelelő állattartás létesítményeit.

(3) Mezőgazdasági rendeltetésű terület a belterület határától mért

(4) A közigazgatási terület egyes légszennyezettségi kategóriákba tartozó térségeinek¹⁴ lehatárolását az SZT „1.3.B.4. Légszennyezettségi területi besorolások” című tervlapja tartalmazza.

13. § (1) Új funkció volt iparterületen vagy katonai célra használt területen való megvalósítása előtt a terület talaj- és talajvíz-szennyezettségét meg kell vizsgálni, és ha szükséges, a szennyezett talajt a területről a szakhatósági előírások figyelembevételével el kell távolítani. A telken, illetőleg a szomszédos közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. A hulladékká vált szennyezett talajt csak megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodóval szabad ártalmatlaníttatni.

(2) A város közigazgatási területén a feltöltés anyagában (bármely feltöltés esetén) a szemcse térfogata nem lehet nagyobb 2 köbdeciméternél.

(3) A nem teherbíró feltöltés tömörsége is legalább 80%-os legyen és biztosított legyen a legalább 20 cm-es humusztakarás.

(4) Az SZT „1.3.A.B. Szennyezett talajú, mentesítendő területek” című tervlapján jelölt szennyezett talajú területeken a telkek beépítését csak a terület kármentesítését követően lehet elkezdeni.

(5) A kármentesített területeken, illetve a korábban szennyezett területeken a környezetvédelmi hatóság előírásai szerinti monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni.

14. § (1) A város közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan technológiák alkalmazhatók, amelyek során

(2) A csatornázott területeken új létesítmény keletkező szennyvizeit a csatornahálózatba kell vezetni. A bővítésre kerülő, vagy módosuló rendeltetésű létesítmény szennyvizeit is be kell vezetni a meglévő csatornahálózatba.

(3) Használt és tisztított szennyvizek az „általános vízminőség-védelmi területi kategóriára”¹⁷ vonatkozó határértékek teljesülése esetén vezethetők élővízfolyásba, befogadóba, felszíni csapadékvíz-elvezető árokba. Csak szénhidrogén leválasztó és hordalékfogó műtárgyon kezelt, útburkolaton keletkezett felszíni vizek vezethetőek csapadékvíz-elvezető csatornába.¹⁸

(4) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő vízgyűjtő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.

(5) Közösségi, vízisport és sporthorgászati építmények a hullámtéren csak az SZT-n jelölt építési helyen helyezhetők el.¹⁹

(6) Viziállások, valamint úszóműállások és úszóműves kikötőhelyek létesítése csak az SZT 1.3.A.7.2. számú terven meghatározott helyen történhet.

15. § (1) A zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek és csendes övezetek kijelölését az SZT „1.3.B.5. Zaj- és rezgés elleni védelmi szempontból fokozottan védett- és csendes övezetek” című tervlap tartalmazza.

(2) Új, környezeti zaj ellen védelmet igénylő létesítmények, intézmények (pl.: bölcsöde, óvoda, iskola, kórház stb.) olyan területeken létesíthetők, ahol környezetükben a csendes övezet feltételei biztosíthatók, létesítésükkel egyidőben körülöttük csendes övezet jelölendő ki.

16. § Veszélyes vagy radioaktív hulladékot Győrben tilos lerakni.

17. § (1) Az utcai telekhatáron 1,20 méternél magasabb tömör kerítés kizárólag előkert nélküli beépítéseknél és Újváros területi védettség alatt álló részén (SZT „1.3.B.1. Kulturális örökségvédelem” című tervlap), illetve gazdasági szerepkörű övezetekben létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerint megengedett felületű tömör mező szakaszosan 1,20 méternél magasabb is lehet, ha a kerítés tömör szakaszai között áttört kerítésmezők létesülnek úgy, hogy a kerítés tömör mezőinek összes felülete ne legyen nagyobb az (1) bekezdés betartásával építhető kerítés tömör mezői összes felületénél.

(3) Teljes hosszában 2,50 méternél magasabb tömör kerítés kizárólag a műemléki védelem alatt álló ingatlanokon, a műemlékvédelmi hatóság előírása alapján létesíthető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kivételes helyeken a tömör kerítésből, telekhatáronként legfeljebb egy bejárat (kapu) 2,50 méternél magasabb kerete is kiállhat az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság figyelembevételével.

(5) Új kerítés a tervezett szabályozási vonalon építhető. E bekezdés alkalmazásában nem számít új kerítésnek – az építési engedély alapján épített vagy több, mint 10 éve fennálló kerítésen – új bejárat kialakítása, a meglévő bejárat lezárása, vagy a kerítés vonalának részleges, az engedélyköteles kerítés teljes hosszának legfeljebb 20%-át érintő módosítása.

18. § Szálláshely céljára lakókocsit és üdülősátrat felállítani csak az üdülőterületeken és Szentiván, Ménfőcsanak, Pinnyéd, Kisbácsa, Bácsa településrészek falusias lakóterület szerepkörű építési övezeteiben lehet az OTÉK 43. §‑a előírásainak betartásával.

19. § (1) Sátrat, (lakó)kocsit és más ideiglenes jellegű építményt kiállítási tárgyként és/vagy ideiglenes jelleggel (kiállítás időtartama alatt) az övezet rendeltetésének megfelelően lehet elhelyezni évente összességében 60 napnál nem hosszabb időtartamra, ha építési helyét az SZT kifejezetten nem tartalmazza.

(2) Konténert vagy más ideiglenes használatra szánt építményt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a város beépítésre szánt részein felvonulási célra, az épülő építmény használatbavételéig, vagy közterületen, határozott időre szóló közterület-használati bérleti szerződéssel lehet elhelyezni, létesíteni.

(3) Konténer vagy más ideiglenes használatra szánt építmény rendezvények alkalmával is elhelyezhető beépítésre szánt területen, vagy közterületen határozott időre szóló közterület-használati bérleti szerződéssel, ha a rendezvény időtartama nem haladja meg egyfolytában a 45 napot, egész évben összesen a 90 napot.

(4) Az (2) és (3) bekezdésben foglalt előírások nem vonatkoznak a hulladékgyűjtő konténerekre.

(5) A terület rendeltetésének megfelelően – részben vagy egészben – még fel nem használt, vagy be nem épített, beépítésre szánt területen a terület szabályozási tervben maghatározott övezetei besorolásától eltérő -; a települési önkormányzat helyi feladatát képező közszolgáltatás rendeltetésű, nem zavaró hatású, ideiglenes építmény elhelyezhető az egyéb építési övezeti előírások betartása mellett legfeljebb öt év időtartamra.

