^[1] Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében, 4. § a) pontjában, 5. § a) pontjában és 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
   

1. §

^[2]​Az adó alapja

(1) Az építményadó alapja építmény esetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 15. § a) pontja szerinti hasznos alapterület.

(2) Az építményadó alapja reklámhordozó esetében a Htv. 15/A. §-a szerint számított felület.

1/A. §

^{[3] [4] [5]}

2. §

Az adó mértéke

 
^{[6] [7] [8]}(1) Az adó évi mértéke az  1. § (1) bekezdése szerinti adóalap esetében - a (2)-(4)^[9] bekezdésben foglalt kivétellel - 900,-  Ft/m²

        (2) Az adó évi mértékeaz elsődlegesen verseny-, élsport, utánpótlás-nevelés vagy szabadidősport céljára szolgáló, 800  m² hasznos alapterületet meghaladó alapterületű építmény esetén 10,- Ft/m².

(3) ^[10]Az adó évi mértéke a kizárólag magánszemély tulajdonában álló, üzleti célra nem használt gépjárműtároló után 200,- Ft/m².

(4) Az adó évi mértéke magánszemély által sem üzleti, sem lakás céljára nem használt gazdasági épület, hétvégi ház, valamint üdülőépület után 300,- Ft/m².

^[11]2/A. §

Az adó évi mértéke az 1. § (2) bekezdése szerinti adóalap esetében 6 m²-ig 0 Ft/m², 6 m²-nél nagyobb adóalap esetében 12.000,- Ft/m².

3. §^[12]

Adómentesség

 
(1) Mentes az adó alól:

 
a.) a magánszemély tulajdonában és használatában lévő kizárólag lakás céljára szolgáló építmény, 

b.) a magánszemély tulajdonában és használatában külterületi ingatlanon lévő, üzleti célt nem szolgáló 12 m²-t meg nem haladó építmény,  

c.) 20 m²-ig a gépjárműtároló, amelyben a súlyos mozgáskorlátozott magánszemély tulajdonos a gépjárművét tárolja, azzal, hogy több tulajdonos esetén csak az érintett tulajdoni hányadra jutó hasznos alapterület adómentes, 
d.)  20 m²-ig a gépjárműtároló, amelynek tulajdonosa a gépjárművével - írásbeli nyilatkozata szerint - rendszeresen szállítja da) súlyos mozgáskorlátozott, vele együtt élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozóját vagy

db) vele szemben tartásra jogosult, súlyos mozgáskorlátozott személyt

azzal, hogy több tulajdonos esetén csak az érintett tulajdoni hányadra jutó hasznos alapterület adómentes, valamint 
e.)  a magánszemély által üzleti célra nem használt gazdasági épület, hétvégi ház, valamint üdülőépület, amelynek tulajdonosa az ingatlant lakás céljára használja, és egyéb lakóingatlan vagy egyéb önálló gazdasági épület tulajdonjogával, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal vagy lakás bérleti jogával nem rendelkezik. 

(2) ​Az a)-b) pontban foglalt mentesség alanyát a mentességet megalapozó adótárgy vonatkozásában adatbejelentési kötelezettség nem terheli.

4. §

Adókedvezmény

 
 ^[13]

 
 ^{[14] [15]}

^[16]​Az adóból 700 Ft/m² kedvezmény illeti meg a magánszemély adóalanyt, ha olyan gépjárműtárolóban van tulajdoni hányada, amely nem kizárólag magánszemélyek tulajdonában áll, és amelyből egy rész a kizárólagos használatában van, melyet üzleti célra nem használ.

5. §

Értelmező rendelkezések

 
E rendelet szempontjából:

 
a.) ^[17]Üzleti célt szolgáló építmény: olyan építmény, amit a vállalkozó bevétel-, nyereség- vagy jövedelemszerzés érdekében használ, vagy azzal kapcsolatban költséget számol el.

 
b.) Súlyos mozgáskorlátozott személy: az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló külön jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja.

 
c.) Egyéb lakóingatlan: a magánszemély tulajdonában levő 50 % résztulajdont meghaladó lakóingatlan, kivéve, ha az ingatlan tulajdonjogát öröklés címén és haszonélvezeti joggal terhelten szerezték meg.

d.) ^[18]Lakás céljára szolgáló építmény: a Htv. alapján lakásnak minősülő ingatlan, ha azt a tulajdonos, a haszonélvező vag ezek egyike kizárólag lakás céljára használja, hasznosítja.

e.) ^[19]​^[20]

6. §

Záró rendelkezések

 
(1) E rendelet 2011. január 01-jén lép hatályba.

 
(2) ^[21]A 2. § (2) bekezdése 2016. január 1. napjától keletkező adófizetési kötelezettségek tekintetében alkalmazandó.

 
(3)  ^[22]