1. § (1) A rendelet hatálya Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki mindazon természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetre, aki, illetve amely állatot tart, felügyel, illetve állatállományt gondoz, állattartó tevékenységet folytat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol állattartás folyik, beleértve az állattartó épület létesítését is, illetve az épület megóvására a vadon élő állatoktól.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1)¹⁵

(2) Az állatok elhelyezésére és tartására szolgáló új épületek és építmények elhelyezésénél betartandó védőtávolságokat a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül közterületen állatot legeltetni tilos. E célból állatot közterületre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni.

(4) ¹⁶Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül szilárd burkolatú úton lóval közlekedni, vagy lovat vezetni csak úgy lehet, ha a lovat vezető személy a lovat trágyatartó erszénnyel felszerelte.

(5) ¹⁷A (4) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik azon rendezvényekre, amelyeknél a szervező előre bejelenti a polgármesternek, hogy a rendezvényen lovak igénybevételére is sor kerül, és a szervező nyilatkozik arról, hogy az állatok által okozott szennyeződéseket lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a rendezvényt követő 6 órán belül eltakarítja.

5. §¹⁹ (1) Az ebtartó az ebét zárt helyen tartja.

(2) Az eb közterületen pórázon tartandó és vezetendő, továbbá a harapós vagy támadó természetű eb szájkosárral ellátandó a közterületen kívül a többlakásos lakóépület udvarán, valamint közös használatú helyiségeiben.

(3) Ebet közterületen póráz nélkül csak az 1. sz. mellékletben kijelölt kutyafuttató területen lehet elengedni.

(4) Az ebek közterületen történő szabad mozgásának biztosítására kijelölt területeket az 1. sz. melléklet tartalmazza. E területeknek a határait a közterületek kezelője táblával szembetűnő módon megjelöli.

(5) Az ebet futtató gondoskodik arról, hogy az állat az (4) bekezdésben meghatározott kijelölt terület határait ne hagyhassa el.

(6)²⁰

(7)²¹

(8) Embert mart eb tulajdonosa a marás megtörténtét az ebtartó adatainak, valamint a megsérült ember személyi adatainak közlésével, a megsérült személy hozzájárulásával az ebtartás helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének haladéktalanul bejelenti.

6. § (1) ²²Az ebtartó köteles gondoskodni az eb által

(2) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak biztosítása érdekében az ebtartó köteles az eb által okozott szennyeződés eltávolítására alkalmas eszközt magánál tartani.

7. § (1) ²⁴Tilos az ebet beengedni, bevinni vagy felengedni a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

(2) Az (1) bekezdésben rögzített tilalmak nem terjednek ki a vakvezető és az őr ebekre.

(3) ²⁵Tilos ebet olyan vendéglátó egységbe bevinni, ahol azt az üzemeltető táblával, piktogrammal vagy más egyértelműen azonosítható módon tiltja.

(4) Az ebet kísérője más személlyel együtt - annak beleegyezése nélkül - liftben nem szállíthatja.

(5) Vagyonvédelem érdekében, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális intézmény területén e rendelet rendelkezéseinek megtartása mellett eb tartható.

(6) ²⁶Erkélyen, loggián, függőfolyóson, pincében, többlakásos lakóépületek közös helyiségeiben tilos ebet tartani.

9. § (1) A közterületen tartózkodó kóbor ebeket a gyepmesteri feladatokat ellátó szervezet fogja be és a Gyepszél utcai Gyepmesteri Telepre szállítja.

(2) A gyepmester a befogott ebekről naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

(3) ²⁸A gyepmester köteles a befogott eb nyilvántartási számát öt napon belül a polgármesternek jelenteni.

(4) ²⁹A polgármester az ebnyilvántartás adatainak a felhasználásával az ebtulajdonost - amennyiben adatai rendelkezésre állnak - a befogást követő tizenöt napon belül értesíti.

(5) A gyepmester a befogás során olyan módot és eszközt nem alkalmazhat, amely az állaton sérülést okozhat, vagy annak elhullását eredményezi.

(6) ³⁰A befogott eb igazolt tulajdonosa az ebet a befogástól számított tizenöt napon belül kiválthatja a tartási, ápolási és oltási költségek megtérítése után. Amennyiben az értékesítés vagy állatkiadás nem a tulajdonos részére történik, az állatot kiváltó személy az oltás költségét köteles megfizetni.

(7)³¹

(8) A gyepmester köteles a befogott ebekről az 1998. évi XXVIII. törvényben foglaltak szerint gondoskodni.

(9)³²

(10) Az állati tetemeket a gyepmester ártalmatlanításra köteles elszállítani.

10. §³³ (1) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, valamint kezelője gondoskodik.

(2) Macskák közterületi etetése tilos.

11. § (1)³⁴

(2) A nem tartott (ún. vad-, parlagi galamb) galamb tömeges (5 fészek feletti) fészkelésének megakadályozása az épület tulajdonosának a feladata.

(3) Az épület, telek, ingatlan tulajdonosa köteles az épületen, illetve ingatlanon, telken, illetve kerítés nélkül utcafronttal rendelkező épület esetén a közterületre, járdára hullott galambürülék eltávolításáról gondoskodni.

(4) A város közterületein a galambok nyílttéri etetése tilos.

12. § (1) ³⁵A 2. § g) pontjában meghatározott kedvtelésből tartott állat engedély nélkül tartható.

(2) Jelen § szabályai nem vonatkoznak kedvtelésből tartott állatok közül az eb, illetve a macska tartására.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésből tartott állat közterületen, illetve lakóház közös használatú helyiségében mások nyugalmát ne zavarja meg, ijedelmet, megbotránkoztatást ne váltson ki.

(4) Kedvtelésből tartott állat - amennyiben a fajta jellege ezt lehetővé teszi - közterületen póráz nélkül nem vezethető.

(5) ³⁶Gazdasági haszon céljából tartott állatok közül haszonállatként és nagyhaszonállatként felsorolt állat kedvtelésből tartott állatként akkor tartható, ha e rendelet 15. §-a szerint az elhelyezésére szolgáló épület az ingatlanon elhelyezhető.

15. §⁴⁰ Az ingatlan területén állatok elhelyezésére és tartására szolgáló épületet, vagy építményt elhelyezni kizárólag a Győri Építésügyi Szabályzat és Szabályozási Terv előírásai, és az egyéb építésügyi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályokban meghatározott feltételek mellett lehet, az e rendelet 3. sz. mellékletében foglalt védőtávolságok betartásával.

17. § (1) Az állattartó épület zárt, hézagmentes, résmentes, szilárd burkolatú és padozatú, megfelelően szellőztethető, megfelelő lejtésű lehet, a telekhatár felőli oldalon nyílászáró nem építhető be.

(2) A trágya tárolására zárt szivárgásmentes trágyatárolót, illetve a trágyalé gyűjtésére zárt szivárgásmentes trágyalégyűjtőt kell létesíteni. Az állattartó épületet és a tárgyalé tárolót zárt csatornával kell összekötni, a trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető. A szilárd trágyát alomanyaggal keverve kell tárolni.

(3) Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 30 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

(4) A trágyalétárolót, illetve gyűjtőt az állattartó szükség szerint üríteni köteles.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással érintett ingatlan részen pangó vizek ne keletkezzenek.

20. § (1) E rendelet 2007. augusztus 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az állatok tartásáról szóló 70/2003. (XII.19.) Ök. rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően az újonnan indult ügyekben kell alkalmazni.

(3)⁴⁵

(4)⁴⁶

(5)⁴⁷

(6)⁴⁸

21. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.