20. § (1) Az SZT-n nem szabályozott területeken e § rendelkezéseit is figyelembe véve lehet a környezethez illeszkedő telekalakításokra és építési munkákra építésügyi hatósági engedélyeket adni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor figyelemmel kell lenni az ingatlannak helyet adó kialakult, vagy tervezett telektömb, utca karakterére, az utcaszomszédságban lévő beépített ingatlanok rendeltetésére, beépítési módjára, beépítettségére, zöldfelületi jellemzőire, épület- és telekméreteire.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor nem tekinthető illeszkedőnek:

(4) Túlnyomórészt lakófunkciójú telektömbben történő építés esetén – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – nem tekinthető illeszkedőnek:

(5) E § alkalmazásában:

(6)

21. § (1) Kivételesen – építészeti hangsúly létrehozása érdekében, az adott városépítészeti körülmények mérlegelésével, a tervezett épület vagy épületegyüttes részeként – torony jellegű építmény létesítése engedélyezhető, a tervezett épület beépített alapterületéhez viszonyított 10%-nál nem nagyobb alapterülettel. A torony magassága az övezeti előírás szerinti építménymagasság számításánál – lakóépületek kivételével – figyelmen kívül hagyható, de az esetleges, nem az övezeti előírásban szereplő magassági korlátozásokat (pl. repülési sík) ilyen esetben is figyelembe kell venni.

(2) A hírközlési területen kívül kizárólag az SZT-ben szereplő önálló toronyépítmény építése engedélyezhető a beépítésre szánt területeken.

(3) A környezet kedvező látványának, megjelenésének védelme érdekében:

(4) Kiegészítő épület legfeljebb egy hasznos építményszintet tartalmazhat.

(5) A magánúttal feltárt telkeken az épületeket az út felöl homlokzattal kell kialakítani és – más rendelkezés hiányában – előkerttel kell elhelyezni.

22. § (1) Az újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő (rehabilitációra kijelölt) területeket az SZT „1.3.7. – Újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek” című tervlapja tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken a szabályozási tervben foglaltak végrehajtásának költségei a terület tulajdonosait terhelik.

(3) Az utak és közművek kiépítésére, az önkormányzat és az érintett ingatlanok tulajdonosai között kötendő megállapodásra külön önkormányzati rendeletek szabályai irányadók.

23. § (1) Az SZT „1.3.C. Belvárosi intézménytelkek” című tervlapon az ingatlanok egy része „intézményterület”-ként van megjelölve.

(2) A Belváros területén az egyes ingatlanokon építhető épületek építménymagasságának és beépítettségének megengedett értékeit a GYÉSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.²¹ A Belváros területén az épületek minden egyes homlokzatának önmagában is ki kell elégíteni a megengedett építménymagasságra vonatkozó előírást.

(3) A Belváros műemléki védelem alatt álló ingatlanjain, illetve műemléki környezetükben a ténylegesen meglévő elő-, oldal- és hátsókertet kell az előírt elő-, oldal- és hátsókertnek tekinteni, ha a meglévő kisebb, mint az OTÉK 35. §‑ában előírt érték. Ilyen esetben a meglévő építménymagasságok nem növelhetők.

(4) A Belváros területén közterületről vagy közhasználatra megnyitott területről látható homlokzaton és tetőfelületen parabola antenna és kültéri klímaberendezés nem helyezhető el, égéstermék csak tetőkéményen keresztül vezethető el.

(5) A Belváros területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát próba-, illetve megelőző feltáráshoz kell kötni, ez alól a meglévő közműárkokban végzett vezetékcsere lehet kivétel.

(6) A régészeti értékek védelme miatt nem lehet mélygarázst építeni a Széchenyi téren, a Gutenberg téren és a Bécsi kapu téren.

(7) A Belváros műemléki jelentőségű területen kívüli részén is őrizni kell a kialakult telekszerkezetet. Ennek megfelelően telekösszevonásokat, illetve telekcsoport újraosztását csak a keretes beépítésű tömbökben a közös udvar kialakulása érdekében lehet végezni az SZT-n nem jelölt helyeken. Az összevont belső udvarú tömbökben az új beépítések tagolásának követnie kell az eredeti telekszerkezetet.

24. § Újvárosnak az SZT „1.3.B.1. Kulturális örökség védelem” című tervlapon jelölt „műemlék jelentőségű” területén a kialakult telekszerkezet és beépítés védelmére az építési telkek megengedett legnagyobb beépítettsége a telek területétől függően legfeljebb a következő lehet:

25. § (1) Sárás volt üdülőterületen a falusias lakóterületi szerepkörre megengedett épületek mellett továbbra is létesíthetők legfeljebb egy üdülőegységet tartalmazó üdülőépületek.

(2) A területen létesíthető épületek között lakóépület esetén telkenként csak egy, egylakásos lakóépület építésére vagy használati mód változással való kialakítására adható engedély.

26. § Az Ipari Park területén az előkertek mérete – az SZT-n az építési hely határával máshogyan jelölt helyek kivételével – 8 m, a 6 m-nél magasabb épületeket az utcai telekhatártól 12,50 m-re kell elhelyezni.

27. § (1) Megengedhető az SZT-n jelölt építési hellyel körbevett területen belül a zöldfelületnek az épületek utcai oldali csatlakozó terepszintjénél legfeljebb egy szinttel magasabban fekvő, tetőkertként való kialakítása, ha alatta legfeljebb egy kizárólag teremgarázst tartalmazó épületrész van. Az így kialakított teremgarázs fölött más építmény nem létesíthető.

(2) A terület ütemes átépítése során a meglévő építmények a Gipe övezetek előírásainak keretein belül tovább működtethetők, ha működésük a már felépített lakóépületekre nincs a lakóterületekre megengedett határértékeket meghaladó környezetszennyező hatással.

28. § (1) Az 1.3.1. Szabályozási tervlapokon lévő övezeti kódok jelentése tartalmazza az egyes építési övezetekre és övezetekre érvényes használati, telekalakítási és építési előírásokat.

(2) Az övezeti kód övezeti sorszámból és övezeti jelből áll.

(3) Az övezeti kódoknak megfelelő létesítmények csak akkor valósíthatók meg, tevékenységek csak akkor gyakorolhatók, ha azt az adott területre vonatkozó egyéb korlátozások is lehetővé teszik (védősávok, védőterületek, értékvédelmi előírások, stb.).

29. § (1) Az övezeti kód első része az övezetek egyedi azonosító száma; az övezeti sorszám.

(2) Az övezeti sorszám utáni csillag arra utal, hogy a GYÉSZ V. fejezete az övezetre vonatkozó – az övezeti jel jelentésénél részletesebb – előírásokat tartalmaz.

30. § (1) Az övezeti kód második része az övezeti jel.

(2) Az övezeti jel tartalmazza

(3) Az övezeti jel egyes részeinek jelentését a GYÉSZ 4. sz. melléklete mutatja be.

(4) Az övezeti jelben – a beépítési módot meghatározó 3. karakteren illetve karaktercsoporton kívül – általában az egyes mutatókat közvetlenül meghatározó számok állnak, azonban rendkívüli esetben „K”, „F” vagy „G” betűk is állhatnak.

31. § (1) Az építési övezetek megengedett szerepkörét az övezeti jel elején lévő betűjel jelentése határozza meg.

(2) Az építési övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:

32. § (1) Az építési telkek beépítetlen részén is kizárólag az engedélyezhető építmény rendeltetéséhez tartozó tevékenység végezhető.

(2) Még nem beépített telken sem végezhető olyan tevékenység, amelyet szolgáló építmény az övezetben nem lenne engedélyezhető.

(3) Kiegészítő épület kizárólag kertvárosias, falusias, továbbá üdülő-, hétvégiházas övezetben helyezhető el a kiegészítő épületként épített gépkocsitároló kivételével, amely kisvárosias lakóövezetben is elhelyezhető.

(4) Ha a telek egy része közhasználatra átengedett út, járda vagy parkoló, akkor ezt a részt a telekkihasználtság, beépítettség, zöldfelületi hányad meghatározásánál burkolt felületként kell figyelembe venni.

33. § (1)

(2)

(3) Az elsődlegestől eltérő, de megengedett rendeltetésű épület (például gazdasági célú épület) is kizárólag a környező épületek méreteihez, kialakításához illeszkedve létesíthető.²³

(4) Lakóterületen zavarónak kell tekinteni az olyan gazdasági tevékenységet, amely

(5) A már beépített telken folytatott építési tevékenység során – bontást követően is – megtartható az övezetben megengedettnél nagyobb, meglévő, vagy az építés érdekében elbontott épület lakásszáma a többi övezeti előírás keretei között.

34. § (1) A nagyvárosias lakóövezet nagy laksűrűségű terület, amely a (4) bekezdésben foglalt kivétellel telkenként egy, elsősorban több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A telepszerű (T) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)–(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen

35. § (1) A kisvárosias lakóövezet közepes laksűrűségű terület, amely a (4) bekezdésben foglalt kivétellel telkenként egy, elsősorban több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül gépkocsitároló célú kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését akkor elhelyezhető a területen:

(4) A telepszerű (T) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)–(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

36. § (1) A kertvárosias lakóövezet kis laksűrűségű, kertes terület, amely a (4) bekezdésben foglalt kivétellel telkenként egy, elsősorban legfeljebb négy lakást magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló, legfeljebb 1000 m² hasznos alapterületű

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A telepszerű (T) beépítési mód esetén a területen telkenként több, az (1)–(3) bekezdésekben megjelölt rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(5) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen:

37. § (1) A falusias lakóövezet kis laksűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy, elsősorban legfeljebb négy rendeltetési egységet, köztük legfeljebb kettő lakást magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető egy legfeljebb 400 m² összes hasznos alapterületű

(3) A közhasználatú építmény kivételével a területen csak akkor lehet az utcai beépítési vonal mögött 18 méternél mélyebben 4,80 méternél magasabb építménymagasságú épületrészt építeni, ha az SZT annak építési helyét jelöli.

38. § (1) A településközpont vegyes övezet több önálló rendeltetési egységet magában foglaló

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(3) 2500 m²-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi célú épület kizárólag közlekedési, építészeti és városképi hatásvizsgálat kedvező eredménye alapján létesíthető, vagy alakítható ki használati mód változtatással.

(4) A (3) bekezdés szerinti közlekedési hatásvizsgálatban kedvező eredménynek minősül, ha

(5) A (3) bekezdés szerinti építészeti és városképi hatásvizsgálatban a tervezett épületnek a környezetéhez való viszonyát kell bemutatni és értékelni. Kedvező a vizsgálat eredménye, ha az épület tömeg- és homlokzatformálása az épületnek helyet adó telek városszerkezeti szerepének megfelelően illeszkedik a környezetéhez.

(6) A területen a közterület felőli oldalon telkenként legfeljebb kettő gépkocsibejárat építhető, amennyiben szélességük összege – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladja meg a telek szélességének kettőötödét.

(7) Egy, legfeljebb 3,60 m tiszta belméret szélességű gépkocsibejárat bármilyen keskeny telek beépítésekor létesíthető.

(8) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen

39. § (1) A központi vegyes övezet elsősorban több önálló rendeltetési egységet magában foglaló

(2) A területen az (1) bekezdésben felsorolt épületeken túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen

40. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, kivéve a 2500 m²-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi épületeket, de megengedve a vásárcsarnokokat.

(2) A területen az (1) bekezdésben felsorolt épületeken túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A területen lakó- és szálláshely szolgáltató épület csak meglévő lakó, munkásszálló vagy iroda rendeltetésű épület újrahasznosításával helyezhető el, feltéve, ha a környezeti viszonyok a lakófunkció működését nem akadályozzák. Amennyiben a telken csak lakóház és kiegészítő épületei állnak, úgy a lakóépület bővíthető, átépíthető, bontható és újraépíthető, feltéve, ha a korábbi lakásszám nem növekszik.

41. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges:

(2) Bejáratonként egy, legfeljebb 50 m² alapterületű portaépület a tervezett építési hely, építési vonal és az utcai telekhatár között is elhelyezhető.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

42. § (1) Az egyéb ipari övezet az iparhoz, az energiaszolgáltatáshoz és a településgazdálkodáshoz kapcsolódó

(2) Bejáratonként egy, legfeljebb 50 m² alapterületű portaépület a tervezett építési hely, építési vonal és az utcai telekhatár között is elhelyezhető.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

43. § (1) A mezőgazdasági major övezet a mező- és erdőgazdasághoz kapcsolódó

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

44. § (1) Az üdülőházas övezet elsősorban hosszabb tartózkodásra is alkalmas

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt épületeken túl elhelyezhető

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

45. § (1) A hétvégiházas övezet kertes beépítésű terület, amely telkenként egy, 6 métert meg nem haladó építménymagasságú, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel elsősorban legfeljebb kettő üdülőegységet magában foglaló üdülőépület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az üdülőépület helyett elhelyezhető az üdülőközönség ellátását szolgáló:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) Kettőnél több üdülőegységet magában foglaló üdülőépület csak ott helyezhető el, ahol azt az SZT rajzosan is kijelöli.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

46. § Az SZT-n a 49–65. §‑okban felsorolt különleges övezetek kombinálásával kijelölt többfunkciós központok övezetére a kombinációban szereplő övezetek megengedőbb szabályait kell alkalmazni.

47. § (1) A nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges övezet elsősorban a nagy (>10 000 m²) árusítóterű bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt létesítményeken túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

48. § (1) A vásárok, kiállítások és kongresszusok különleges övezet elsősorban vásárok, kiállítások és kongresszusok létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt létesítményeken túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

49. § (1) Az oktatási központ különleges övezet elsősorban oktatási épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az oktatási épületeken túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A nem közvetlenül oktatási célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 30%-át.

50. § (1) Az egészségügyi központ különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt épületeken túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A nem közvetlenül egészségügyi célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 10%-át.

51. § (1) A nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet elsősorban sportolási célú építmények:

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt építményeken túl – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető a területen:

(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt létesítmények kizárólag az (1) bekezdésben foglalt valamelyik létesítmény megléte vagy egyidejű építése esetén létesíthetők.

52. § (1) A kutatás-fejlesztés célú különleges övezet kutatás-fejlesztés célú

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt épületeken túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

(4) A nem közvetlenül kutatás-fejlesztés célú épületek összes hasznos alapterülete nem haladhatja meg a területen megépült összes hasznos alapterület 30%-át.

53. § A megújítható energiaforrások építményei különleges övezet a megújítható energia előállítását és szállítását szolgáló

54. § (1) Az állat- és növénykertek különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt épületeken túl – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – elhelyezhető a területen:

(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt létesítmények

55. § (1) A temetők különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhetők a területen:

(4) Ha a SZT az előírt 30 méteresnél keskenyebb fásított védősávot jelöl a temető körül, akkor azt többszintes növényzettel kell kialakítani a temető megnyitása feltételeként.

56. § (1) A nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai építmény, és a működésükhöz szükséges:

(2) Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges²⁵:

(3) Ha a külszíni bányaterületeken lévő bányatelken tófelületek alakulnak ki, akkor

(4) A külszíni bányászat következtében roncsolt felületek újrahasznosítására, tájrehabilitációjára vonatkozó terveknek tartalmazniuk kell a környezetbeillesztés érdekében szükséges tereprendezési és növénytelepítési terveket, munkarészeket. A növénytelepítés tervezésekor a térségben honos fajok alkalmazását előnyben kell részesíteni.

(5) A külszíni bányaterület felhagyását követően haladéktalanul meg kell valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő tájrehabilitációt.

57. § (1) A honvédelmi és belbiztonsági különleges övezet kizárólag honvédelmi és/vagy belbiztonsági célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A használat során a természetes és természetközeli állapotok megőrzését kell biztosítani a terület azon részein, amelyek jelölése az SZT „1.3.A.2. Táj- és természetvédelem” című tervlapján

58. § (1) A hulladékkezelők és -lerakók különleges övezet kizárólag

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak közül SZT által „hulladékudvar”-ként jelölt területeken kizárólag hulladékudvar²⁶ létesíthető az alábbi feltételekkel:

(3) A hulladékkezelők és -lerakók különleges területen lévő telkek más szerepkörű övezetek felőli határán beültetési kötelezettséggel biztosított, fásított zöldfelületet kell létesíteni legkésőbb a hulladékgazdálkodási rendeltetésű építmények használatbavételéig.

59. § (1) A közlekedési épületek különleges övezet elsősorban a közlekedési pályák mellett közlekedési célú

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen utasforgalmi igényeket kiszolgáló szállás jellegű épület.

60. § (1) A fürdő- és rekreációs célú különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető legfeljebb a fürdő- és rekreációs létesítmények vendégforgalmi kapacitására tervezett kapacitású:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

61. § (1) A művelődési központ különleges övezet elsősorban nagy alapterületű művelődési célú épületek (pl. mozi, színház, múzeum, könyvtár, művelődési központ) elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt épületeken túl elhelyezhető a művelődési célú épületeket igénybevevő látogatókat szolgáló:

62. § (1) Az egyházi központ különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglalt épületeken túl elhelyezhető

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

63. § (1) A szórakoztatóközpontok, vidámparkok különleges övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a terület látogatóit szolgáló:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen a terület látogatóit szolgáló:

64. § (1) Az övezetek megengedett szerepkörét az övezeti jel elején lévő betűjel jelentése határozza meg.

(2) Az övezet megengedett szerepkörei a következők lehetnek:

(3) Az SZT-n övezeti jellel nem jelölt területek szerepköre

(4) A gyűjtőútnál alacsonyabb szerepkörű tervezett út – az általa kiszolgált ingatlanok tulajdonosainak egyetértésével – közforgalom számára megnyitott magánútként is megvalósítható.

65. § (1) A közúti közlekedési övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

(3) Az SZT által „lehetséges tömbfeltárás” -ként jelölt területen 12 m széles sávot új épülettel be nem építhető területként kell kezelni. Ezt a területsávot az érintett telek beépíthetőségének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A nem beépítésre szánt területen új dűlőút (amely lehet magánút is) úgy alakítható ki, hogy a legkisebb szabályozási szélessége, telkének szélessége – méretezés hiányában – legalább 10 méter legyen az (5) bekezdésben foglalt kivétellel.

(5) Amennyiben a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, stb.) megvalósítását nem korlátozza, úgy a (4) bekezdésben meghatározott szabályozási szélesség SZT alapján legfeljebb 6,50 méterig csökkenthető.

(6) 100 férőhelyet meghaladó parkoló létesítése esetén igazolni kell a csatlakozó közúthálózat kapacitásának megfelelőségét.

(7) A gyűjtő- vagy magasabb rendű utakról nyíló személy- és tehergépkocsi bejárókat az út kezelőjével egyeztetett helyen lehet kialakítani. A rendezési tervezéskor már egyeztetett gépkocsibejárók jelölését az SZT tartalmazza.

(8) Új közúti közlekedési célú közterület kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. Meglévő, legalább 12 m széles út burkolatának – legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó – átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését. Legalább egy oldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb út esetében is kötelező. Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni. Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.

(9) A nagyobb, legalább 20 gépjármű elhelyezését biztosító parkolófelületről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűjtött csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába.

66. § (1) A közforgalom számára megnyitott magánút terület kizárólag

(2) Lakóterületen közforgalom számára megnyitott magánutat kialakítani a SZT alapján lehet²⁷, kivéve, ha a magánút meglévő és túlnyomórészt már felosztott telektömb legfeljebb tíz lakótelkének kiszolgálására létesül. Túlnyomórészt felosztott az a telektömb, amelynek az utcai telekfrontján álló telkek legalább 80%-a már beépített és a telkek legfeljebb 20%-a osztható meg az övezeti szabályok keretei között.

(3) A magánút szélessége:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott minimális útszélességek kizárólag abban az esetben engedhetők meg, ha megfelelő tervtartalommal bizonyítható a feltárt ingatlanok közművekkel való kiszolgálása, az út forgalmának lebonyolítása, megvilágítása.

(5) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani.

(6) A közforgalom számára megnyitott magánúton építmény csak úgy helyezhető el, hogy az út közlekedési funkciójának gyakorlását ne lehetetlenítse el.

(7) Magánút megszüntetése vagy lezárása csak akkor engedélyezhető, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetők, kiszolgálhatók.

(8) Új közúti közlekedési célú, legalább 12 m széles magánút kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. Meglévő, legalább 12 m széles út burkolatának – legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó – átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését. Legalább egy oldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb út esetében is kötelező. Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni. Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.

67. § (1) A kötöttpályás közlekedési övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

(3) A vasúti területeket az SZT nem övezeti jellel és sorszámmal, hanem a jelmagyarázat szerinti felülettel jelöli. A vasúti területeken belül jelölve van a vasúti törzsterület. A törzsterületeken kívüli vasúti területek a velük közvetlenül szomszédos övezetekhez csatolhatók a vasút üzemeltetőjének hozzájárulásával.

68. § (1) A vízi közlekedési övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

(3) Teherforgalmi kikötőben elhelyezhető a kikötő működését nem akadályozó gazdasági épület.

69. § (1) A légi közlekedési övezet elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

70. § A hírközlési övezet kizárólag

71. § (1) A zöldterület övezet – közútról, köztérről megközelíthető (köz)park – elsősorban

(2) A területen az (1) bekezdésben foglaltakon túl létesíthető:

(3) Kivételesen a 27. § szerinti területen, ha a közparkban található értékes fák fennmaradása biztosítható, a közpark területének legfeljebb 50%-a alatt mélygarázs létesíthető legalább 1 méter földtakarással.

(4) Kertépítészeti tervre adott építési engedély alapján történhet:

72. § (1) A védett erdő övezetbe

(2) A terület a táji, természeti értékek megőrzését, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák fenntartását szolgálja.

(3) A területen kizárólag

(4) A területen – az ismeretterjesztést és turizmust szolgáló más építmények kivételével – épületek nem helyezhetők el.

73. § (1) A védő erdő övezete olyan erdőterület, amelynek feladata

(2) A védő erdő művelését úgy kell tervezni, ütemezni, hogy a védő hatás folyamatosan biztosított legyen.

(3) A területen épület nem helyezhető el.

74. § (1) A honvédelmi célokat szolgáló erdő övezetbe a honvédelmi területen lévő erdők tartoznak.

(2) A természetes és természetközeli állapotok megőrzését biztosítani kell a honvédelmi célokat szolgáló erdő övezet azon részein, amelyek egyúttal

(3) A területen épület nem helyezhető el.²⁸

75. § (1) A gazdasági erdőövezet az erdőgazdálkodás célját szolgálja.

(2) Az ökológiai hálózat, a védett természeti területek puffer területein lévő területeken az erdő művelését úgy kell tervezni, hogy az ökológiai hálózatban betöltött szerepük folyamatosan biztosított legyen (pl. természetközeli gazdálkodási mód, erdőfelújításkor, -telepítéskor honos fajok előnyben részesítése).

(3) A területen erdőgazdálkodási célú építmények (erdészház, közösségi vadászház, szállítási, tárolási építmények, stb.) létesíthetők a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.

(4) Vízfolyások mentén 50–50 m-es sávban építmények nem helyezhetők el.

76. § (1) A turisztikai erdő övezet

(2) A területen elhelyezhető:

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

77. § (1) A kertes mezőgazdasági övezetbe tartoznak:

(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben az övezeti jellel meghatározott korlátokon belül – az (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel – elhelyezhető:

(3) Az épületek elhelyezésénél – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább 10 m-es előkertet kell biztosítani úgy, hogy az előkertben nem helyezhető el olyan építmény, tárgy, amely a későbbiekben az előkert esetleges közterület céljára való igénybevételét akadályozná. Ha a telek előtti út szélessége 5 m-nél is kisebb, akkor az előkert méretét a különbségnek megfelelően növelni kell.

(4) 10 m-nél keskenyebb, de legalább 5 m széles előkert kialakítható

(5) A területen tájba illő, nyeregtetős, földszintes épület építhető. A tetőtér hasznosítása megengedett. A tetőtérben csak 1 m²-nél nem nagyobb és a tető síkjában elhelyezett nyílás létesíthető. Tetőfelépítmény nem létesíthető nyílás céljára sem. A tetőtér oromfalán erkély, zárterkély, 2 m²-nél nagyobb nyílás nem alakítható ki. A tető hajlásszöge nem lehet nagyobb 45°-nál.

(6) A korábbi építési előírásoknak megfelelően engedélyezett és már meglévő lakóépület kizárólag lakás céljára, legfeljebb 120 m² összes hasznos alapterületig bővíthető, újjáépíthető az elő-, oldal-, hátsókertre vonatkozó előírások betartásával. A lakóház építménymagassága legfeljebb 3,6 m lehet, kivéve, ha az övezeti jel az SZT-n mást tartalmaz,. Az ilyen lakóépület telkén közműpótló létesítmény és legfeljebb 45 m²-es kiegészítő épület elhelyezhető.

78. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet az árutermelő növénytermesztés és állattenyésztés céljára szolgáló nem beépített terület.

(2) A területen – a (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel – elhelyezhetők mezőgazdasági célú

(3) A mezőgazdasági célú építmények

(4) A területen a (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

(5) A szolgálati lakóépület

(6) Gyümölcsös, ill. szőlő művelési ágúnak a telek akkor tekinthető, ha a telken a gyümölcsös, ill. szőlő művelési ágú telekrészek aránya legalább 80%, és ezek tényleges hasznosítása is megfelel a bejegyzett művelési ágnak.

(7) A birtoktest és a birtokközpont kialakítására, és a birtokközpontban elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások:

79. § (1) A természeti értékek védelme érdekében korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet mezőgazdasági célú használatát, beépítését a természetvédelmi, ökológiai, tájvédelmi érdekek érvényesítése korlátozza.

(2) A területen kizárólag a természetes és természetközeli élőhelyek, a természeti értékek sérelme nélkül lehet gazdálkodni, építményt létesíteni.

(3) A területen

(4) A területen tájba illő, legfeljebb 6 m építménymagasságú építmények elhelyezhetők:

(5) A területen hírközlési toronyépítmény, -antenna nem helyezhető el.

(6) A területen energia- és hírközlő vezeték légvezetéken – a területet a lehető legrövidebb úton keresztezve – kizárólag akkor vezethető, ha a terepszint alatti vezetésre nincs technikai lehetőség.

80. § (1) A vízgazdálkodási szerepkörű övezetek:

(2) A folyóvizek, állóvizek, holtágak medrében és partján, továbbá hullámtereken kizárólag a vonatkozó jogszabálynak²⁹ megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(3) A hullámtereken (az árvízvédelmi gátakon belül) a tájhasználatot (mező- és erdőgazdasági művelés) az árvízvédelem és a vízgazdálkodás, továbbá a környezet és a természetvédelem érdekeinek kell alárendelni, a hullámtéri területek természeti területnek minősülnek.

(4) A hullámtéri erdők területén a védett erdő övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(5) A hullámtéri mezőgazdasági területeken a természeti értékek védelme érdekében a korlátozott használatú mezőgazdasági övezetre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(6) Az árvízvédelmi töltések mentén, a mindkét oldalon kialakított 10–10 méteres töltés menti védősávban épületet és a töltés állagát veszélyeztető, a töltés karbantartását gátló, vagy az árvízi védekezést gátló építményt és növényzetet nem szabad elhelyezni.

(7) A vízbázisok külső és belső védőterületén építményeket, létesítményeket elhelyezni, a területet használni a vonatkozó jogszabályban³⁰ előírt feltételekkel, korlátozásokkal lehet.

(8) A kijelölt strandok területén, a Holt-RÁba, az M1 autópálya melletti kavicstó, és a Duna-ág Likócsi szakaszán az SZT-n jelölt területen elhelyezhetők a vízgazdálkodási létesítményeken kívül a vízi sportoláshoz, horgászáshoz, szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó közösségi létesítmények is.

(9) A hullámtereken és nyílt ártereken a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet alapján, 20 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű épületet csak az SZT-n rajzosan is jelölt építési helyen lehet létesíteni.

(10) A (9) bekezdés szerinti területen meglévő létesítmények bővítése, átépítése, használati mód váltása – a 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet szerinti kivételekkel – csak az I. rendű védvonal megfelelő átalakítása után lehetséges.

(11) Vízgazdálkodási területen építmények elhelyezése, használata kizárólag a tulajdonos kockázatára történik.

(12) Vízgazdálkodási célú létesítmény (árok, vízfolyás, töltés, stb.) területét vagy ekként nyilvántartott területet más célra hasznosítani csak vízjogi engedély alapján lehet.

81. § (1) A használat megengedett intenzitását a telekkihasználtsági mutató határozza meg.

(2) A mutató előírt értékét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az építési teleknek az építési övezeten belüli részére kell kielégíteni.

(3) Kivételesen, ha az SZT kijelöli az építési övezet építési jogot adó részének határát, akkor a telekkihasználtsági mutatót e vonal és az övezet utcai határvonala közötti telekterülethez kell viszonyítani. (lásd: 5. ábra)

82. § (1)

(2) Az övezet beépítésének megengedett módjai – az OTÉK és a sajátos karakterű helyi beépítési minták figyelembe vételével – a következők lehetnek:

83. § (1) A szabadon álló beépítés esetében az épület helye az OTÉK-ban és e rendeletben meghatározott építési hely, vagy az SZT-n rajzosan meghatározott építési hely.

(2) Szabadon álló beépítésű telken kétszintesnél magasabb épület, 18,00 méternél nagyobb épületmélységgel, lakóterületen csak az SZT-n rajzosan is jelölt építési helyen helyezhető el.

84. § (1) A városi villás beépítés a szabadon álló beépítés egy többszintes formája.

(2) Ha az SZT-n az építési hely másképpen nincs jelölve, akkor az előkert mérete legalább 10 méter, az oldalkertek mérete legalább 4,5 méter 9,60 építménymagasságig, a fölött legalább 6 méter.

85. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala – egyéb előírás hiányában: az északi, vagy a keleti-, illetve azokhoz közeli tájolású telekhatár, vagy a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult tájolású telekhatár legyen, egységesen a telektömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén.

(2) Oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetén:

(3) Oldalhatáron álló beépítésű telken kétszintesnél magasabb épület, 18,00 méternél nagyobb épületmélységgel csak az SZT-n rajzosan is jelölt építési helyen helyezhető el.

86. § (1) A fésűs beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon formája, amikor a földszintes vagy földszint- és tetőtér-beépítéses épület főtömege az utcára merőleges (nem derékszögű telek esetében az oldalhatárral párhuzamos) nyeregtetővel (kontyolt, csonka kontyolt nyeregtetővel) van fedve, és keresztszárny legfeljebb a saját oldalkert irányában, az utcai építési vonaltól legalább 6 méter távolságra épül.

(2) A fésűs beépítésű épület főtömegének szélessége legfeljebb 9 méter lehet.

(3) A fésűs beépítésű épület keresztszárny gerincmagassága nem lehet magasabb a főtömeg gerincmagasságánál.

(4) Fésűs beépítésű épület legfeljebb 4,80 építménymagasságú homlokzata a hátsó telekhatárra is építhető, ha a megengedett beépítettség a telek mérete miatt elérheti a hátsó telekhatárt. A hátsó telekhatáron álló falban nyílás nem lehet.

(5) Fésűs beépítésű épület legkisebb oldalkert mérete 4,5 méter. Ha az épületnek nincs az oldalkertbe nyúló keresztszárnya, akkor az oldalkert legkisebb mérete az oldalkertre néző homlokzat építménymagasságával azonos is lehet.

87. § (1) Az egysoros beépítés az oldalhatáron álló beépítés fésűs beépítéshez hasonló változata, amely a fésűs beépítéstől abban különbözik, hogy a beépített oldalhatáron egymás mögött több lakás, rendeltetési egység is elhelyezhető.

(2) Az egysoros beépítésű épület tömegalakítására a fésűs beépítésű épületek tömegformálására vonatkozó előírásokat kell betartani.

88. § (1) A kétsoros beépítés esetén mindkét oldalhatár mentén elhelyezkedhetnek az egysoros beépítéshez hasonlóan egymás mögött álló lakások, rendeltetési egységek.

(2) A kétsoros beépítésű épületek tömegalakítására az egysoros beépítésre vonatkozó előírásokat kell betartani.

(3) Kétsoros beépítésű épületek között a telekhatáron készülő vápa a két épület közös szerkezete is lehet.

89. § (1) A hajlított beépítés az oldalhatáron álló beépítés azon változata, amikor az épület főtömege egy, az utcai beépítési vonalon álló, az utcával párhuzamos, és egy, az oldalhatáron álló nyeregtetővel (kontyolt, csonka kontyolt nyeregtetővel) fedett épületrészből áll.

(2) A hajlított beépítésű épületek főtömegeinek magassága legfeljebb földszint- és tetőtér-beépítéses, szélessége legfeljebb 9 méter lehet.

(3) A hajlított beépítésű épület utcai szárnya mellett az oldalkert minimális szélessége 3 méter, máshol a fésűs beépítésnél előírtak szerinti méretű lehet, ha az SZT másképpen nem jelöli.

90. § (1) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös telekhatárát úgy kell meghatározni, hogy az sarokteleknél az utcai telekhatárral ellentétes oldalon legyen. Túlnyomórészt beépített telektömbben a kialakult helyzetet kell alapul venni.

(2) Az övezetben ténylegesen kialakult, nem kiegészítő épületekkel beépített építési hely mögött újabb nem kiegészítő épület elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha azt a szabályozási terv kifejezetten jelöli.

91. § (1)

92. § (1) A keretes beépítés a zártsorú beépítés azon formája, amikor az – általában többszintes – épületek körbeépülnek a tömb utcai telekhatárai mentén (esetleg előkerttel), és az egyes épületeknek legfeljebb rövid, az utcavonalra merőleges szárnyai vannak.

(2) Keretes beépítésű tömbökben az építési hely mélysége az utcai oldali építési vonaltól 18 méter, ha azt az SZT másképpen nem jelöli. A hátsókert felöli építési vonal meghatározásakor a 93. § (1) előírásait is be kell tartani.

(3) Keretes beépítésű tömbökben az épületek tetőidomának főtömege vagy lapos tető, vagy az utcavonallal párhuzamos nyeregtető lehet.

93. § (1) Zártudvaros az a beépítés, amikor az építési hely a telken üresen maradó udvar körül a telekhatárok mentén, legalább 3 telekhatárt érintve helyezkedik el.

(2) Új zártudvaros beépítés kizárólag műemléki, illetve városképi, városszerkezeti védelem alatt álló területen – a kialakult településszerkezet megőrzése és a környezethez történő illeszkedés érdekében – létesíthető, ha

(3) Az építési hely – telekhatárra merőleges mélysége az utcai telekhatár mentén legfeljebb 12 m, a többi telekhatár mentén legfeljebb 8 m.

(4) Új zártudvaros beépítések telekhatáron álló falait – az utcai telekhatárok kivételével tűzfalként kell kialakítani.

94. § (1) A telepszerű beépítés egységes városépítészeti koncepció, az építési helyeket rajzosan is tartalmazó, részletes szabályozás alapján épül(t).

(2)

95. § (1) A csoportházas beépítés a telepszerű beépítés azon változata, amikor a telkenként csak legfeljebb egy önálló rendeltetési egység épül.

(2) A csoportházas beépítésű területen telket alakítani, építeni, csak az építési helyet is tartalmazó, részletes szabályozás szerint lehet. A részletes szabályozási terven meghatározott épülettervek alkalmazása is kötelező.

96. § (1) A „kialakult beépítési mód” azon övezetek szabályozása, melyekben

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában leírt esetben:

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában leírt esetben a tervezett épület az övezetben a telkek többségénél kialakult, az OTÉK-ban előírtnál kisebb oldalkert mérettel is elhelyezhető ha a tervezett, új épület nem több szintes, mint az övezet OTÉK-tól eltérő kertkialakítású telkein álló épületek. Az előbbiek vizsgálata során a tervezett épület szintszámába ez esetben nem kell beleszámítani a 45°-osnál nem meredekebb hajlásszögű magastető legfeljebb egy szintes beépítését.

97. § (1)

(2)

(3) Lakóterületen (lakóövezetben) az övezetben megengedett legkisebb teleknél kisebb, már kialakult építési telken az elbontott lakóépület helyett egy, legfeljebb 100 m² összes hasznos alapterületű egylakásos lakóépület építhető, vagy a meglévő lakóépület a lakásszám növelése nélkül bővíthető az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb övezeti szabályok betartásával akkor is, ha a telek beépítettsége – legfeljebb 5%-kal – meghaladja az övezetben előírt beépítettséget.

(4) Beépítésre szánt területek közül azokon a területeken, ahol lakóépület a jelenleg érvényes jogszabályi előírások szerint nem létesíthető, a rendelet hatályba lépésekor már meglévő, korábbi előírásoknak megfelelő lakóépület lakás céljára minden esetben bővíthető a meglévő lakásszám növelése nélkül. Ilyen esetben a telek beépítettsége az övezetben megengedett, de legfeljebb 35%, illetve legfeljebb 100 m² lehet.

(5) Ha a telek beépítettségét szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor azt az övezetben előforduló legkisebb és legnagyobb beépítettség határain belül a városképi illeszkedést és a használat intenzitásának a meglévő beépítéssel való hasonlóságát mérlegelve lehet a telek beépítettségét tervezni. A mérlegeléskor figyelembe kell venni azt is, hogy a tervezett épület az építési hely azon részén álljon, mely megfelel az övezetben már meglévő épületek kialakult helyének.

(6) Ha a telek beépítettségét az övezeti szabály „G” betűvel szabályozza, akkor a beépítettséget jelen rendelet arra a városrészre vonatkozóan részletesebben határozza meg.³⁵

(7) Ha a telek megengedett beépítettsége 99%, akkor a teljes beépítés is megengedett.³⁶

98. § (1) A zöldfelület legkisebb arányára vonatkozó előírást az építési teleknek az építési övezeten belüli részéhez, illetve az építési övezeten belül építési jogot adó részéhez viszonyítva kell betartani.

(2)

(3) Ha az övezeti szabályozás az OTÉK 25. §‑ában lévő táblázat „legkisebb zöldfelület” oszlopában lévő irányadó mértéknél kevesebb zöldfelületet engedélyez, és a ténylegesen tervezett kialakított zöldfelület mértéke is kisebb az irányadó értéknél, akkor a telken belüli zöldfelületet többszintes növényállománnyal kell kialakítani. Az övezeti jelben meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető.

(4) A (3) bekezdésben leírt esetben a telken belüli zöldfelületi hiányt a kijelölt közterületen, vagy közhasználatra megnyitott magánterületen kell pótolni, ha azt a szabályozás előírja.

(5) Ha a telken kialakítandó zöldfelület arányát szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor az nem lehet kevesebb, mint az övezeten belüli, arányában

(6)

99. § (1) Az épület oldalsó telekhatáron álló homlokzatának – az építménymagasság számításánál figyelembe vehető – tényleges magassága sehol sem haladhatja meg a megengedett építménymagasságot,

(2) Ha a telken építhető építmény legnagyobb magasságát szabályozza az övezeti szabály „K” betűvel, akkor az új épület építménymagassága csak akkor lehet magasabb a szomszédjánál, ha a szomszéd nem a telektömbben előforduló legnagyobb szintszámú épületek közé tartozik. A szomszédjánál magasabb tervezett épület építménymagassága sem haladhatja meg a telektömb adott utcára néző épületeinek utcai homlokzatai alapján, együttesen, az OTÉK előírásainak megfelelően számított homlokzatmagasságát. Kivételesen az építési hatóság a konkrét városépítészeti környezet; a tervezett épülettel közvetlenül szomszédos telkeken álló épületek magasságának mérlegelésével, a városi tervtanács állásfoglalásának ismeretében, a jelen bekezdésben leírtak szerint számított átlagnál legfeljebb 3,30 méterrel nagyobb építménymagasságot is engedélyezhet kedvezőbb építészeti, városépítészeti megjelenés érdekében, de a tervezett építménymagasság nem haladhatja meg az azonos utcavonalon álló, legmagasabb utcai homlokzat magasságát.

(3) Ha a telek megengedett építménymagasságát az övezeti szabály „G” betűvel szabályozza, akkor a megengedett építménymagasságot jelen rendelet arra a városrészre vonatkozóan részletesebben határozza meg.⁴¹

(4) Az övezeti jelben megengedett építménymagasságnál magasabb kémény és/vagy technológiai építmény építhető Gipz, Gipe, Gmg, Kkf, Kme, Kák, Kte, Kho, Khu, Kegy, Kvi területeken a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 10%-áig. A technológiai építmény magassága nem lehet nagyobb a gépek, berendezések működéséhez szükséges minimális méretnél.

100. § (1) A megengedett szintszám a csatlakozó terepszint feletti padlóvonalú szintek számát határozza meg, beleértve a tetőtérben lévő szinteket is.

(2) A megengedett szintszám szempontjából nem kell figyelembe venni a legfelső hasznos szint feletti gépészeti helyiségeket, valamint az épület üzemeltetéséhez tartozó helyiségeket, amennyiben alapterületük nem haladja meg a legfelső hasznos szint 50%-át.

101. § (1) Beépítésre szánt övezet területén építési telket⁴² az övezeti jelben meghatározott, valamint e § rendelkezéseinek megfelelő méretekkel, illetve az SZT szerinti „tervezett szabályozási vonal”, „tervezett és megszűnő telekhatár” figyelembe vételével lehet kialakítani.

(2) Váltakozó szélességű és/vagy mélységű telek esetében

(3) A telek megengedett legkisebb területére vonatkozó előírást a telek övezeti határon belüli részének kell kielégíteni.

(4) A más jogszabályban⁴³ meghatározott eseteken kívül, kivételesen akkor is alakítható az övezeti jelben meghatározottnál kisebb méretű építési telek, ha a telekalakítás:

(5) Telekalakítás során – a (4) bekezdésben foglaltakon túl – kivételesen kialakítható olyan építési telek, amelynek szélessége vagy mélysége nem éri el az övezeti előírásban szereplő méretet, feltéve, hogy a teleknek az övezeti határokon belüli területe és beépítettsége megfelel az övezeti jelben előírtaknak, és

(6) Telekcsoport újraosztása esetén olyan építési telek is kialakítható, amelynek szélessége, vagy mélysége az övezeti előírásban szereplő legkisebb szélesség vagy legkisebb mélység értékénél legfeljebb kettő méterrel kisebb, feltéve, ha a telek az övezeti előírásnak megfelelő területű, és

(7) Nem kötelező a szabályozási vonal mentén telket alakítani kivételesen akkor, ha

(8) Lakó, üdülő vagy vegyes szerepkörű, szabadon álló, oldalhatáron álló vagy ikres beépítésű területen a megengedett legkisebb telekszélességnél legfeljebb 50%-kal szélesebb építési telket lehet kialakítani a (9) bekezdésben foglalt kivétellel.

(9) A megengedett legkisebb telekszélességnél több, mint 50%-kal szélesebb építési telek kivételesen csak akkor alakítható ki, ha

(10) Ha a kialakítható telek legkisebb területét az övezeti szabály „K” betűvel szabályozza, akkor az övezeten belüli területe – a (11) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet kisebb az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál.

(11) Kivételesen a kialakuló építési telek övezeten belüli területe az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál kisebb is lehet, ha

(12) Ha a kialakítható telek legkisebb méretét az övezeti szabály „K” betűvel szabályozza, akkor szélessége, illetve mélysége nem lehet kisebb a tömbben előforduló legkisebb szélességnél vagy mélységnél, kivéve, ha a telek csökkentésére útlejegyzés vagy kisajátítás miatt kerül sor.

(13) Nyeles telek csak akkor alakítható, ha a kialakítását az SZT tervlapjai rajzosan tartalmazzák.

(14) Új fekvőtelek csak akkor alakítható ki, ha

(15) Az érintett tulajdonosok beleegyezésével az SZT-n csak övezeti határvonallal határolt közterület bővíthető.

(16) Az övezeten belül önálló telekként kialakíthatók közlekedési célú (út, parkoló, iparvágány, stb.) és közmű területek az övezeti előírásban szereplőtől eltérő méretű telken is, ha a kialakítás az övezet tervezett felhasználását nem teszi lehetetlenné. Iparvágány esetében, gazdasági területen elegendő, ha a vágánytelek két oldalán fekvő telkek együttesen elégítik ki az övezeti jel szerinti értékeket. Ezek – az övezeti jelnek egyenként nem megfelelő – telkek csak akkor tekinthetők építési teleknek, ha a két telek közötti átjárás szolgalommal biztosított.

(17) Lakóövezeteken belül több telket kiszolgáló magánút csak akkor alakítható ki, ha

102. § (1) A kertes mezőgazdasági övezetekben a telekfelosztással, vagy telekcsoport újraosztásával kialakítható telek legkisebb területe 1500 m², legkisebb szélessége 14 m. Új fekvőtelek nem alakítható ki.

(2) Az általános mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe

(3) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m², legkisebb szélessége 50 m.

(4) Az erdőterületeken a védőerdő övezetek kivételével a kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m², legkisebb szélessége 50 m.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekbe tartozó területeken közterület, út kialakítása érdekében a (1)–(4) bekezdésben írtaknál kisebb telek is kialakítható.

(6) Az (1)–(4) bekezdésekben nem szereplő övezetekben az egyéb jogszabályokban megengedett, a telek rendeltetés szerű használatát nem gátló méretű telkek alakíthatók.